FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (0119)



3.Kf.27.162/2003/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Trinn Gábor ügyvéd (1052 Budapest, Váci u. 18.) által képviselt Ansaldobreda S.p.A. (511000 Pistoia, Via Ciliegiole 110/B.) felperesnek a dr. Nagy László Gábor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perben az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Sz. Szabó Sándor ügyvéd (1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 55. III/1.) által képviselt Budapesti Közlekedési Rt. I. r. (1072 Budapest, Akácfa u. 15.) és a dr. Grigássy György ügyvéd (1054 Budapest, Kálmán Imre u. 26.) által képviselt Budapest Főváros Önkormányzata II. r. (1052 Budapest, Városház u. 9-11.) beavatkozó a Fővárosi Bíróság 2002. november 7. napján kelt 13.K.31.400/2002/9. számú ítélete ellen az alperes, az I. r. és II. r. beavatkozó által 10, 11, 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésre meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek, valamint az I-II. r. alperesi beavatkozónak egyen ként 40 000-40 000-40 000 (Negyvenezer-Negyvenezer-Negyvenezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 10 000 (Tízezer) forint kereseti és 72 000 (Hetvenkettőezer) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS

Az I. r., és II. r. alperesi beavatkozók 2001. július 26-án több napilapban ajánlati felhívást tettek közzé villamos szerelvények beszerzésére. A beavatkozók által megbízott IDEX INTER-ED Kft. a pályázati felhívást, mint potenciális ajánlattevőnek, a felperesnek 2001. július 31-én megküldte. A felperest 2002. március 6-án technikai paraméterek nem teljesítése miatt az eljárásból kizárták.
E döntés ellen felperes 2002. március 22-én terjesztett elő jogorvoslati kérelmet előadva, hogy a beszerzés a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozik. Ennek ellenére a beszerzési eljárás a Kbt. figyelmen kívül hagyásával került lebonyolításra.
Az alperes a D.148/11/2001. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította, elkésettség okán. E döntését azzal indokolta, hogy a felperes az ajánlati felhívást és annak tartalmát megismerte, a dokumentációt 2001. július 31-én postai úton átvette, ajánlatát 2002. január 22-én benyújtotta. Ennek folytán az általa vélelmezett jogsértésről, ami a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésében nyilvánult meg, a beszerzést kezdeményező ajánlati felhívás, illetve a megvásárolt ajánlati dokumentáció szövegéből az ajánlati dokumentáció átvételének időpontjában tudomást kellett szereznie. Ehhez az időponthoz képest a felperes számára a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló 15 napos határidő 2001. augusztus 15-én lejárt.
Az alperes határozatának felülvizsgálatára irányuló keresetében a felperes a Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontja alapján kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén, a jogsértő esemény bekövetkezésének a szerződés megkötésének időpontját kell tekinteni. A Kbt. 76. § (1) bekezdése alapján megindított jogorvoslati eljárásban ezt az időpontot azért nem tudta megjelölni, mert a szerződés megkötésére a beszerzési eljárás alapján még nem került sor. Ennek következtében nem a határidő lejárta után, hanem annak megkezdése előtt nyújtotta be jogorvoslati kérelmét.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. A jogorvoslati kérelem elkésettsége körében kifejtett jogi álláspontja az volt, hogy a határidő számítására a Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontja az irányadó. Mivel az ilyen jogsérelemre való hivatkozás esetén a jogsértő esemény bekövetkezésének időpontja nem szükségképpen azonos a jogsértésről való tényleges tudomásszerzés időpontjával, így a 15 napos szubjektív határidő kezdete is értelemszerűen a jogsértő esemény bekövetkezésének időpontjához kötődik.
Az ítélet ellen az alperes, és az I-II. r. alperesi beavatkozók terjesztettek elő fellebbezést. Kérték az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes kereseti kérelmének elutasítását, és perköltségben való marasztalását. Az alperes jogi álláspontja az volt, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta azon tényt, hogy a felperes részt vett abban a beszerzési eljárásban, amelyet közbeszerzési eljárás mellőzésével folytattak le. Ennek alapján részéről a tudomásszerzés magából az eljárásban való részvételéből ered, így a Kbt. 79. § (8) bekezdése nem alkalmazható, mert a szubjektív tudomásszerzés a felperes részéről legkésőbb az ajánlattételkor bekövetkezett. Álláspontja szerint a Kbt. 79. § (8) bekezdésének alkalmazása az esetben lehetséges, ha a kérelmező nem vesz részt magában az eljárásban. Az I. r. beavatkozó azzal érvelt, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a jogsértés akkor következik be, amikor a beszerzés a közbeszerzési eljárás szabályainak mellőzésével megkezdődik. Ezen esetben a jogsértésről csak azok szerezhetnek tudomást, akik a beszerzésben maguk is részt vesznek. Ezért megkülönböztetendő a beszerzésben részt vevő és részt nem vevő személyek tekintetében a jogorvoslati határidő kezdete. Értelemszerűen ebben az esetben a jogsértő esemény bekövetkezésének a szerződés megkötését kell tekinteni. A II. r. alperesi beavatkozó arra hivatkozott, hogy az alperes helyes jogkövetkeztetésre jutott akkor, amikor a felperes számára a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló 15 napos jogvesztő határidőt elkésettnek tekintette.
A felperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a fellebbezők perköltségben való marasztalását indítványozta. A Kbt. 79. § (8) bekezdésével, a beszerzési eljárásban résztvevő és az abból kimaradt jogi alanyok közötti különbségtétellel, valamint az állapot fenntartásában megnyilvánuló jogellenes magatartás természetével kapcsolatosan fejtette ki álláspontját. Ennek körében a Kbt. 79. § (7) és (8) bekezdéseivel kapcsolatosan előadta, hogy a szubjektív és objektív jogorvoslati határidők számítása esetén is ugyanabból a jogsértő eseményből kell kiindulni, csak míg az első esetében a határidő csak a jogsértő eseményről való tudomásszerzéssel, addig a második esetében már ezen jogsértő esemény puszta bekövetkeztével megnyílik.
A fellebbezések - az alábbiak szerint - alaposak.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint az alperes eljárása kérelemre vagy hivatalból indul meg. Kérelemre indult eljárás esetén a (7) bekezdés rendelkezései értelmében az eljárást a Kbt. szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kezdeményezni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A (8) bekezdés akként rendelkezik, hogy a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
A (9) bekezdés rendelkezése alapján a jogorvoslati eljárást azonban a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani.
E rendelkezésekből megállapíthatóan, a Kbt. az eljárásjogokban egyébként nem szokatlan módon a jogorvoslati kérelem elő terjesztésére szubjektív és objektív határidőt állapít meg. A két határidő számításának kezdetére a Kbt. eltérő terminológiát használ, amikor is a jogsértő eseményhez kapcsoltan a szubjektív határidő kezdetét a tudomásra jutáshoz az objektív határidő kiszámításának kezdő időpontját annak bekövetkezéséhez köti.
A Kbt. hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos valamennyi, a Kbt. által szabályozott eljárási cselekményhez fűződhet jogsértés. Mivel a jogorvoslati kérelem benyújtását kiváltó jogsértő esemény nem minden esetben határozható meg egyértelműen, a törvény az ilyen jellemzően előforduló, illetve a folyamatosan fennálló jogsértések esetei közül kiemel néhányat és pontosan meghatározza a jogsértés bekövetkezésének időpontját. A Kbt. 79. § (7)-(9) bekezdéseinek rendelkezéséből következik, hogy az utóbbi jogalkotói segítség azonban csak az objektív jogvesztő határidők végső időpontjának meghatározására vonatkozik, a szubjektív határidő számítását nem érinti, annak rendelkezései változatlanul a (7) bekezdés rendelkezései irányadóak és alkalmazandóak.
A perbeni esetben a jogsértő esemény a közbeszerzési eljárás mellőzésében nyilvánult meg, melyről a felperes az ajánlati dokumentáció 2001. július 31-én történt átvételével tudomást szerzett. A tudomásszerzés bizonyított időpontja indokolta e határidő figyelembevételét, amelyhez képest a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló szubjektív határidőt a felperes elmulasztotta.
Mindezek alapján tévesen ítélte meg az elsőfokú bíróság a Kbt.-nek a szubjektív és objektív határidő számítására vonatkozó rendelkezéseit.
A másodfokú bíróság jogértelmezését erősíti a törvény preambulumában megfogalmazott azon cél, mely a törvény rendelkezéseit sértő eljárás kiküszöbölését a jogellenes döntések megelőzését célozza. A közbeszerzési törvénynek egy sor, a jogorvoslati eljárások gyorsítására irányuló szabálya van, abból a jogalkotói megfontolásból eredően, hogy minél rövidebb ideig álljon fenn jogbizonytalanságot eredményező állapot. A fentebb kifejtett jogszabályi törekvéseknek gyökeresen ellentmondana az elsőfokú bíróság jogszabály értelmezésének elfogadása, amely végső fokon odavezetne, hogy a közbeszerzési eljárás folyamatának első mozzanatában megvalósuló és ismert jogsértés esetén lehetőséget biztosítana a kivárásra, és a jogorvoslat elő terjesztésének késleltetésére.
Az elsőfokú bíróság által képviselt állásponttal ellentétes jogalkalmazást erősíti a Kbt. 79. § (9) bekezdése is, amely a jogorvoslati eljárás megindítását lehetővé teszi a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is. Ennél fogva a Kbt. 79. § (8) bekezdésébe foglalt szabály - amely segítséget nyújt az eljárásban részt vevőknek, a tekintetben, hogy mit kell a jogsértő esemény bekövetkezésének tekinteni - nem járhat azzal a következménnyel, hogy a jogorvoslati eljárás megindítását függetlenül egyéb tényezőktől, a Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontjában írt feltétel bekövetkezésének mechanikus alkalmazásához kösse.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes megalapozatlan keresetét elutasította.
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1); (2) és 79. § (1) bekezdése értelmében kötelezte a sikeresen fellebbező alperes, valamint I. r. és II. r. alperesi beavatkozók javára az első és másodfokú perköltség megfizetésére.
A felperes köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés h) pontja értelmében az illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és fellebbezési illeték viselésére a 6/1986. (VI. 26.) IM. r. 13. § (2) bekezdése alapján.

Budapest, 2003. október 8. napján

Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Szőke Mária s. k.,
tanácselnök előadó bíró

Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró