KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (10358)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.589/9/2003.
Tárgy: a SAGEM Kft. I. r. és az Alcatel GmbH II. r. kérelmezők kérelme az Állami Autópályakezelő Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot.
A Döntőbizottság a SAGEM Magyarország Elektronikai Kft. (1045 Budapest, Istvántelki út 8., továbbiakban: I. r. kérelmező, képviseli: dr. Fest Ágnes ügyvéd 1034 Budapest, Tímár u. 15. III/6.) és az Alcatel Contracting GmbH (30179 Németország, Hannover Kabelkamp Str. 20., a továbbiakban: II. r. kérelmező, képviseli: dr. Fejes Gábor ügyvéd 1053. Budapest, Károlyi M. u. 12.) kérelmezők által az Állami Autópályakezelő Rt. (1036 Budapest, Lajos u. 74-76., a továbbiakban: ajánlatkérő, képviseli: dr. Tasnádi Gábor ügyvéd, 1111 Budapest, Kende u. 18.) ,,üzemi célú komplex autópálya-informatikai rendszer kiépítése az M7 autópálya 17+000 és 110+580 km-szelvényei között (93,58 km)'' tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárás során az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint a 60. § (1) bekezdés b) pontját és ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 2 000 000 Ft (azaz kettőmillió forint) bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy fizessen meg az I. r. kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. július 9-i számában tette közzé részvételi felhívását, nyílt előminősítési eljárás megindítására, melynek tárgyát felhívása 3. a) pontjában az alábbiak szerint részletezte: ,,A kiépítés magában foglalja:
- az üzemi hírközlési rendszer építési munkálatait,
- SDH gerinchálózat,
- video alrendszer,
- segélykérő alrendszer,
- APM központi számítástechnikai alrendszer,
- telekommunikációs alrendszer,
- meteorológiai és forgalomszámláló alrendszer,
és a kapcsolódó létesítmények építőipari és informatikai kiépítését.
A nyertes feladata az üzemi hírközlő rendszer kiviteli terveinek elkészítése és a szükséges szakhatósági és közműengedélyek beszerzése is.
A rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. A részvételi jelentkezési határidőre 8 jelentkezést nyújtottak be, továbbá egy jelentkezést a határidő letelte után. Ajánlatkérő 2003. augusztus 28-án a Siemens Rt., a HP Magyarország Kft., a T. Systems Dataware Kft., a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. és a DACH Holding 94 Kft. konzorcium jelentkezését érvénytelenné nyilvánította.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 4-én hívta fel ajánlattételre az alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőket: a Getronics M. Kft.-t, a Vegyépszer Rt.-t, a Strabag Rt.-t és a kérelmezőket.
Ajánlatkérő felhívásában a teljesítés határidejét 2004. május 31-ben állapította meg. Rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét. Az ajánlati felhívás 14. pontjában közölte, hogy a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció mellékletét képező fővállalkozási szerződéstervezet tartalmazza. E pontban előírta, hogy: ,,az ajánlattevőnek egyértelmű nyilatkozatot kell csatolnia arra, hogy a szerződéstervezetet változtatás nélkül elfogadja, nyertessége esetén a szerződést azonos, konkrétumokkal kiegészített szöveggel aláírja. A nyilatkozat hiánya esetén az ajánlat érvénytelen.'' Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is összeállított, ez tartalmazta az ajánlatok benyújtásának tartalmi és formai követelményeit, az üzemi hírközlő rendszer műszaki leírását, a helyszínrajzokat és a fővállalkozói szerződés tervezetét.
A dokumentáció részét képezte az általános műszaki leírás, mely tartalmazta a létesülő üzemi hírközlő rendszer egészének és egyes alrendszereinek funkcionális leírását.
A 3. pont alatt ismertette ajánlatkérő az üzemi hírközlő hálózat felépítését, a felhívásával egyezően jelölte meg az alrendszereket, a 8. oldal tartalmazta a hálózat elemeinek logikai kapcsolati rajzát. A video alrendszer vonatkozásában a 9. oldalon a 3.3 pontban rögzítette, hogy a megvalósuló digitális alrendszer jelei a digitális jelátvitelt követően a központi kijelzőkön kívánság szerint megjelennek. A kamerák digitális képeit és videoanyagait tömörített formában az APM-ekben kialakított számítástechnikai háttértároló rendszeren kell tárolni, ismertette a video alrendszer elemeit, köztük azt, hogy digitális kamerákból állnak. A 3.4 pontban a segélykérő alrendszer vonatkozásában kikötötte a 10. oldalon, hogy ,,a segélykérő rendszer szálpárja(i)nak függetlennek kell lenniük az SDH-rendszer által használt szálpáraktól. A segélykérő rendszer nem kapcsolódhat az SDH gerinchálózat multiplexereihez.''
Az SDH gerinchálózatra vonatkozó előírások között a 4. pontban kitért ajánlatkérő arra, hogy ehhez kapcsolódik a digitális videorendszer és hogy a digitális kamerák képei folyamatos, nagy mennyiségű adatátviteli igényt jelentenek a gerinchálózat számára (15-16. oldal).
Ajánlatkérő követelményként határozta meg a 4.3.4 pontban a 24. oldalon, hogy ,,a felügyeleti rendszer MS WINDOWS-zal teljes mértékben kompatibilis legyen, és tegye lehetővé SNMP alapú felsőbb színtű felügyeleti rendszerrel való együttműködést.''
A video alrendszer tekintetében az 5.1 pontban határozta meg a rendszerrel szemben támasztott követelményeit, köztük: ,,digitálisak legyenek a kamerák, a jeltovábbítás, a feldolgozás és a tárolás is.''
A 28. oldalon rögzítette a digitális kamerák megkövetelt tulajdonságait.
A képrögzítés tekintetében is meghatározta az 5.7 pontban, hogy annak digitálisan tömörített formában kell történnie.
A segélykérő alrendszer vonatkozásában ajánlatkérő ismertette, hogy a segélykérő oszlopokat mely km-szelvényekben kell kiépíteni, mely esetekben csak bal, csak jobb vagy mindkét oldalon.
A meteorológiai alrendszer tekintetében a 9.3 pontban közölte az ajánlatkérő, hogy a telepített meteorológiai állomásoknak mely funkciókat kell ellátni, köztük feltüntette: útfelszín hőmérséklet, jegesedés figyelmeztetés, vízhártya vastagság, fekete-jég, relatív páratartalom.
A forgalomszámláló alrendszer esetében ajánlatkérő a 10. pontban előírta, hogy a forgalomszámláló állomás ,,egy keresztmetszetben irányonként legalább három forgalmi sáv adatait legyen képes fogadni.''
Ajánlatkérő az üzemi hírközlő rendszer építésének körülményei vonatkozásában is részletesen előírásokat tett.
1.2 pontban előírta, hogy ajánlattevőnek pályázatában meg kell adni a megvalósításra vonatkozó részletes ütemtervét, és rögzítette ennek a minimálisan kötelező tartalmi kellékeit. Ajánlatkérő előírta az 5. oldalon ajánlati rendszertervet kell csatolni az ajánlatba, melynek tartalmaznia kell a pályázati kiírásban kért információkat.
Ajánlatkérő kikötötte ugyanezen az oldalon, hogy a feleslegessé vált régi kábeleket fel kell szedni és azt ajánlattevőnek meg kell vásárolni az ajánlatában megadott áron, gondoskodnia kell az elszállításáról.
Az ajánlatok formája vonatkozásában ajánlatkérő előírta 1.1 pont alatt, hogy az ajánlatokat egy eredeti és 5 másolati példányban, példányonként egybefűzve kell benyújtani, minden oldalon szignálva és - az elsőtől az utolsó oldalig megszakítás nélküli - folyamatos sorszámozással ellátva, az eredeti példányt cégszerűen aláírva kell benyújtani.
Ajánlatkérő 1.2 pont alatt határozta meg az ajánlatok kidolgozásával, kötelező tartalmával kapcsolatos követelményeit, előírta, hogy az ajánlatnak az alábbi fejezeteket kell tartalmaznia:
1.2.1 vezetői összefoglaló,
1.2.2 műszaki tartalom,
1.2.3 építési körülmények,
1.2.4 megvalósítási, részletes ütemterv,
1.2.5 árajánlat,
1.2.6 garanciális feltételek, karbantartás, támogatás, oktatás,
1.2.7 nyilatkozatok,
1.2.8 felolvasólap,
1.2.9 tartalomjegyzék.
Az 1.2.3 pontban előírta, hogy meg kell adni az üzemi hírközlő rendszer építésének minden fontosabb körülményét, az alkalmazott technológiákat a beépítendő anyagok, alkatrészek mennyiségét, minőségét, szabványoknak való megfelelőségét.
Ajánlatkérő az árajánlat vonatkozásában előírta, hogy az foglalja magába:
1. Egyösszegű fővállalkozói díj ismertetése,
2. Részletes költségvetés legalább a következő bontásban: videó alrendszer, segélykérő alrendszer, meteorológiai alrendszer, forgalomszámláló alrendszer, APM számítástechnikai alrendszer, telekommunikációs alrendszer, energiaellátás, alépítmény, SDH üzemi hírközlő rendszer és rendszerintegráció.
Az árajánlatban részletesen meg kell adni az új üzemi hírközlő rendszer összes komponensének árát a számviteli törvényben előírt analitikus nyilvántartásnak megfelelően, eszközcsoportonként.
3. Árajánlat a műszaki leírásban meghatározott felszedésre kerülő kábelek egyösszegű, teljes vételárára.
Ajánlatkérő több körülményről, tételről kért nyilatkozatot az ajánlattevőktől, többek között: a szerződés elfogadásáról az ajánlati felhívás 14. pontjában írt tartalommal, a régi kábelek felszedésére és a kábeleknek az ajánlatában írt összegért történő megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalásról.
Ajánlatkérő a felolvasólap vonatkozásában előírta, hogy annak tartalmaznia kell: az ajánlattevő nevét, székhelyét, az egyösszegű fővállalkozási díjat, a vállalt teljesítési határidőt, részhatáridőkkel együtt, az árajánlatot a műszaki leírásban meghatározott, felszedésre kerülő kábelek egyösszegű vételárára, valamint az elbírálási szempontokban szereplő többletgaranciák mértékét. Ajánlatkérő rendelkezett arról, hogy érvénytelen az az ajánlat, amely az 1. pontban meghatározott követelményektől eltérően kerül benyújtásra.
Ajánlatkérő elkészítette a vállalkozási szerződéstervezetét, melynek IX. 14. pontjában az alábbiak kerültek rögzítésre: ,,a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a megrendelő az üzembe helyezéssel egyidejűleg megszerzi a jelen szerződés eredményeképpen átadásra kerülő szellemi alkotásokra vonatkozó korlátlan, de nem kizárólagos felhasználási jogot. Megrendelő a létrejött szellemi terméket bármilyen célra felhasználhatja, átdolgozhatja, és nyilvánosságra hozhatja. Amennyiben licence kerül átadásra, úgy megrendelő mindazon jogokat szerzi meg, melyet a szerzői jogok jogosultja a felhasználónak biztosít.''
Az ajánlattételre felhívottak összesen 96 kérdést tettek fel az ajánlatkérőnek, melyet megválaszolt.
60. kérdésként tették fel, hogy erősítse meg az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok formai, tartalmi követelményei vonatkozásában a következő iratokat kell-e cégszerűen aláírni: kísérőlevél, nyilatkozatok az 1.2.7 szerint, felolvasólap. Ajánlatkérő írásbeli válaszában azt közölte az ajánlattételre felhívottakkal, hogy: ,,a következő iratokat kell cégszerűen aláírni: felolvasólap, árajánlat, valamennyi ajánlattevői nyilatkozat''.
A 96. számú ajánlattevői kérdésre ajánlatkérő közölte, hogy az általános műszaki leírás 4.3.5 pontjában előírtak alapján a kiépített SDH gerinchálózatnak alkalmasnak kell lenni közcélú távközlési szolgáltatás nyújtására.
81. számú kérdésként került feltételre az, hogy a video kamera digitálisként való definiálása azt jelenti-e, hogy a digitális CCD chip miatt a kamerát digitálisként szokás megnevezni, de a CCD chip olvasása analóg módon történik vagy ez a jelkiolvasási folyamat is digitális.
Ajánlatkérő közölte válaszában, hogy a jelkiolvasási folyamatnak is digitálisnak kell lenni.
Ajánlatkérő a 44. ajánlattevői kérdésre adott válaszában közölte a tényleges segélykérő oszlopok száma 96 db.
Ajánlattevők 62. kérdésként tették fel, hogy ajánlatkérő azon előírása alapján, hogy az üzemi hírközlő rendszer összes komponensének árát a számviteli törvényben előírt analitikus nyilvántartásnak megfelelően eszközcsoportonként kell megadni, azt jelenti-e, hogy külön kell megadni a szellemi termékek, illetve a műszaki berendezések, gépek árát. Ajánlatkérő igennel válaszolt erre a kérdésre.
Az ajánlattételi határidőre 2003. október 2-re minden ajánlattételre felhívott benyújtotta az ajánlatát.
Az I. r. kérelmező által benyújtott ajánlat felolvasólapját az ajánlattevő cégszerűen aláírta.
A felolvasólap 3. pontja tartalmazta számmal és betűvel is az I. r. kérelmező által írt egyösszegű fővállalkozási díjat.
A 4. pontban rögzítette az ajánlattevő az általa vállalt teljesítési határidőt, illetve a részhatáridőket.
Az 5. pontban közölte az ajánlattevő az egyösszegű vételár árajánlatát, a felszedésre kerülő informatikai kábelek tulajdonjogának ellenértékére és mind számmal, mind betűvel a tízmillió forint + 25% áfa árajánlatot tette meg.
Az I. r. kérelmező ajánlata 19. oldalán tette meg cégszerű aláírással a nyilatkozatát a régi kábelek felszedésére és a kábeleknek az ajánlatban írt összegért történő megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalásról. Mind betűvel, mind számmal azonosan tízmillió forint + áfa összegű vételár megfizetését vállalta.
Az I. r. kérelmező ajánlata 22. oldalán tette meg cégszerű nyilatkozatát arra, hogy a megjelölt egyösszegű fővállalkozási díj ellenében kötelezettséget vállal a teljesítésre.
Az I. r. kérelmező ajánlatának 290. oldala tartalmazza ,,8. ÁRAJÁNLAT'' megjelölést.
A 291. oldalon ,,8.1 Egyösszegű fővállalkozási díj ismertetése'' alatt az I. r. kérelmező közölte az egyösszegű fővállalkozási díját, arra vonatkozó vállalását, hogy e díjba a várható összes költségét beépítette. Közölte: ,,az egyösszegű fővállalkozási díj összetételét a 8.2 Részletes költségvetés (áfa nélkül) tartalmazza''. Az I. r. kérelmező ezt az oldalt cégszerűen nem írta alá, csak a szignóját tartalmazza ez az oldal.
Az I. r. kérelmező ajánlatának 292. oldala tartalmazza ,,8.2 Részletes költségvetés'' megjelölést. Ezt követően a 293. oldal tartalmazza az árösszesítőt, melyben alrendszerenként és további tárgyakban közli a megnevezést és annak árát is, majd ezt összesíti. Ez az oldal is csak az I. r. kérelmező szignóját tartalmazza cégszerű aláírását nem.
Ezt követően a 294. oldaltól a 309. oldalig az I. r. kérelmező egymástól elválasztó lapokkal elkülönítve, de folyamatos sorszámozással tette bele az ajánlatába az alábbi részeket: videó alrendszer-mennyiségi kimutatás, segélykérő alrendszer-mennyiségi kimutatás, meteorológiai alrendszer mennyiségi kimutatás, forgalomszámláló alrendszer-mennyiségi kimutatás, AMP számítástechnikai alrendszer-berendezéslista, M7 autópálya gyengeáramú rendszerek energiaellátása-mennyiségi kimutatás, alépítmény építésköltség kimutatás, SDH alrendszer-berendezéslista, opció. Az I. r. kérelmező ajánlata 306-tól 309. oldalán ismertette az általa feltüntetett tételek rövid tartalmát. Az ajánlat 310. oldala tartalmazza ,,8.3 Egyösszegű vételi árajánlat a felszedésre kerülő kábelekre''. Ez az oldal is az I. r. kérelmező szignóját tartalmazza.
Az ajánlat 311. oldala tartalmazza az I. r. kérelmező egyösszegű vételi árajánlatát a felszedendő informatikai kábelekre. A vételárat az alábbiak szerint közölte:
,,10 000 000 Ft + 25% áfa azaz tízezer forint + 25% áfa''.
Ezt követően ezen az oldalon adta meg a teljesítési határidőre vonatkozó vállalását, továbbá rögzítette, hogy a fizetési feltételek az ajánlati felhívás dokumentáció 1. Fővállalkozási szerződés V. Fizetési feltételek szerint történnek. Közölte ajánlata érvényességi határidejét. Az I. r. kérelmező ezt követően írta alá ezt az oldalt cégszerűen.
A II. r. kérelmező ajánlata 20. oldalán rögzítette, hogy a segélyhívó alrendszer független az SDH-tól. A rendszer 48 oszloppárból áll.
Az ajánlat 29. oldalán közölte, hogy ,,a megajánlott felügyeleti rendszer szerverkliens felépítésű, a szerveroldal Unix rendszeren fut, míg a kliensoldal, amelyen az üzemeltető személyzet dolgozik MS WINDOWS XP rendszerű, azzal teljes mértékben kompatibilis PC számítógép.''
A 73. oldalon a II. r. kérelmező rögzítette egyrészt, hogy az M7 autópálya rendszer 96 SOS segélyhívó telefonból és két kezelőállomásból áll. ,,az SOS telefonok és a két ellenőrző központ közti kommunikációt száloptika hálózat biztosítja, amely párhuzamos az SDH gerinchálózattal és attól független.''
A meteorológiai alrendszer vonatkozásában az ajánlata 85. oldalán azt a nyilatkozatot tette, hogy a rendszer teljesíti a kiírás 3-as és 9-es fejezetében előírtakat.
A forgalomszámláló alrendszerre vonatkozóan az ajánlata 92. oldala tartalmaz egy forgalomszámláló állomás felépítését az alábbi közléssel: ,,a következő diagram a négysávos M7 területén lévő forgalomszámláló állomás elvi felépítését mutatja.''
A II. r. kérelmező ajánlata 181. oldala tartalmazza a videó alrendszer tekintetében a Surveyor 2000 Compact Dome Camera működésének rajzát benne a ,,Video/Codec Analog/MPEG'' megnevezés közlést az egyik berendezési egység vonatkozásában.
A II. r. kérelmező ajánlata 195. oldalán a segélyhívó központok összeköttetése vonatkozásában az alábbiakat közölte: ,,A segélyhívó központok közé 4 darab kéthuzalos áramkört a két APM-en lévő Alcatel OmniPCX 100 típusú alközpontot összekötő 2 Mbit/sec vonalon biztosítjuk. Ez az ajánlat más részében leírtak szerint az SDH rendszeren valósul meg és a bővítésként beépülő PRA kártyákon csatlakozik alközpontokra.''
Az ajánlat 224. oldala tartalmazza a részletes költségvetést. A segélykérő alrendszer vonatkozásában 9251-es tételszám alatt 48 db segélykérő oszlopot jelölt meg és az egységár a nettó ár közlését követően, bruttó 168 750 000 Ft ajánlati árat adott meg erre a tételre.
Az ajánlat 252. oldala tartalmazza a II. r. kérelmező cégszerű nyilatkozatát arról, hogy: ,,Az ajánlati felhívás 11. fejezet 1.2.7 pontjában meghatározottak szerint ezennel hivatalosan is nyilatkozunk, hogy a teljesítés során átadásra kerülő és kizárólagosan az ajánlattevő tulajdonát képező alkalmazás szoftverek nem kizárólagos, időben korlátlan használati jogát és a szoftverek saját célra történő módosításának jogát a megrendelőnek biztosítjuk. Az átadott és harmadik személyek tulajdonát képező alkalmazás szoftverek használati jogának terjedelmére a szoftvert kísérő licencszerződés feltételei lesznek irányadóak.''
A II. r. kérelmező ajánlatának 2/2 kötete tartalmazza a műszaki mellékleteket.
E kötet 446. oldala tartalmazza angol nyelven a meteorológiai állomás funkcióinak ismertetését.
A 499. oldalon mutatja be a II. r. kérelmező a közlekedési adatgyűjtő állomások működési vázlatát, mely bemutató vázlaton kétszer kétsávos autópálya szakaszt készített azzal a megjegyzéssel, hogy ,,a felszerelhető közlekedési sávok száma nem korlátozódik a vázlaton bemutatott közlekedési sávok számára.''
Ajánlatkérő 2003. október 31-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését.
Az ajánlatkérő az eljárását a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította arra hivatkozással, hogy csak érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
Ajánlatkérő elkészítette az összefoglalóját és az összegzését az eljárásáról, melyet minden ajánlattevő részére kézbesített.
Az I. r. kérelmező vonatkozásában az ajánlatkérő az alábbiakkal indokolta az érvénytelenné nyilvánítást.
- ,,A dokumentáció 11. A beadandó ajánlatok formai követelményei c. dokumentumának 1.2.5 pontjában az ajánlat kötelező elemeként került megjelölésre az árajánlat. Az itt írtaknak megfelelően az árajánlat részét képezi:
- egyösszegű fővállalkozói díj ismertetése,
- részletes költségvetés,
- a felszedésre kerülő kábelek teljes vételára.
Az ajánlattevők által feltett és 60. számú kérdésre adott válaszában előírásra került, hogy cégszerűen kell aláírni a felolvasólapot, az árajánlatot és valamennyi ajánlattevői nyilatkozatot.
Ajánlattevő beadott felolvasólapot, egyösszegű árajánlatot és árajánlatot a kábelekre, cégszerűen aláírva nyilatkozatai között. Részletes árajánlatát csak az ajánlata ,,Árajánlat'' fejezetében szerepeltette, azt azonban nem írta alá cégszerűen. Így ajánlatában cégszerűen aláírt részletes árajánlat nem szerepel. - Nyilatkozatai között, a kábelfelszedésre adott ajánlatában az ár számmal 10 000 000 Ft, betűvel tízezer Ft, így ezen ár nem egyértelmű.''
A II. r. kérelmező vonatkozásában az ajánlatkérő az alábbiakkal indokolta az érvénytelenné nyilvánítást.
1. ,,Az ajánlati dokumentáció 2. mellékletének 4.3.4 fejezetében előírtuk, hogy az SDH felügyeleti rendszerre az ajánlattevőnek MS Windows-sal teljes mértékben kompatibilis szervert kell megajánlania. Ezzel ellentétesen az ajánlatában Unix szervert ajánlott meg az ajánlattevő.
2. Az ajánlati dokumentáció 5.1 pontjában a rendszerrel szemben támasztott követelmények között előírásra került ,,digitálisak legyenek a kamerák, a jeltovábbítás, a feldolgozás és a tárolás is. Az ajánlattevők által feltett és az ajánlatkérő által 81. számú kérésben további megerősítésre került, hogy a videó kamerák jelkiolvasási folyamatának is digitálisnak kell lennie. Az ajánlattevő által a videó alrendszerhez megajánlott videókamera nem digitális kamera, hanem analóg.
3. A segélykérő alrendszernél a dokumentáció 2. mellékletének 7.1 fejezetében előírtuk, továbbá a kérdés-válaszok 44. számú válaszában meg is erősítettük, hogy 96 db (48 pár) segélykérő oszlopot kell az ajánlattevőnek elhelyeznie a pályaszakasz mellett. Az ajánlattevő részletes költségvetéséből egyértelműen kiderül, hogy csak 48 db, és nem 48 pár segélykérő oszlop felállítására tett ajánlatot.
4. A forgalomszámláló esetében a Dokumentáció 2. mellékletének 10.3 fejezetében előírtuk, hogy az ajánlatban irányonként 3 sávos keresztmetszetre kell ajánlatot tenni. Az ajánlattevő ajánlatában szereplő ábrázolásból az derül ki, hogy az ajánlatban irányonként 3 sáv helyett csak összesen 4 sávra tesz ajánlatot.
5. A Dokumentáció 11. A beadandó ajánlatok formai követelményei c. dokumentumában, az árajánlatra vonatkozó 1.2.5 pont 2. alpontjában előírásra került, hogy a részletes árajánlatban meg kell adni az üzemi hírközlő rendszer összes komponensének árát a számviteli törvényben előírt analitikus nyilvántartásnak megfelelően, eszközcsoportonként. Erre vonatkozóan a kérdés-feleletek 62. számú kérdésében az analitikus megbontásra az ajánlattevők egyike külön rá is kérdezett. A fentiek ellenére az ajánlattevő a részletes költségvetést nem analitikus bontásban adta meg.
6. A segélykérő rendszer két mérnökség közötti funkció átadása az SDH-hoz kapcsolódik, holott a Dokumentáció 2. mellékletében a 3.4-es fejezetben előírásra került, hogy az SDH-tól teljesen független rendszert kell megvalósítani. Az ajánlat elemei azonban egyértelműen azt bizonyítják, hogy a rendszer az SDH-hoz kapcsolódik.
7. A Dokumentáció 11. A beadandó ajánlatok formai követelményei c. dokumentumának 1.2.7 Nyilatkozatok pontjában előírásra került, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell csatolnia a szállított alkalmazói szoftverek saját célra történő felhasználása és módosítása jogának átadásáról. A felhasználási jogok átadása tekintetében jognyilatkozata nem felel meg a dokumentációban foglaltaknak.
8. A Dokumentáció 2. mellékletében a 9.3-as fejezetben előírásra kerültek, melyek azok a funkciók, amelyekkel meteorológiai alrendszernek rendelkezni kell. Ilyen funkciók voltak a páratartalom és fekete jég észlelése-mérése. Az ajánlatban megnevezett meteorológiai alrendszer az ajánlatban írtak alapján a fenti funkciókat nem tudja teljesíteni.''
Az I. r. kérelmező 2003. november 13-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyet a tárgyaláson részben pontosított.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást D.589/2003. szám alatt indította meg.
A II. r. kérelmező 2003. november 14-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyet a tárgyaláson részben pontosított.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást a D.592/2003. szám alatt indította meg. A Döntőbizottság jogorvoslati eljárásokat D.589/2003. szám alatt egyesítette.
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte ajánlata érvényességének a megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését. Az I. r. kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által megállapított érvénytelenségi okok nem állnak fenn.
Ajánlatkérő a 60, sorszámú kérdésre adott válaszában közölte, hogy a felolvasólapon és az ajánlattevői nyilatkozatokon kívül az árajánlatot kell ellátni cégszerű aláírással.
Az I. r. kérelmező álláspontja szerint az ajánlatában levő árajánlat ennek a formai követelménynek megfelel. Ajánlatkérő maga állapította meg a dokumentációban, hogy az árajánlat több részből tevődik össze: egyösszegű fővállalkozói díj ismertetése, részletes költségvetés és árajánlat a kábelek vételárára. Erre tekintettel az az árajánlat megfelel a követelményeknek, amelyet az utolsó oldalon cégszerű aláírással lát el az ajánlattevő. Az általuk megtett ajánlat ennek felel meg. Az árajánlatuk a 290. oldalon kezdődik és a 311. oldalig tart, és azt az I. r. kérelmező az utolsó oldalon cégszerűen aláírta. Valóban az árajánlat két első részét nem írta alá cégszerűen, de ajánlatkérő azt nem támasztotta követelményként, hogy az árajánlat egyes részeit is alá kell írni cégszerűen. Az árajánlata számozása is arra utal, hogy egységes egészet képez az, a 8. pontot alpontozta az árajánlat egyes részeinek megfelelően, az ajánlat össze volt fűzve. Az árajánlat második része tartalmazta a részletes költségvetést. Ajánlatkérő a minimum követelményeket állapította meg a részletes költségvetéssel szemben, ezért nem érheti hátrány amiatt, hogy a részletes költségvetése bővebb terjedelmű, az árösszesítőn kívül, az abban foglaltak alátámasztására további mennyiségi kimutatásokat készített és csatolt a részletes költségvetéséhez. Ez a mennyiségi kimutatás azokra a tételekre vonatkozik, amelyek az árösszesítőben szerepelnek.
Megítélése szerint a 311. oldal megszövegezésében is azt fejezi ki, hogy nemcsak a kábelekre tartalmaz vételi árajánlatot. Ugyanis ezt követően a teljes árajánlat lezárásaként általános jelleggel közölte a teljesítési határidőt, a fizetési feltételeket és ajánlata érvényességi határidejét. Ezután történt meg ezen az oldalon a cégszerű aláírás, mely így az egész árajánlatra vonatkozik. Hivatkozott arra is, hogy ajánlata felolvasólapja, a 19. és a 22. oldalon tett nyilatkozata is tartalmaz cégszerű aláírásokat, mely okiratok szintén az ajánlati árra és annak elemeire vonatkoznak.
Az I. r, kérelmező nem vitatta, hogy ajánlata 311. oldalán a felszedett kábelek vételárára tett ajánlat közlésekor számmal helyesen írta ki az árajánlatát, azonban betűvel tévesen tízezer forintot írt le.
Az I. r. kérelmező álláspontja szerint ettől függetlenül a kábelek vételárára tett ajánlata egyértelmű. Ezen a 311. oldalon kívül ugyanis ajánlata 2. oldalán, a felolvasólap 5. pontjában szintén megadta és betűvel, számmal azonosan tízmillió forintban a vételárajánlatát a kábelekre. Ezt a felolvasólapot cégszerűen aláírta. Ezenkívül ajánlata 19. oldalán tett cégszerű nyilatkozatot arról, hogy kötelezettséget vállal a kábeleknek a megvásárlására és e nyilatkozatban szintén betűvel és számmal azonosan tízmillió forintban jelölte meg erre vonatkozó ajánlati árát. E nyilatkozatok összevetése alapján ajánlatkérő már nem lehetett bizonytalanságban abban, hogy esetleg tízezer forint a vételár ajánlata a kábelekre. Megjegyezte, hogy e vételárrész egyébként is a beszerzés értékéhez képest nem jelentős.
A II. r. kérelmező szintén kérte ajánlatát érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés jogsértő jellegének megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését.
A II. r. kérelmező az ajánlatkérő által megállapított érvénytelenségi okok tekintetében - azok sorrendjét követve - az alábbiakkal indokolta kérelmi elemeit:
1. A II. r. kérelmező a felügyeleti rendszer vonatkozásában az ajánlatkérő által igényelt Windows rendszernél magasabb színvonalat képviselő Unix megoldást ajánlott és ez a rendszer egyúttal jobban kielégíti ajánlatkérő arra vonatkozó elvárását, hogy biztosított legyen a közcélú távközlési szolgáltatáshoz való kapcsolódás, melyre a Windows rendszer nem ajánlott. Így mivel magasabb színvonalat ajánlott ajánlatkérő alaptalanul nyilvánította emiatt ajánlatát érvénytelennek.
2. A II. r. kérelmező álláspontja szerint az általa megajánlott video kamera megfelel az ajánlatkérő által támasztott azon követelménynek, hogy digitális legyen, és a jelkiolvasása is digitális legyen. Ajánlatkérő nem adott részletes specifikációt. A megajánlott kameráján belül a CCD-k jelei mindig analóg jelek, mely másként nem is történhet. Ezek a jelek a kérelmező által ajánlott típusban közvetlenül átalakításra kerülnek egy A/D átalakítóval digitális formátummá, melynek alapján a jelkiolvasás digitális. Ezen jelek minden további feldolgozása a kamerán belül szintén digitális.
3. A II. r. kérelmező azt nem vitatta, hogy a részletes költségvetésébe - előadása szerint másolási adatkezelői hiba miatt - a segélykérő oszlopok tételsornál egységként: db-t tüntetett fel és mennyiségként: 48-at. Ugyanakkor hivatkozása szerint ettől még értelemszerűen nem 48 db-ra, hanem 48 párra tette meg az ajánlatát. E körben hivatkozott arra, hogy ajánlata más részeiben 96 db-ot tüntetett fel segélykérő oszlopként és ez is arra enged következtetni, hogy ugyanennyi telefonra vonatkozik, illetve más helyen 96 db segélykérő telefonra utalt (73. oldalon). Ezzel kapcsolatban az ajánlati rendszertervére (20. oldal), a nyomvonal szimbolikus rajzára (23. oldal), az építési körülmények és a segélykérő alrendszer ajánlati rész 192. oldalára hivatkozott. E jogorvoslati kérelme vonatkozásában álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 43. § (7) bekezdését, mert nem javította ki a számítási hibát. Megítélése szerint számítási hibának kell tekinteni, hogy elírta az egység megnevezését, ugyanis ez a számítási folyamattal kapcsolatos. Konkrét számítást nem kellett volna végezni ajánlatkérőnek, mert az egységárat és a bruttó árat már helyesen tüntette fel az ajánlatában.
4. A II. r. kérelmező nem vitatta, hogy ajánlata 92. oldalán található a négysávos M7-es területén levő forgalomszámláló állomás elvi felépítése ábra négy forgalmi sávot mutat be, azonban ez a diagramm előadása szerint csak illusztráció és nem jelenti azt, hogy az általa megajánlott rendszer csak négy forgalmi sáv adatainak mérésére és kezelésére lenne alkalmas. Hivatkozott az ajánlata 469. oldalára, hogy ott ugyan szintén összesen négysávos ábra található, de közölte, hogy a felszerelhető közlekedési sávok száma nem korlátozódik a vázlaton bemutatott közlekedési sávok számára.
Az ajánlata 468. oldalán ismertette a megajánlott 24 csatornás állomást, melyből kitűnik, hogy a megajánlott állomása az előírt követelményeken túliak teljesítésére is képes. Utalt ajánlata 93. és 208. oldalán tett nyilatkozatára, melyek szerinte szintén azt támasztják alá, hogy az illusztrációkon túlmenően nemcsak kétszer két sáv vonatkozásában képes teljesítésre a II. r. kérelmező. Jogorvoslati kérelméhez mellékletet csatolt, mely a háromsávos kiépítettséget is bemutatja.
5. A II. r. kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő nem határozta meg egyértelműen a dokumentációban tett azon elő írását, hogy a részletes árajánlatban az üzemi hírközlő rendszer árát a számviteli törvényben előírt analitikus nyilvántartásnak megfelelően, eszközcsoportonként kell megadni. A vonatkozó 2000. évi C. törvény analitikai nyilvántartásra vonatkozó része nem sorolja fel teljes részletezettséggel az összes eszközcsoportra vonatkozó teljes részletezettségű analitikai nyilvántartás minden elemét. Az egyes társaságok e törvény előírásai alapján, de szabadon határozzák meg ezen nyilvántartásukat. Így mivel ajánlatkérő előre nem határozta meg pontosan milyen részletezettségben kéri az analitikai nyilvántartást, ezért jogkövetkezmény sem alkalmazható vele szemben.
A II. r. kérelmező előadta, hogy kész részletes az ajánlatkérő nyilvántartásának megfelelő analitikai nyilvántartás készítésére.
6. A II. r. kérelmező közölte, hogy ajánlata 20. oldalán, 23. oldalán, 73. oldalán egyértelműen nyilatkozott arról, hogy a segélykérő alrendszer az SDH gerinchálózattól teljesen függetlenül üzemel. Erre tekintettel alaptalanul nyilvánította ajánlatkérő érvénytelenné ajánlatát, ajánlatkérő tévedett, mert az autópálya mérnökségekben üzemelő Alcatel alközpontok összeköttetése történik valóban az SDH-hálózaton keresztül. Nyilatkozott a kérelmében arra, hogy az egyösszegű árajánlatának része az SDH-tól teljesen független összeköttetés biztosítása.
7. A II. r. kérelmező megítélése szerint ajánlatkérő előírásának megfelelően tette meg az alkalmazott szoftverek vonatkozásában a jogátadásra vonatkozó nyilatkozatot. Ajánlatkérő kizárólagosságot nem kért, a vagyoni jogokat nem kívánta megszerezni. A kérelmező eltérő megfogalmazása a nemo plus iuris elvének megfelelően történt, mivel ő sem ruházhat át több jogot, mint amellyel rendelkezik. Nyilatkozata egyben megfelel a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozásnak.
8. A II. r. kérelmező álláspontja szerint az általa megajánlott meteorológiai alrendszer megfelel az ajánlatkérő követelményeinek, erre vonatkozóan ajánlata 2.1.6 pontjában nyilatkozatot tett.
A páratartalom vonatkozásában hivatkozott arra, hogy ajánlata 446., 447., 451. és 452. oldalán levő műszaki adatlapok tartalmaznak a páratartalom észlelésére, mérésére vonatkozó rendelkezéselvet. A fekete jég vonatkozásában előadta, hogy ajánlatkérő a dokumentációjában ezt nem határozta meg. Utalt arra, hogy ez angolul a black ice, illetve németül a Glatteis. Előadta, hogy a fekete jég a magyar nyelvben a tükörjég fogalmával azonos, illetve egyes meteorológiai intézetek értelmezése szerint a síkjég egyik változata a tükörjég, mely a tartósan hulló, túlhűtött esőtől (ónos eső) keletkezik meghatározott időjárási viszonyok között.
A kérelmező álláspontja szerint függetlenül a fekete jég konkrét tartalmától az általa megajánlott készülék olyan összetett és komplett rendszer, mely észleli, méri, figyelmezteti a közlekedésben részt vevőket a jegesedés minden változatára.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelme tekintetében előadta, hogy dokumentációjában, illetve a kérdésekre adott válaszaiban több formai követelményt támasztott a benyújtandó ajánlattal kapcsolatban. Erre tekintettel csak az az ajánlat minősül érvényesnek, amely minden előírásának, formai feltételének megfelel. Így annak ellenére, hogy az I. r. kérelmező aláírta a felolvasólapot, az ajánlata 19. és 22. oldalán levő nyilatkozatot - melyek tartalmaznak árra vonatkozó vállalásokat - vizsgálni kell, hogy az árajánlata megfelel-e a formai követelményeknek.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az előírásai alapján akkor érvényes formai szempontból az árajánlat, ha vagy az árajánlat minden egyes részét is aláírják cégszerűen, vagy az egész árajánlatot írják alá cégszerűen. Az egyértelműen megállapítható, hogy az I. r. kérelmező az árajánlata egyes részeit külön-külön nem írta alá cégszerűen.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az sem állapítható meg, hogy a teljes árajánlatot aláírta. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a I. r. kérelmező árajánlata egyrészt nagyon terjedelmes, nemcsak az egyes részek között, hanem az egyes részeken belül is elválasztó lapokat használt. A I. r. kérelmező ajánlatából részletes költségvetésként elegendő és megfelelő a 293. oldalon csatolt árösszesítő. Ezt követően azonban egészen a 309. oldalig olyan részek vannak az ajánlatban, amelyek a részletes költségvetéshez nem kapcsolódnak. Egyrészt a mennyiségi kimutatások nem tartalmaznak árajánlatot, másrészt 306-tól 309. oldalig van a tételek tartalmának a leírása. Ez így együtt az ajánlatkérő megítélése szerint szétválasztja egymástól az árajánlat részeit. Teljesen elkülönül a 311. oldal, amely tartalmazza a felszedendő kábelek megvásárlására vonatkozó vételi árajánlatot. Így ajánlatkérő az I. r. kérelmező ajánlatának tanulmányozása során azt érzékelte, hogy ez egy önálló ajánlati oldal, így mivel csak ez az oldal tartalmaz cégszerű aláírást, nem tudta elfogadni az egész árajánlat cégszerű aláírásaként azt.
Ajánlatkérő hivatkozása szerint a teljesítési határidő, a fizetési feltételek és az ajánlat érvényességi idejének feltüntetése ezen az oldalon sem minősül olyannak, amely akár tartalmilag, akár formailag arra engedne következtetni, hogy ezek a kikötések a teljes árajánlatra vonatkoznak.
Ajánlatkérő álláspontja szerint az árajánlat 8.2 pontjában az árösszesítőt követően a többi oldal azért sem fogadható el, mert azokat az I. r. kérelmező nem árazta be, csak mennyiségi tételeket tartalmaznak.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján nem köteles, csak jogosult felvilágosítást kérni az egyes ajánlattevőktől ajánlatuk nem egyértelmű kijelentései tartalmának tisztázása érdekében. Ajánlatkérő erre tekintettel nem követett el jogsértést, amikor egy ajánlattevőnek sem tett fel tisztázó kérdést, ezzel biztosítva azt, hogy egyik ajánlattevő se részesüljön a másikhoz képest előnyben.
A nem egyértelműség ajánlatkérő szerint megállapítható, az I. r. kérelmező ajánlata 311. oldalán, a kábelek vételárának összegét nagyságrendi különbséggel közölte betűvel és számmal. Ajánlatkérő megítélése szerint a nem egyértelműen megtett ajánlat következménye az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása. Ettől arra tekintettel sem térhetett el az ajánlatkérő, hogy az I. r. kérelmező ajánlatának más részeiben betűvel és számmal azonosan adta meg a kábelek vételárára vonatkozó árajánlatát.
Ajánlatkérő kérte a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását is.
E jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban is rámutatott arra, hogy csak az az ajánlat minősül érvényesnek, amely megfelel ajánlatkérő felhívásának, dokumentációjának és a kérdésekre adott válaszainak. Ajánlattevőknek az ajánlatkérő előírásaira egyértelmű ajánlatot kell tenni, amennyiben nem így kerül benyújtásra az ajánlat, az az érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után. Ajánlatkérőt a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján ugyanis nem terheli kötelezettség a felvilágosítás kérésére, melyre a már fent ismertetett okokból egyik ajánlattevő vonatkozásában sem adott lehetőséget.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmi elemei vonatkozásában fenntartotta az írásbeli összefoglalásában fentiekben részletesen ismertetett indokait.
Az első kérelmi elemmel - a MS Windows-sal teljes mértékben kompatibilis SDH felügyeleti rendszerrel - kapcsolatban rámutatott arra, hogy ugyan szakmai szempontból nem vitás, hogy a II. r. kérelmező ajánlatában szereplő UNIX felügyeleti rendszer minőségileg megfelelő és még jobban biztosíthatja a távközlési szolgáltatáshoz való kapcsolódást, azonban ajánlattevők nem jogosultalt ajánlatkérő előírásainak felülvizsgálatára. A megajánlott UNIX rendszer nem teljes mértékben kompatibilis a MS Windows rendszerrel, ezért az ajánlat érvénytelen. A MS Windows rendszer is biztosítja a távközlési szolgáltatáshoz történő kapcsolódást és ajánlatkérő számára az indokolta e rendszer előírását, mert eltérő rendszer a korábbi beszerzéseihez nem illeszkedő rendszert eredményezne, műszalu, üzemeltetési nehézségeket és többletköltségeket eredményezne.
A második kérelmi elemmel kapcsolatban rámutatott arra, hogy ugyan a II. r. kérelmező által ajánlott kamera végez digitális jelfeldolgozást, de analóg kimenetekkel rendelkezik, ezért a kamerák jelét ismételten digitalizálni kell. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a II. r. kérelmező ajánlata 362. oldalára - a dekódoló berendezés tulajdonságaira -, 183. oldalára - a kamerától a dekóderig TV-jel kábel - koaxiális kábelen történik a jeltovábbítás, mely analóg jeltovábbítási folyamatot jelent, mely nem felel meg a dokumentáció 5.1 pontjában megkövetelt digitális jeltovábbítási kritériumnak.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a harmadik jogorvoslati kérelmi elem tekintetében a II. r. kérelmező elismerte, hogy a költségvetésébe a ,,pár'' helyett valóban ,,db'' került feltüntetésre. Ajánlatkérő szerint ez nem minősíthető a Kbt. 43. § (7) bekezdése szerinti számítási hibának. Ez a II. r. kérelmező ajánlatán belül ellentmondás, azonban mivel a részletes költségvetésében 48 db-ot írt, erre vonatkozik a konkrét árajánlat, ezért a mennyiségi egység megnevezésének komoly jelentősége van, ugyanis ez 135 M Ft különbözetet jelent. Ajánlatkérő hivatkozott a Kbt. 49. § (2) bekezdésére, mert megítélése szerint az ajánlat módosítását jelentette volna a nem egyértelmű ajánlati ár esetleges pontosítása.
A negyedik kérelmi elem vonatkozásában fenntartotta, hogy a II. r. kérelmező ajánlatában a 92. oldalon és a 211. oldalon kétszer kétsávos elrendezés mellett mutatta be a forgalomszámláló berendezést, mely továbbra is alapot ad az érvénytelenné nyilvánításra. A követelményeknek meg nem felelésen kívül azért is jelentős ez az eltérés, mert a sávok száma befolyásolja a forgalomterelés költségét, időbeli kialakítását, az összekötő kábelek kialakítása nagyobb költséggel jár háromsávos autópálya szakaszon, mint kétsávosnál.
Az ötödik kérelmi elem tekintetében ajánlatkérő fenntartotta, hogy a II. r. kérelmező ajánlatát nem az analitikai nyilvántartási követelménynek megfelelően tette meg.
A hatodik kérelmi elem esetében ajánlatkérő kiemelte, hogy a II. r. kérelmező által a jogorvoslati kérelmében történt hivatkozások az ajánlatára nem az ajánlatkérő által kifogásolt funkcióra, nem a segélykérő rendszer két mérnökség közti funkció átadására vonatkoztak. A segélykérő alrendszer részletes leírásából (II. r. kérelmező ajánlata 195. oldala) egyértelműen kitűnik, hogy nem teljesíti az SDH-hálózattól független követelményt. E szerint ugyanis a központok közötti átkapcsolás sem történhet az SDH-n keresztül, melyet a dokumentáció 3.4 pontjában egyértelműen előírtak.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a II. r. kérelmező által a jogorvoslati kérelme mellékleteként tett nyilatkozat nem vehető figyelembe, az érvényességről az ajánlatok tartalma alapján kell dönteni.
A hetedik kérelmi elem tekintetében ajánlatkérő álláspontja szerint a fővállalkozási szerződése IX.14. pontjában egyértelműen meghatározta miként kéri a jogátadást, e megfogalmazásában nem sértette meg a nemo plus iuris elvét, külön rendelkezett a licencjogokkal kapcsolatosan.
A II. r. kérelmező ehhez képest ajánlatában leszűkítetten biztosította a felhasználási jogok átadását.
A meteorológiai állomásokra vonatkozó kérelmi elem tekintetében ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy az ajánlat tartalmi részében kell kötelezettséget vállalni az előírások teljesítésére. Ugyan a II. r. kérelmező csatolt mellékleteket is, azonban az nem állapítható meg, hogy a mellékletben feltüntetett funkciók közül melyeket biztosít, illetve melyek nem részei ténylegesen az ajánlatának, ugyanis vannak opcionális funkciók is a bemutatott berendezésen.
A fekete jég tekintetében ajánlatkérő álláspontja szerint téves a jogorvoslati kérelem okfejtése a kétféle lehetséges tartalomra, a szakfogalma ennek: vékony jégréteg a friss vagy sósvíz rétegen, amely átlátszósága miatt sötétnek tűnik. Így mivel az ajánlat érdemi részéből nem állapítható meg az előírt követelmények teljesítése, ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította a II. r. kérelmező ajánlatát ez okból.
Az I. r. kérelmező nyilatkozata szerint egyértelműek voltak ajánlatkérő előírásai az analitikai nyilvántartásra és a fekete jégre.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét az alábbi indokokra tekintettel alaposnak ítélte.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, és a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottságnak az első érvénytelenségi ok tekintetében abban a kérdésben kellett döntenie, hogy az I. r. kérelmező fentiekben ismertetett árajánlatának cégszerű aláírása megtörtént-e.
Ajánlatkérő egyértelműen előírta, hogy az ajánlat részét képező árajánlatot cégszerűen kell aláírni.
Tényként a I. r. kérelmező ajánlata alapján megállapítható, hogy az árajánlat utolsó oldala, a 311. oldal tartalmazza az I. r. kérelmező cégszerű aláírását. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint azt kell vizsgálni, hogy van-e olyan körülmény, amely e cégszerű aláírás léte ellenére mégis alapot nyújt az I. r. kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánítására.
A Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérő által - fentiekben részletesen ismertetett indokok - arra nem nyújtanak ténybeli és jogi alapot, hogy az érvénytelenségre vonjunk le következtetést.
E körben az I. r. kérelmező árajánlatának teljes egészét kell vizsgálni a 290-tól a 311. oldalig. Az árajánlat ezen része össze van fűzve, folyamatos sorszámozással ellátva és minden oldala I. r. kérelmező szignóját tartalmazza. Egyértelműen megállapítható, hogy az I. r. kérelmező úgy szerkesztette meg, állította össze az árajánlatát, hogy a 8. pont (fejezet) vonatkozik az árajánlatra. Ezt rögzíti is ajánlata 290. oldalán. Ezt tükrözi az is, hogy a továbbiakban ennek alpontjaiként jelölte meg az árajánlat részeit: 8.l., 8.2., 8.3 számozást. Így a formai tagolása, összeállítása egységet képez az I. r. kérelmező árajánlatának.
Tartalmi szempontból vizsgálva először tekintettel kell arra lenni, hogy ajánlatkérő - a fentiekben részletesen ismertetett - 1.2.3 pontban három részre tagolta az árajánlatot, szintén 1., 2., 3-as tagolást alkalmazva. E tagolásnak szintén megfelel a I. r. kérelmező ajánlata. Ajánlatkérő 1. pontban foglalt előírásában az egyösszegű fővállalkozói díj ismertetését kérte. Az I. r. kérelmező árajánlata 8.1 pontjában - ajánlata 291. oldalán - ezt tette meg. Ajánlatkérő 2. pontban kérte a részletes költségvetést legalább az általa megadott bontásban. Az I. r. kérelmező közölte ajánlata 291. oldalán, hogy az egyösszegű fővállalkozási díj összetételét a 8.2 pont alatti részletes költségvetés tartalmazza. A 292. oldalon ennek megfelelően megjelölte 8.2 pontban a részletes költségvetést.
A fentiek összevetéséből a Döntőbizottság azt vonta le, hogy ebben is követte az I. r. kérelmező ajánlatkérő előírásait.
Ajánlatkérő a 3. pontban kérte a kábelekre az egyösszegű vételárajánlatot. Az I. r. kérelmező ajánlata 310. oldalán ennek megfelelően adta meg a 8.3 pont tartalmát és a 311. oldal tartalmazza magát a vételi árajánlatot. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti ajánlatkérői előírások és ajánlati tartalmi elemek összevetése alapján az állapítható meg, hogy az I. r. kérelmező árajánlata egy egész, mely az előírt tagolásnak megfelelően pontokra bontott és ezért, ha az utolsó oldal tartalmazza a cégszerű előírást, akkor kielégíti a formai követelményt.
A Döntőbizottság megítélése szerint ezt az egységes árajánlatot nem bontja meg, nem szedi szét az I. r. kérelmező. Az, hogy a 8.2 pontban, a 293. oldalon becsatolt árösszesítőt követően további egyébként a költségvetéssel összefüggésben álló ajánlati részeket csatolt be, még nem jelenti azt, hogy megszűnne az egységes árajánlat. Egyrészt ajánlatkérő nem határozta meg egyértelműen és pontosan a részletes költségvetés tartalmát, csak a minimumkövetelményét közölte, hogy legalább mit kell tartalmaznia ennek. Ez a minimumkövetelmény is az összes alrendszerre vonatkozott és kérte az összes komponens eszközcsoportonkénti árának közlését. Az árösszesítőt követően az I. r. kérelmező döntően az árösszesítőben levő eszközcsoportok mennyiségi kimutatását csatolta, illetve részletes leírást tett egyes tételekre. Ettől azonban még nem válhat érvénytelenné az ajánlat, ugyanis e részekben az árösszesítőt kívánta alátámasztani az I. r. kérelmező. Az sem kifogásolható, hogy a kibontást tartalmazó mennyiségi kimutatásokat nem árazta be az I. r. kérelmező. Összességében a Döntőbizottság álláspontja szerint a részletes költségvetéshez szervesen kapcsolódó, annak tartalmát kibontó további tartalmi elemek - konkrét ajánlatkérői előírás hiányában - nem nyújtanak alapot arra, hogy levonjuk azt a következtetést, hogy nem egységes egész a kérelmező árajánlata. Az egységességre utal az a körülmény is, hogy a 311. oldalon a cégszerű aláírás előtt tette meg az I. r. kérelmező általános jelleggel a teljesítési határidőre, a fizetési feltételekre és ajánlata érvényességi határidejére vonatkozó nyilatkozatát.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy jogsértően állapította meg ezen okból ajánlatkérő az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét.
Az ajánlatkérő által megállapított második érvénytelenségi okot sem ítélte megalapozottnak a Döntőbizottság.
Ezen érvénytelenségi okot arra alapította az ajánlatkérő, hogy az I. r. kérelmezőnek a kábelek vételárára vonatkozó árajánlata nem egyértelmű, a 311. oldalon betűvel más összeget írt és ezért, bár az ajánlat tartalmaz e körben további nyilatkozatokat is, az érvénytelenné nyilvánítástól nem lehet eltekinteni.
A Döntőbizottság általánosságban osztja az ajánlatkérő álláspontját, valóban a Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérő előírásainak megfelelően kell elkészíteni az ajánlatot, és kifejezett nyilatkozatot kell tenni - többek között - a felhívás feltételeire, a kért ellenszolgáltatás összegére. Amennyiben ajánlattevő nem tesz egyértelmű és kifejezett vállalást ezekre, ez alapot nyújthat az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, figyelemmel arra is, hogy a Kbt. 49. § (2) bekezdése értelmében fennáll az ajánlati kötöttség.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azonban minden esetben a konkrét tényállást kell megvizsgálni ahhoz, hogy megállapítható-e az, valóban nem tett egyértelmű és kifejezett vállalást az ajánlattevő.
A Döntőbizottság megvizsgálva az I. r. kérelmező ajánlatát úgy ítélte meg, hogy a fentiekben ismertetett indok az érvénytelenné nyilvánításra nem áll fenn.
Ajánlatkérő előírásai alapján a feleknek legalább három helyen kellett cégszerűen aláírniuk a kábelek megvásárlására és vételárára vonatkozó vállalásukat: a felolvasólapon, az 1.2.3 pontban előírta a kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozattételt, valamint az árajánlatban.
Az I. r. kérelmező ennek megfelelően három helyen tett a kábelek megvásárlására és vételárára vonatkozóan cégszerű nyilatkozatot.
A felolvasólapon és ajánlata 19. oldalán betűvel és számmal azonosan határozta meg, hogy tízmillió forintért vállalja a kábelek megvásárlását. E vállalása teljesen egyértelmű. Ehhez képest a harmadik nyilatkozatában betűvel valóban eltérő összeget tüntetett fel. A Döntőbizottság a fenti három cégszerű nyilatkozat összevetése alapján úgy ítélte meg, hogy azokból a vállalás tartalma egyértelmű tízmillió forintra vonatkozik. A harmadik eset valóban csak egy elírás és mivel az ajánlat többi része tartalmaz több helyen egyértelmű vállalást, ezért nem áll fenn indok az érvénytelenné nyilvánításra.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja értelmében eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy az I. r. kérelmező ajánlata az ajánlatkérő által megjelölt fenti indokból nem érvénytelen, így nem áll fenn a jogalapja az eljárás eredménytelenné nyilvánításának.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos, ajánlata érvénytelen az ajánlatkérő által meghatározott érvénytelenségi okok alapján. Tekintettel arra, hogy a II. r. kérelmező ajánlata számos okból érvénytelen a Döntőbizottság az egyes érvénytelenségi okokat röviden indokolja, és kifejezésre juttatja, hogy alapvetően osztotta az ajánlatkérő által az egyes érvénytelenségi okok indokolását, így azok megismétlése teljes terjedelmében nem szükséges.
Az első érvénytelenségi ok arra vonatkozott, hogy az SDH felügyeleti rendszerre nem az MS Windows-sal teljes mértékben kompatibilis szervert ajánlott meg a II. r. kérelmező.
A Döntőbizottság álláspontja szerint szakmai szempontok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a II. r. kérelmező által megajánlott Unix szerveres megoldás nem teljes mértékben kompatibilis, így az ajánlat érvénytelen. Ajánlattevők nem jogosultak az ajánlatkérői előírás felülvizsgálatára, még jobb készülék megajánlására sem. Jelen esetben egyébként is ajánlatkérő ismertette az indokait miért szükséges számára ez a teljes mértékű kompatibilitás.
A második érvénytelenségi ok vonatkozásában a Döntőbizottság az ajánlatkérő fentiekben ismertetett előírásai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a videókamera vonatkozásában minden folyamatra vonatkozóan - benne a jelkiolvasási folyamat is (81. kérdésre adott válasz) - előírta a digitalitás követelményét.
A Döntőbizottság a II. r. kérelmező ajánlata vizsgálata alapján (fentiekben ismertetett 181., 183. oldal) megállapította, hogy az analóg jeltovábbítási folyamatot fejez ki, ezért érvénytelen.
A harmadik érvénytelenségi ok vonatkozásában a Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben valóban megállapítható, hogy nem történt egyértelmű ajánlattétel.
A II. r. kérelmező ugyan ajánlata más oldalain hivatkozott arra szöveges részekben, hogy 96 db segélykérő oszlopot állít fel, azonban a relevanciával bíró részletes költségvetésében olyan elírás történt, amelynek alapján nemcsak az oszlopok mennyisége nem egyértelmű, hanem az sem, hogy az árajánlat milyen mennyiségre vonatkozik. Ilyen szintű - adott esetben - százmilliós árajánlati rész esetében ajánlatkérő megalapozottan foglalt állást, hogy mivel csak darabot tüntetett fel a költségvetésben, ezért nem fogadta el érvényesnek az ajánlatot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben nem áll fenn a Kbt. 43. § (7) bekezdésében meghatározott nyilvánvaló számítási hiba esete. A II. r. kérelmező felhívásra sem tudta megjelölni milyen számítási hibát kellett volna korrigálnia ajánlat kérőnek, épp ellenkezőleg arra hivatkozott, hogy az adott tételsor ajánlati árára vonatkozó részei mind az egységár, mind a bruttó összeg tekintetében helyesek. Erre tekintettel alaptalan a Kbt. 43. § (7) bekezdésének megsértésére vonatkozó hivatkozás.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Kbt. e rendelkezésére tekintettel ajánlatkérőt nem terhelte sem ebben az esetben, sem a többi esetben felvilágosítás kérési kötelezettség, mivel a Kbt. ezt lehetőségként biztosítja számára.
A negyedik érvénytelenségi ok tekintetében a Döntőbizottság álláspontja szerint nem megalapozottan kifogásolja a II. r. kérelmező, hogy nem fogadta el ajánlatkérő érvényesnek a kétszer kétsávos elvi felépítés miatt a forgalomszámláló állomás vonatkozásában az ajánlatát.
A Döntőbizottság ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy ajánlattevőknek az ajánlatuk érdemi részében kell megtenniük ajánlatukat, az ajánlathoz mellékelt műszaki berendezési prospektusok, további rajzok önmagukban nem nyújtanak alapot arra, hogy megalapozzák a követelmények teljesítését.
Jelen esetben annak ellenére, hogy ajánlatkérő a dokumentációjában előírta, hogy minden fontosabb körülményét az üzemi hírközlő rendszernek meg kell adni, ennek a kötelezettségnek nem tett eleget a II. r. kérelmező akkor, amikor ajánlata 92. oldalán csak a kétszer kétsávos állomás elvi felépítését mutatta be. Az pedig, hogy a mellékletek között általánosságban a 468. és 469. oldalon a készülék bemutatása vonatkozásában hivatkozott arra, hogy a felszerelhető közlekedési sávok száma nem korlátozódik a vázlaton bemutatottakra, nem pótolja az érvényességi követelmények teljesítését.
Az ötödik érvénytelenségi ok vonatkozásában a Döntőbizottság a számviteli törvény 2000. évi C. törvény vonatkozó rendelkezéseinek tanulmányozása és ajánlatkérőnek a 62. kérdésre adott válasza alapján megállapította, hogy a II. r. kérelmező által elkészített részletes árajánlat nem felel meg az analitikus bontás követelményének, így az érvénytelenné nyilvánítás ez okból megalapozott.
A hatodik érvénytelenségi ok vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező ajánlata 195. oldalán ismertette a segélykérő központok közötti műszaki összeköttetés biztosítását méghozzá akként, hogy az az SDH rendszeren valósul meg. Ajánlatkérő a dokumentáció 3.4 pontjában kikötötte, hogy a segélykérő rendszer vonatkozásában a teljes függetlenséget az SDH hálózattól, így az alközpontokra is, azok sem kapcsolódhatnak az SDH gerinchálózathoz. Az ajánlata így a II. r. kérelmezőnek nem felel meg az előírásnak. A jogorvoslati kérelemben hivatkozott megerősítő nyilatkozatot pedig nem lehet figyelembe venni, mivel a benyújtott ajánlatokat kell az értékelés során vizsgálni.
A hetedik érvénytelenségi ok vonatkozásában a Döntőbizottság összevetette ajánlatkérő fővállalkozói szerződés IX.14. pontjában foglaltakat és a II. r. kérelmező által tett - fentiekben ismertetett - nyilatkozatot. Ennek alapján megállapította, hogy a II. r. kérelmező az ajánlati felhívás 14. pontjának rendelkezése ellenére nem fogadta el változtatás nélkül a szerződéstervezetet, ezért ajánlata ezen okból érvénytelen.
A nyolcadik a meteorológiai rendszerre vonatkozó érvénytelenségi ok tekintetében a Döntőbizottság szintén rámutat arra, hogy az ajánlat érdemi részében kell megtenni a vállalásokat. Az az általános nyilatkozat, mely csak kimondja, hogy megfelel a követelményeknek az általa ajánlott rendszer, nem pótolja - különösen, mert jelen esetben ajánlatkérő kifejezetten kérte - a részletes műszaki tartalomra vonatkozó ajánlattételt. Valóban mellékleteket csatolt a II. r. kérelmező a megajánlott berendezésre, ebből a fekete jégre egyáltalán nem lehetett következtetést levonni. A relatív páratartalommal kapcsolatban az idegen nyelvű prospektus ugyan tartalmaz rendelkezéseket, azonban az nem állapítható meg, hogy a II. r. kérelmező milyen felszereltséggel vállalta a berendezés megajánlását.
E körben felhívja a Döntőbizottság a II. r. kérelmezőt arra, hogy ha valamely ajánlatkérői előírás számára nem egyértelmű - jelen esetben a fekete jég - akkor biztosított számára a kérdésfeltevés joga.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét. Az I. r. kérelmező vonatkozásában pedig a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és a 60. § (1) bekezdés b) pontját. A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint: ,,A Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.''
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: ,,A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.'' Mely jelenleg magánszemélyek esetében 100 000 Ft, egyébként 1 000 000 Ft.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint: ,,A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.''
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során tekintettel volt arra, hogy ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el, érvényes ajánlatot érvénytelenné nyilvánított. A beszerzés értéke - figyelemmel az ajánlatokban levő ajánlati árakra - magas, többmilliárdos. Ugyanakkor az ajánlatkérői döntés megsemmisítése által a jogsértés reparálható. A fenti tényezőket együttesen mérlegelve a minimumbírságnál magasabb összegű bírság kiszabását ítélte indokoltnak a Döntőbizottság és a bírság összegét 2 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 13.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.