FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (10350)
3.Kf.27.155/2003/3.
A Fővárosi ítélőtábla a Gábosyné dr. Raffai Erzsébet ügyvéd (8500 Pápa, Közép u. 2.) által képviselt Browning Securite Védelmi és Szolgáltató Kft. (8500 Pápa, Celli u. 50.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. november 15. napján kelt 13.K.32.348/2002/4. számú ítélete ellen az alperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (Harmincezer) forint együttes első-, és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 10 000 (Tízezer) forint elsőfokú, és 24 000 (Huszonnégyezer) forint másodfokú eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A MÁV Kórház és Központi Rendelőintézet, mint ajánlatkérő 2002. április 10-én a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiak ban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek keretében az ajánlatkérő székhelyének teljes körű általános és egészségügyi napi, illetve időszakos takarítási munkáinak elvégzésére kérte ajánlat benyújtását. Az ajánlati dokumentáció II. fejezetének 12.2. pontja szerint az ajánlat második okirata a dokumentáció 3. számú mellékletét képező felolvasólap, ennek tartalma - többek között - a vállalási ár emelésének javasolt fordulónapja és módja, a fizetési mód, fizetési határidő, és a hibás teljesítés vagy korrekció esetén a díjcsökkenés mértéke. A 12.3. pontban az ajánlatkérő előírta, hogy a felolvasólap és az ajánlat részletes tartalma egymástól nem térhet el, mert az esetleges érdemi eltérés az érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után. A dokumentáció II. fejezetének 15. pontja alapján az ajánlat II. fejezete az ajánlat érdemi része, és e részben kellett ismertetni a vállalkozási szerződéstervezetet is. Az ajánlati dokumentáció ,,Egyéb szabályok'' című V. fejezete rögzítette, hogy milyen mellékleteket kíván meg, és azt 1-től 7-ig sorszámozva felsorolta. E felsorolásban 3. számú mellékletként a felolvasólap szerepelt, kitöltendő megjelöléssel, 7-es számú mellékletként pedig a szerződéstervezet, amely mellett kitöltendő kiemelt, zárójeles megjelölés nem szerepelt.
A 2002. május 22-ig tartó ajánlattételi határidőn belül több más társaság mellett a felperes és a P.Dussmann Kft. nyújtott be ajánlatot. A felperes ajánlatában a felolvasólap korlátozás nélkül, minden hibás teljesítés esetén 10%-os díjcsökkentési lehetőséget tartalmazott, míg az ajánlat az ilyen mértékű díjcsökkentést azzal a korlátozással tette lehetővé, hogy több teljesítési igazolásnak kell ,,nem megfelelt'' minősítésűnek lennie. A P.Dussmann Kft. ajánlatában a szerződéstervezetet nem töltötte ki, míg a felolvasólap a hibás teljesítés esetére vállalt díjcsökkentés mértékére 3%-os adatot tartalmazott, differenciálva a hibák előfordulási számához képest.
Az ajánlatkérő a 2002. június 23-án tartott eredményhirdetésén a P.Dussmann Kft. B. változatú ajánlatát hirdette ki nyertesnek azzal, hogy három ajánlatot - köztük a felperes ajánlatát is érvénytelennek nyilvánított. A felperes esetében azzal az indokkal, hogy az ajánlata a hibás teljesítés vagy korrekció esetén a díjcsökkenés mértéke témakörben az ajánlati dokumentáció II. fejezet 12.3. pontjával ellentétes volt.
A felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását, továbbá kifogásolta a nyertes ajánlat értékelésével kapcsolatos ajánlatkérői eljárást.
Az alperes határozatában a felperes jogorvoslati kérelmét, mint megalapozatlant, elutasította. Megállapította, hogy az ajánlatkérőnek a felperes ajánlata érvénytelenségét kimondó döntése helytálló volt, mivel a hibás teljesítésre alkalmazott díjcsökkentési mutatóra tett ajánlat a felolvasólapon és a szerződéstervezeten eltér. A nyertes ajánlattal kapcsolatosan kiemelte, hogy az ajánlati dokumentáció V. fejezetében felsorolt mellékleteknél a szerződéstervezetre nézve kitöltendő megjelölés nem szerepelt, ezért ez az ajánlattétel nem jogsértő. Utalt arra, hogy a felperes és a nyertes ajánlattevő ajánlata között a díjcsökkentési mutató tekintetében az volt a lényegi különbség, hogy míg a felperes e vonatkozásban két eshetőségre adott díjcsökkentési mutatót, addig a nyertes ajánlat ezen szerződési feltételre csak egyfajta ajánlatot tett.
A felperes az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatását jogorvoslati kérelmének meg felelően. Saját ajánlatának érvénytelenségére tett alperesi megállapításokon túl továbbra is kifogásolta a nyertes ajánlatra vonatkozó alperesi értékelést. Sérelmezte azon megállapítást, hogy nincs eltérés a nyertes ajánlatban a felolvasólap és a szerződés-tervezet között, mert azon ténnyel, hogy a felolvasólap kitöltetlen maradt. érdemi eltérés valósult meg. Nézete szerint amennyiben a felolvasólap és a szerződéstervezet tartalmi azonosságát nem kellett vizsgálni, úgy a vele szemben megállapított érvénytelenségi ok is kifogásolható. Az ajánlati kiírás vonatkozó részeit is ezzel összefüggésben támadta.
Az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Kizárólag a nyertes ajánlat érvényessége körében tett alperesi megállapításokat találta kifogásolhatónak. Egyrészt hivatkozott arra, hogy a felperes a jogorvoslati kérelmében a díjcsökkenés mértékének közlésére vonatkozóan a felolvasólap és a szerződéstervezet eltérésére nem hivatkozott, ezért azt az elsőfokú bíróság - e körben történő alperesi állásfoglalás hiánya a miatt - nem vizsgálhatta. Másrészt kifejtette, hogy a nyertes ajánlatra vonatkozó döntés jogszabálysértő, a Kbt. 43. § (1) bekezdés, 52. § (1) bekezdés d) pontja alapján, mivel a dokumentáció II. fejezetének 15. pontja egyértelműen a 7-es számú mellékletet képező szerződéstervezet ismertetését írta elő, és annak ellenére, hogy az V. fejezet valóban nem tartalmaz kitöltendő megjelölést a 7-es számú melléklet mellett, ezen adatok kitöltése nélkül nem volt megállapítható a felolvasólappal való tartalmi azonosság, vagyis a dokumentáció II. fejezetének 12.3. pontjában előírtak teljesülése.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatását, és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy az ajánlati kiírás szerint az ajánlat része volt a 3. számú mellékletként ismertetett felolvasólap, valamint a 7-es számú melléklet szerinti szerződéstervezet. Álláspontja szerint a szerződéstervezetbe nem kellett beírni a díjcsökkentés mértékét, mivel az ajánlati dokumentáció V. fejezetében a szerződéstervezetre nézve nem volt előírva a kitöltési kötelezettség.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a alperes perköltségben való marasztalását kérte, fenntartva a keresetben kifejtett jogi álláspontját.
Az alperes fellebbezése - az alábbiak szerint - alapos.
A másodfokú bíróságnak az alperes fellebbezése folytán - a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között - kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy helytálló volt-e az elsőfokú bíróság döntése a tekintetben, hogy a nyertes ajánlata azzal, hogy az ajánlattevő a szerződéstervezetet nem töltötte ki, megsértette-e az ajánlati dokumentáció II. fejezetének 12.3. pontjában előírtakat, vagyis érvénytelen.
Az elsőfokú bíróság a Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontjára alapította érdemi döntését amely akkor alkalmazható ha az ajánlat nem felel meg vagy az ajánlati vagy a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát megtennie, aminek tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére. E szabály megsértésének következménye - amire az elsőfokú bíróság is alapította döntését - a Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontjának alkalmazása.
Az ajánlati dokumentáció V. ,,Egyéb szabályok'' című fejezetéből következően feltétel volt a szerződéstervezetnek mellékletként való csatolása, azonban nem volt szükséges annak kitöltése. Ebből eredően nem sérti a Kbt. 43. § (1) bekezdésének második mondatát az, hogy a 7-es számú mellékletként szereplő szerződéstervezet ily módon vált az ajánlat részévé. Így annak tartalmához képest eltérés a felolvasólap és az ajánlat részletes tartalma között nem állapítható meg, következésképpen nem sérült az ajánlati dokumentáció II. fejezetének 12.3. pontjában kikötött feltétel sem. Ezzel kapcsolatban kiemeli a másodfokú bíróság, hogy az ajánlatkérő által az ajánlati dokumentációban előírt követelményeknek az ajánlat egészével kell eleget tenni az ott megkívánt módon. Az ajánlat tartalmazta a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint szükséges nyilatkozatot, az ajánlattételi határidő lejártakor pedig az ajánlati kötöttség beállt. Az előadottak értelmében tehát, nem volt megállapítható a Kbt. 43. § (1) bekezdésébe foglaltak megsértése, és az ahhoz fűzött érvénytelenségi jogkövetkezményt sem lehet megállapítani .
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes megalapozatlan keresetét elutasította.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) bekezdése értelmében kötelezte a sikeresen fellebbező alperes javára az első- és másodfokú együttes perköltség megfizetésére.
A felperes köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés h) pontja értelmében az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt első- és másodfokú eljárási illetéknek a 6/1986. (VI. 26.) IM.r. 13. § (2) bekezdése alapján történő megfizetésére.
Budapest, 2003. szeptember 24. napján
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Szőke Mária s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró