KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁGA (0117)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.584/13 /2003.

Tárgy: az Euromedic Pharma Rt. és a Hungaropharma Rt. jogorvoslati kérelme a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza közbeszerzési eljárása ellen

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot

A Döntőbizottság a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórháza (5701 Gyula, Semmelweis u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Az intézmény 1 éves szükségletét biztosító 360-féle gyógyszer - 17-féle infúzió és - 39-féle citosztatikum beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen az Euromecic Pharma Gyógyszer-nagykereskedelmi Rt. (10 51 Budapest, Dorottya u. 1., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. (1061 Budapest, Király u. 12., képviseli: Dr. Tiszavári Klára ügyvéd, 1106 Budapest, Gyakorló u. 13. V/30., továbbiakban: II. r. kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelmeknek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (6) bekezdését és erre tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy I. r. és II. r. kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárás során ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fő városi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.


INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. augusztus 27-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő a részajánlat tételét lehetővé tette, mégpedig oly módon, hogy ajánlat akár egyetlen tételre (sorra) is tehető volt a tételen belül a teljes mennyiségre.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 9. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei, illetve hivatkozás a vonatkozó elő írásokra: a leszállításra kerülő termék elv ellenértékét az igazolt teljesítést követően kibocsátott számla alapján 30 napon belül - ettől kedvezőbb fizetési feltételeket az ajánlatkérő elfogad -, melyet átutalással egyenlíti ki. Az ajánlatkérő előleget nem ad."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában az alábbiakat határozta meg:
" a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat.
b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak: az elbírálás során alkalmazott szempontok fontossági sorrendben a következők:

részszempontok súlyszámok

- ajánlati ár 5
- ártartás időtartama 4
- fizetési határidő 3
- szállítási határidő 2

Az értékelés során adható pontszám: 0-10.
Az értékelés módszere: a legjobb tartalmi elemre az értékelési pontszám maximuma, az ettől eltérő ajánlatok az eltérés arányával kapnak kevesebb pontszámot."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 14. pontjában úgy rendelkezett, hogy többváltozatú ajánlat tételére lehetőség van, azonban az egyes változatoknak egymástól jól elkülöníthetőeknek kell lenniük.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények körét, valamint az ajánlattevők szerződés teljesítésére alkalmassá minősítésének szempontjait.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek 4. oldalán az alábbiakat is meghatározta:
"A szállításra kerülő termékek ellenértékét az igazolt teljesítést követően a kibocsátott számla alapján, 30 napon belül, - ettől kedvezőbb fizetési feltételek az ajánlatkérő elfogad - melyet átutalással egyenlít ki. A számla befogadásának feltétele a szállítások teljesítésének igazolása."
"A szállítás határideje: igény szerint, de legalább hetenként kéri az ajánlatkérő telephelyére leszállítani."
2003. október 7-ig, az ajánlattételi határidőig a gyógyszer rész tekintetében ajánlatot nyújtott be Medimpex Rt., a Humantrade Kft., a Phoenix Pharma Rt., valamint I. és II. r. kérelmező, infúzióra ajánlatot nyújtott be B. Medical Kft., a Humantrade Kft. és az I. r. kérelmező, citosztatikumra ajánlatot nyújtott be a Medimpex Rt., a Humantrade Kft., a Phoenix Pharma Rt., valamint I. és II. r. kérelmező. Gyógyszerfőcsoportra kizárólag részajánlatok, míg infúzió és citosztatikum főcsoportra teljes körű és részajánlatok is érkeztek. A bontási jegyzőkönyv a részletes listát nem tartalmazza.
Ajánlatkérő 2003. november 3-án tartotta a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését.
Ajánlatkérő az Összegzés az eljárásról című iratot 2003. november 4-én faxon megküldte az ajánlattevőknek azzal a listával egyetemben, melyben az adott ajánlattevő által elnyert termékek listáját sorolta fel.

Az Összegzés az eljárásról című irat 2. b) pontjában ajánlatkérő az alábbiakat tüntette fel:

GYÓGYSZER Részszem-
pontok súlyszáma		 Medimpex Rt. Hungaropharma Rt. Humantrade Rt. Phoenix Pharma Rt. EuroMedic Rt.
Az elbírálás részszempontjai 1-10-ig
Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz. Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz. Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz. Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz. Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz.
Ajánlati ár 5
 10
 50
 10
 50
 10
 50
 10
 50
 10
 50
Ártartás időtartama 4
 9
 36
 9
 36
 9
 36
 9
 36
 9
 36
Fizetési határidő 30
 10
 30
 10
 30
 10
 30
 10
 30
 10
 30
Szállítási határidő 2
 10
 20
 10
 20
 10
 20
 10
 20
 10
 20
Adható pontszám 1-10-ig

136
136
136
136
136

GYÓGYSZER
 Részszempontok súlyszáma B. Braun Kft. Hungaropharma Rt. EuroMedic Rt.
Az elbírálás részszempontjai 1-10-ig
Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz. Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz. Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz.
Ajánlati ár 5
 10
 50
 10
 50
 9
 45
Ártartás időtartama 4
 10
 40
 9
 36
 9
 36
Fizetési határidő 3
 10
 30
 10
 30
 10
 30
Szállítási határidő 2
 10
 20
 10
 20
 10
 20
Adható pontszám 1-10-ig,
140
136
 13
 1


GYÓGYSZER Részszem-
pontok súlyszáma		 Medimpex Rt. Hungaropharma Rt. Humantrade Rt. Phoenix Pharma Rt. EuroMedic Rt.
Az elbírálás részszempontjai 1-10-ig
Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz. Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz. Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz. Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz. Ért. p. sz. Ért. p. sz. x s. sz.
Ajánlati ár 5
 9 45
 10
 50
 10
 50
 10
 50
 8 40
Ártartás időtartama 4
 9
 36
 9
 36
 9
 36
 9
 36
 9
 36
Fizetési határidő
 3
 10
 30
 10
 30
 10
 30
 10
 30
 10
 30
Szállítási határidő 2
 10
 20
 10
 20
 10
 20
 10
 20
 10
 20
Adható pontszám 1-10-ig

131
136
136
136
126

Ajánlatkérő az Összegzés az eljáráshoz című irat 2. c) pontjában az alábbiakat tüntette fel:
"A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indoklása:
I. Ajánlati ár:
Maximum 10 pontot az az ajánlattevő kapta, akinek a megajánlott árai tételenként (soronként) első helyen szerepelnek. 9 pontot kapott az az ajánlattevő, akinek a megajánlott árai második helyen szerepelnek. 8 pontot kapott az az ajánlattevő, akinek a megajánlott árai harmadik, negyedik, ötödik helyen szerepelnek.
II. Ártartás:
10 pontot kapott az az ajánlattevő, aki a megajánlott árait a szerződés megkötésétől egy évig fixen tartja. 9 pontot kapott az az ajánlattevő, aki a megajánlott árait a jogszabályi változások, vagy gyártói változás esetén módosítja a megajánlott árait.
III. Fizetési határidő:
Valamennyi ajánlattevő megkapta a maximum 10 pontot, mivel az ajánlati felhívás 9. pontban "a leszállításra kerülő termékek ellenértékét az igazolt teljesítést követően kibocsátott számla alapján 30 napon belül - ettől kedvezőbb fizetési feltételeket az ajánlatkérő elfogad -, melyet átutalással egyenlít ki" foglaltakon felül adták meg a fizetési határidőt.
IV. Szállítási határidő:
Valamennyi ajánlattevő megkapta a maximum 10 pontot, mivel az ajánlati felhívásban és az ajánlati dokumentációba foglaltakat vállalták."
Ajánlatkérő az Összegzés az eljárásról című irat 4. a) pontjában az alábbiakat tüntette fel:
"Eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevő neve és ajánlata kiválasztásának indokai:

Gyógyszer:

Medimpex Rt. 115-féle 37 462 816 Ft
Hungaropharma Rt. 27-féle 11 461 577 Ft
Humantrade Kft. 79-féle 48 607 195 Ft
Phoenix Pharma Rt. 137-féle 96 464 921 Ft
Euromedic Pharma Rt. 2-féle 25 080 Ft
  
Infúzió:

B. Braun Medical Kft. 8-féle 30 324 000 Ft
Humantrade Kft. 11-féle 15 452 959 Ft

Citosztatikum

Hungaropharma Rt. 6-féle 7 052 598 Ft
Humantrade Kft. 20-féle 58 575 398 Ft
Phoenix Pharma Rt. 13-féle 33 281 559 Ft
 
Soronként és részenként az összességében legelőnyösebb ajánlat: ajánlati ár, ártartás időtartama, fizetési határidő, szállítási határidő."
I. r. kérelmező 2003. november 7-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet hiánypótlást követően 2003. november 10-én kiegészített. I. r. kérelmező kérelmében kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 5. § (6) bekezdését, a Kbt. 9. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. (1) bekezdését, valamint ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére; továbbá ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokolásául előadta, hogy ajánlatkérő értékelése nem felel meg a Kbt. rendelkezésének, mert ajánlatkérő egyetlen bírálati részszempont esetében sem megfelelően járt el. Az ajánlati ár részszempont esetében mindhárom főcsoportban sorrendet állapított meg az egyes ajánlatok között, nem pedig az egyes ajánlati árakat arányosította. Ez álláspontja szerint nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott értékelési módszernek, vagyis annak, hogy az ajánlatok a legkedvezőbb ajánlattól való eltérés arányában kapnak pontszámot. A második bírálati részszempont az ártartás tekintetében az infúziók és citosztatikumok esetében ajánlatkérő nem adta ki a ponthatár felső határát jelentő maximális 10 pontot, hanem minden ajánlatra 9 pontot adott. Ezzel álláspontja szerint eltért ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési módszertől, továbbá nem használta ki a teljes ponthatárt, hiszen nem adta ki a maximális pontszámot.
A fizetési határidő bírálati részszempontban ajánlatkérő minden ajánlatra maximális pontszámot adott, annak ellenére, hogy a fizetési határidő megajánlások nem egyformák voltak. Ajánlatkérő nem vette figyelembe e bírálati részszempont esetében az ajánlatok tartalmi elemei közötti különbségeket.
A szállítási határidő bírálati részszemponttal kapcsolatban I. r. kérelmező előadta, hogy az erre a részszempontra tett ajánlati elemek ismeretlenek számára, azokat sem a bontási jegyzőkönyv, sem pedig az összegzés nem tartalmazza. Egyebekben álláspontja szerint ajánlatkérő e bírálati részszempontban sem az ajánlatok valódi tartalmi elemeit hasonlította össze, hiszen valamennyi ajánlat azonos - maximális - pontszámot kapott és álláspontja szerint nem lehetséges, hogy azonos ajánlatot tett minden ajánlattevő. Egyebekben álláspontja szerint az, hogy az összegzés nem tartalmazza e bírálati részszempont tartalmi elemeit, sérti a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését. Álláspontja szerint az, hogy ajánlatkérő nem az általa előzetesen meghatározott értékelési módszer szerint végezte az ajánlatok tartalmi elemeinek megállapítása után az értékelést, vagyis pontozásos értékelési eljárása során megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezését és az már önmagában sérti a Kbt. 59. § (1) bekezdésének rendelkezését is, hiszen az így nyertessé nyilvánított ajánlatok nem lehetnek az összességében legelőnyösebbek.
II. r. kérelmező 2003. november 12-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte az ajánlatok értékelését és az összegzés tartalmát. Előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott módszer szerint bírálta el az ajánlatokat. Kizártnak tartja, hogy valamennyi ajánlattevő minden megajánlott gyógyszertételre (360 tétel) ugyanolyan ajánlati árat ajánljon meg, márpedig az összegzés táblázata az összes gyógyszerre vonatkozóan erről tanúskodik. Álláspontja szerint ez a bírálat sérti az ajánlattevők érdekeit, mivel ajánlatkérő nem az ajánlatokban szereplő adatok alapján határozta meg az eljárás eredményét. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem végezte el külön-külön az egyes tételek árának értékelését, erre vonatkozóan az eredményhirdetési jegyzőkönyv, illetve az Összegzés az eljárásról című irat semmilyen információt nem tartalmaz. Sérelmezte továbbá az ajánlatok értékelésével kapcsolatban azt, hogy ajánlatkérő a fizetési határidők bírálati részszempontot sem az ajánlati felhívásban általa meghatározottak szerint értékelte, hiszen az értékelés során figyelmen kívül hagyta II. r. kérelmező kétváltozatú ajánlatában szereplő eltérő fizetési határidőket. Álláspontja szerint ajánlatkérő azon eljárása, hogy minden ajánlatra e bírálati részszempontban a maximális 10 pontot adta azzal az indokkal, hogy minden ajánlattevő a felhívásban foglalt fizetési határidőn felül adta meg az ajánlatokat - jogsértő.
A szállítási határidő bírálati részszemponttal kapcsolatban előadta, hogy minden ajánlat 10 pontot kapott, azonban úgy vélte, hogy az ajánlatkérő ennél a részszempontnál sem az ajánlati felhívásban megadott bírálati módszerrel értékelt. Egyebekben előadta, hogy e bírálati részszempont tartalmi elemeit nem tartalmazza az összegzés, így azzal kapcsolatban nincs információja arról, hogy ténylegesen milyen tartalmi elemeket kellett volna ajánlatkérőnek összehasonlítania. A fentiek alapján kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelmekre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlati felhívásnak és a dokumentáció 11. pontjának megfelelően hozta meg döntését. Előadta továbbá, hogy a beszerzés tárgyának 418 tételét soronként értékelte az ajánlati ár szempontjából. Ezen értékelésében az alternatív ajánlatokat is figyelembe vette. Úgy nyilatkozott, hogy az ajánlati ár bírálati részszempont értékelését az összegzésben meghatározottak szerint végezte.
A második bírálati részszempont, az ártartás értékeléséről előadta, hogy az az ajánlat volt számára a legkedvezőbb, amelyik végig fix árat ajánlott meg, így ez kapta a maximális 10 pontot. Az ennél kedvezőtlenebb, adott esetben az ajánlati árat változtató, módosító ajánlati elemekre 9 pontot adott, mint ahogy azt az összegzésben is feltüntette.
A harmadik bírálati részszempont, a fizetési határidő értékelésével kapcsolatban az összegzésben meghatározottak szerint végezte az értékelését, tekintettel arra, hogy számára a túlságosan hosszú fizetési határidő nem kedvező, mivel a kifizetetlen számlák felhalmozódása magában rejtené az eladósodás veszélyét, ezért minden olyan ajánlatot, amelyben az általa meghatározott 30 napos fizetési határidő, illetve annál hosszabb ajánlati elem szerepelt, egyformán 10 ponttal értékelt.
A szállítási határidő bírálati részszempont értékelésével kapcsolatban előadta, hogy az ajánlati dokumentációban meghatározta azt, hogy legalább hetente kell történnie a szállításnak. Ennél valamennyi ajánlattevő kedvezőbb szállítási határidőt ajánlott meg, ezért valamennyien 10 pontot kaptak.
A fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság D.58 4/5/2003. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság az alábbiak szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek megalapozottak.
A Döntőbizottság először az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kérelmi elemek megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [ c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.


1. Ajánlati ár, súlyszám: 5
A Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezése alapján ajánlatkérő az ajánlatok pontszámát az értékeléskor az ajánlatok - adott bírálati részszemponthoz tartozó - tartalmi elemeit összehasonlítva az általa a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja szerint meghatározott ponthatárok között az általa a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint megállapított módon határozza meg.
A Döntőbizottság az ajánlati ár bírálati részszempont végzett értékelésével kapcsolatban - ajánlatkérő által is elismerten - megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati ár szempontjából az ajánlatokat sorba állította. A legkedvezőbbre a maximális 10 pontot, míg a második legkedvezőbbre 9 pontot, továbbá az azt követő valamennyi ajánlatra 8 pontot adott. Holott ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta azt, hogy a legjobb tartalmi elemre az egyes bírálati részszempontoknál a maximális 10 pontot fogja adni, míg a nem legkedvezőbb ajánlatok a legkedvezőbb ajánlattól való eltérés arányával kapnak kevesebb pontszámot.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem az általa az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési módszerrel végezte az ajánlatok összehasonlítását és értékelését e bírálati részszempontban, hiszen a sorrendbe állítás nem azonos az eltérés arányának feltárásával, továbbá a harmadik és azt követő helyeken álló ajánlatok azonos pontszámot kaptak függetlenül azok valós tartalmától. Miután ajánlatkérő az ajánlati felhívásban azt határozta meg az elbírálás módszereként, hogy az ajánlatok a legkedvezőbb ajánlattól való eltérés aránya szerint kapnak pontszámot, ezért ajánlatkérő nem mulaszthatta volna el az egyes ajánlatok ajánlati árainak összehasonlítását és ebből a megkapott aránynak megfelelően megállapítani a maximális pontszámhoz képest az adott ajánlatra jutó pontszámot.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő e bírálati részszempont értékelése során megsértette a Kbt. 55.§ (6) bekezdés rendelkezését, így a jogorvoslati kérelmek e része megalapozott.


2. Ártartás időtartama, súlyszám: 4
E bírálati részszempontban csak a gyógyszerek és citosztatikumok értékelését vitatták a jogorvoslati kérelmek, ezért a Döntőbizottság csak e két bírálati részszempont értékelését vizsgálta meg.
Ajánlatkérő a gyógyszerek és citosztatikumok tekintetében az ártartás időtartamára valamennyi ajánlatra 9 pontot adott.
Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy arra az ajánlatra adtak 10 pontot - mint legkedvezőbb ajánlatra - amely a futamidő végéig fix árakat tartalmazott, míg az összes többi árváltoztatást tartalmazó ajánlatra 9 pontot adtak és a gyógyszerek, valamint a citosztatikumok termékcsoport körében nem volt egyetlen olyan ajánlat sem, amelyben a futamidő végéig fix ajánlati árat ajánlott meg, a Döntőbizottság nem fogadta el, ugyanis ajánlatkérőnek az egyes termékekre benyújtott ajánlatok közül kell az adott részben a legkedvezőbbet kiválasztania a részajánlatok során, ezért ennek megfelelően kellett volna a legkedvezőbb ajánlatra - tekintettel ara, hogy az ártartás időtartama bírálati részszempont tekintetében különböző megajánlások érkeztek az egyes ajánlatokban - kiválasztani a legkedvezőbb ajánlatot és arra a maximális 10 pontot megadni. Majd a többi ajánlat pontszámát e legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítva kellett volna megállapítani. Azonban ajánlatkérő azzal, hogy egységesen 9 pontot adott a gyógyszerek és a citosztatikumok termékcsoportokban az ártartás időtartama bírálati részszempont keretében az ajánlatokra, nem tartotta magát az ajánlati felhívás azon elő írásához, hogy a legkedvezőbb ajánlat megkapja a 10 pontot, továbbá nem tartotta be a Kbt. 55. § (6) bekezdésének azon rendelkezését sem, hogy az egyes ajánlatoknak az adott bírálati részszemponthoz tartozó tartalmi elemeit kell figyelembe venni és ezek közül a legkedvezőbbre kell a maximális pontszámot megadni, hiszen e bírálati részszempontban a gyógyszerek és citosztatikumok esetében ajánlatkérő a maximális pontszámot nem adta ki egyetlen ajánlattevőnek sem. Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek e része is meg alapozott.

3. Fizetési határidő, súlyszám: 3
E bírálati részszempont értékelésével kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő valamennyi ajánlatra 10 pontot adott. Az egyes ajánlatokban a fizetési határidők 30, 35, 60, 65, 75, és 90 és 95 napos eltérő időtartamot tartalmazó ajánlati elemekből álltak össze. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy az ajánlati felhívás 9. pontjában meghatározták azt, hogy 30 napon belül kívánják a számlákat kifizetni és mivel valamennyi ajánlat ezt elfogadta, illetve ennél kedvezőbbet tartalmazott, ezért valamennyi ajánlatra egyformán 10 pontot adott, a Döntőbizottság nem fogadta el, ugyanis ajánlatkérő e körben nem azt határozta meg, hogy 30 napos fizetési határidő elfogadása jelenti számára a legkedvezőbb fizetési feltételeket, illetve azt, hogy ennél kedvezőbb fizetési feltételek meghatározása esetén sem ad kedvezőbb ajánlatnak magasabb pontszámot, továbbá azt sem, hogy az egyes ajánlatokban megtalálható tartalmi elemeket csak 30 napos időtartamig veszik figyelembe és nem az ajánlat teljes tartalmi elemén alapuló pontszám megállapítására került sor.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő e bírálati részszempont pontozásos értékelése során nem az ajánlatok tartalmi elemeinek valós tartalmát hasonlította össze, illetve annak csak azt a részét vette figyelembe, ami a 30 napos megajánlást már fedezte, míg az ezt meghaladó részben az ajánlatokat, illetve azok kedvezőségét nem értékelte, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezését, vagyis a jogorvoslati kérelmek e része is megalapozott.


4. Szállítási határidő, súlyszám: 2
E bírálati részszemponttal kapcsolatban az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban a heti gyakoriságú szállítást határozta meg elvárt követelményként. A bírálati részszempont értékelése során valamennyi ajánlatra 10 pontot adott ajánlatkérő, pedig az egyes ajánlatok tartalmi elemei jelentős szórást mutatnak, a rendelés, az igényleadástól számított 6-12 órától a 2 napig, 48 óráig terjedő tartamban, illetve egyedi importkészítmények esetében a 3-7 napig terjedő tartamban. Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy valamennyi ajánlat azért kapott maximális 10 pontot, mivel az ajánlati felhívásban és ajánlati dokumentációban foglaltakat vállalták a Döntőbizottság nem fogadta el, ugyanis ajánlatkérőnek a beérkezett ajánlatok tartalmi elemei szerint kellett volna kiválasztania a számára legkedvezőbbet, ennek a maximális pontszámot adni és ezt követően kellett volna a legkedvezőbbnek minősített ajánlat tartalmi elemeihez arányosítani a többi ajánlat tartami elemét és így megállapítani az egyes ajánlatok pontszámait. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő valamennyi, az általa meghatározott minimális elő írást teljesítő ajánlatra maximális pontszámot adott, ezért azok ezt meghaladó részének vizsgálata és értékelése nélkül végezte az ajánlatok e bírálati részszempontban való pontozás értékelését, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55 . § (6) bekezdését és így a jogorvoslati kérelmek e része is megalapozott.
II. r. kérelmező kérte vizsgálni ajánlatkérőnek az eljárás nyerteseire vonatkozó döntésének jogszerűségét és ezen keresztül a Kbt. 59. (1) bekezdésének megsértését. A Döntőbizottság az ajánlatkérő jogsértő értékelése és az alkalmazott jogkövetkezmény, vagyis az eljárást lezáró döntés megsemmisítése következtében átvenné ajánlatkérő szerepét amennyiben az ajánlatokat újra értékelné és ezzel a 418 tétel nyertesét tételenként megállapítaná. A Döntőbizottság nem kívánja átvenni ajánlatkérő szerepét az eljárásban, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a Kbt. 88. § (8) bekezdése alapján az ajánlatokat újra értékelheti és ennek során jogszerű döntést hozhat valamennyi tétel nyertesének vonatkozásában. Tekintettel az itt kifejtettekre a Döntő bizottság a Kbt. 59. (1) bekezdésének megsértését csak a döntés- meghozatal jogszerűségének vizsgálata alapján végezte el.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 59. (1) bekezdésének rendelkezése alapján az eljárás nyertese az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása szempontja esetén az az ajánlat, amely a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezései szerinti értékelés során a legmagasabb súlyozott pontszámot kapta. Tekintettel a Kbt. ezen rendelkezéseire csak a Kbt. 55. § (6) bekezdés elő írásait betartó, jogszerű értékelés alapján kiválasztott összességében legelőnyösebb ajánlat lehet a Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese. A jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztási módszerének alkalmazása, az ajánlatok tartalmi elemeinek megállapítása és az azok összehasonlításán alapuló Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti eljárás nem jogszerűen történt, így az eljárás ajánlatkérő által megállapított eredménye sem lehet jogszerű, miután az eljárás nyertesére vonatkozó döntésnek a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti jogszerű értékelésen kellene alapulni, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság - ajánlatkérő által sem vitatottan - megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 5. sz. mellékletének az ajánlatok tartalmi elemeit tartalmazó részét nem tüntette fel az Összegzés az eljárásról című iratában, továbbá az Összegzés az eljárásról című irat 2. b) pontjában az ajánlatok értékelése során nem a 418 tételnek megfelelően részajánlatonként tüntette fel az egyes ajánlatok értékelését. Az Összegzés az eljárásról című irat hiányosságai következtében az ajánlattevők az ajánlatok valódi tartalmáról, például az egyes ajánlattevők által megajánlott szállítási határidőről semmilyen információval nem rendelkeztek, holott ezt az ajánlatkérőnek a Kbt. 61. § (1) bekezdés rendelkezésének alapján a Kbt. 5. sz. mellékletének elő írásai szerint az összegzésben fel kellett volna tüntetnie. A Kbt. 61. § (1) bekezdés rendelkezései alapján a Kbt. 5. sz. mellékletét teljes egészében kell összegzésnek tekinteni és ennek alapján elkészíteni azt, ezért mivel ajánlatkérő részben tett csak eleget ennek a kötelezettségének, ezzel nem tett eleget a Kbt. 61. § (1) bekezdés rendelkezésének. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését, amikor az Összegzés az eljárásról című iratban nem tüntette fel a Kbt. 5. sz. mellékletében meghatározott valamennyi kötelező tartalmat, így jogorvoslati kérelme e része is megalapozott.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni a Kbt. szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására - a testületi döntés következtében - jelen eljárásban nincs lehetőség.
Az eset összes körülményei között a Döntőbizottság mérlegelte, hogy a bírságolt szervezet Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárással kapcsolatban először állapította meg, továbbá azt, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsérelem teljes mértékben reparálható. Figyelembe vette továbbá a beszerzés tárgyát, annak egészségügyi jellegét, sajátosságait, tételszámát, valamint az összegzés szerinti 338 708 103 Ft-os értékét, továbbá azt, hogy a jogsértések a közbeszerzési eljárás eredményét is befolyásolták. A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során az eljárást segítő, együttműködő magatartást tanúsított. Az eset összes körülménye alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt ajánlatkérővel szemben alkalmazni, így ajánlatkérővel, mint jogi szervezettel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása áll arányban a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és f ) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. december 10.

Dr. Nagy László Gábor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos