KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10305)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.574/9/2003.
Tárgy: A Döntőbizottság Elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Szolnoki Főiskola közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot.
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) által a Szolnoki Főiskola (5000 Szolnok, Ady Endre u. 9., a továbbiak ban: ajánlatkérő) ,,A Szolnoki Főiskola vezetésének elhelyezésére szolgáló irodahelyiségek bérlése a városközpontban az ajánlati dokumentációban részletezettek szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiak ban: Kbt.) 34. § (4) bekezdés c) és e) pontját, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, valamint az ajánlatkérőnek az eljárást indító ajánlati felhívását és az azt követően meghozott döntéseit megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. október 21-én tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Előadta, hogy még 2003. július 5-én és 7-én a helyi lapban tett hirdetéseket négy hónapi időtartamra 700-1000 m 2 alapterületű irodahelyiségekre bérlet formájában felhívást tett közzé elhelyezési gondjai megoldására, erre két ajánlat érkezett a RAMEXA Ipari Termékelőállító és Kereskedelmi Rt.-től és a BESSOR Ingatlanhasznosító és Kereskedelmi Kft.-től.
Az ajánlatokban szereplő ingatlanok csak jelentős átalakítási munkákkal lettek volna az ajánlatkérő számára megfelelőek. Ehhez hosszabb távú bérleti jogviszonyt kellene létesítenie. Időközben azonban megfelelő pénzügyi forráshoz jutottak az Oktatási Minisztérium részéről, amely most már lehetővé teszi a tárgybani beszerzés megvalósítását.
Az ajánlatkérőnek 2003. október közepére sikerült megfelelő pénzügyi forrásokhoz jutni, és ekkor döntött a bérleti jogviszony létesítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás megindításáról.
Az ajánlatkérő 2003. október 13-án felállította a közbeszerzési bizottságot, mely bizottság döntött az ajánlati felhívás tartalmáról, illetve az alkalmazott eljárásfajtáról, az elbírálási szempontokról, valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatos eljárási mozzanatokról.
Az ajánlatkérő 2003. október 21-én küldte meg az ajánlati felhívását a RAMEXA Ipari Termékelőállító és Kereskedelmi Rt.-nek és a BESSOR Ingatlanhasznosító és Kereskedelmi Kft.-nek.
Az ajánlattételi határidő és a tárgyalások a 2003. október 29-ei dátummal kerültek megjelölésre, és az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontjaként is ezt a dátumot határozta meg. A szerződés időtartama 2004. január 1-jétől 2008. augusztus 31-ig került megjelölésre azzal, hogy az ajánlatkérő képviselője a jogorvoslati eljárás során nyilatkozott, hogy a Döntőbizottság elnökének megküldött tájékoztatóban tévesen 2003. január 1-jei kezdő dátum szerepelt.
A vonatkozó bérleti jogviszony a megbízó számára lehetővé tette a vételi jog biztosítását.
A felhívásban meghatározták az ajánlattevők alkalmasságának vizsgálatához szükséges adatokat az alkalmatlanság szempontjait, valamint a 13. b) pontban meghatározta az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása alapjául szolgáló szempontokat az alábbiak szerint:
13. b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
Az elbírálás a következő részszempontok alapján történik:
1. Ajánlati ár (súlyszám: 5)
2. Funkcionális megfelelőség (súlyszám: 3)
3. Az épület műszaki állapota (súlyszám: 2)
4. Az ingatlan helye és tömegközlekedési eszközzel történő megközelítése (súlyszám: 2)
- Alszempontok:
- vasúti megállóhely távolsága (súlyszám: 1)
- autóbusz-megállóhely távolsága (súlyszám: 1)
Értékelési pontszám részszempontonként 1-10 pontig.
A ponthatárok közötti pontszámok megadásának módszere:
A legjobb ajánlat 10 pontot kap, az utána sorban következő ajánlatok pontszámai a legjobb ajánlathoz viszonyítva arányosan kerülnek megállapításra.
Az ajánlatkérő által meghatározott részletes feltételeket és az igényelt műszaki adatokat a dokumentáció tartalmazta.
A dokumentáció 9. pontja előírta, hogy az ajánlatokban ismertetni kell a bérbe adandó ingatlan alaprajzát, a helyiségek megnevezésének és méretének a feltüntetésével, valamint az épület építésének és szerkezetének részletes ismertetését, továbbá a rezsi- és egyéb járulékos költségek részletezését.
Az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága 2003. október 13-i ülésén döntött arról, hogy a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat legyen. Meghatározta a bírálati részszempontokat és döntött arról, hogy az adott ingatlanok értékelésénél a műszaki állapot és a funkcionális paramétereket fog figyelembe venni a funkcionális elrendezés és a műszaki állapot bírálati részszempont vonatkozásában. Rögzítésre került, hogy a bizottság műszaki és funkcionális paraméterekről a helyszíni megtekintés során fog meggyőződni.
A 2003. október 29-i ajánlattételi határidőre a két ajánlattevő megtette az ajánlatát, majd sor került az első tárgyalásra.
Egyidejűleg a közbeszerzési bizottság elkezdte az ajánlatok értékelését is, döntött a funkcionális megfelelőség tekintetében figyelembe veendő szempontokról az alábbiak szerint:
- Az ingatlan rendelkezik-e saját telken belül legalább 10 parkolóhellyel?
- Valamennyi irodahelyiségében biztosított-e a természetes megvilágítás? - Biztosított-e az épületben az akadálymentes közlekedés?
- Biztosított-e a főiskola által használt irodahelyiségek szintenkénti lezárhatósága?
- A vizesblokkoknak a bérlő kizárólagos használója-e vagy sem?
- Amennyiben a későbbiekben erre igény mutatkozik, lehetőség van-e többletirodahelyiség bérlésére ingatlanon belül?
- Az étkezési lehetőség épületen vagy ingatlanon belül biztosított-e, konyha, étterem, vagy büfé formájában?
- Szintenként biztosított-e kétnemű WC-blokk?
- Falikút és takarítóhelyiség szintenként biztosított-e?
Az ajánlatkérő a műszaki állapot tekintetében az alábbi paramétereket határozta meg:
- 5 éven belül volt-e teljes rekonstrukciója az épület víz- és csatornarendszerének?
- 5 éven belül volt-e teljes rekonstrukciója a fűtési rendszernek?
- 5 éven belül volt-e teljes rekonstrukciója az elektromos ellátó rendszernek? - Füst- vagy hőérzékelőkkel a tűzjelző rendszer megoldott-e? - Külső nyílászárók hőtechnikailag megfelelők-e?
- Külső falszerkezet hőtechnikailag megfelelő-e?
- A padlásfödém vagy tetőszerkezet hőtechnikailag megfelelő-e?
- Az épület szerkezetileg stabil, meghibásodásra utaló jelek nem tapasztalhatóak?
- A tanácsterem klimatizált-e?
Az ajánlatkérő ekkor azt rögzítette, hogy az eredményhirdetést el kell halasztani, mivel az ajánlatokban olyan formai hiányosságok vannak, amelyek pótlása hosszabb időt vesz igénybe.
A második tárgyalási fordulóra 2003. november 5-én került sor azzal, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetést elhalasztotta a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásra tekintettel.
A Döntőbizottság elnöke 2003. november 4-én kezdeményezett hivatalból eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Az eljárást kezdeményező irat indoka szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell határoznia az ajánlatok elbírálásának a szempontját. Amennyiben az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját jelöli meg, meg kell határozni egyúttal a törvényi feltételeknek megfelelő részszempontokat, melynek során figyelemmel kell lenni arra, hogy a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi vagy minőségi tényezőkön kell hogy alapuljanak. A Döntőbizottság elnöke álláspontja szerint a ,,funkcionális megfelelőség'' és az ,,épület műszaki állapota'' részszempontok nem tükrözik a törvény fent idézett rendelkezéseinek a figyelembevételét.
Indítványozta a fentiek alapján, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg az ajánlati felhívás jogszerűségét, illetve a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapját.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az eljárás megszüntetését és egyben bejelentette, hogy a közbeszerzési eljárást felfüggesztette, illetve az eredményhirdetést elhalasztotta és erről az ajánlattevőket értesítette.
Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint az ajánlati felhívásnak a bírálati részszempontokra vonatkozó része megfelel a Kbt. elő írásainak, ugyanis azok olyan, a 2003. október 13-i közbeszerzési bizottsági ülésen, illetve a 2003. október 29-i ülésen meghatározott szempontokat (funkcionális elemek és műszaki paraméterek) tartalmaznak, melyeket a helyszíni bejáráson fognak ellenőrizni. Igaz ugyan, hogy ezek mint alszempontok vagy egyéb információk nem szerepeltek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban, azonban ezeknek a jellegzetessége az, hogy nem pontozhatóak. Ezek ugyanis az ismertetett pontszámskálába nem illeszthetőek, vagy fennállnak a funkcionális megfelelőség és a műszaki állapot tekintetében is, vagy sem. Előadta továbbá, bár a hivatkozott funkcionális elemeket és műszaki paramétereket a dokumentációban nem jelölte meg, de a helyszíni szemlét követően tartandó tárgyalások keretei között kívánta ismertetni az ajánlattevőkkel. Ajánlatkérő akként kívánta az ajánlatokat értékelni, hogy 10 pontot kap a legjobb ajánlattevő, így az 1. részszempont. az ajánlati ár vonatkozásában és a 4. részszempont, az ingatlan helye és tömegközlekedési eszközzel történő megközelíthetősége vonatkozásában is, majd pedig 5%-os eltéréssel történik az ajánlatok értékelése, lépcsőzetesen.
A Döntőbizottság 574/7/2003. sz. határozatával ideiglenes intézkedéssel az eljárás felfüggesztését rendelte el.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra a Kbt. 70. §-a tartalmazza a megengedő szabályokat.
A Kbt. 70. § (3) bekezdése c) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha ingatlan tulajdonjogának vagy a használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a beszerzés.
A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás hirdetmény közzétételével vagy anélkül indul. Az ajánlatkérőnek a tárgyalásos eljárás megindításáról csak a 70. § (1) bekezdésének a) és e) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerinti esetekben kell - a 9. számú mellékletben meghatározott minta szerinti - hirdetménnyel az ajánlattevőket részvételre felhívnia.
A Kbt. 71/B. § (5) bekezdése szerint a 70. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban lehetőség szerint legalább három ajánlattevő részére kell ajánlati felhívást küldeni.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy fennállnak e a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak a feltételei a hivatkozott Kbt. rendelkezések szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ingatlan tulajdonjogának használatára vonatkozó beszerzés a jelen eljárás tekintetében megfelel a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontjának és figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő csak két olyan ajánlattevőt tudott ajánlattételre felhívni, amelyek által ajánlott ingatlanok városközponti elhelyezkedésűek voltak és a dokumentáció feltételeinek megfeleltek, ezért a Kbt. 71/B. § (5) bekezdésének is.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta az ajánlati felhívás tartalmi elemeit, különös tekintettel a bírálati részszempontok jogszerűsége tekintetében.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat
szempontja alapján bírálja el.
A Kbt. 34. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiak ban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [ c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek meg felelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 21. d) , 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjai ban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás a második - funkcionális megfelelőség -, valamint harmadik - az épület műszaki állapotának - részszempontok vonatkozásában nem felel meg annak a követelménynek, hogy a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi vagy minőségi tényezőkön kell alapulniuk. Az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott 2. és 3. bírálati részszempontjai általánosságban kerültek meghatározásra, mely részszempontok nem alkalmasak arra, hogy az arányosítás módszerével azok alapján történjen az ajánlatok értékelése. Ezt maga az ajánlatkérő is felismerte, amikor utólagosan mindkét részszemponton belül meghatározta azokat a konkrét körülményeket (ajánlati tartalmi elemeket), amelyek már a pontozásra is alkalmasak voltak, így az ajánlatok értékelésének alapjául szolgálhattak.
Amennyiben a részszempontok további elemek figyelembevételével értékelhetőek, akkor a Kbt. fogalomrendszerében ezek alszempontoknak minősülnek.
A jegyzőkönyvben rögzített szempontok alkalmasak lettek volna arra, hogy az ajánlatkérő az értékelésnél mint bírálati alszempontokat ezeket felhasználja és ezek megfeleltek annak a követelménynek, hogy gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön alapulnak, illetve hogy a közbeszerzés tárgyával, a szerződés feltételeivel kapcsolatosak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a funkcionális és műszaki megfelelőség körében a 2003. október 29-ei jegyzőkönyvben rögzített paraméterek kizárólag bírálati alszempontok formájában lettek volna figyelembe vehetők, viszont a Kbt. 34. § (3) bekezdés e) pontja alapján ezek megjelölése az ajánlati felhívásban kötelező.
Ajánlattevők számára előzetesen nem állt rendelkezésre a funkcionális megfelelőség, és a műszaki állapot tekintetében meghatározott tartalmi elemeknek az ajánlatkérő által hivatkozott jegyzőkönyvekben meghatározott katalógusa. Az ajánlatkérőnek ugyanúgy, ahogy a 4. részszemponton belül képzett két alszempontot, a 2. és 3. részszemponton belül is meg kellett volna előzetesen határoznia a funkcionális és a műszaki megfelelőség körében az értékelés alapját képező alszempontokat.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő érvelését, mely szerint a Közbeszerzési Bizottsága által az október 13-ai és 20-ai ülésen meghatározott funkcionális elemek és műszaki paraméterek helyszíni ellenőrzése kapcsán fogja az ajánlatokat értékelni, illetve az ajánlati tartalmi elemeket figyelembe venni. Ugyanis a Kbt. 26. § (2) bekezdésére figyelemmel az ajánlati felhívásához, illetve a dokumentációban adott feltételekhez az ajánlatkérő kötve van, következésképpen csak azon ajánlati tartalmi elemeket veheti figyelembe, melyek az általa előzetesen bírálati részszempontként pontosan megjelölt, illetve alszempontként megjelölt bírálati szempontokra vonatkoznak. Az ajánlatkérő kifejezetten utalt a dokumentáció 7. pontjában arra, hogy az ajánlatoknak a dokumentációban szereplő meghatározásokkal összhangban kell hogy legyenek, azonban a bírálati részszempontok ezeket nem tükrözik, illetve alszempontok sem kerültek meghatározásra.
A bírálati részszempontok közül sem a funkcionális megfelelőség, sem az épületek műszaki állapota részszempont nem felel meg a Kbt. 34. §-ában foglalt követelménynek, mivel ezek alapján az ajánlattevők nem tudhatták, hogy mely ajánlati tartalmi elemek képezik az értékelés tárgyát, illetve a funkcionális és a műszaki paramétereknek alszempontként történő meghatározása, pontosítása elmaradt.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, illetve bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról. A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései szabályozzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg szervezet vonatkozásában 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértéke meghatározásánál figyelembe vette, hogy az eljárásfajta választása vonatkozásában annak jogalapja tekintetében az ajánlatkérő döntése jogszerű volt, illetve a jogsértés reparálható a továbbiak ban, valamint figyelembe vette a közbeszerzés becsült értékét is, mely összesen 125 MFt. Mindezen körülményekre tekintettel a Döntőbizottság a bírság minimális mértékét látta indokoltnak alkalmazni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő részéről az ajánlati felhívásnak a tartalma, így a bírálati részszempontok vonatkozásában is a közbeszerzési bizottság részéről kollektív döntés született. Figyelemmel a testületi döntésre a döntések meghozataláért felelős személy nem volt megállapítható.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 4.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.