KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0093)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.578/8 /2003.
Tárgy: A T.O.M. Controll Rt. jogorvoslati kérelme az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Döntőbizottság a T.O.M. Controll 2001. Vagyonvédelmi és Szolgáltató Rt. (2040 Budaörs, Fügefa u. 15. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Országos Rendőr főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság (1078 Budapest, István utca 23-25. képviseletében eljár: Belügyminisztérium Beszerzési és Kereskedelmi Rt., 1124 Budapest, Németvölgyi út 41., képviseli: dr. Rezgő Ildikó jogi előadó) "az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Pénzügyi Nyomozó Igazgatóság objektumainak (16 469 m 2 ) őrzés-védelme a szerződéskötéstől folyamatosan határozatlan ideig a dokumentációban részletezettek szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2003. augusztus 27-én, a Közbeszerzési Értesítő 35. számában, 6448/2003. számon ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására a fenti tárgyban.
Az ajánlati felhívás 3. b) pontja szerint a teljesítés helye a hely és nagyság szerint megadott tizenegy objektum. A felhívás 3. d) pontja szerint az egyes objektumonként részajánlatot kell tenni, az ajánlatkérő objektumonként hirdet nyertest és köt szerződést.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával kapcsolatos követelményeit és az alkalmatlansági szempontokat. Az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta elbírálni. Meghatározta az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat, súlyszámokat, pontszámokat, és az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges útmutatót, az ajánlatokkal szemben támasztott formai/alaki és tartalmi követelményeket, az objektumokra vonatkozó specifikációt, a szerződéstervezetet, továbbá felsorolta a becsatolandó mellékleteket is. A dokumentáció 10. oldalán, a 6. pont alatt az "Ajánlat összetétele" alfejezetben ajánlatkérő részletesen meghatározta az ajánlat összetételét. A 6/2 pont tartalmazta - többek között -, hogy a kereskedelmi ajánlatban kell megadni a szolgáltatás díját a 2/1-2/11 melléklet szerint. A 6/12. pont szerint csatolandó "Nyilatkozat a IV. Vállalkozási szerződés feltételeinek elfogadásáról, illetve kiegészítések a szerződéshez."
Ezt követően közölte, hogy "Az iratokat a fenti sorrendben csoportosítva, közvetlenül egymást követően kell az ajánlatban elhelyezni." A dokumentáció IV. fejezete tartalmazta a szerződéstervezetet, amelynek 4. pontja, a "szerződéses ár" alatt a következőt tartalmazta: "A vállalkozó a jelen vállalkozási szerződés tárgyát képező szolgáltatást
2003. évben az alábbi szerződéses áron teljesíti: ...................
2004. évben az alábbi szerződéses áron teljesíti: ................"
A dokumentáció 2/1.-2/11. mellékletei objektumonként kérték megjelölni a 2003-ra, illetve a 2004-re vonatkozó szolgáltatási egységárat egyrészt "Ft/hónap (áfa nélkül)", másrészt bruttó egységárként "Ft/hónap" csoportosításban.
A dokumentációt megvásárlók kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz, melyeket 2003. szeptember 30-i kiegészítő tájékoztatójában írásban megválaszolt.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. október 7-re kérelmezőn kívül az alábbi társaságok nyújtottak be ajánlatot: Hope Plusz Kft., Special Service Team Kft., KŐVÉD Sz.V. Kft., Group 4 Falck Kft., Berta Biztonsági Szolgálat Kft., PROFINFO Team Rt., CIVIL Biztonsági Szolgálat Rt., PAJZS 07 Biztonságvédelmi és Magánnyomozói Rt., GOLDEX Security Kft., CITY Service Rt., Bank Biztonság Bizalom Rt., VÉDELEM HOLDING Kft., HB Security Kft.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, valamennyit érvényesnek találta és értékelte. A 2003. október 27-i eredményhirdetésen mind a 11 objektum esetében a Hope Plusz Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesként.
Kérelmező 2003. november 5-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, bírság kiszabását, ajánlatkérő költségekben való marasztalását, ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását. Kérelme indokául előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 43. § (7) bekezdését, mert az ajánlatában lévő nyilvánvaló számítási hibát ki kellett volna javítania, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérdést kellett volna feltennie az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentés tisztázása érdekében. Kérelme indokolásaként előadta, hogy ajánlatát úgy készítette el, hogy a dokumentációban objektumonként megadott létszám és munkaidő alapulvételével, az általa kalkulált óradíj - a vállalási ár 1 órára vetített átlagos nettó díját objektumonként egységesen 610 Ft-ban határozta meg - segítségével kiszámította az egyes objektumokra a vállalási díját éves szinten, s ezt az összeget elosztotta a hónapok számával. Az ajánlat 5-15. oldalain csatolt objektumonkénti ártáblázatokban számítási hiba következtében a vállalási árakat tévesen 1 hónapra vetített nettó és bruttó egységár helyett 2003. és 2004. évre vonatkozóan is teljes éves vállalási árban adta meg. Előadta, hogy a számítási hiba nyilvánvaló volt, mert a 2003. évre megadott egységár és a 2004. évre megadott egységár között majdnem tízszeres volt a különbség, ami nyilvánvalóan csak tévedés lehet. Előadta, hogy a 2003. és 2004. évre ajánlott vállalási árakat az ajánlata 182-187. oldalán csatolt vállalkozási szerződéstervezetben is rögzítette. Értelmezése szerint a szerződéstervezetben ajánlatkérő éves összeg megadását kérte. Álláspontja szerint a számítási hibát ajánlatkérőnek javítani kellett volna úgy, hogy a táblázatban megadott egységárakat 12-vel elosztja. Álláspontja szerint a Kbt. 57. § (1) bekezdése elő írásai szerinti, az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, számítási hibák tisztázására vonatkozó kérdést is fel kell
ett volna tegye ajánlatkérő. Ennek elmulasztása miatt jelentős hátrány érte, mert esélytelenné vált. Előadta, hogy számítása szerint ajánlata nyertes lett volna az értékelés alapján. Előadta, hogy a bontási eljárás során, illetve a bontási jegyzőkönyv alapján nem észlelte a hibát, csak az eredményhirdetésen szerzett tudomást ajánlatkérő jogsértő eljárásáról.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását annak megalapozatlanságára való hivatkozással. Előadta, hogy az ajánlati dokumentációban kötelező formai elő írásként előre meghatározott tartalmú ártáblázatban kérte - minden egyes objektumra külön - az árajánlat megadását. Kérelmező részéről az ajánlati árak megadása az ajánlati dokumentációban előírt táblázatos formának megfelelően és egyértelműen történt. Kérelmező sem a bontáson, sem a bontási jegyzőkönyv kézhezvételét követően nem lépett fel korrekciós igénnyel, mely szerint a megadott árak nem egy hónapra, hanem egy évre vonatkoztatva értendők. Előadta továbbá, hogy amennyiben kérelmező Ft/év bontásban adta volna meg árat, ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen lenne.
Előadta továbbá, hogy a dokumentáció 10. oldalán meghatározta az ajánlat összetételét. Költségszámvetés és a vállalkozási szerződés csatolását nem kérte. Az ajánlatkérő az értékelést részajánlatonként végezte, ezért nem kerülhetett sor a 11 objektum összességére vonatkozó költségelszámolás és vállalkozási szerződés figyelembevételére. Az összesített adatokból, tekintettel az objektumok eltérő nagyságára sem lett volna kiszámítható az egyes objektumokra vonatkozó ajánlat. A szerződéstervezetben szereplő számadatok nem vonhatók be az értékelés körébe.
Ajánlatkérő előadta, hogy a Kbt. 57. § (1) bekezdésének alkalmazása a nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében történhet. Ez lehetőség de nem kötelezettség. Amennyiben ajánlatkérő élt volna ezzel a lehetőséggel, az ajánlat érvénytelenségét kellett volna megállapítani. A Kbt. 43. § (7) bekezdés alkalmazására szintén nem volt mód, tekintve, hogy ez csak számítási hiba javítása céljából történhet.
Hivatkozott továbbá a kérelem elkésettségére is, mivel kérelmező már a bontáskor és a bontási jegyzőkönyvből is tudomást szerzett arról, hogy ajánlatának értékelése milyen árak alapján fog történni.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a jogvesztő határidőben került-e benyújtásra.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. kétféle határidőt állapít meg jogorvoslati kérelem benyújtásával kapcsolatban. A 90 napos (objektív) határidőt a jogsértő esemény bekövetkezésétől kell számítani, a Kbt. meg is határozza azt, hogy mit kell a jogsértő esemény bekövetkezése időpontjának tekinteni. A másik, a 15 napos (szubjektív) határidőt az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától kell számítani. Bármelyik határidőt lépi is túl a kérelmező a kérelme benyújtásával, a kérelme elkésett.
A fenti rendelkezések alapján a Döntőbizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező által sérelmezett ajánlatkérői magatartás mikor jutott a kérelmező tudomására, és ehhez képest mikor járt le a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő, a kérelem benyújtása a jogvesztő határidőben történt-e.
Kérelmező sérelmezte a szerinte nyilvánvalónak minősíthető számítási hiba kijavításának a hiányát, valamint azt, hogy ajánlatkérő nem tett fel kérdést az ajánlatában lévő nem egyértelmű kijelentések tisztázására. Mindkét eljárási cselekményre az ajánlatok bontását követően és az eredményhirdetést megelőzően kerülhet sor. A Döntőbizottság elfogadta, hogy kérelmező az eljárást lezáró döntés kihirdetése során értesült arról, hogy ajánlatkérő nem élt sem a Kbt. 43. § (7) bekezdésben, sem az 57. § (1) bekezdésében foglalt eszközökkel, tehát számára a jogvesztő határidő 2003. október 27-én kezdődött, így jogorvoslati kérelmét határidőben nyújtotta be.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Kbt. 43. § (7) bekezdése szerint ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció alapján ajánlattevőknek egyértelműen objektumonként kellett részajánlatot tenni. Ajánlatkérő azt is meghatározta, hogy objektumonként hirdet nyertest és objektumonként köt szerződést. Az ajánlati dokumentáció III. fejezetében, a Műszaki szolgáltatási leírás szerint az egyes objektumok az ország különböző településein helyezkednek el, nagyságuk különböző, a szükséges őrszemélyzet létszáma eltérő, a szükséges őrzési idő eltérő.
Kérelmező ajánlatának ártáblázatában adta meg a szolgáltatási árakat a dokumentációban előírt módon, objektumonként nettó és bruttó árat is megadott valamennyi egységárnál feltüntetve, hogy Ft/hónap.
Kérelmező csatolt egy, az ajánlati dokumentációban nem szereplő "költségszámvetés" elnevezésű iratot. Ezen iratból nem tűnik ki, hogy melyik objektumra vonatkozik, nem tűnik ki, hogy melyik évre vonatkozik, adatai egyik részajánlattal sem összevethetőek.
Kérelmező csatolta ajánlatában a szerződéstervezet általa cégszerűen aláírt példányát is. Ezt a dokumentumot ajánlatkérő a dokumentációban nem kérte csatolni, annak csak feltételeit kérte nyilatkozati formában elfogadni, tekintettel arra, hogy részajánlatonként kívánt szerződést kötni, mely szerződések nyilvánvalóan a teljesítés hely és a szerződéses ár vonatkozásában különbözni fognak.
A kérelmező által csatolt szerződéstervezet teljesítési helyként valamennyi objektumot tartalmazza, a szerződéses ár vonatkozásában tartalmaz 2003. évre és 2004. évre egy összeget. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő havi ár megadását kérte, a megadott összegből nem állapítható meg egyértelműen, hogy havi vagy éves összesített ár. Ezen túlmenően ebből az összegből a tizenegy különböző objektumra vonatkozó szerződéses ár nem állapítható meg.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy az ajánlatában megadott adatokból egyszerű számtani művelettel ajánlatkérő meg tudta volna állapítani a havi szolgáltatási árat az egyes objektumok vonatkozásában.
Számítási hibajavítására akkor kerülhet sor, ha az ajánlatban szerepelnek olyan rész ellenértékek, melyekkel különböző matematikai műveleteket végeznek és ezek alapján adják meg az összesített ellenértéket. Az elbírálás során ajánlatkérő észlelheti, hogy a résztételekkel végzett matematikai műveletek eredménye helytelen, ezáltal a végeredmény, a beszerzés ellenértéke helytelen. A Kbt. meghatározza azt, hogyan kell ajánlatkérőnek eljárnia a számítási hiba esetén, a 43. § (7) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve kell kiszámítania az összesített ellenértéket. E szabály alapján tehát ajánlatkérőnek a matematikai műveletet kell helyesen elvégeznie az ajánlattevő helyett, az ajánlatban lévő adatok alapján. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatának ilyen módon való kijavítására ajánlatkérőnek nem volt lehetősége, mivel nem volt az ajánlat adataiból nyilvánvalóan látható, hogy az ártáblázatban megadott árak a teljes évre vonatkoznak, tehát ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 43. § (7) bekezdését.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlattevő felelőssége, hogy ajánlatát tartalmi szempontból is megfelelően készítse el. Az ajánlatkérő havi ár megadását kérte, tehát az éves bontásban megadott szolgáltatási ár nem tesz eleget a felhívás és dokumentáció követelményeinek. Ajánlattevő nem bízhat abban, hogy az általa tévesen megadott adatokat ajánlatkérő korrigálja.
Kérelmező hivatkozott a Kbt. 57. § (1) bekezdésének megsértésére is.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
Tekintettel arra, hogy a törvény rendelkezése szerint kérdés feltevése ajánlatkérőnek jogosultsága és nem kötelezettsége, a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 57. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A fentiek re tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 5.
Dr. Telek Katalin s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos