KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0120)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.637/5/2003.
Tárgy: A Dr. Kupper András és Wintermantel Zsolt kérelmezők jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzata beszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntő bizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot.
A Döntőbizottság a Dr. Kupper András és Wintermantel Zsolt, a Fővárosi Közgyűlés képviselői (1052 Budapest, Városház u. 9-11, a továbbiakban: kérelmezők) által a Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzata (1113 Budapest, Bocskai út 39-41., képviseli: Dr. Littmann Éva ügyvéd, 1055 Budapest, Szt. István krt. 3/1. 3/24., a továbbiakban: kérelmezett) " ingatlan adásvétel" tárgyú beszerzési eljárása ellen, benyújtott kérelmét
elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell be nyújtani.
INDOKOLÁS
A Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzata és az EX CLUZIV-GROUP Építő és Asztalosipari Kft. 2003. szeptember 30-án ingatlan adásvételi szerződést kötött a Budapest Főváros XI. Kerület Önkormányzata, mint eladó tulajdonában álló 43056/3. hrsz.-on nyilvántartott ingatlan 2439/5274 hányada, a természetben mindösszesen 5274 m 2 alapterületű ingatlanra vonatkozóan, mely az adásvételi szerződés tárgyát képezte. A vonatkozó szerződés szerint a vevő EXCLUZIV-GROUP Építő és Asztalosipari Kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy az ingatlanon társasházat létesít.
Az adásvételi szerződés szerint a felek az ingatlanhányad vételárát 118 M Ft-ban állapították meg, amelyet a vevő az említett ingatlanon felépítendő társasházból összesen minimum 400 m 2 lakóterületű, minimum 5, maximum 10 db összkomfortos lakásnak az eladó önkormányzat tulajdonba adásával egyenlíti ki akként, hogy az átadott lakás mindegyike teljes lakóegységet képez és mindegyik lakáshoz telken belül egy darab parkolóhely használati joga tartozik. A lakásokat a vevő kulcsrakész állapotban a jogerős építési engedély kiadásától számított 1 éven belül legkésőbb 2004. december 20-ig adja át az eladó részére. A vevő a vételár megfizetésének biztosítékaként feltétel nélküli és 2004. december 31-ig lehívható bankgaranciát adott az eladó részére 130 M Ft erejéig, mely ügyvédi letétbe került elhelyezésre. A szerződő felek az adásvételi szerződésben rögzítették, hogy annak hatályba lépésének feltétele a Fővárosi Önkormányzat elővásárlási jogról való lemondó nyilatkozata, melynek beszerzése az eladó önkormányzat kötelezettsége.
A kérelmezők 2003. december 4-én nyújtották be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmüket, melyben kérték, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy a vonatkozó adásvételi szerződéssel érintett és 118 M Ft értékű ingatlan értékesítése a közbeszerzési törvény szabályainak mellőzésével történt. Előadták, hogy az ingatlan adásvétellel kapcsolatos tudomásszerzésük 2003. november 25. volt, mivel a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága, melynek a kérelmezők, mint a Fővárosi Közgyűlés képviselői tagjai, ekkor tárgyalt az adott szerződéssel kapcsolatos elővételi jog gyakorlásáról. Kérték, hogy a Döntőbizottság szabjon ki bírságot a szerződéskötésért felelős személlyel, aki a szerződést az önkormányzat képviseletében aláíró Molnár Gyula polgármester. Kérték továbbá a jogsértőt kötelezni az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére, illetve kérték az illetékes hatóságok felé a szignalizációt, amennyiben az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülmény merül fel.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás megindulását követően a kérelmezettel szemben 200 000 Ft pénzbírságot rótt ki, tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság által előírt határidőben az iratmegküldési kötelezettségének nem tett eleget.
A kérelmezett ezt követően észrevételt terjesztett elő, valamint megküldte a rendelkezésre álló iratokat. Észrevételében kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását elsősorban arra alapozva, hogy a kérelmezők a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerinti ügyfélképességgel nem rendelkeznek. Másodlagosan előadta, hogy a kérelmezett a tulajdonát képező ingatlan tulajdoni hányadot értékesítette és a vevő az ingatlan vételárát az önkormányzat részére megtéríti, azonban nem készpénzben, hanem az általa felépítendő lakóingatlanban lévő lakások egy részének önkormányzati tulajdonba adása útján. A sérelmezett jogügylet álláspontjuk szerint nem jelent és nem eredményez önkormányzati pénzeszköz, mint közpénz felhasználást, hanem az a vagyongazdálkodás keretébe tartozó jogügylet és nem tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá. Előadta, hogy az önkormányzat Vagyongazdálkodási Bizottsága, mint a tulajdonosi jogok gyakorlására hatáskörrel rendelkező önkormányzati szerv döntése alapján került sor az adásvételi szerződés megkötésére, ezért a szerződést aláíró polgármester személyi felelőssége nem állapítható meg.
Kérte továbbá annak figyelembevételét is, hogy a Döntőbizottságnak a jelen ügyben álláspontjuk szerint a Kbt. 76. §-a alapján nincs az ügy elbírálására hatásköre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalni, hogy a kérelmezők rendelkeznek-e a jogorvoslati kérelem előterjesztéséhez szükséges ügyfélképességgel a Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint.
A közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (3) bekezdése szerint a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő, vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát, vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység, vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. Tekintettel arra, hogy a kérelmezők az ügyben sem ajánlattevőnek, sem ajánlatkérőnek nem minősülhetnek, ezért az egyéb érdekeltként való minőségük alapján vizsgálta a Döntőbizottság, hogy a kérelem előterjesztésére jogosultak-e.
A Döntőbizottság az ügyfélképesség vonatkozásában figyelembe vette a Kbt. 79. § (1) bekezdését, mely szerint, ha a Kbt. másként nem rendelkezik, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. az ügyfél fogalmát a 3. § (4) bekezdése szerint nevesíti, nevezetesen akként, hogy ügyfél az a magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, melynek jogát, vagy jogos érdekét az ügy érinti. Az államigazgatási eljárási törvény a fentiek szerint tágabban határozza meg az ügyfélképességét, mint a speciális jogszabályként irányadó Kbt.
E vonatkozásban a Döntőbizottság rámutat arra, hogy a Kbt. ezen rendelkezése szerint egyéb érdekeltként csak azok a személyek nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet, akiknek jog- vagy érdeksérelme közvetlenül kimutatható a kérelmezők által állított jogsértéssel, azaz a közbeszerzési eljárás mellőzésével összefüggésben.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem minősül közvetlen érdeknek az a körülmény, hogy a kérelmezők a Fővárosi Önkormányzat Képviselői, illetve annak Tulajdonosi Bizottságának tagjai.
A Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendelet szerint a 44. § (1) bekezdésében előírja, hogy a képviselő jogait és kötelezettségeit az 1990. évi LXV. törvény, a 2000. évi XCVI. törvény és rendelet határozza meg.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. § (2) bekezdés c) pontja szerint a települési képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja meg a bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének, - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését, valamint a d) pont szerint megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet.
A helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló 2000. évi XCVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el és perbeli képviseletet nem láthat el - a törvényes képviselet kivételével - az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben. A képviselők tehát még a saját önkormányzatukkal szemben sem járhatnak el, különösen nem másik önkormányzattal szemben.
A 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendelet 43. § b) pontja szerint a képviselő kezdeményezheti, hogy a Közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, a főpolgármesternek, a kisebbségi önkormányzat testületének - a Közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését, illetve a c) pont alapján megbízás alapján képviselheti a közgyűlést.
A fenti jogszabályi rendelkezések összevetése alapján nem nevezhető és nem minősíthető közvetlen érdeknek az a körülmény, hogy a kérelmezők a Fővárosi Közgyűlés képviselői, mint ilyenek a választók érdekeit általában is képviselik, illetve a vonatkozó SZMSZ-nek a Tulajdonosi Bizottságra vonatkozó rendelkezései szerint a Fővárosi Önkormányzat vagyona vonatkozásában döntéshozóként eljárnak.
A fenti jogszabályi rendelkezések szerint csak meghatározott körben adnak felhatalmazást az önkormányzati képviselőnek bármely jogorvoslati kérelem előterjesztésére, az önkormányzat, illetve annak egyéb szervezetei ellen. A jelen esetben azonban nem a Fővárosi Közgyűlés vagyonát érintő beszerzésről. hanem a kerületi önkormányzat vagyonát érintő beszerzésről van szó, tehát ilyen vonatkozásban sem áll fenn a kérelmezők közvetlen érdekeltsége.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy jelen jogorvoslati eljárásban kérelmezők ügyfélképességgel nem rendelkeznek, ezért a jogorvoslati kérelem elbírálásának eljárásjogi akadálya van.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint, tekintettel a Kbt. 79. § (3) bekezdésére és a 80. § (4) bekezdésében foglaltakra is elutasította.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 89. § (1) bekezdése tartalmazza.
Budapest, 2003. december 19.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.