FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (0118)
3.Kf.27.133/2003/3.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Moldován András ügyvéd (1051 Budapest, József nádor tér 12.) által képviselt Kaposi Mór Megyei Kórház I. r. (7400 Kaposvár, Tallián Gy. u. 20-34.) és a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórház II. r. (1145 Budapest, Uzsoki u. 29.) felpereseknek a dr. Nagy László Gábor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. december 3. napján kelt 12.K.30.236/2002/5. számú ítélete ellen az alperes által 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperesek keresetét elutasítja.
Kötelezi az I. r. és II. r. felperest, hogy egyetemlegesen 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 30 000 (Harmincezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.
A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
Három kórház - köztük a felperesek - 2001. augusztus 29. napján közös közbeszerzés eljárást indítottak orvosi eszközök beszerzésére. Az ajánlatra többek között jelentkezett a Coriárius Kft., amelynek a felperesek valamennyi tételére tett részajánlatát érvénytelennek nyilvánították a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára való hivatkozással, mert az ajánlattevő a termékek minőség tanúsítványához nem csatolta annak 17 oldalas mellékletét.
A Coriárius Kft. jogorvoslati kérelmében annak megállapítását kérte az alperestől, hogy a közbeszerzési eljárásból való kizárása törvénysértő volt, kifogásolva azt is, hogy hiánypótlásra nem szólították fel. Álláspontja ugyanakkor az volt, hogy az ORKI által kiadott minősítő határozat 17 oldalas mellékletét szükségtelen volt a pályázathoz csatolni, mert a pályázat tartalmazta a Dahlhausen cég nevére kiállított úgynevezett CE-bizonyítványokat.
Az alperes a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott, megállapította a Kbt. 43. § (4) bekezdésének sérelmét, és az érintett részajánlatokkal kapcsolatos döntéseket megsemmisítette, valamint a II. r. felperest 1 M Ft-os bírsággal sújtotta. Indokolása szerint az ajánlattevő Dahlhausen és MEDEX termékeket ajánlott. Ajánlata tartalmazta az ORKI és a CE tanúsítványokat a konkrét termékek megnevezését tartalmazó mellékletek nélkül. Tekintve, hogy a tanúsítványok szövege nem tartalmazta, hogy az csak a mellékletekkel együtt érvényes, a Döntőbizottság úgy foglalt állást, hogy az ajánlattevő érvényes, bár hiányos minőségtanúsítványokat csatolt, a hiány azonban pótolható lett volna. Megítélése szerint a melléklethiány formai hiba, ami belefér a Kbt. hiánypótlási szabályába.
A döntés felülvizsgálata iránt a felperesek terjesztettek elő keresetet, annak megváltoztatását kérték. Álláspontjuk az volt, hogy a melléklethiány nem formai, hanem lényeges tartalmi hiányosság, mivel csakis a mellékletből derül ki, hogy milyen konkrét terméket kínál az ajánlattevő. Az általa jogosultan forgalmazható termékekre tett-e ajánlatot.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megváltoztatta, és a jogsértés megállapítását, valamint a jogkövetkezményét mellőzte. A jogi álláspontja a Kbt. 43. § (4) bekezdése figyelembevételével az volt, hogy a melléklet hiánya tartalmi hiányosság, mert anélkül nem lehetett megállapítani az ajánlott konkrét termékek mibenlétét, és annak jogosult forgalmazását. Utalt arra, hogy a hiánypótlási eljárás lényege nem az, hogy abból derüljön ki, hogy mi valójában az ajánlat tárgya, és a megajánlott termékeket az ajánlattevő legálisan forgalmazhatja-e. Álláspontját erősítette - nézete szerint -, hogy utólagos vizsgálattal az volt megállapítható, hogy az ajánlattevő által megajánlott 75 tételből csak 11-re vonatkozott az engedély.
Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a felperesek keresetének elutasítását és költségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor akként foglalt állást, hogy a hiánypótlás az adott termékek forgalomba hozatalára vonatkozó jogosultságot tisztázta volna, mivel ez az ajánlat lényegi tartalmi módosítását jelentette volna. Az egyes megajánlott termékek felsorolását a Coriárius Kft. ajánlata ugyanis tartalmazta, ezért a hiánypótlás annak körét nem is érintette volna. Az alperes jogi álláspontja az volt, hogy a hiánypótlási felhívás célja az ajánlatokban szereplő olyan hiányosságok, érvénytelenségi okok kiküszöbölésével az ajánlatok érvényessé tétele, amely pótlások az adott ajánlat tartalmát nem érintik, illetve azokat nem módosítják. A perbeli esetben formai hiányosságról volt szó, amely hiánypótlási eljárás keretében pótolható lett volna.
Felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték, annak helyes indokai alapján.
Az alperes fellebbezése alapos.
Az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal rögzítette ítélete indokolásában az ügyben irányadó tényállást, azonban abból téves jogi következtetést vont le.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a Kbt. 44. § és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságok pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén. A fenti jogszabályhelyből megállapíthatóan hiányzó okirat utólagos csatolására csak akkor van lehetőség, ha az az okirat a Kbt. 44. § és 46. §-a szerinti igazolás vagy nyilatkozat. Ha a Kbt. 43. (4) bekezdésének második fordulata az irányadó - nevezetesen - egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosság pótlása, a jogalkotó szóhasználatából következően egyértelműen megállapítható, hogy a formai hiányosság egy meglévő, az ajánlatnál rendelkezésre álló okirat, adat valamely hibája esetében állhat fenn. A perbeli esetben a Kbt. 43. § (4) bekezdése második fordulata szerinti feltételek vizsgálata volt szükséges.
Az eldöntendő kérdés az volt, hogy a mellékletek hiánya tekinthető-e olyan formai hiányosságnak, amely hiánypótlási eljárás során kiküszöbölhető lett volna. E tekintetben a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy a 17 oldalas melléklet csatolása az ajánlat tartalmán nem változtatott volna, ugyanis a megajánlott termékek az ajánlatban - nem vitásan - felsorolásra kerültek, annak körét a hiánypótlás nem érinthette. A szükséges mellékletek csatolása olyan hiányosság kiküszöbölését jelentette volna, amely folytán az ajánlatkérő által előírt szükséges engedélyek ,,teljes körűvé'' válhattak volna. Ezért helyesen állapította meg az alperes a felperesek terhére a jogsértést.
Az elsőfokú bíróság által hivatkozott utólagos vizsgálattal kapcsolatosan rámutat a másodfokú bíróság, hogy már az ajánlat érdemi vizsgálatát jelenti, hogy a mellékletben felsorolt termékek lefedik-e az ajánlott termékkört vagy sem, azok forgalmazására az ajánlattevő jogosult-e. Ezzel szemben az alperesnek és keresetindítás folytán az elsőfokú bíróságnak is azt kell vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásnak a hiánypótlási szakaszában helyesen ítélte-e meg a hiánypótlás alkalmazásának szükségességét. Ez azonban nem jelentheti az ajánlat érdemi vizsgálatát.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. 2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperesek megalapozatlan keresetét elutasította.
A pervesztes felpereseket a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) 1 bekezdése értelmében kötelezte a sikeresen fellebbező alperes javára az első- és másodfokú együttes perköltség megfizetésére.
A felperesek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdése b) és c) pontja értelmében illetékmentesek, ezért a kereseti és fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM. r. 14. §-a az állam viseli, amelynek folytán a szükségtelenül lerótt 10 000 (Tízezer) forint kereseti illetéket a felperesek vissza igényelhetik.
Budapest, 2003. október 15. napján
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
előadó bíró