KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0016)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.572/9/2003.
Tárgy: a MASZER Rt. jogorvoslati kérelme a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A MASZER Magyar Épületszerelő Rt. (1097 Budapest, Koppány u. 13-15., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás (6000 Kecskemét, Halasi út 34., a továbbiakban: ajánlatkérő) "1338,39 m 2 hasznos alapterületű, mikrobiológiai, analitikai és radiológiai laboratórium, valamint ezek közös kiszolgálóhelyisége megvalósítási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. július 23. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 30. számában közétett részvételi felhívással, nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A részvételi szakasz lezárását követően az alkalmasnak minősített jelentkezők részére ajánlatkérő 2003. augusztus 26-án küldött ajánlati felhívást.
Az ajánlati felhívás 18. pontjában ajánlatkérő kikötötte, hogy az ajánlati biztosíték nyertes ajánlattevő esetében szerződést biztosító mellék kötelezettséggé - teljesítési biztosítékká - válik.
A felhívás 19. pontjában ajánlatkérő a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit rögzítette, mely pontban többek között a részszámlák és a végszámla benyújtásának feltételeiről rendelkezett. Ezen pontban közölte, hogy végszámát az ajánlatkérő az igazolt hiány- és hibamentes teljesítés, valamint az eredményes műszaki átadás-átvétel után 60 napos banki átutalással egyenlíti ki.
A felhívás 21. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el.
A felhívás 25. "Egyéb információk" között ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatokat laponként folyamatos számozással kell ellátni. Ezen túl ezen pontban ajánlatkérő meghatározta az alábbiakat is:
-"Az ajánlattevőknek az ajánlati dokumentációban lévő tételes költségvetési kiírást kell beárazni és az ott megadott főösszesítő minta szerint kell összesíteni. Ajánlatkérő az ajánlatok csak olyan beárazott ajánlati költségvetést fogad el, amely teljes egészében azonos a tervezői kiírással, ettől való eltérés az ajánlat érvénytelenségét eredményezi..."
-"Az ajánlattevőknek írásban nyilatkozatot kell adni arról, hogy a teljesítésben a vállalási összeg 10%-át meg nem haladó mértékben kíván-e egyéb közreműködőt igénybe venni és ha igen, akkor mely munkanemek vonatkozásában és mekkora vállalási összeggel."
A felhívásban ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Az ajánlat összeállításához ajánlatkérő dokumentációt készített, mely tartalmazta a kiviteli tervdokumentációt és egy szöveges kiegészítést. A kiegészítés 3. oldalán a 7. pontban ajánlatkérő előírta a műszaki ütemezéssel összhangban lévő pénzügyi ütemezés csatolását, a 9. pontban a részletes, az egyes munkafázisokat is tartalmazó műszaki ütemtervet. A dokumentáció 4. oldal 14. pontjában kikötötte ajánlatkérő, hogy csak hiba- és hiánymentes I. osztályú teljesítést fogad el.
A dokumentációban ajánlatkérő néhány költségvetési tételt pontosított illetve módosított. Ezek között a tételek között szerepelt a "résfolyóka" módosítása.
A 17. pontban 16. francia bekezdésben felsorolta ajánlatkérő, hogy az eredményes műszaki átadás-átvételnek melyek a feltételei. A 12. oldal 4. pontjában a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pont szerinti nyilatkozat megtételét írta elő.
2003. szeptember 16-án ajánlatkérő helyszíni konzultációt tartott, melyen a felmerült kérdéseket megválaszolták, ennek emlékeztetőjét minden ajánlattevő megkapta.
A konzultáción a költségvetés több tételét módosították, így korrekció történt az építészeti kiviteli tervdokumentációt érintően az árnyékolórácsoknál, információs táblákra vonatkozóan.
A feltett további kérdéseket ajánlatkérő írásban megválaszolta.
Ajánlattételi határidőre, 2003. október 6. napjára ajánlatot nyújtott be a Mélyépítő Kft., a KÉSZ Kft., a GEN-ÉP Kft., a MODUS "V" Kft., a STRABAG Rt., a VER-BAU Kft., valamint kérelmező.
Ajánlatkérő bizottsága értékelte az ajánlatokat, mely során 6 ajánlatot érvénytelennek nyilvánított, és a MODUS "V" Kft. ajánlatának (mint egyetlen érvényes ajánlatot) nyertességéről döntött.
Eredményhirdetésre 2003. október 22-én került sor, ahol kihirdették a MODUS "V" Kft. nyertességét.
Kérelmező ajánlatának érvénytelenségét az alábbi okok fennállásával indokolta ajánlatkérő az összegzésben:
- ajánlatában formai hibát vétett, a lapszámozás sorrendje 63-63-65,
- a Kbt. 43. § (2) a) pontja alapjára vonatkozó nyilatkozatával lehetővé tenné az ajánlatában megjelöltekhez képest más munkanemek vonatkozásában is a 10% alatti közreműködők bevonását,
- nem nyilatkozott az ajánlati felhívásban szereplő ajánlati biztosíték szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válásának elfogadásával kapcsolatban,
- nem nyilatkozott a hiány- és hibamentes teljesítés ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeinek elfogadásával kapcsolatban,
- a pénzügyi és műszaki ütemezés összhangja, az azokban megadott adatok alapján nem ellenőrizhető,
- nem nyilatkozott az eredményes műszaki átadás-átvétel ajánlati dokumentációban meghatározott feltételeinek elfogadásával kapcsolatban,
- nem nyilatkozott az ajánlati felhívás 19. pontjában szereplő, a végszámla benyújtása feltételeként szabott hiba- és hiánymentes teljesítés elfogadásával kapcsolatban,
- a légtechnikai munkák egyéb járulékos költségeinél a födémáttörések utólagos elkészítésére nincs költség beállítva az ajánlatba.
- nincs átvezetve az ajánlatba az ajánlati dokumentáció szöveges kiegészítésében szereplő: résfolyókákra vonatkozó műszaki specifikáció,
- nincs átvezetve az ajánlatba a 2003. szeptember 16-i helyszíni bejárás és konzultáció alapján az épület külső árnyékoló szerkezetére vonatkozó pontosított konszignáció,
- nincs átvezetve az ajánlatba az ajánlattevők által feltett kérdések és az azokra adott, 2003. szeptember 29-én kelt válaszok alapján a nyílászárók műszaki megoldásának pontosított konszignációja.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést 2003. október 30-án megkötötte.
Kérelmező 2003. november 4-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az érvénytelenné nyilvánítását, a nyertesre vonatkozó döntést, valamint az összegzés tartalmát sérelmezi. Álláspontja szerint az összegzésből nem derül ki, hogy az "A" vagy a "B" alternatívát fogadta-e el ajánlatkérő, mellyel megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Az érvénytelenné nyilvánítással kapcsolatban előadja, hogy
- a laponkénti sorszámozás hibája elírás, félreérthetőséget nem tartalmaz,
- a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatban az "előreláthatólag" kifejezés az esetleges pótmunkák esetére vonatkozik,
- a hiányolt nyilatkozatoknak a felolvasólapon és a szerződéstervezetben tett nyilatkozatok megfelelnek,
- az árajánlat kifogásolt tételeinek elfogadásáról a felolvasólapon és a szerződéstervezetben nyilatkozott, illetve a kv.-ben a szöveg javítását ajánlatkérő nem írta elő.
Álláspontja szerint, ha ajánlatkérő jogszerűen jár el, kérelmező lenne az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő észrevételében kéri a kérelem elutasítását, álláspontja szerint az érvénytelenséget jogszerűen állapította meg. Indoklásul előadta, hogy a kérelmező ajánlatában a lapszámozás 62-63-63-65 lapok számozására körében nem elégíti ki a folyamatos számozásra vonatkozó ajánlatkérői igényt. A közreműködőkre vonatkozó nyilatkozatban kérelmező az előreláthatólag kifejezést alkalmazza, amellyel lehetővé teszi a megjelölteken túli közreműködők bevonását is, így az ellentétes a Kbt. 43. § (1) és 43. § (2) bekezdés a) pontjával, illetve az ajánlati felhívás elő írásával.
Ajánlatkérő a Kbt. 43. § (1) bekezdésre hivatkozással előadta, hogy a kérelmező ajánlata nem tartalmazott kifejezett nyilatkozatot a felhívás, dokumentáció feltételeinek elfogadásáról valamint a szerződéses feltételekre, így a kérelmező ajánlata nem tartalmazott nyilatkozatot az ajánlati biztosíték teljesítési biztosítékként való elfogadásáról, a hiány- és hibamentes teljesítés elfogadásáról, a műszaki átadás-átvétel feltételeinek elfogadásáról, a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeire. Ajánlatkérő megítélése szerint a kérelmező ajánlatában pénzügyi és műszaki ütemezés összhangja nem volt megállapítható, miután a pénzügyi ütemezésben olyan munkák is leszámlázásra kerülnek, amely elvégzésére a műszaki ütemezés szerint csak későbbi időpontban kerülne sor.
Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra is, hogy a kérelmező ajánlatában csatolt költségvetésben nem vezette át a dokumentációban, a helyszíni bejáráson, kérdésekre adott válaszok kapcsán történt műszaki módosításokat sem. Az összegzés kifogásolására vonatkozóan ajánlatkérő álláspontja az volt, hogy az összegzés mellékletét képezte az eredményhirdetési jegyzőkönyv, és az ajánlatokról felvett adatlap is, ezen iratokból egyértelmű, hogy melyik a nyertes legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó változata és így melyik változat a nyertes arra tekintettel, hogy az elbírálás szempontja a legalacsonyabb ellenszolgáltatás volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbi indokok alapján:
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében a kérelem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező ajánlata az ajánlatkérő által megjelölt okok körében a felhívás illetve a dokumentációban előírt ajánlatkérői elő írásokat teljesítette-e, így ajánlatkérő döntése az érvénytelenség körében jogszerű volt-e.
1. Lapszámozás sorrendjének hibás feltüntetése, mint formai hiba:
Ajánlatkérő a felhívás 25. "Egyéb információk" pont 3. francia bekezdésében rögzítette azon elvárását, hogy az ajánlatokat laponként folyamatosan arab számmal sorszámozva kell formailag elkészíteni. A kérelmező sem vitatta azon tényt, hogy ajánlatának számozása körében a 63. oldalt a 65. számozás követi, igaz azon okból, mert a 63. oldalként ajánlatkérő két oldalt is jelölt.
A kérelmezőnek a közbeszerzési eljárásban való részvételkor - a felhívás és a dokumentáció megismerésével - a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak szerint vállalnia kellett, hogy az ajánlat elkészítésénél az ajánlatkérő által felállított - legyen az akár formai, akár tartalmi - feltételrendszernek fog megfelelni. Így azt is vállalta - ismerve a felhívás elő írást, hogy az eljárásban nem lesz lehetőség hiánypótlásra - hogy bármilyen eltérés - legyen az akár bármily "jelentéktelen" és az ajánlat érdemét nem befolyásoló - azzal a következménnyel jár, hogy kizárásra kerül a közbeszerzési eljárásból és ezt viselnie is kell, amennyiben hibát vét.
2. Kbt. 43. § (2) bekezdés a) szerinti nyilatkozat körében tett ajánlatkérő érvénytelenségi kifogása:
Ajánlatkérő a felhívás 25. pont 6. francia bekezdésében írásbeli nyilatkozatot várt el ajánlattevőktől, arról hogy a vállalási összeg 10%-át meg nem haladóan kívánnak-e közreműködőt igénybe venni. Ha ajánlattevő válasza pozitív, úgy ajánlatkérő kérte annak megnevezését is, hogy milyen munkanemek vonatkozásában, milyen vállalási összeggel kerül erre sor. A dokumentáció 1. oldalán ajánlatkérő megismételve a felhívás elő írását, kérte a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatot közreműködőkről. Ajánlatkérő a fent idézett elő írásokon túl nem tett további elő írást, formai és tartalmi elvárást a nyilatkozat megtételére vonatkozóan.
A kérelmező ajánlatának 7. oldalán fellelhető az ajánlatkérő által kért nyilatkozat, mely szerint kíván 10% alatti közreműködőket igénybe venni, kérelmező ezen túl megnevezi azon munkanemeket, amelyekre az igénybevétel vonatkozik, valamint annak összegeit is.
A fentiek szerint tehát a kérelmező maradéktalanul teljesítette ajánlatkérő elő írását, megtette a nyilatkozatát az elvárt tartalommal. Miután kérelmező maradéktalanul eleget tett az ajánlatkérő elvárásának a közreműködőkre vonatkozó nyilatkozat tekintetében, megfelelt a felhívásban előírt ajánlatkérői követelménynek. E körben tehát ajánlata hiányosnak és nem megfelelőnek nem minősülhet.
Kifejezett további ajánlatkérői elő írás, követelmény hiányában ajánlatkérő nem tehet érvénytelenséget eredményező kifogást a nyilatkozat szóhasználata ellen.
3. Az ajánlati biztosíték szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válásának való elfogadásának hiánya, mint érvénytelenségi ok:
Tényként állapítható meg a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy ajánlatkérő a felhívás 18. pontjának 3. francia bekezdésében rögzítette, hogy az ajánlati biztosíték a nyertes ajánlattevő esetén a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé (azaz teljesítési biztosítékká) válik. Ez azt jelentette, hogy ajánlattevőknek ajánlatukat úgy kellett elkészíteni, hogy olyan megajánlást tegyenek benne, amellyel teljesítik ajánlatkérő elvárását, tehát bármilyen formában vállalást tesznek arra, hogy az ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg a szerződés megkötését követően a szerződés teljesítésének idejére teljesítési biztosítékként szolgál.
Rámutat e körben a Döntőbizottság arra, hogy mivel ajánlatkérő nem írt elő kötelező formát, illetve kötelező nyilatkozati formát a teljesítési garancia megajánlása körében, nem helytálló azon ajánlatkérői hivatkozás hogy erre vonatkozó külön nyilatkozat hiánya már önmagában érvénytelenségi ok lenne, mint ahogy az sem fogadható el önmagában, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdésében előírtak szerint külön nyilatkozat hiánya - az ajánlat tartalmára tekintet nélkül - érvénytelenséget alapozna meg. Jelen esetben ugyanis ajánlatkérő nem követelte meg, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakra külön szerkesztett nyilatkozatnak kell szerepelnie az ajánlatban.
E körben tehát az érvénytelenségi ok megjelölésének jogszerűségét az dönti el a Döntőbizottság megítélése szerint, hogy az ajánlat tartalmaz-e az előírt teljesítési garanciára vonatkozó vállalást a kérelmező esetében.
A kérelmező ajánlatának tartalma alapján megállapítható volt, hogy az nem tartalmaz vállalást arra vonatkozóan, hogy nyertesség esetén az ajánlatkérő által elvárt teljesítési biztosítékot rendelkezésre bocsátja. E nélkül pedig az ajánlat tartalmából hiányzik, egy a felhívásban elvárt szerződési feltétel vállalása.
E körben osztotta a Döntőbizottság az ajánlatkérő azon érvelését, hogy a kérelmező ajánlatának 2. oldalán szereplő felolvasólap nem tekinthető a felhívás és dokumentáció feltételeit elfogadó olyan tartalmú nyilatkozatnak, amely helyettesíthetné a teljesítési biztosíték tekintetében a kérelmezői vállalást.
4. A hiány- és hibamentes teljesítésre vonatkozó feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozat hiányára alapított érvénytelenségi ok:
E körben a Döntőbizottság ismételten hivatkozik arra hogy mivel ajánlatkérő nem írt elő kötelező formát, illetve kötelező nyilatkozati formát, nem helytálló azon ajánlatkérői hivatkozás hogy erre vonatkozó külön nyilatkozat hiánya már önmagában érvénytelenségi ok lenne, mint ahogy az sem fogadható el önmagában, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdésében előírtak szerint külön nyilatkozat hiánya - az ajánlat tartalmára tekintet nélkül - érvénytelenséget alapozna meg. Jelen esetben ugyanis ajánlatkérő nem követelte meg, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakra külön szerkesztett nyilatkozatnak kell szerepelnie az ajánlatban.
A kérelmezői ajánlat áttekintése alapján megállapítható volt, hogy az ajánlat részét képező szerződéstervezetek 9. "Vállalkozói kötelezettségek" pontjában olyan tartalmú nyilatkozat található a Döntőbizottság megítélése szerint, amelyben a kérelmező a hiány- és hibamentes I. osztályú teljesítést vállalja. A fentiek alapján ajánlatkérő alappal nem kifogásolhatja, hogy erre vonatkozóan az ajánlat nem tartalmaz vállalást, és ezért az ajánlat e körben hiányt szenvedne.
5. Pénzügyi-műszaki ütemterv összhangjának hiánya, mint érvénytelenségi ok:
Ajánlatkérő a dokumentáció 3. oldalának 7. pontjában előírta, hogy a műszaki ütemezéssel összhangban lévő pénzügyi ütemezést kell az ajánlatnak - mint minimális tartalmi követelmény - tartalmaznia.
Ajánlatkérő a felhívás 19. pontjában azt is rögzítette, hogy ajánlatkérő a munka megkezdéséhez előleget nem biztosít, valamint, hogy csak teljesítésarányos részszámlázásra van lehetőség.
A fentiek szerint alapvetően az olyan pénzügyi ütemezés van összhangban a műszaki ütemezéssel, ahol az elvégzett, teljesített munkák kerülnek leszámlázásra. Nem beszélhetünk azonban jelen esetben a kérelmező vonatkozásában a pénzügyi és műszak ütemezés összhangjáról, mivel a pénzügyi ütemezésben olyan munkák ellenértéke is leszámlázásra került (bádogozás a pénzügyi ütemezés 2. részszámla, 2004. november 1. esedékességgel), amely munkafeladat a műszaki ütemezés szerint csak 2004. november 1. napján kerül megkezdésre.
A kérelmező tehát nem teljesítette tartalmilag azon ajánlatkérői elvárást, amely a pénzügyi és műszaki ütemezés összhangját követelte meg a dokumentációban, így e körben az ajánlat nem elégítette ki a dokumentáció egyik feltételét.
6. az eredményes műszaki átadás-átvétel dokumentációban meghatározott feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozat hiánya, mint érvénytelenségi ok:
Ajánlatkérő a dokumentáció 2. oldalán ismertette az ajánlathoz csatolandó építési szerződés részletes feltételeire és minimális tartalmára vonatkozó követelményeit.
Ezek között 17. pontban részletezte az eredményes műszaki átadás-átvétel feltételeit.
Ajánlatkérő ezen feltételekre vonatkozó - azon túl, hogy a szerződés tartalmi követelményei - semmiféle további formai elő írást nem tett. Így azt sem írta elő, hogy ezekre vonatkozóan külön szövegezett nyilatkozatot várna el.
A Döntőbizottság jelen pont kapcsán szintén hivatkozik arra, hogy mivel ajánlatkérő nem írta elő a kötelező formát, illetve kötelező nyilatkozati formát, nem helytálló azon ajánlatkérői hivatkozás, hogy erre vonatkozó külön nyilatkozat hiánya már önmagában érvénytelenségi ok lenne, mint ahogy az sem fogadható el önmagában, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdésében előírtak szerint külön nyilatkozat hiánya - az ajánlat tartalmára tekintet nélkül - érvénytelenséget alapozna meg. Jelen esetben ugyanis ajánlatkérő nem követelte meg, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakra külön szerkesztett nyilatkozatnak kell szerepelnie az ajánlatban.
A kérelmező ajánlatának részét képező szerződéstervezetek áttanulmányozása alapján megállapítható, hogy a szerződéstervezet 4., 6., 9. pontjai tartalmilag valamennyi előírt feltételt tartalmazza a műszaki átadás-átvétel körében, így erre tekintettel ajánlatkérő nem hivatkozhat e körben jogszerűen a kérelmező ajánlatának hiányosságára.
7. A felhívás 19. pontjában szereplő, végszámla benyújtása feltételeként szabott, hiba- és hiánymentes teljesítés elfogadásával kapcsolatos érvénytelenségi kifogás:
Ajánlatkérő e körben is csak tényként rögzítette elvárását, és ebben a körben kötelező formai elvárást nem támasztott ajánlattevőkkel szemben. A kérelmező ajánlata részét képező szerződéstervezet 6. pontja tartalmazza a pénzügyi elszámolás szabályait, amely között szerepel, hogy végszámla kiállításának alapja a megrendelő által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv, tehát ajánlatkérő alaptalanul hivatkozott e körben is arra, hogy a kérelmező ajánlata nem felelne meg az elő írásoknak. Miután pedig ajánlatkérő nem határozott meg konkrét nyilatkozati formát, utólag már nem is kifogásolhatja, hogy ilyen nem szerepel az ajánlatban, főleg akkor nem, ha az ajánlat tartalmilag teljesíti - bármilyen formában - ajánlatkérői elő írást.
8. Födémáttörések költsége beállításának hiánya, mint érvénytelenségi ok:
A kérelmező ajánlata, annak 180. oldalán a 95 db födémáttörés szerepelt a költségvetésben, méghozzá 0 Ft-tal.
A fentiek értelmében tehát nem lehet helytálló ajánlatkérő kifogása, hiszen ezen munkák költsége - 0 Ft-tal - beállításra került az ajánlatba.
9. Egyes dokumentációban, helyszíni bejáráson, kérdésekre adott válaszok kapcsán - résfolyóka, árnyékoló és nyílászárók - módosított tételeinek átvezetésének hiánya:
Ajánlatkérő a felhívás 25. pont 4. francia bekezdésében előírta, hogy az ajánlattevőknek az ajánlati dokumentációban lévő tételes költségvetési kiírást kell beárazni és az ott megadott főösszesítő minta szerint kell összesíteni. Ajánlatkérő az ajánlatok csak olyan beárazott ajánlati költségvetést fogad el, amely teljes egészében azonos a tervezői kiírással, az ettől való eltérés az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.
Ajánlatkérő a kiadott költségvetésben szereplő egyes tételek esetében már a dokumentációban tett módosításokat, azonban erre még a bejáráson és a kérdésekre adott válaszok kapcsán is sor került.
A felhívás és a Kbt. 43. § (1) bekezdésében előírt azon követelménynek, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatot a felhívás és dokumentáció formai és tartalmi elvárásai alapján kell összeállítani, azt a kötelezettséget rója az ajánlattevőkre, hogy az ajánlatuk tartalmilag kielégítse az elvárásokat.
A kérelmező rendelkezésére állt a dokumentáció, a helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyv, valamint a kérdésekre adott válaszok, amely alapján egyértelmű kellett legyen számára, hogy ténylegesen milyen műszaki tartalomra kell az ajánlatot elkészíteni.
A kérelmező ajánlatában szereplő költségvetés azonban - figyelemmel a dokumentáció, a helyszíni konzultáció, kérdésekre adott válaszok módosításaira - a műszaki módosítások ajánlatkérő által kifogásolt tételeit nem tartalmazza, mivel kérelmező kizárólag az ajánlatban kiadott, módosítások nélküli költségvetést készítette el és árazta be. Az ajánlattevőket a kiírásnak megfelelő műszaki tartalommal történő ajánlat elkészítésénél nem mentesítheti azon körülmény - főleg akkor, ha ajánlatkérő részletes költségvetés elkészítését kéri -, hogy egyösszegű, átalányáras ajánlati árat kell megadni.
A fenti indokok alapján megállapította a Döntőbizottság, hogy a kérelmező ajánlata az 1., 3., 5., 9. pontokban nevesített okokból nem elégítette ki az ajánlatkérőnek a felhívásban, illetve a dokumentációban ismertetett feltételeit, így ezen okok alapján ajánlatkérő jogszerűen állapíthatta meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján. Az érvénytelenség körében hozott ajánlatkérői döntés jogszerűségét nem érinti azon körülmény, hogy a döntést indokoló okok közül egyesek nem minősülnek érvénytelenséget eredményező oknak. A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenség megállapításához egyetlen eltérés a felhívás, dokumentáció feltételeitől elegendő, jelen esetben kérelmező ajánlata a számozási elírás formai hibán kívül több tartalmi feltételnek, előírásnak sem felelt meg.
Kérelmező kifogásolta továbbá a ajánlatkérő által elkészített összegzés tartalmát. Álláspontja szerint az elkészített összegzés sérti a Kbt. 61. § (1) bekezdését, mert abból nem derül ki, hogy a nyertes mely változatú ajánlata lett kiválasztva.
61. § (1) Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A törvény 5. számú melléklete szerinti hirdetmény minta 4. a) pontja szerint a nyertes ajánlattevőt meg kell jelölni. Ajánlatkérő az "összegzés az eljárásról" elnevezésű irat 4. a) pontjában megnevezte a nyertes ajánlattevőt.
Ajánlatkérő az összegzésen túl megküldte az ajánlattevőknek az ajánlattevők adatlapját, melyen a vizsgálati szempontok is szerepeltek és szerepeltek a megadott ajánlati árak is változatonként.
Minden ajánlattevő számára ismert volt, hogy a kiválasztás a legalacsonyabb ellenszolgáltatás szempontja alapján történik. Jelen eljárásban egyetlen érvényes ajánlattevő volt a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő mindkét változata. A két változat ajánlati ára alapján - amely közölve lett a összegzéshez mellékelt adatlapban - kétséget kizáróan megállapítható, hogy mely a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó változat, így az összegzés és ahhoz mellékelt iratok tartama alapján a nyertes személye és a nyertes változat nem lehet kétséges.
A fentiek alapján a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az ajánlatkérő által megküldött iratok kielégítették tartalmilag a törvény elvárását a összegzés tekintetében, ezért e körben is alaptalannak találta a kérelmező kérelmét.
Tekintettel a fent előadottakra a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 4.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos