FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (10133)
3.Kf.27.108/2003/5.
A Fővárosi Ítélőtábla a Magánügyvédi Iroda (1042 Budapest, Árpád út 56. ügyintéző: dr. Palkó József ügyvéd) által képviselt Vecsés Város Önkormányzata (2220 Vecsés, Szent István tér 1.) felperesnek a dr. Nagy László Gábor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe a felperes pernyertessége érdekében a dr. Hajnal László ügyvéd (1075 Budapest, Rumbach S. u. 1.4.) által képviselt FŐBER Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Rt. (1075 Budapest, Rumbach S. u. 14.) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2002. május 17. napján kelt 13.K.32.802/2001/10. számú ítélete ellen az alperes által 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőtokú bíróság ítéletének fellebbezésseri nem támadott részét nem érinti, a fellebbezéssel támadott részében megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 1-5 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget.
A feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A felperes a Közbeszerzési Értesítő 2001. május 25-én megjelent 21. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására "Vecsés Nagyközség területén utcák szilárd burkolattal való ellátására a vonatkozó tervek szerint" tárgyban. Az ajánlati felhívás az elbírálás szempontját az összességében legelőnyösebb ajánlat elve alapján határozta meg, hat részszempontot nevesítve, meghatározva a hozzájuk tartozó súlyszámokat. Az értékelés során adható pontszámot az ajánlati kiírás részszempontonként 1-10-ig jelölte meg. A harmadik részszempont a kiírásban rögzítetten felüli többletvállalások (kötbér, garancia és szavatosság) szempontja volt, a hozzá tartozó súlyszám 4. Az ajánlattételi határidőben hat ajánlattevő nyújtott be nyolc ajánlatot (egy-egy ajánlattevő az ajánlati felhívás 14. pontja értelmében megengedett alternatív ajánlatot is tett). Vecsés Város Önkormányzatának képviselő-testülete 144/2001. (VI. 19.) sz. határozatával hat ajánlattal kapcsolatban hozta meg az eljárást lezáró döntését, a két alternatív ajánlattal kapcsolatban nem rendelkezett. Az értékelt ajánlatok közül kettőt érvénytelennek minősített, a STRABAG Építő Kft. alapajánlatát nyertesnek hirdette ki, és vele a vállalkozási szerződést 2001. július 31-én megkötötte.
A perben nem szereplő Vakond Kft. ajánlattevő jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelynek elbírálása során az alperes D/491/11/2002. számú - 2001. szeptember 6-án kelt - határozatában megállapította, hogy felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (4) és (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért vele szemben 6 millió forint bírságot szabott ki, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította. Indokolása szerint - többek között - jogsértő volt a harmadik részszempont értékelésénél az ajánlatkérő részéről, hogy a részszempont címében három tartalmi elemet, álszempontot jelölt meg, ezzel szemben csak kettőt értékelt.
A felperes pontosított keresetében a Kbt. 55. § (4) bekezdésére alapított jogsértés tényét nem vitatva, az alperes határozatának részbeni megváltoztatását és a bírság kiszabásának mellőzését kérte. Álláspontja szerint alapvető értékelési célja a beszerzés tárgya megfelelő időre és megfelelő minőségben történő elkészítésének biztosítása volt, és ez a cél érvényesült az ajánlati felhívás 13. b) pontjában megadott részszempontok között a kiírásban rögzítetten felüli többletvállalások körében megjelölt kötbér, garancia és szavatosság megnevezésű harmadik részszempont értékelésénél is. Ennek során a kötbér a megfelelő határidőre történő elkészülésre, a garancia és szavatosság a teljesítés minőségére adott biztosítékot, ezért kezelte az utóbbi kettőt a felperes együttesen. Erre figyelemmel jogszabálysértést az értékelés során nem követett el.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének részben helyt adva az alperes határozatát részben és akként változtatta meg, hogy a Kbt, 56. § (6) és 59. § (1) bekezdésének megsértésére vonatkozó részét törölte, és a felperest terhelő bírság összegét kettőmillió forintra csökkentette. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Elfogadta a felperes okfejtését a harmadik részszempont értékelésének célját illetően, megállapította, hogy a garancia és a szavatosság egymáshoz szorosabban tartozó, kizárólag a megfelelő minőségben való teljesítést célzó kötelezettségvállalást jelent. A három tartalmi elem egyenlő súllyal való értékelése esetén a résszemponton belüli értékelés a minőséget biztosító kötelezettségvállalás irányába tolódna el, ezért a garancia és a szavatosság együttes értékelése nem kifogásolható. A felperes értékelését az elsőfokú bíróság megfelelőnek találta, megállapította, hogy a felperes az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó ajánlattevőt hirdette ki nyertesnek, így nem sértette meg a Kbt. 59. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést annak megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítása iránt. Álláspontja szerint a Kbt. 55. § (4) bekezdésének a felperes által elismerten történt és az elsőfokú bíróság által is megállapított megszegése önmagában is megalapítja a Kbt. 55. § (6) bekezdésének sérelmét, mert a mellőzött ajánlatok tartalmi elemei befolyással lehettek volna az értékelésre. Megalapozatlannak tartotta az ítéletnek a harmadik részszempont értékelésére vonatkozó megállapításait, nézete szerint egyetlen tartalmi elem - a kötbér - önálló értékelése felborította a tartalmi elemek egyensúlyát, ezzel megvalósult a Kbt. 55. § (6) bekezdésének sérelme.
A felperes és a felperesi beavatkozó ellenkérelmükben az első fokú ítélet helybenhagyását kérték. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság mélyreható tényfeltárás eredményeként jutott helyes jogi következtetésére, és a bírság enyhítésére vonatkozó értékarányosítása is helytálló.
A fellebbezés alapos.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között már csak annak vizsgálatára szorítkozott, hogy a felperes értékelése megfelelt-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésében megfogalmazott azon törvényi követelménynek, mely szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontja szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között kell értékelnie, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozva a súlyszámmal, a szorzatokat ajánlatonként összeadva kell a nyertes ajánlattevőről határoznia. A felperes által elvégzett értékelés során sérült az ajánlatok elbírálásának fenti követelménye, mert - mint arra az alperes határozatában helyesen rámutatott - az értékelés nem az ajánlatok harmadik értékelési szempont szerinti tényleges tartalmi elemeit hasonlította össze az alszempontok alapján, hanem azokat egyelőre meg nem határozott összevonással csoportosította, ezzel eltorzítva az egyes tartalmi elemek részszemponton belüli arányát. A másodfokú bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy a többletvállalás elemeinek utólagos csoportosítását és összevont értékelését a harmadik részszempontban jutalmazni szándékolt megtelelő időben és megfelelő minőségben való teljesítés indokolta. Az ajánlati felhívás a harmadik résszemponton belül három tartalmi elemet jelölt meg, az ajánlatkérő ehhez képest utóbb sem a felhívásban, esetlegesen annak módosításaként, sem az ajánlati dokumentációban nem közölte az ajánlattevőkkel, hogy az ajánlatkérő ebből kettőt összevontan kíván értékelni. Az ajánlati dokumentáció mellékletét képező vállalkozási szerződéstervezet egy pontban ugyan, de külön-külön megjelölve szabályozta a jótállási és a szavatossági kötelezettséget, amely ugyancsak a három tartalmai elem önálló értékelésére utalt. Ezzel szemben az értékelést tartalmazó képvi
selő-testületi jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a tartalmi elemek közül a kötbér és a szavatosság került értékelésre. Az utóbbi vonatkozásában csupán a megnevezés utal szavatosságra, de annak tartalma a garanciára vonatkozott. A szavatosságról az ajánlatot benyújtó feleknek a szerződéstervezetben foglaltakon túl nincs nyilatkozata. A tartalmi elemek önálló megjelölése magában hordozza azt a kötelezettséget, hogy az értékelésnél is mindegyik elemmel foglalkozni kell. Azok utólagos összevonására és ekként történő értékelésére nincs jogszabályi lehetőség, ezért helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy a három tartalmi elemből az egyik értékelése ténylegesen elmaradt, ezzel az alszempontok súlyozása és egymáshoz való aránya eltorzult, sérült a Kbt. 55. § (6) bekezdése.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján - az első fokú ítélet fellebbezéssel nem támadott részét nem érintve megváltoztatta, és a felperes keresetét mint megalapozatlant elutasította.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1), (2), 79. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperesnek járó együttes első és másodfokú perköltség megfizetésére.
A per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti és a fellebbezési illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében a felperes személyes illetékmentessége folytán az állam viseli az Itv. 64. § folytán alkalmazandó 6/1986. (VI.26.) IM.r. 14. § alapján.
Budapest, 2003. október 1. napján.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Szőke Mária s.k.
bíró