KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10131)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.556/20/2003.
Tárgy: az MKM Magyar Kábelművek Rt. jogorvoslati kérelme az ELMŰ Rt. és az ÉMÁSZ Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az MKM Magyar Kábelművek Rt. (1116 Budapest Barázda u. 38., képv.: dr. Német Károly ügyvéd) kérelmező jogorvoslati kérelmét - melyet a Mezei és Vancsura Ügyvédi Iroda által képviselt Budapesti Elektromos Művek Rt. (1132 Budapest, Váci út 72-74.) és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (3525 Miskolc, Dózsa György út 13.) ajánlatkérők különböző feszültségszintű kábelek szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. augusztus 13-án megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából, felhívását augusztus 21-én módosította.
A felhívás 3. a) pontja tartalmazta a különféle kábelek feszültségszintje megjelölését és a beszerzendő mennyiséget ajánlatkérőnként. Az egyes feszültségszintű kábelekre részajánlatot lehetett tenni. Az egyik fajta feszültségszint a 0,6/1 kV-os kábel volt, az ELMŰ Rt. 226 km +/-30%, az ÉMÁSZ Rt. 175,5 km +/-30% mennyiséget kívánt ezekből beszerezni. A 11. a) pont a műszaki alkalmasság igazolására előírta a típusvizsgálati jegyzőkönyv csatolását.
A 16. pont az egyéb információk között tartalmazta, hogy a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az ajánlati felhívás részét képezik.
Az ajánlatok elbírálására a legalacsonyabb ellenszolgáltatás elbírálási szempontot választotta.
Az ajánlati dokumentáció meghatározta a kábelek jellemzőit. A különböző szerkezetű, árnyékolású és burkolatú kábelek műszaki és szerkezeti adatait az 1.2.1.1.-1.2.1.4. pontok rögzítették.
Az l. sz. mellékletet az ajánlati űrlapok képezték, amelyen a két ajánlatkérő részére szállítandó kábelek megadott szerkezetű, érszámú és keresztmetszetű, előírt kilométer mennyiségeit kellett az ajánlatban Ft/km-ben megadni.
Az ajánlattételi határidőre, október 1-jére a 0,6/1 kV-os kábelek szállítására a Ballena Trade Kft., a Waskönig + Walter GmbH, a Johnsvill Kft., a Travill-ker Kft. és kérelmező nyújtott be ajánlatot.
A bírálóbizottság megállapította, hogy a Bablena Trade Kft., a Travill-Ker Kft. és a kérelmező a megajánlott termékeikre vonatkozóan gazdasági kamara által kiállított származási bizonyítványt csatolt, ezért azok a Kbt. 59. § (2) bekezdés alapján egyenértékűnek tekinthetők az 59. § (4) bekezdés és az (5) bekezdés a) és b) pontjai szerinti vizsgálatot követően is.
Az október 21-én tartott eredményhirdetésen ajánlatkérők a 0,6/1 kV-os kábelek szállítására a Bablena Trade Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek. A Waskönig + Walter GmbH és a Johnsvill Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánították.
Kérelmező október 27-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, kérelmét november 13-án kiegészítette. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a Bablena Trade Kft. 0,6/1 kV-os kábelre tett ajánlata értékelésekor figyelembe vette a Kbt. 59. § (2) és (4) bekezdése szerinti egyenértékűségi szabályokat és ezáltal a Bablena Trade Kft. ajánlatát minősítette nyertesnek. Előadta, hogy ezen kábelekre megadott ára 640 459 250 Ft, a Bablena Trade Kft.-é 617 410 550 Ft, a Travill Kft.-é 630 845 500 Ft volt és tekintettel arra, hogy kérelmező és a kérelmező termékeit felajánló Travill-Ker Kft. magyar termékkel pályázott, a Kbt. 59. § (2) bekezdése alapján joggal számítottak arra, hogy a tendert a Travill-Ker fogja megnyerni.
Ajánlatkérők a Bablena Trade Kft. nyertességét azzal indokolták, hogy e cég is beadta a hazai minősítéshez szükséges kamarai igazolást. Szóbeli információja szerint a Schwechati Kábelgyár termékével pályázó Bablena Trade Kft. azzal indokolta a preferenciára való jogosultságát, hogy a schewechati gyár a szükséges alapanyagot Magyarországról vásárolja.
Álláspontja szerint a Bablena Trade által csatolt származási bizonyítvány megtévesztő, valótlan tartalmú.
Előadta továbbá, hogy a Kbt. 59. § (2) bekezdése a preferenciára való jogosultságot akként fogalmazza meg, hogy legfeljebb 10%-os mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének 50%-át meghaladja, és nem fogalmazza meg egyértelműen azt, hogy a terméknek magyar származásúnak kell lennie.
Az alkalmazandó jogszabály e tekintetben az 1995. évi C. tv., melynek vonatkozó rendelkezései egyértelműen szabályozzák, mely termékek és milyen esetben számítanak honosnak, az egyes preferenciák igénybevétele szempontjából mit kell figyelembe venni. Ennek értelmében egyértelmű, hogy a Bablena-Trade által szállítani tervezett osztrák kábel nem tekinthető a preferencia igénybevételére jogosultnak.
Valótlan egy olyan tartalmú állítás, hogy az osztrák kábelek értékének 50%-a belföldön előállított érték, hiszen abban az esetben, ha valóban Magyarországról vásárolná az osztrák kábelgyár az alapanyagot, mivel azokat külföldről importálja az ország és ezen anyagok kábelgyártáshoz való előkészítésének értéke legfeljebb 15-20%, így semmi esetre sem érhetik el a termék értékének 50%-át a kábelek árában.
Vélekedése szerint a hazai munka értéke az 51%-ot még akkor sem érné el, ha a külföldi feldolgozó valamennyi alapanyagot Magyarországról importálja. Ugyanis mind az alumínium, mind a PVC alapanyagok jelentős része külföldről kerül importálásra a magyar alapanyag-feldolgozóiparhoz, és ez az importhányad még a kizárólag hazainak tekinthető Alumínium Rt. vonatkozásában is 20% körül mozog. Ezek az importhányadok a többi szállító és feldolgozó vonatkozásában lényegesen nagyobbak. Tehát összegezve, a Bablena Trade Kft. által szállítandó termék esetében semmiképpen sem éri el a hazai munka aránya a preferencia igénylésére alapot adó mértéket.
A Döntőbizottság a D.556/3/2003. számú határozatával a 0,6/1 kV-os kábelek szállítására vonatkozóan ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a nyertes (valamint a kérelmező és a Travill Kft.) által benyújtott, a gazdasági kamara által kiállított származási bizonyítványt el kellett fogadnia, mert ezek közokiratnak minősülnek, így valódiságukat nem lehet kétségbe vonni.
A Bablena Trade Kft. egyéb érdekelt észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy álláspontja szerint a Kbt. rendelkezései nem nyújtanak lehetőséget arra, hogy bárki vitassa és vizsgálat tárgyává tegye az illetékes kamarák által kiállított származási bizonyítvány valóságtartalmát. Felhívásra becsatolta a schwechati gyár nyilatkozatát, miszerint az "ELMŰ-ÉMÁSZ 6007/2003 sz. közbeszerzési pályázatában szereplő, alábbi típusú és mennyiségű 0,6/1 kV-os kábelekben a Magyarországon foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja". A nyilatkozatban megjelölt típusú termékek a nyertes ajánlatában szerepelnek.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok alapján a következőket állapította meg:
A Kbt. 59. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni azt az árra vonatkozó ajánlatot, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének 50%-át meghaladja. A (6) bekezdés alapján az árura vonatkozó tényt a gazdasági kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal kell igazolni.
Az ajánlatok elbírálását az 55. § szabályozza. Az 55. § (6) bekezdése így rendelkezik: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos pontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
A jelen jogvitára irányadóan itt idézett rendelkezés értelmezése alapján megállapítható, hogy az 59. § (2) bekezdésében rögzített egyenértékűségi szabályt csak az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont választása esetén kell ajánlatkérőnek alkalmaznia.
Ezt alátámasztja, hogy a (6) bekezdés második mondatától kezdődő rendelkezésrész szövege végig kizárólag csak az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási részszempontból történő értékelésről szól. "Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat is érvényesíteni kell" mondatot "az az ajánlat az összességében legelőnyösebb" szövegrész követi. Az "összességében" szó az Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - az összességében legelőnyösebb ajánlat - elbírálási szempontból való értékeléshez, nem pedig a 34. § (1) bekezdés a) pontja szerinti "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" elbírálási részszempontból történő értékeléshez kapcsolódó fogalom.
A fenti megállapítás helytállóságát igazolja az is, hogy ha csak egy bírálati részszempont van - nevezetesen a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" -, akkor az egyenértékűségi szabály alkalmazása az értékelés ellehetetlenüléséhez vezet. Ha az egyetlen bírálati részszempont alapján egyenértékűvé válnak az ajánlatok, akkor további részszempont nem lévén, ajánlatkérő az egyenértékűségi szabály alapján nem tud dönteni az eljárásban való nyertesség kérdésében.
Ajánlatkérőnek tehát a nyertes kiválasztásához csak az ajánlati árakat kell összehasonlítani.
Az ajánlati árak alapján megállapítható, hogy a Bablena Trade Kft. ajánlati ára a legelőnyösebb ajánlatkérő számára. Ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntése helytálló még akkor is, ha erre nem helytálló értékelési folyamat eredményeként jutott.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése nem jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság címén elutasította.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy nem helytálló ajánlatkérő és a Bablena Trade Kft. érvelése, miszerint a gazdasági kamarák közokiratnak minősülő származási bizonyítványában foglaltakat nem lehet kétségbe vonni.
A Kbt. nem tartalmaz rendelkezést a közokirat tartalmának a Döntőbizottság általi vizsgálatára nézve. A Pp. 195. § (3) bekezdése viszont kimondja, "ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény ki nem zárja vagy nem korlátozza". Ilyen korlátozó rendelkezést törvény nem tartalmaz, tehát az ajánlat többi elemeivel való összevetés útján vizsgálható lett volna a nyertes által csatolt származási bizonyítvány annak eldöntése céljából, hogy a Kft. által ajánlott termék milyen mértékben tekinthető hazai előállításúnak.
A Döntőbizottság nem a nyertes által csatolt származási bizonyítványban foglaltak feltétel nélküli elfogadása, hanem a Döntőbizottságnak a Kbt. 59. § (2) bekezdése szerinti egyenértékűségi szabály értelmezését illetően fentiekben kifejtett álláspontjára folytán utasította el a jogorvoslati kérelmet. Mivel az értelmezés szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás elbírálási szempont esetén az 59. § (2) bekezdése nem alkalmazható, így a jogvita eldöntése szempontjából irreleváns volt a nyertes származási bizonyítványának valóságtartalma.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
Budapest, 2003. november 28.
Dr. Csitkei Mária s. k. , Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Tukacs László s. k. ,
közbeszerzési biztos