FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (10349)
3.Kf.27.125/2003/4.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sári Péter ügyvéd (1136 Budapest, Pannónia u. 5.) által képviselt Rovért Kft. (5630 Békés, Verseny u. 4.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. november 27. napján kelt 13.K.31.834/2002/5. számú ítélete ellen az alperes által 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (Harmincezer) forint együttes első-, és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 10 000 (Tízezer) forint elsőfokú, és 24 000 Ft (Huszonnégyezer) forint másodfokú eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő ,,Vegyszeres és biológiai, földi gépes és légi úton történő szúnyoglárva-irtás és imágóirtás komplex elvégzése Szekszárd város, valamint idegenforgalmi szempontból fontos Tolna megyei területek térségében'' beszerzés tárgyában tett közzé ajánlattételi felhívást. Az ajánlati felhívás 3. a) pontja a vállalkozó feladatává tette a szúnyogirtás elvégzésével kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzését, értesítések lebonyolítását a dokumentáció szerint.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, az ajánlati felhívás 16. pontjában egyéb információk között a légi jármű üzemben tartó engedélyének csatolását is előírta.
Az ajánlattételi határidőben két társaság nyújtott be ajánlatot, a felperes és az RSZ-Coop Kft. Az ajánlatkérő az RSZ-Coop Kft.-t hirdette ki nyertesnek, vele a szerződést 2002. május 17-én megkötötte.
A felperes - mint kérelmező - jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben az ajánlatkérő döntésének megsemmisítését és a jogsértés, valamint annak megállapítását kérte, hogy a pályázatot a kérelmező nyerte, azért az ajánlatkérőnek vele kell a vállalkozási szerződést megkötni. Jogorvoslati kérelme a hamis adatot szolgáltató RSZ-Coop Kft.-nek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltására is vonatkozott, továbbá ideiglenes intézkedéssel kérte a szerződés megkötésének megtiltását. Kérelmében - többek között - arra hivatkozott, hogy a pályázat nyertesének nincs légi jármű üzemben tartási engedélye, mert a becsatolt engedélyben szerelő személy munkaviszonyát időközben megszüntette, nevének használatát pedig megtiltotta. Ezért az ajánlattevő - nézete szerint - a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiak ban: Kbt.) 44. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában írt feltételeknek nem tud eleget tenni, a pályázat szerinti műszaki feltételekkel nem rendelkezett, ezekre nézve hamis adatot szolgáltatott, tehát az eljárásból azonnali kizárásának lett volna helye.
Az alperes D.262/8/2002. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy a nyertes igazolta az üzemben tartási engedély lejárta előtt kérte annak meghosszabbítására vonatkozó kérelem elő terjesztését, új műszaki vezető megjelölésével. Kifejtette, hogy az engedélyben műszaki vezetőként feltüntetett személy munkaviszonyának megszűnésével nem válik automatikusan érvénytelenné az engedély. Az engedély jogosultja az engedélyes, jelen esetben a nyertes RSZ-Coop Kft. és nem a műszaki vezető. A határozat megállapításokat tartalmazott továbbá az ajánlatok értékelésére és a nyertes ajánlattevő légi jármű parkjának megfelelőségére.
A felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását, a pályázat eredményének megsemmisítését és annak megállapítását kérte, hogy a pályázatot a felperes nyerte, és ezért az ajánlatkérőnek vele kell a szerződést megkötnie. Másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. A jogorvoslati kérelemben előadott kifogásain túl további jogsértésekre is hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. A felperes javára perköltséget állapított meg, és rögzítette, hogy a kereseti illetéket az állam viseli. Érdemben nem vizsgálta a jogorvoslati kérelemben nem kifogásoltakat. Nem osztotta a felperes álláspontját a hamis adatközlés megvalósítását illetően, mivel álláspontja szerint az engedély a kiállítás idejének megfelelő, valós állapot szerint rögzítette az adatokat. Megállapította, hogy a nyertes pályázó olyan légi jármű üzemben tartási engedélyt csatolt be a műszaki alkalmasság igazolására, amely a műszaki vezető személyét illetően érvénytelen adatot tartalmazott, ezért a közbeszerzési eljárásban jogszerűen nem volt felhasználható. A szúnyogirtáshoz alkalmas légi járműnek mind műszaki, mind hatósági engedélyezés szempontjából alkalmasnak kell lennie, és ez utóbbival a nyertes pályázó már nem rendelkezett a pályázat benyújtásakor, ezért a műszaki alkalmasság hiányára megalapozottan hivatkozott a felperes. Ugyanakkor nem találta jogsértőnek az ajánlatok összehasonlítására alkalmazott ajánlatkérői módszert. Nem foglalkozott a légi járműpark mennyiségi megfelelőségével.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. Arra hivatkozott, hogy a pályázók akkor alkalmasak a feladat ellátására, ha rendelkeznek az ajánlatban szereplő terület lefedésére alkalmas légi járművel. Értelmezése szerint ez csak számszerűségi feltételként, nem jogi feltételként értelmezhető. Ez utóbbi, feltételkénti megjelölés esetén ellentmondásba került volna a felhívás 3. a) pontjában foglaltakkal, mely szerint a vállalkozó feladata a szúnyogirtás elvégzésével kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzése. Az üzembentartási engedély hatósági engedélynek minősül, azzal csak a teljesítés időszakában kell az ajánlattevőnek rendelkeznie. Az elsőfokú bíróság ítéletében olyan feltételhez kötötte az alkalmasságot, amely feltételnek csak a teljesítéskor kell meglennie.
Rámutatott arra, hogy az engedély csatolását az ajánlatkérő nem alkalmassági, hanem érvényességi feltételként írta elő.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és perköltséget kért. Álláspontja szerint, az a forgalomban részt vevő jármű, amely nem rendelkezik a jogszabályokban előírt dokumentumokkal, illetve ezek a dokumentumok nem felelnek meg a valóságnak, feladatának ellátására, funkciójának betöltésére ténylegesen alkalmatlan.
Az alperes fellebbezése alapos.
A másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között kizárólag azon ajánlatkérői magatartás jogszerűségét vizsgálta, amelyre vonatkozóan az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása marasztalást tartalmaz. Így nem vizsgálta a nyertes ajánlattevő légijármű-parkjának mennyiségi megfelelőségét, valamint nem érintette a jogorvoslati kérelemben előterjesztetteken túl a kereseti kérelemben kifogásoltak és az ajánlatkérői értékelés körében kifejtetteket. Ez utóbbi tekintetében csupán megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy a Kbt. 55. § és soron következő §-ai szerinti elbírálására csak érvényes ajánlatok összehasonlításával kerülhet sor. Ebből következik, ha valamely - az összehasonlításban részt vevő - ajánlat érvénytelenségét kell megállapítani, az értékelés a Kbt. 55-56. §-ai szerinti jogszerűsége már nem vizsgálható.
Téves jogi következtetésre jutott az elsőfokú bíróság akkor, amikor a légi jármű üzemben tartási engedélyének adataiban bekövetkezett változásokra tekintettel a műszaki alkalmasság hiányára vont le következtetést.
Az ajánlati felhívás a műszaki alkalmasság igazolására - összhangban a Kbt. 44. § (2) bekezdésének b) pontjával - a műszaki, technikai felszereltség leírására vonatkozó kötelezettséggel az ajánlattevő gépparkjának bemutatását írta elő alkalmassági feltételként. A Kbt. 44. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az ajánlati felhívás a teljesítésbe bevonni kívánt személyek bemutatását is megkövetelte. [11. a) pont] A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága több eseti döntésében rámutatott, hogy a Kbt. 44. §-a szerinti pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására a törvény taxatív felsorolást tartalmaz, amelyen a közbeszerzési eljárásban részt vevők nem terjeszkedhetnek túl. A légi járművek üzembentartói engedélyének csatolására vonatkozó kötelezettséget az ajánlatkérő nem alkalmassági feltételként, hanem az ,,Egyéb információk'' körében szerepeltette, következésképpen helyesen hivatkozott arra az alperes, hogy ezt az elő írást nem lehet a műszaki alkalmasság igazolására szolgáló adatnak vagy ténynek tekinteni.
Nem értett egyet a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon megállapításával, mely szerint az üzemben tartási engedély jogszerűen nem lett volna felhasználható. Helyesen mutatott rá az alperes, hogy az üzemben tartási engedély nem válik azzal érvénytelenné, hogy az ott megjelölt egy adatban időközben, változás következett be. Az üzemben tartási engedélyt ügykörében eljárva a Magyar Köztársaság Légügyi Igazgatósága meghatározott időtartamra adja ki. Az engedély jogosultja az engedélyes - jelen esetben a nyertes gazdasági társaság - és nem annak műszaki vezetője. Ebből következik, hogy az üzembentartói engedély, mindaddig, amíg annak visszavonásáról a lég ügyi hatóság nem rendelkezik, érvényesnek tekintendő. Az engedélyben foglalt adatok aktualitását, érvényességét vagy érvénytelenségét sem a közbeszerzési, sem a bírósági eljárásban vizsgálni nem lehetett, mert az meghaladta volna mind az alperes, mind a bíróságok kompetenciáját.
Azzal az alperesi okfejtéssel azonban nem ért egyet a másodfokú bíróság, mely szerint a 3. a) pontban megkívánt hatósági engedélyek sorába tartozna az üzemben tartási engedély, ebből következően azzal csak a teljesítés időszakában kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Ez a megállapítás azért nem foghat helyt, mert ennek elfogadása ellentmondana egyben szükségtelenné is tenné a 16-os pont szerint megkövetelt üzemben tartói engedély becsatolását. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a 3. a) pontban megfogalmazott hatósági engedélyek beszerzése a konkrét feladat elvégzésével kapcsolatos hatósági engedélyek beszerzésére vonatkozik.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése értelmében megváltoztatta és a felperes keresetét, mint megalapozatlant elutasította.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1), (2), 79. § (1) bekezdése alapján kötelezte pernyertes alperesnek járó együttes első- és másodfokú perköltség megfizetésére.
A felperes illetékfizetési kötelezettsége az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdés c) pontja, 43. § (3) bekezdés és 46. § (1) bekezdésén alapul, míg annak megfizetésére a 64. § folytán alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM.r. 13. § (2) bekezdése alapján kötelezte a másodfokú bíróság a felperest.
Budapest, 2003. szeptember 24. napján
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró