KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0002)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.569/16/2003.
Tárgy: a Horváth-Ép Kft. jogorvoslati kérelme Nyírád Község Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Horváth-Ép Kft. (8360 Keszthely, Sömögye dűlő Ipartelep, képv.: Dr. Kovács István ügyvéd, 8300 Tapolca, Hősök tere 9., továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Nyírád Község Önkormányzat (8454 Nyírád, Szabadság u. 3., képv.: Dr. Deák Krisztina ügyvéd, 7100 Szekszárd, Jókai u. 22., továbbiakban ajánlatkérő), Nyírád Község szennyvízközmű-beruházás megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. július 2. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 27. számában közzétett részvételi felhívással nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A részvételi felhívás 12. pont 7. fr. bekezdésében írta elő, hogy jelentkezők jelöljék meg, hogy a közbeszerzés mely részével kapcsolatban kívánnak szerződést kötni. A 10. bekezdésben közölte, hogy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók alkalmasságát nem kívánja vizsgálni.
Részvételi határidőre 10 db jelentkezés érkezett, ajánlatkérő mindet alkalmasnak és érvényesnek minősített, és részükre ajánlati felhívást küldött.
Az ajánlati felhívás 16. "Egyéb információk" 8. francia bekezdésében a hiánypótlás lehetőségét kizárta ajánlatkérő.
Ajánlatkérő az ajánlat összeállítását elősegítően dokumentációt készített, amely tartalmazta a közbeszerzési eljárás rendjére vonatkozó általános szabályokat (I. fejezet) az értékelési részszempontok tartalmára vonatkozó előírásokat (II. fejezet), a részletes szerződési feltételeket, valamint az ajánlattal kapcsolatos tartalmi és formai követelményeket (IV. fejezet). A dokumentáció tartalmazta továbbá 1. sz. mellékletként az ISO 10005 szabványt a minőségirányítás - minőségtervek irányelveiről.
A dokumentáció I. fejezet 15. Kapcsolattartás 15.2. pontjában ajánlatkérő kérte, hogy az ajánlattevők valamennyi, az eljárás során megküldésre kerülő okmányok, levélen, faxon tüntessék fel az eljárás tárgyát és az azonosító számot. Az ajánlattal kapcsolatosan a dokumentáció ezen fejezet 11. pontja tartalmazott előírásokat, mégpedig a 11.5.) pontban azt, hogy az ajánlatokat hány példányban kell benyújtani, illetve, hogy azon fel kell tüntetni melyik az "eredeti" és melyik a "másolati" példány.
A dokumentáció II. fejezet 1.9. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevők vállalásaik alátámasztására mellékeljenek műszaki ütemtervként részletes időgrafikont, amely grafikon utcánként tartalmazza a munkavégzés időtartamát és helyét, valamint a főbb munkafolyamatok is kerüljenek bemutatásra, továbbá be kell mutatni a meghatározó alvállalkozók tevékenységét, hol, mikor milyen időtartamban, milyen munkára kívánja bevonni. Ezen túl a bemutatásnak tartalmaznia kell a bevonásra kerülő művezetők megjelölését is.
Ezen fejezet 1.10. pontjában ajánlatkérő előírta minőségterv készítését is a csatolt ISO 10005:1995 szabványnak megfelelően, valamint 1.10.1-1.10.14. pontokban a minőségterv összeállításával kapcsolatos igényeit fogalmazta meg.
Az II. fejezet "Építéssel kapcsolatos vállalások" 3.3. pontjában az építéssel okozott akadályoztatás mértékére vonatkozóan kérte, hogy ajánlattevők határozzák meg, hogy hány munkaórában fogják elvégezni a munkálatokat, ehhez pedig adják meg a gépi és/vagy az emberi erőforrások bemutatását (a munka műszaki tartalmára, a munkavégzés helyére, ütemére/teljesítményére, főbb gépek kapacitás adatainak ismertetésére, valamint utcánként az eszközök és erőforrások allokációját is megadva stb.).
A 4. "Vállalási ár" pontban határozta meg az ajánlati ár összeállításánál figyelembe veendő szempontokat, a 4.6. alpontban azt is közölte ajánlatkérő, hogy a pénzügyi ütemterven túl az ajánlat tartalmazzon egy költségvetési kimutatást, és e körben megadta, hogy minimálisan milyen elemek szerepeljenek benne.
A dokumentáció IV. fejezet 5.1. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlatokat A/4 formátumú lapokon, kettő kötetben, megbonthatatlanul összefűzve vagy kötve folyamatos oldalszámozással kell ellátni. Az 5.4. pontban ajánlatkérő előírta továbbá, hogy az ajánlat I. kötet II. fejezete tartalmazza a követelményekre adott válaszokat, megajánlásokat. A fejezet első oldala egy cégszerűen megtett nyilatkozat legyen, amely tartalmazza a részszempontokra tett vállalások számszaki adatainak összefoglalását.
2003. szeptember 9-én ajánlatkérő helyszíni konzultációt tartott, melyen az elhangzott kérdéseket válaszolta meg.
Ajánlati szakban ajánlattevők további kérdéseket is intéztek ajánlatkérőhöz, melyek között szerepelt 7. kérdésként, hogy kell-e a régészeti leletmentést költségelni az ajánlati összesítőben, és ha igen milyen százalékkal vegyék figyelembe.
Ajánlatkérő válasza az alábbi volt: "Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ún. múzeumi költséget a jogszabályoknak és kiadott dokumentációnak megfelelően. Ezen túlmenően nem kell kalkulálni a régészeti leletmentés költségével."
Az ajánlattételi határidő 2003. október 6-án volt, melyre ajánlatot nyújtott be a BOROSZLÁN Rt., a KAISER Kft., a SADE Kft., a KÖZVÍZ Kft., a SWIETELSKY Kft., a PENTA Kft., a BAU-TEAM Kft., valamint kérelmező.
Ajánlatkérő bizottsága értékelte az ajánlatokat, majd 2003. október 28-án hirdetett eredményt, mely szerint az eljárás nyertese a BAU-TEAM Kft., míg kérelmező ajánlata érvénytelen.
Ajánlatkérő az összegzést elkészítette, mely szerint kérelmező ajánlata 3 okból érvénytelen. Ezek:
1. az erőforrások bemutatásánál a főbb gépek kapacitását nem ismerteti,
2. az előminősítési szakban megjelöltekhez képest további (csatornaépítésre is) alvállalkozókat is be kíván vonni a teljesítésbe,
3. jogszabályban előírt 0,9%-os régészeti költségnél kevesebbet állított be az ajánlatba.
Ajánlatkérő 2003. november 3-án értesítette kérelmezőt ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, mely értesítésben még további érvénytelenségi okokat is megjelölt az összegzésben meghatározottakon túl.
Kérelmező 2003. október 31. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az érvénytelenné nyilvánítását sérelmezi.
Indoklásul előadta, az ajánlati dokumentációból derültek ki olyan információk, amelyek miatt szükség volt a további alvállalkozók bevonására. Álláspontja szerint ajánlatkérő már a részvételi szakban is indokolatlanul kérte azokat megjelölni.
A gépi és emberi erőforrások részletezettsége körében pedig álláspontja szerint az ajánlata I. kötet 33-34. és a II. kötet 39-41. oldalain lévő kimutatás megfelel a kiírásnak.
A múzeumi költségek tekintetében álláspontja szerint ajánlata megfelel a dokumentációban megfogalmazottaknak. A régészeti szakfelügyelet 700 000 Ft összeg a múzeumi költségnek csak egy része, amit ajánlatkérő is megjelölt. A további költségeket ajánlatkérő nem kérte részletezni, mert amelyik költséget külön kérte megjelölni azt jelezte. A múzeumi költségeknél ezt nem tette. Kérelmező tárgyaláson csatolt észrevételében kifejtette, hogy a 2003. november 3. napján kelt ajánlatkérői levélben közölt további 7 érvénytelenségi okot nem tartja hivatalosnak, mivel azok megállapítása az eredményhirdetést követően történt, egyébként pedig nem is tartják alaposnak. Egy részük (oldalszámozás, ajánlat tárgya, azonosítója) a részvételi szakaszban is azonosan került előírásra, jelentkezésükkel azonos módon készítették el az ajánlatot is, a részvételi jelentkezésnél azonban ezek nem voltak érvénytelenségi okok, míg az ajánlatnál már igen. Előadta továbbá, hogy a környezetvédelmi terv tartalmából egyértelmű, hogy az érintett beruházásra vonatkozik, elírásra csak a fejrész került.
Kérelmező kérte, hogy a Döntőbizottság hivatalból vizsgálja meg az érvényesnek minősített ajánlatokat is formai megfelelőség szempontjából, kérte továbbá ajánlatkérő döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását, mivel álláspontja szerint a kérelmező ajánlatát jogszerűen minősítették érvénytelennek. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint a kérelmező érvénytelenségét megállapító döntés alapját azon okok képezték, melyről kérelmező 2003. november 3. napján kelt levélben tájékoztatva lett, az összegzésben csak a 3 legfontosabbat jelölték meg. Előadta, hogy az iratok közé csatolásra került belső értékelési anyag, 2003. október 24. dátummal tartalmazza valamennyi érvénytelenségi okot, mely az ajánlatkérő döntésének alapja volt.
Ajánlatkérő fenntartotta, hogy a hivatkozott belső értékelési anyagban szereplő részletes indokok alapján kérelmező ajánlata a megállapított okok miatt hiányos volt, nem felelt meg az előírásoknak, ezért az érvénytelenné nyilvánítás megalapozott volt. Nyilatkozott, hogy a belső anyagban szereplő, a kérelmező által csatolt részletes költségvetési kimutatásra vonatkozó megállapítás nem érvénytelenségi ok, csak megjegyzésként szerepel.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel 2003. november 5. napján megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbi indokok alapján:
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében - a kérelem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező ajánlata az ajánlatkérő által megjelölt okok körében a felhívás illetve a dokumentációban előírt ajánlatkérői előírásokat teljesítette-e, így ajánlatkérő döntése az érvénytelenség körében jogszerű volt-e.
Elsődlegesen a Döntőbizottság megállapította, hogy a jelen ügyben a kérelmező érvénytelenségét eredményező döntés alapját a 2003. október 27-én kelt értékelési anyagban megjelölt okok képezték. A 2003. november 3-án kelt tájékoztató levélben ismertetett indokokat tehát ajánlatkérő nem utóbb, az eredményhirdetést követően állapította meg, ezért az érvénytelenségi döntés jogszerűségének felülvizsgálata körében a belső értékelési anyagban megjelölt okokat vette figyelembe a Döntőbizottság.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
1. Az eljárás tárgyának és azonosítójának az ajánlat fedlapján történő feltüntetés elmulasztása
Az ajánlat fedlapjának formai elvárására vonatkozóan az ajánlati felhívás semmiféle rendelkezést nem tartalmaz.
Az ajánlatkérő által hivatkozott dokumentáció I. fejezet 15.2 pontjában az eljárás során az ajánlatok benyújtását követő kapcsolattartás körében írta elő a beszerzés tárgyának és azonosítójának a feltüntetését. Ezen előírás tehát nem értelmezhető akként, hogy kötelező előírás lett volna az ajánlat borítóján történő azonosító feltüntetése. Az ajánlatkérői dokumentáció ugyanis az I. fejezet 11. pontjában ad elvárásokat az ajánlat benyújtásával kapcsolatban. Ezen pontban az ajánlat borítóján való információ szerepeltetése körében kizárólag az kerül előírásra, hogy azt kell jelezni, hogy melyik példány az eredeti és melyik a másolati.
A fentiek értelmében tehát az állapítható meg egyértelműen, hogy nem volt ajánlatkérőnek a felhívásban, illetőleg a dokumentációban megfogalmazott olyan formai előírása, hogy az ajánlat fedlapján kötelezően meg kellene jelölni az eljárás azonosítóját.
Kifejezett előírás hiányában pedig ajánlatkérő nem hivatkozhat az ajánlat formai hiányosságára, mint érvénytelenségi okra, mert az ajánlat érvénytelenséget kizárólag a felhívásban, dokumentációban megfogalmazott egyértelmű, tiszta és világos előírás nemteljesítése eredményezhet jogszerűen. Az ajánlatkérő rejtett, a dokumentációban nem szerepeltetett elvárása az eljárás vizsgálati szakaszában nem szolgálhat kizárást eredményező körülményként.
Jelen esetben nem volt fellelhető olyan ajánlatkérői kifejezett elvárás, amelyet kérelmező elmulasztott teljesíteni, azáltal, hogy az ajánlatának borítóján nem tüntette fel az eljárás azonosítóját, ezért erre hivatkozó érvénytelenségi ok sem lehet jogszerű.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a fentieken túl a kérelmező ajánlata, annak 23. oldalán csatolt ajánlattevői nyilatkozatában tartalmazta is az eljárás azonosítójának megjelölését.
2. Az ajánlat folyamatos oldalszámozásának elmulasztása, mint érvénytelenségi ok:
Ajánlatkérő a dokumentáció IV. fejezet 5.1. pontban előírta, hogy az ajánlatot folyamatos oldalszámozással kell ellátni. Azt, hogy ajánlatkérő mit tekint az ajánlat vonatkozásában oldal fogalmának és hogyan kell eljárni az ajánlat elkészítése során sem a felhívásban, sem a dokumentációban további információt - a fent hivatkozott ponton túl - nem nyújtott az ajánlattevők számára.
A kérelmező akként állította össze az ajánlatát, hogy az azokat alkotó A/4 formátumú lapok egyik fele hordozott ajánlati vállalásokat, illetve információkat. A kérelmező az ajánlatnak minden egyes, írást tartalmazó részét folyamatosan 1-től kezdődő arab számmal ellátta.
Ajánlatkérő ennek ellenére azt állapította meg, hogy az ajánlat nem volt ellátva folyamatos oldalszámozással, mert az ajánlat csak lapszámozást tartalmaz. Hiányolta ajánlatkérő a lapok üres részeinek számozását.
A Döntőbizottság megítélése szerint az ajánlatkérő az ajánlat folyamatos számozását írta elő és nem az ajánlatot alkotó A/4 lapok mindkét felének a számozását. Az ajánlat oldalának fogalma alatt pedig - ajánlatkérő eltérő előírása hiányában - fogalmilag a tartalmi információkat hordozó részek értendőek . Amennyiben ajánlattevő a lapok mindkét felét használja tartalmi közléseinek megjelenítésére, úgy az ajánlat oldala a lap mindkét fele külön-külön. Amennyiben azonban azt a megoldást választja adott ajánlattevő, hogy csak a lap egyik felét használja ajánlatának ismertetésére, úgy az ajánlat oldalának csak az információt tartalmazó laprésze tekinthető.
Ha ajánlatkérő elvárása arra irányul hogy az ajánlatot alkotó lapok mindkét felét - tekintet nélkül arra, hogy hordoz-e információt - számozással kell ellátni, ezt kifejezetten elő kell, hogy írja, rögzítenie kell a felhívásban illetve dokumentációban.
Jelen esetben ajánlatkérő dokumentációban közölt elvárása az ajánlat oldalszámozására vonatkozott, amelynek a kérelmező teljes mértékben megfelelt, hiszen az ajánlata minden oldalát számozással látta el, e körben az ajánlat fogalma körébe az üresen maradt lapok oldalai nem tartoznak. A fentiek alapján tehát a kérelmező ajánlata a sorszámozás vonatkozásában nem volt - a dokumentáció előírását nemteljesítés oka miatt - hiányos, így jogszerű érvénytelenséget eredményező okot nem képezhet.
3. A részszempontokra tett vállalások számszaki adatainak összefoglalását tartalmazó nyilatkozat ajánlatban való dokumentációtól való eltérő szerepeltetése, mint érvénytelenségi ok
Ajánlatkérő a dokumentáció IV. fejezet 5.4. pontjában rögzítette, hogy az ajánlat I. kötet II. fejezete tartalmazza a követelményekre adott válaszokat, megajánlásokat. A fejezet első oldala egy cégszerűen megtett nyilatkozat legyen, amely tartalmazza a részszempontokra tett vállalások számszaki adatainak összefoglalását.
Az ajánlatkérő elvárása e körben egyértelműen kifejezésre került a dokumentációban, azaz az ajánlat konkrétan meghatározott részén kellett egy bizonyos nyilatkozatot szerepeltetni az ajánlatban. A Kbt. 43 §. (1) bekezdésében foglaltak szerint ajánlattevőknek a felhívás és a dokumentáció formai és tartalmi követelményeinek betartása mellett kell ajánlatukat elkészíteni, ennek elmulasztása az érvénytelenség jogkövetkezményét vonja maga után a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint.
Jelen esetben a kérelmező ajánlatának I. kötetének 22. oldalán kezdődött II. fejezet. Ezen fejezet első oldala (3. oldal) egy ajánlattevői nyilatkozatot tartalmaz cégszerűen aláírva, majd csak ezt követően a 24. oldalon, tehát a II. fejezet 2. oldalán adja meg kérelmező az ajánlatkérő által elvárt nyilatkozatot a részszempontokra tett vállalások számszaki adatainak összefoglalására vonatkozóan.
A fentiek alapján tehát kérelmező formai hibát vétett, amikor a dokumentációban közölt, egyértelmű előírás ellenére nem ajánlatkérő által elvárt részén az ajánlatnak tette meg nyilatkozatát, így ezen ok érvénytelenségi okként való megjelölésének jogszerűsége nem vonható kétségbe. A formai elvárások nem- teljesítése körében az érvénytelenség megállapítása alól nem nyújt kimentési lehetőséget a törvény, így az adott formai elvárás jelentéktelen, az ajánlat tartalmát nem érintő jellege sem szolgálhat igazolásként az ajánlat hiányosságának korrigálására, mivel jelen esetben ajánlatkérő kizárta a felhívásában a hiánypótlás lehetőségét.
A Döntőbizottság ezért csak azt állapíthatja meg jogszerűen, amint ajánlatkérő is tett, nevezetesen, hogy a kérelmező ajánlata nem elégítette ki a dokumentáció formai elvárását a nyilatkozat csatolása körében és ez alapul szolgál a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában megfogalmazott érvénytelenség megállapításához.
4. Az erőforrások bemutatásánál a főbb gépek kapacitás adatai ismertetésének hiánya, mint hiányosság
Ajánlatkérő a dokumentáció II.B fejezete 3.3. pontjában előírta, hogy ajánlattevők a gépi és/vagy emberi erőforrások bemutatását, ezen belül a főbb gépek esetében a kapacitásadatokat is kérte ajánlatkérő.
Arra vonatkozóan azonban nem tartalmazott kötelező előírásokat, hogy ezen információk megadását ajánlattevők milyen formában, az ajánlat melyik részét, milyen formában részletezve stb. tegyenek eleget.
A kérelmező az ajánlat I. kötet 33. oldalán részletezi a személyi és gépi erőforrásokat, amely körében a főbb gépek kapacitás adatait is megadja. Ezen túl az ajánlat II. kötet 39. oldalán pedig egyes gépekre lebontott részletességgel ismerteti a gépek, eszközök kapacitás adatait.
A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a kérelmező ajánlatában kielégítette ajánlatkérőnek a dokumentáció II./B fejezet 3.3. pontjában előírtakat, több helyen is ismerteti a főbb gépek kapacitás adatait, ezért e körben hiányosság megállapítása ajánlatkérő részéről nem megalapozott. Miután a dokumentáció e körben nem tartalmaz kötelező formai előírásokat az adatok ismertetésére, ezért ilyen irányú kifogásokat ajánlatkérő nem is támaszthat a kérelmezői ajánlattal szemben, éppen az erre vonatkozó dokumentáció előírások hiánya miatt.
5. Az előminősítési pályázatban közölteknél több 10% alatti alvállalkozó bevont személy megnevezése az ajánlatban
A Döntőbizottság e körben nem talált olyan kógens törvényi rendelkezést, amely szerint igazolható lenne azon ajánlatkérői okfejtés, hogy részvételi szakaszban az alvállalkozókra, bevonásra kerülő 3. személyek vonatkozásában tett nyilatkozathoz az ajánlati szakaszban kötve lennének az ajánlattevők. E körben nem alkalmazható a Kbt. 26. § (2) bekezdésében, illetőleg a Kbt. 49-50. §-ai, hiszen azok az ajánlathoz való kötöttségre vonatkozó kötelező előírásokat tartalmaznak.
A részvételi szakaszban a pénzügyi-gazdasági és műszaki alkalmasság megítélésének körébe nem tartozik, nem is tartozhat a 10% alatti alvállalkozók, 3. szervezetek bevonásának kérdése, vizsgálata, ezért ezen okból sem látszik igazolhatónak, indokolhatónak az ajánlatkérői hivatkozás. Már az is kérdésként merülhet fel, hogy mennyiben indokolható erre vonatkozó - az ajánlati szakaszra kiterjedő kötelező erejű - nyilatkozat megkérése a részvételi szakaszban, ahol a beszerzés pontos műszaki paraméterei, ajánlatkérői elvárások nem lehetnek még teljes körűen ismertek.
A fentieken túl a Döntőbizottság nem talált olyan ajánlatkérői előírást sem a részvételi, sem az ajánlati szakasz előírásai között, amely arra vonatkozna, hogy a részvétel során megjelölteken túl nem lehet további 10% alatti szervezeteket, személyeket a teljesítésbe bevonni.
Kifejezett előírások hiányában pedig az ajánlati szakaszban történő 10% alatt bevonni kívánt szervezetek - részvételi szakaszban tett nyilatkozatnál bővebb - igénybevételének megjelölése nem eredményezhet érvénytelenségi okot.
6. A régészeti költségeknek a jogszabályban meghatározott 0,9%-nál kevesebb beállítása az ajánlatba
Ajánlatkérő ajánlattevői kérdésre, hogy kell-e a régészeti leletmentést költségelni az ajánlati összesítőben, és ha igen milyen százalékkal vegyék figyelembe, ajánlatkérő válasza az alábbi volt: "Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ún. múzeumi költséget a jogszabályoknak és kiadott dokumentációnak megfelelően. Ezen túlmenően nem kell kalkulálni a régészeti leletmentés költségével."
Ajánlatkérő e körben a kérelmező ajánlatát azért találta hiányosnak, mert az ajánlatban nem került feltüntetésre ezen 0,9%-os összeg, mint külön tétel.
A fenti ajánlatkérői válaszban nem lehet olyan formai elő írásra következtetni, hogy a régészeti költséget külön tételként meg is kell jeleníteni az ajánlati főösszesítőben. A főösszesítőben minimálisan megkövetelt elemekre vonatkozóan a dokumentáció kifejezetten adott előírást, mégpedig a II/B. fejezet 4.6. pontban, ilyen előírás a régészeti költségek tekintetében nem található, így e körben azon ajánlatkérői előírás vehető figyelembe, ami a II/B. 4.11.-4.12. pontjaiban kerül rögzítésre, nevezetesen, hogy az ajánlati ár teljes körű legyen, figyelembe véve minden költséget, természetesen a külön feltüntetés kötelezettsége nélkül.
Tévesen értékelte továbbá úgy ajánlatkérő, hogy a kérelmező ajánlatában megjelölt I. kötet 74. oldalán lévő költségvetési kimutatásban szereplő régészeti szakfelügyeleti költségként szerepeltetett összeg a jogszabályban előírt megelőző feltárásra vonatkozó költségekkel lenne azonos, és mint ilyen nem elégítené ki a jogszabályi mértéket.
Az ajánlatban kérelmező által szerepeltetett régészeti szakfelügyelet költsége nem egyenlő a megelőző feltárás költségeivel, annak csak egy része. Az hogy ezen költséget a kérelmező - erre vonatkozó kötelező előírás ellenére - szerepeltette ajánlatában nem vonja maga után automatikusan, hogy a leletmentés költségének jogszabályi mértékét is fel kellene tüntetni, és ennek elmulasztása - ajánlatkérő előre közölt elvárása nélkül - is érvénytelenséget eredményezhetne.
7. A dokumentáció II/A fejezetének 1.9. pontjának a bevonásra kerülő művezetők megnevezésének hiánya miatti nem teljesítése, mint érvénytelenségi ok
Ajánlatkérő a dokumentáció II/A fejezet 19. pontjában elő írta, hogy ajánlattevők csatoljanak megajánlásaik alátámasztására műszaki ütemtervként részletes időgrafikont. E grafikonnal szemben elvárás volt, hogy utcánkénti lebontásban legyen kidolgozva, mutassa meg a munkavégzés pontos helyét és idejét, mutassa meg a meghatározó (10% felett és alatta is) alvállalkozók tevékenységét, hol, milyen időtartamban, milyen munkákra kívánja alkalmazni, valamint a bevonásra kerülő művezetők megnevezését is tartalmazza.
Ezen rendelkezés értelmében az ajánlattevőknek mind az ajánlattevő, mind pedig a bevont alvállalkozók (10% felett és alatt) tevékenységét, munkavégzését, illetve a bevonásra kerülő művezetőket is be kellett mutatni. Ezen ajánlatkérői előírásból ezen feltételek az ajánlattevők számára világosan kifejezésre kerültek, ezeket a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az ajánlat elkészítésénél figyelembe kellett venniük, ajánlatukat ezen előírás teljesítésével kellett megadniuk.
A kérelmező I. kötet 36. oldalán adja meg a kivitelezésbe bevont személyzetet, 10 brigádra osztva. Ezen brigádok esetében azonban csak az első 5 tekintetében nevezi meg a művezetőket, míg a további brigádok esetén ezt nem adja meg. Kérelmező által elkészített műszaki - organizációs terv, amely az ajánlat I. kötet 76-90. oldalain található, a brigádok számaira hivatkozva tartalmazza az egyes munkanemeknél a személyzeti adatokat, azonban ezen táblázatban sem kerülnek megnevezésre a művezetők, kiváltképp a 5-10 brigádok esetén. Ezen túl a műszaki - organizációs terv 10 feletti brigád számokat is tartalmaz, amely tekintetében kérelmező nem ismerteti a személyzetet - a saját vagy alvállalkozó végzi - illetve a művezetőket sem. Az ajánlat nem is ad magyarázatot arra, hogy a 10 feletti brigádszámokat ajánlatkérő mi módon kezelje.
A fentiek alapján megállapítható, hogy e körben a kérelmező nem teljesítette a dokumentáció elvárását. Amennyiben a feltétel megismerésekor a kérelmező úgy ítélte volna meg, hogy ezen előírás indokolatlan, teljesíthetetlen, a nyitva álló jogvesztő határidőn belül kifogásolhatta volna, azzal, hogy elfogadta ezen feltételeket nem mentesülhet azok ajánlatban való teljesítése alól, ezért a Kbt 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozva ajánlatkérő jogszerűen állapított meg érvénytelenséget.
8. A pénzügyi ütemterv és a költségvetési kimutatásnak kizárólag a szerződés mellékleteként való szerepeltetésének kifogása
Ajánlatkérő a dokumentáció II/B fejezet 4.5. pontjában előírta, hogy a beruházás folyamatát egyértelműen nyomon követő pénzügyi ütemtervet csatoljanak ajánlattevők az ajánlatban, mely a szerződés mellékletét is kell, hogy képezze. A műszaki ütemtervvel kapcsolatban a dokumentáció II/A fejezet 1.9. pontja tartalmazta hogy az ajánlatba és a szerződéstervezet mellékleteként csatoljanak.
A Döntőbizottság megítélése szerint ezen előírások semmilyen körülmény között nem értelmezhető akként, hogy a pénzügyi és műszaki ütemterv az ajánlatban összesen 2-2 példányban kerüljön csatolásra.
A kérelmező ajánlatában mind a pénzügyi ütemterv, mind a műszaki ütemterv csatolásra került, a mellékelt szerződéstervezet 15. "Záró rendelkezések" pontjában pedig kérelmező rögzítette, hogy a szerződés elválaszthatatlan részét képezi mind a pénzügyi ütemterv, mind pedig a műszaki ütemterv.
Ezzel kérelmező kielégítette a dokumentáció elvárást, hiszen az ajánlatban csatolta a kért ütemterveket, valamint gondoskodott arról is, hogy azok a szerződés mellékletét képezhessék. Ajánlatkérő előírásából pedig nem lehet azon formai követelményt levezetni, hogy a feltételnek csak az ütemtervek dupla példányban való csatolásával lehet érvényesen eleget tenni.
A fentiek alapján a kérelmező ajánlata e körben nem volt hiányos, így érvénytelenségi ok sem állapítható meg.
9. A környezetvédelmi terv nem az érintett beruházásra vonatkozó elkészítésének kifogása
Tényként állapítható meg jelen esetben, hogy a kérelmező ajánlatában csatolt környezetvédelmi terv "megnevezése" egy más térség megjelölését tartalmazza. Tényként állapítható meg továbbá az is, hogy a környezetvédelmi tervvel kapcsolatban formai elvárásokat ajánlatkérő nem tett, a dokumentáció II. fejezet 3.2. pontjában csak a védelmi terv elkészítését írja elő.
Az is megállapítható volt, hogy ajánlatkérő pusztán arra alapozva állapította meg, hogy a védelmi terv nem a beruházásra vonatkozik, hogy annak "megnevezéseként" más térség szerepel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - tekintve, hogy formai elvárás nem került megfogalmazásra - ajánlatkérő önmagában a "megnevezés" elírására hivatkozva - a terv tartalmának megvizsgálása, illetőleg annak tartalmának tisztázása nélkül - alappal nem állapíthatja meg, hogy a védelmi terv nem az adott beruházásra vonatkozik.
Mivel ajánlatkérő pusztán formai hivatkozással - a "megnevezés" elírása alapján jutott az érvénytelenségi ok megjelölésére, az semmiképpen nem fogadható el jogszerűnek és alaposnak.
10. A minőségirányítási terv követelményeket ki nem elégítő volta, mint érvénytelenségi ok
A Döntőbizottság nem találta alaposnak ezen kifogások érvénytelenségi okként való megjelölését egyik ajánlatkérői hivatkozás fényében sem. Az ajánlatkérő által hivatkozott dokumentáció II/A fejezet 1.10-1.10.14. pontjaiban ugyanis nem talált olyan kifejezett előírást, amely az ISO 14001 szabvány szerinti teljesítés részletes ismertetését írta volna elő. A kérelmező egyébként az ajánlata I. kötet 55. oldalán nyilatkozik az ISO 14001 szerinti teljesítésre.
Ugyancsak nem talált ezen pontok között olyan kitételt, hogy az ISO 9002 szabványról az új szabványra való áttérés módjáról, időpontjáról adjon tájékoztatást ajánlattevő. Így ezen okokból nem lehet az ajánlatnak a dokumentáció feltételeit ki nem elégítőnek minősíteni és érvénytelenséget megállapítani hozzá.
A fentieken túl ajánlatkérő sem tudta - még a tárgyaláson sem - pontosan megjelölni, hogy a kérelmező minőségirányítási terve pontosan az előírásainak mely pontját nem elégítette ki, pusztán a dokumentáció 1.10-1.10.14. pontjaira hivatkozott. E vonatkozásában a Döntőbizottság nem fogadta azon ajánlatkérői érvelést, hogy ezen pontokban konkrét kötelezettségként kérte volna ajánlatkérő az ISO 14001 szabvány érvényesítésének részletezését - különösen, hogy környezetvédelmi terv csatolása előírás volt, valamint nyilatkozni kellett külön az ISO 14001 szerinti teljesítésre - valamint, hogy az ISO 9002 szabvány változására tekintettel, az új szabvány áttérésére is térjenek ki az ajánlattevők.
A fenti indokok alapján megállapította a Döntőbizottság, hogy a kérelmező ajánlata az 3., és a 7. pontokban nevesítettek okokból nem elégítette ki az ajánlatkérőnek a felhívásban, illetve a dokumentációban ismertetett feltételeit, így ezen okok alapján ajánlatkérő jogszerűen állapíthatta meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján. Az érvénytelenség körében hozott ajánlatkérői döntés jogszerűségét nem érinti azon körülmény, hogy a döntést indokoló okok közül egyesek nem minősülnek érvénytelenséget eredményező oknak. A Kbt 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenség megállapításához egyetlen eltérés a felhívás, dokumentáció feltételeitől elegendő, jelen esetben kérelmező ajánlata a számozási elírás formai hibán kívül több tartalmi feltételnek, előírásnak sem felelt meg.
Tekintettel a fent előadottakra a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 9.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos