KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0015)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.540/16/2003.
Tárgy: a Realinfo Kft. jogorvoslati kérelme az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Döntőbizottság a Realinfo Műszaki Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (1102 Budapest, Hölgy u. 9/B., a továbbiakban: kérelmező) által az Egészségügyi, Szociális és Család ügyi Minisztérium (1051 Budapest, Arany J. u. 6-8., nevében és megbízásából eljár: OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Rt., 1139 Budapest, Gömb u. 33. I. em., képviseli: dr. Sebők Cecília ügyvéd, 1211 Budapest, Táncsics u. 62., a továbbiakban: ajánlatkérő) "2007. december 31-ig évi 1. részteljesítés esetén 45 db 4 ö 2 hajtásképletű esetrohamkocsi, 2. részteljesítés esetén 10 db 4 ö 4 hajtásképletű rohamkocsi beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 30. számában 2003. július 23-án a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett ajánlati felhívás közzétételével.
A részajánlattétel és a többváltozatú ajánlattétel megengedett volt.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolása körében előírta az alábbiakat is: "a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontja alapján az előző 3 év legjelentősebb, esetrohamkocsi szállításaira vagy esetrohamkocsivá történő átalakításra vonatkozó, Európa bármely országába teljesített referenciáinak bemutatása, megadva a szerződést kötő fél nevét, a teljesítés évét, a szállítás mennyiségét és az ellenszolgáltatás összegét, a referenciák közül legalább egyet referencialevéllel kell alátámasztani."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában meghatározta, hogy alkalmatlan műszaki szempontból az az ajánlattevő a szerződés teljesítésére, aki:
"- a benyújtott referencialevelek alapján az elmúlt 3 évben (2000., 2001., 2002.) nem rendelkezik legalább egy középsorozatú (1 évben teljesített legalább 20 db) esetrohamkocsi szállítására vonatkozó referenciával,"
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat továbbá a bírálati részszempontokat a hozzájuk tartozó súlyszámokkal, valamint az adható pontszámokat, és az értékelés módszerét is.
Az ajánlati felhívás 16. pont 2. pontjában ajánlatkérő meghatározta az alábbiakat:
"Ajánlattevőnek csatolni kell ajánlatához a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdések szerinti nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat. Amennyiben ajánlattevő a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe kíván venni alvállalkozó(ka)t, a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltakat az alvállalkozó(k)ra is alkalmazni kell."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont 5. pontjában meghatározta az alábbiakat:
"Ajánlattevőnek ajánlatához csatolnia kell az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) megnevezésére vonatkozó nyilatkozatot [a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján].
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges útmutatót, az ajánlattal szemben támasztott formai és tartalmi követelményeket, a specifikációt, a szerződéstervezetet, továbbá felsorolta a becsatolandó mellékleteket.
A dokumentációt megvásárlók részéről kérdések érkeztek ajánlatkérőhöz, aki 2003. augusztus 27-i kiegészítő tájékoztatójában ismertette a kérdéseket és az azokra adott válaszokat a dokumentációt megvásárlókkal, köztük a kérelmezővel is.
Az ajánlattételi határidőig, 2003. szeptember 2-ig ajánlatot nyújtott be az 1. sz. részteljesítésre az Auto-Escort Kft., mind a két részteljesítésre ajánlatot tett a HM Arzenál Rt., az IKARUS Szerviz és Logisztikai Kft. és társai, az MB Autó Magyarország Kft. és a Csiki-Bege Kft.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 25-én tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy mindkét részteljesítés nyertese az MB Autó Magyarország Kft. ajánlata, míg a többi ajánlattevő által benyújtott ajánlatok érvénytelenek, illetve az azokat benyújtók a szerződés teljesítésére alkalmatlanok.
Kérelmező 2003. október 18-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be, mellyel kapcsolatban a Döntőbizottság hiánypótlásra hívta fel. Kérelmező a hiánypótlási felhívást 2003. október 25-én teljesítette, majd jogorvoslati kérelmét 2003. november 10-én kiegészítette. Kérelmező kiegészített jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, tiltsa meg a szerződés megkötését, szorgalmazza új eljárás megindítását, illetve megismétlését, és vizsgálja felül a pályázatot. Kérte továbbá a referenciák felülvizsgálatát, a lebonyolítás módszerének ellenőrzését és a nyertes cég pályázati anyagának (referenciáinak) nyilvánosságra hozatalát. Kérelme indokolásául előadta, hogy megvásárolta az ajánlati dokumentációt, azonban önálló ajánlatot nem adott be, de ettől ő még részt vett a közbeszerzési eljárásban, mert három ajánlattevőnek (az Autó Escort Kft.-nek, a HM Arzenál Kft.-nek és a Csiki-Bege Kft.-nek) az alvállalkozója. A Közbeszerzési Értesítő 2003. október 15-i számából értesült arról, hogy a nyertes MB Autó Magyarország Kft. a Vasi VOLÁN Rt.-vel, mint alvállalkozóval, illetve 10%-nál nagyobb beszállítóként a Daimler Chrysler AG-val és a Christian Meisen GmbH-val nyert. Sem alvállalkozót, sem beszállítót nem tartalmazott azonban a bontási jegyzőkönyv, illetve az összegzés. Álláspontja szerint sem a nyertes, sem az alvállalkozója nem rendelkezik az alkalmassági feltételként meghatározott referenciákkal. A beszállítók ugyan rendelkezhettek a szükséges referenciákkal, azonban ők nem alvállalkozókként szerepeltek. Sérelmezte, hogy sem ő, sem az általa képviselt Bergadana Srl cég referenciáját nem fogadta el ajánlatkérő.
A Döntőbizottság felhívására kérelmező előadta, hogy mivel megvette a dokumentációt, lehetősége lett volna teljes körű ajánlat megtételére. A fent nevezett három cég alvállalkozójaként technológiai beszállítóként vett részt a közbeszerzési eljárásban, így ajánlattevői jogosultságát ezen okokra tekintettel nem vesztette el. Kérelmező a jogorvoslati eljárásban az ügyféli mivoltát egyéb érdekeltként jelölte meg.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Elsődlegesen vitatta a kérelmező ügyfélképességét, mert jelen eljárásban kérelmező ajánlattevőként nem vett részt, csupán az Auto Escort Kft., a Csiki-Bege Kft. és a HM Arzenál Kft. alvállalkozójaként szerepelt. Álláspontja szerint a kérelmező ügyfélképessége járulékos jellegű, vagyis osztja az ajánlattevői magatartás sorsát és mivel ezen ajánlattevők kérelmet a közbeszerzési eljárással kapcsolatban nem nyújtottak be, ezért a Real info Kft., mint kérelmező, önállóan kérelmet nem nyújthat be. Az ajánlati felhívás és dokumentáció testreszabottságának vádját visszautasította és hivatkozott arra, hogy amennyiben kérelmező az ajánlati felhívást sérelmezte, akkor ez a kérelmi elem már elkésett. Előadta továbbá, hogy a tenderbontási jegyzőkönyv, és az összegzés tartalmát kifogásolja kérelmező és vélelmezi, hogy a Kbt. szabályai szerint azoknak tartalmaznia kell az alvállalkozókat, illetve a 10%-nál nagyobb értékű beszállítókat. Úgy vélte, hogy ez utóbbi megjelölésnél minden bizonnyal a teljesítésben egyébként a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben részt vevő szervezeteket értheti kérelmező, azonban ajánlatkérő álláspontja az, hogy a Kbt. ilyen elő írást nem tartalmaz.
Hivatkozott arra, hogy a közbeszerzési eljárás iratai között fellelhetők a tender elbírálása során figyelembe vehető referenciák, mely szerint a nyertes ajánlattevő az MB Autó Kft., illetve alvállalkozója a Vasi VOLÁN Rt. rendelkezik a pályázati feltételekben szereplő referenciákkal. Hivatkozott arra, hogy az MB Autó Kft.-nek a HM Arzenál Kft. és az IKARUSZ Kft. vonatkozásában történő megemlítése a jogorvoslati kérelem szempontjából irreleváns, nem támasztja alá kérelmező álláspontját, ugyanis kérelmező nem vette figyelembe az ajánlati felhívás 11. b) pontjában foglaltakat. Álláspontja szerint ugyanez vonatkozik a Vasi VOLÁN Rt.-re is. Hivatkozott az ajánlati felhívás 11. a) pontjának a műszaki alkalmasságra vonatkozó részére, annak is első francia bekezdésére, ahol a szállítás vagylagosan szerepel az átalakításra.
Előadta, hogy a Christian Meisen GmbH és a Daimler Chrysler AG-vel kapcsolatos felvetéseket nem állt módjában vizsgálni, hiszen ez a két cég sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem vett részt jelen közbeszerzési eljárásban. Előadta, hogy a külföldi cégekkel folytatott gyakorlata teljes mértékben megfelel a Kbt. szabályainak, vagyis csak olyan nyilatkozatokat, igazolásokat stb. kér be, amelyekre a Kbt. lehetőséget ad, illetőleg kötelezően előír. Nem volt tehát lehetősége arra, hogy mérlegelje azt, hogy ezen okiratok beszerzése esetlegesen mennyire nehezíti meg egy külföldi ajánlattevő pályázatának elkészítését. Megjegyezte, hogy kérelmező amennyiben az ajánlati felhívás feltételeit kívánta volna megtámadni, úgy arra a felhívás megjelenésétől számított 15 napon belül lett volna lehetősége.
Álláspontja szerint a kérelmező ügyvezetőjének állampolgári kötelezettségéből tett bejelentését jelen eljárásban vizsgálni nem lehet és a műszaki elő írások kritikájára ismételten azt jegyezte meg, hogy amennyiben azt kérelmi elemként kell értékelni, akkor az már elkésett. Előadta továbbá, hogy a nyertes pályázat kiértékelésére - mint ahogy valamennyi pályázat kiértékelésére - ajánlatkérő maximális gondot fordított. A nem teljesített feltételekre kapott maximális pontszámmal kapcsolatban hivatkozott a dokumentáció 10. pontjának utolsó fordulatára, mely szerint "amennyiben egy ajánlattevő ajánlata sem tartalmazza a vizsgált felszerelést, úgy minden ajánlattevő ajánlata 100 pontot ér el".
Egyéb érdekeltként az IKARUSZ Szerviz és Logisztika Kft. osztotta kérelmező véleményét, mely szerint a nyertes ajánlattevőként kihirdetett MB Autó Magyarország Kft. ajánlata nem volt érvényes, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdés d) pontját, amikor az MB Autó Magyarország Kft. ajánlatát érvényesnek fogadta el. Előadta továbbá, hogy az MB Autó Magyarország Kft. a közbeszerzési értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozóként tudomása szerint kizárólag a Vasi VOLÁN Rt.-t jelölte meg. A Daimler Chrysler AG és a Christian Meisen GmbH beszállítóként került az ajánlatban megjelölésre. Előadta, hogy tudomása szerint a szerződés teljesítésére való alkalmasságot igazoló referenciával a Christian Meisen GmbH rendelkezik, amely céget viszont az MB Autó Magyarország Kft. ajánlattevő alvállalkozóként nem jelölte meg.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, további kérelmi elemek tekintetében pedig kérelmezőnek nincs ügyfélképessége a jogorvoslati eljárás során.
A Döntőbizottság először a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta meg.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A kérelmező a jelen közbeszerzési eljárás során az ajánlattételi dokumentációt megvásárolta, azonban önálló ajánlatot nem nyújtott be, ajánlattevőként nem vett részt az eljárásban, csupán mint több ajánlattevő alvállalkozója szerepelt a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottságnak két tekintetben kellett vizsgálni a kérelmező ügyfélképességét, először az ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezéseivel kapcsolatos ügyfélképességet, ahol még lehetséges ajánlattevőként szerepelt a kérelmező, másrészt az ajánlattételt követő azon részét a közbeszerzési eljárásnak, melyben kérelmező - általa is elismerten - csak mint alvállalkozó vett részt az eljárásban, ajánlatot nem nyújtott be.
A jogorvoslati kérelem benyújtására meghatározó Kbt. 79. § (3) bekezdésének rendelkezése egyértelmű a tekintetben, hogy az ajánlattevő és az ajánlatkérő kérelmezőként a jogorvoslati eljárás részese lehet, az további vizsgálódást nem igényel. Más a helyzet viszont a közbeszerzési eljárásban nem ajánlattevőként, illetve ajánlatkérőként résztvevők esetében. Az egyéb érdekelti minőségben a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének lehetőségét az alapozza meg, hogy megállapítható-e érintettsége a konkrét közbeszerzési eljárással, azaz jogilag releváns érdeke fűződik-e ahhoz, hogy a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében az ajánlatkérő eljárásának esetleges jogsértő voltát megállapítsa.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a jelen közbeszerzési eljárás ajánlati dokumentációját megvásárolta, továbbá a beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körökkel rendelkezik, ilyen jellegű tevékenységeket végezhet, vagyis potenciális ajánlattevő lehetett. Ennek meg felelően a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmezőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmát a Kbt.-ben foglaltak szerint határozza meg.
Az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek nem a Kbt. rendelkezéseinek megfelelő tartalma ugyanis vitathatatlanul sérthette kérelmező azon jogát, hogy ajánlattevőként részt vehessen egy jogszerű közbeszerzési eljárásban, ugyanis az ajánlati felhívás és ajánlati dokumentáció feltételeinek nem a Kbt. rendelkezéseivel összhangban, azoknak megfelelő meghatározása az ajánlattétel lehetőségének kizárásához vezethet. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező az ajánlati felhívás és ajánlati dokumentáció feltételeivel kapcsolatban kétséget kizáróan rendelkezik ügyfélképességgel. Így az e körben meghatározott benyújtott jogorvoslati kérelme megfelel a Kbt. 79. § (3) bekezdés rendelkezésének és annak alapján e körben a Döntőbizottság eljárhat.
Az ajánlattételt követő időszakkal kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy abban a kérelmező ajánlattevőként nem vett részt, csak mint több ajánlattevő alvállalkozója volt érintett az eljárásban. Kérelmező a Döntőbizottság felszólítására úgy nyilatkozott, hogy saját nevében nyújtja be a jogorvoslati kérelmet, vagyis a jogorvoslati kérelem benyújtására nem azon ajánlattevők megbízásából, illetve egyetértésével kerül sor, amelyeknek ő alvállalkozója volt. Kérelmező a Döntőbizottság felhívására úgy jelölte meg ügyféli minőségét, hogy mivel megvette az ajánlati dokumentációt és három cég alvállalkozójaként is részt vett a közbeszerzési eljárásban, ezért "nem vesztette el ajánlattevői jogosultságát". Ezen túl kérelmező jogos érdekként az üzleti érdeket jelölte meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező ezen álláspontja téves, hiszen ajánlattevői minősége csak akkor áll fenn, ha a közbeszerzési eljárásban ténylegesen ajánlatot nyújtott be. Azzal, hogy a kérelmező a dokumentáció és a felhívás birtokában úgy döntött, hogy nem vesz részt a közbeszerzési eljárásban mint ajánlattevő, egyértelmű helyzetet teremtett annak a kérdésnek a megítélésében, hogy a közbeszerzési eljárás tekintetében ajánlattevőnek minősül-e. Ennek megítélése ténykérdés, nem mérlegelhető a Döntőbizottság által sem, hiszen ha nem került sor - bármely ok miatt - ajánlat beadására, úgy az adott társaságot - így kérelmezőt sem - nem lehet az ajánlattevői fogalom alá tartozónak tekinteni. A Döntőbizottság álláspontja szerint azzal, hogy kérelmező nem élt az ajánlattétel lehetőségével, lemondott az ajánlattevővé válási lehetőségéről, illetve az ajánlattevői minőséggel együtt járó jogosultságokról, mely az alvállalkozói szerepéből kifolyólag nem illeti meg.
Az előzőekben kifejtettek alapján kérelmező csupán egyéb érdekelti minőségben léphetne fel a jogorvoslati eljárás során. Ennek azonban feltétele az, hogy a közbeszerzési eljárás, illetve az annak során elkövetett általa vélelmezett jogsértés közvetlenül sértse, vagy érintse valamely jogát vagy érdekét. Kérelmező az ajánlattételi határidőt követő szakban nem állt közvetlenül az ajánlatkérővel kapcsolatban, így az ajánlatkérő aktusai sem eredményezhették az ő jogainak, jogos érdekeinek sérülését. Az, hogy a kérelmező alvállalkozója volt ajánlattevőknek, az csupán annyit jelent, hogy valamely ajánlattevőkkel polgári jogviszonyba lépett, azok esetleges nyertességük esetén vele további szerződéseket köthettek volna. Azonban a kérelmező, mivel önálló ajánlatot nem nyújtott be, ezért az ajánlatkérővel szembeni közvetlen szerződéskötési helyzetbe nem is kerülhetett. Mivel nem volt szerződéskötési lehetősége kérelmezőnek az ajánlatkérővel szemben és az egyes benyújtott ajánlatok tekintetében az ajánlatok fenntartásáról, illetve e körben a szerződés megkötéséről az ajánlattevők rendelkeznek, akik tetszésük szerint az ajánlatot vissza is vonhatják - akár az alvállalkozók hozzájárulása, akár előzetes egyetértése vagy értesítése nélkül is - a Döntőbizottság álláspontja szerint a benyújtott ajánlatokkal kapcsolatos ajánlatkérői eljárások tekintetében az ajánlattevők azok, akik jogosultak fellépni az általuk benyújtott ajánlattal, illetve annak értékelésével, minősítésével kapcsolatos vélelmezett jogsértések esetén. A jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban azon ajánlattevők, akiknek a kérelmező alvállalkozója volt, nem nyújtottak be jogorvoslati kérelmet, az ajánlatkérő eljárását nem vitatták. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a közbeszerzési eljárásnak az ajánlattételt követő részében kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel mint egyéb érdekelt, hiszen e körben már nem állt fenn, illetve kérelmező nem igazolt olyan jogot, jogos érdeket, amely a közbeszerzési eljárással kapcsolatban sérülhetett volna.
Jogos érdekként az üzleti érdeket a Döntőbizottság nem fogadta el, hiszen a Kbt. rendelkezései szerinti közvetlen jog- vagy érdeksérelem a közbeszerzési eljárással kapcsolatban kérelmezőt nem érhette. Az előzőekben kifejtettekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemnek az ajánlattételi határidőt követő időszakra vonatkozó része tekintetében a kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel, mert jogorvoslati kérelem benyújtására nem volt jogosult a közbeszerzési eljárás e része ellen, így a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálhatta a jogorvoslati kérelem e részét.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság ezt követően az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeivel kapcsolatos jogorvoslati kérelemrész elkésettségét vizsgálta meg.
Az ajánlati felhívás 5. b) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy a dokumentációt az ajánlati felhívás megjelenésétől (2003. július 23.) kezdődően az ajánlati felhívás megjelenését követő 16. napig, ha ez nem munkanap, akkor az azt követő munkanapon 8.00-12.00 óra között lehet legkésőbb átvenni. Ennek alapján 2003. augusztus 8-ig lehetett az ajánlati dokumentációt átvenni. Kérelmező saját maga is hivatkozik arra, hogy az ajánlati dokumentációt megvásárolta, így legkésőbb 2003. augusztus 8-án tudomást szerzett az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeiről, ezért ezt az időpontot kell tudomásszerzési időpontként figyelembe venni és ezen időponttól kell a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti 15 napos jogvesztő határidőt számítani. Ennek megfelelően kérelmező az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeivel kapcsolatban legkésőbb 2003. augusztus 23-án - illetve tekintettel arra, hogy ez a nap munkaszüneti nap volt - 2003. augusztus 24-én nyújthatott volna be jogorvoslati kérelmet jogszerűen az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeivel kapcsolatban. Kérelmező azonban csupán 2003. október 18-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, mely mintegy 2 hónappal a jogvesztő határidő letelte utáni időpont, ennek alapján a jogorvoslati kérelemnek az ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezéseivel kapcsolatos része elkésett, így azt a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálhatja.
A fentiekben kifejtettek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis a jogorvoslati kérelmet elkésettség, illetve a kérelmező ügyfélképessége hiánya miatt a Kbt. 80. § (4) bekezdésének rendelkezése szerint elutasította, míg a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 5.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos