KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0156)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.605/20/2003.
Tárgy: A BankNet Kft. jogorvoslati kérelme az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Döntőbizottság a BankNet Kft. (1121 Budapest, Konkoly Thege út 29-33., képviseli: Dr. Kovács Gábor Viktor ügyvéd 1113 Budapest, Karolina út 16. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (1077 Budapest, Dob u. 75-81., képviseli: Dr. Bűrös László ügyvéd 1092 Budapest, Kinizsi u. 21-25. a továbbiakban: ajánlatkérő) "A Közháló távközlési és hálózati alapszolgáltatás részeként elérési szolgáltatás biztosítása VSAT-technológiával a gerinchálózat kommunikációs központja és 1000 szolgáltatás-hozzáférési pont között" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 3-i 36. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Vállalkozási szerződés megkötésére kérte ajánlat benyújtását, a szerződés aláírásától 2006. december 31-ig terjedő időtartamra. A részajánlat tételét kizárta, míg a többváltozatú ajánlattételt megengedte akként, hogy a közbeszerzés mennyiségétől függően sávosan kell ajánlatot adni, minden sávra kötelező ajánlatot tenni.
Ajánlatkérő felhívása 11. pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságával szemben támasztott követelményeit. Ennek keretében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevőnek és az alvállalkozójának külön-külön meg kell felelniük meghatározott pénzügyi, gazdasági követelményeknek, míg ezt meghaladóan elegendőnek tekintette, ha az ajánlattevő és alvállalkozója együttesen igazolja az alkalmassági előírásainak való megfelelést. A meghatározott műszaki alkalmassági követelmények között nem tüntetett fel a műhold megfelelősségével kapcsolatos előírást.
Ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el. A felhívása 13. b) pontjában két részszempontot - ajánlati ár és műszaki tartalom - állapított meg, továbbá közölte a részszempontok alszempontjait, a súlyszámokat, az értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét.
A műszaki tartalom részszempont alszempontjait és súlyszámait az alábbiak szerint állapította meg:
Rendelkezésreállás és teljesítmény:
- a 850 ms alatti garantált reakcióidő kapacitás allokációs kérelem esetén nagy hálózatterheltség mellett (ha a terminálok 85% aktív) a kisebb érték a kedvezőbb (ms) 5
Műszaki paraméterek:
- 10/100 Base TX hálózati csatlakozófelület biztosítása (igen/nem) 5
VSAT technológiai paraméterek:
- a maximális adatátviteli sebesség, amellyel a rendszer alacsony kihasználtsága, azaz szabad kapacitás esetén a terminálok burst üzemmódban a 4/1 letöltési/feltöltési arány megtartásával működnek (Kbps)
5
- a kötelezően előírt garantált adatátviteli kapacitás meghaladó végponti kapacitás (a 4/1 letöltési/feltöltési arány megtartásával), ha a rendszer 72 MHz transzponderkapacitást használ és 1000 db (egyenrangú) végpont egyidejűleg végez adási és vételi adattovábbítást (kbps) 10
- a gyors frekvenciaváltás (fast frequency hopping) támogatása carrierek között a visszirányú vonalon terhelésmegosztás biztosítása és a sávszélesség hatékony kihasználása érdekében (igen/nem) 10
- az alkalmazott VSAT-technológia által biztosított 4 db QOS (QOS: quality of service) szintet meghaladó szintek száma (db) 20
- aktív, de adatot nem forgalmazó terminálok szinkronizációs sávszélesség foglalása (a kisebb érték a kedvező!) (bps) 15
- a feltöltési (visszirányú) technológiaszabványos protokollokra épüljön (igen/nem) 5
- több carrier-es rendszerben minden carrier külön konfigurálható a carrier optimális felhasználása/konfigurálása érdekében, ami a kódolás és a szimbóliumráta konfigurálhatóságát is jelenti (igen/nem) 10
Engedélyek és szabványok:
- DVB/RCS szabványnak való megfelelés (igen/nem) 15
Értékelési módszerként azt rögzítette, hogy a legjobb ajánlat kapja a maximális pontszámot, míg a legrosszabb ajánlat nulla pontot kap, a többi ajánlat pontszáma pedig lineáris arányosítással kerül meghatározásra.
Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint biztosította.
Ajánlatkérő felhívása 16.8 pontjában előírta, hogy a megajánlott szolgáltatások biztosításához szükséges tanúsítványok, engedélyek meglétéről az ajánlatban nyilatkozni kell.
A 16.10 pontban ajánlatkérő kikötötte, hogy az ajánlattevőnek és a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, a teljesítésben 10%-ot meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozónak az ajánlatba csatolni kell a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdés és (8) bekezdéseiben előírt nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított. Ez tartalmazta a beszerzés tárgyának bővebb ismertetését, a műszaki követelményeket, a csatolandó dokumentumok ismertetését és a szerződéstervezetet.
Ajánlatkérő a dokumentáció 1.3 pontjában megismételte a beszerzés tárgyának a felhívásban meghatározott fogalmát, majd ezt követően négy bekezdésben ismertette a nyertes ajánlattevő feladatát.
Az első feladatként az alábbit határozta meg: "az általa a rendszerbe bekapcsolt szolgáltatás hozzáférési pontok és Közháló budapesti kommunikációs központja közötti elérési távközlési kapcsolat biztosítása VSAT technológia alkalmazásával."
További feladatként az ügyfélszolgálat biztosítását, az észlelt hibák kezelését és rendszeres jelentését állapította meg az ajánlatkérő.
A dokumentáció 1.7.2 pontjában kérte ajánlatkérő az alvállalkozók bemutatását akként, hogy: "jelölje meg milyen tevékenység, részfeladat elvégzésére kívánja a megjelölt alvállalkozót igénybe venni. Ennek megtételére 5.3 szám alatt nyilatkozatmintát készített el ajánlatkérő, melynek megnevezése: a partnerek alkalmasság megítélése szempontjából fontos feladatmegosztására vonatkozóan és a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozókról." A táblázatban az alvállalkozó megnevezését és a teljesítésben az alvállalkozóra háruló feladat közlését írta elő.
Ajánlatkérő a dokumentáció 1.8 pontjában kikötötte, hogy a megajánlott szolgáltatást és az azt biztosító rendszert részletesen be kell mutatni a Műszaki követelmény 2. sz. fejezete alapján.
Ajánlatkérő a fenti fejezeten belül a 2.1.2 pontban a VSAT elérési szolgáltatásról az alábbiak szerint rendelkezett: " a VSAT elérési szolgáltatás távközlési kapcsolatokat biztosít a Közháló szolgáltatási rendszerén belül." Ezt követően határozta meg az elérési szolgáltató feladatait, mely nem tartalmaz rendelkezést a műholddal kapcsolatosan.
Ajánlatkérő a dokumentáció 2.2 pontjában ismertette az ajánlat pontos műszaki specifikációját. Ajánlatkérő a 2.2 pontban adta meg a szolgáltatási és technológiai követelményeket. Közölte, hogy ezek a minimális követelmények, melynek az ajánlatnak eleget kell tenni, ennek hiányában az ajánlat érvénytelen. Ajánlatkérő a kötelező követelmények között tüntette fel az alábbiakat:
- maximális garantált reakció idő kapacitás allokációs kérelem esetén
- nagy hálózat terheltség mellett (a terminálok 85%-a aktív) - 850 ms alatt.
- a végpont és a központ közötti forgalom mind a két irányban a műholdon keresztül történjen.
- az alkalmazott VSAT technológia tegye lehetővé 4 különböző szolgáltatás minőségi (QoS: quality of service) szintek megkülönböztetését.
- a felhasznált VSAT technológia feleljen meg az ITU, az ETSI, ISO szervezetek által meghatározott szabványoknak.
Ajánlatkérő a követelmények elbírálásához kérte a szolgáltatás, megoldás vagy berendezés gyártójától, vagy szolgáltatójától származó megfelelő részletességű hivatalos prospektus vagy gyártói nyilatkozat csatolását.
Ajánlatkérő a dokumentáció 2.4 pontjában előírta - az ajánlat kidolgozása körében - azt is, hogy az ajánlott műhold kapacitásának és jelerősségének figyelembevételével, számításokkal kell igazolni, hogy az ajánlattevő által javasolt megoldás a felsorolt követelményeknek maradéktalanul eleget tesz. Kérte a berendezések és megoldások gyártói műszaki specifikációját a megfelelés igazolására.
Ajánlatkérő a szerződéstervezetében is azt rögzítette a szolgáltató kötelezettségeként, hogy adatátviteli szolgáltatás nyújtása ún. VSAT technológiával, valamint a szolgáltatás kiépítéséhez, igénybevételéhez, üzemeltetéséhez és a Közháló projekt működéséhez szükséges műszaki és adminisztratív kiegészítő szolgáltatások elvégzése.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 24-i 39. számában módosította a felhívását, az ajánlattételi határidőt meghosszabbította.
Ajánlatkérő a feltett kérdésekre írásban válaszolt.
A 12. számú kérdés arra vonatkozott, hogy a kiíró mely irányokban - letöltési, feltöltési vagy mindkét irányban - írja elő a minimum 4 különböző szolgáltatás minőségi QOS szintek megkülönböztetését, hivatkozva a VSAT technológia kötelező paraméterei c. táblázat 7. sorára.
Ajánlatkérő válaszában közölte, hogy az előírás a feltöltési (visszirányú) csatornára vonatkozik.
15. kérdésként tették fel, hogy közölje az ajánlatkérő mit ért szabványos protokollon, tekintettel arra, hogy előírása szerint a feltöltési (visszirányú) technológiának szabványos protokollokra kell épülnie.
Ajánlatkérő válaszában közölte, hogy ebben az esetben olyan visszirányú technológia alkalmazását várja el, amely nem egy gyártó saját, zárt megoldása, hanem amelyet valamely nemzetközi testület (ISO, IEEE, ITU, IETF, ETSI) szabványként (és nemcsak ajánlásként) rögzít.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. október 27-re ajánlatot nyújtott be: a MATÁV Rt., a Hungaro Digitel Kft., a GTS-Datanet Kft., a MACH6-Weyland Yutani Kft. és a kérelmező.
Az ajánlattevők közül csak a kérelmező tüntette fel 10%-ot meghaladó alvállalkozóként a műhold szolgáltatót és a berendezések szállítóját.
A MATÁV Rt. ajánlata 2. oldalán közölte, hogy műhold közreműködőjével hosszú távra kötött szerződése áll fenn, nemcsak a jelen közbeszerzési eljárás szerinti szolgáltatás nyújtására és ezért nem minősül a Kbt. 10. § q) pontja alapján alvállalkozónak. A többi ajánlattevő ajánlatában akként nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárásba 10%-os mértéket meghaladóan alvállalkozót nem vonnak be.
A kérelmező 2003. november 4-én és 7-én kereste meg az ajánlatkérőt levélben. Ebben előadta, hogy az ajánlatok felolvasólapjának ismertetése alapján azt állapította meg, hogy csak a BankNet Kft. jelölt meg a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. Ismertette, hogy megítélése szerint kötelező a 10% feletti alvállalkozók megjelölése és jelen esetben a beszerzés értékéhez viszonyítottan a szükséges műhold kapacitás költségei meghaladják ezt a mértéket. Kérte a többi ajánlattevő alvállalkozójáról (vagy meg nem jelöléséről) tájékoztatás adását.
Ajánlatkérő a 2003. november 11-i levelében tájékoztatta arról a kérelmezőt, hogy ajánlatkérő az eljárás ezen szakaszában nem adhat tájékoztatást, az eljárást lezáró döntés meghozatalát követően minden lényeges és releváns információt közöl. Általános jelleggel nyilatkozott az alvállalkozók és más szerződéses partnerek minősítéséről. Felvetette annak lehetőségét, hogy esetlegesen a kérelmező minősített-e feleslegesen alvállalkozóvá valamely szervezetet.
Ajánlatkérő 2003. november 12-én - faxon - a Kbt. 57. § (1) bekezdésére hivatkozással kiegészítő információt kért minden ajánlattevőtől a nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázására.
A kiegészítő információ megadását táblázatos formában kérte, november 13-a 10.00 órai határidő megállapítása mellett.
Ajánlatkérő közölte: "az ajánlat kiértékelése során a VSAT technológiai paraméterek" értékelési szempontjaira adott válaszai és ajánlata csatolt mellékletei között ellentmondást véltünk felfedezni, ezért kérjük, hogy a megadott paraméterekre vonatkozóan pontosítsa válaszait (a paraméterekhez fűzött magyarázat és értelmezés alapján).
Ajánlatkérő a harmadik, a hatodik és a hetedik műszaki tartalom alszempont vonatkozásában adott meg részletesebb értelmezést. A hatodik és a hetedik alszempontnál az alábbi értelmezést adta:
A hatodiknál: "a követelmény által tartalmazott VSAT technológia által biztosított QoS szintek száma a VSAT terminál tulajdonságaira vonatkozik. Ennek megfelelően a QoS szintek száma alatt a VSAT terminál által (külső berendezés igénybevétele nélkül) uplink irányba megkülönböztetett prioritási szintek (queue-k) számát kell érteni."
A hetediknél: "gyártó által specifikált minimum sávszélesség, a rendszer állandósult (statikus állapotában). Abban az esetben, ha az aktív, de adatot nem forgalmazó terminálok szinkronizációs sávszélesség foglalása csak határértékek között adható meg, akkor az ajánlattevő által megadott optimális értéket fogjuk figyelembe venni."
Ajánlatkérő felvilágosítás kérésére a Hungaro Digitel Kft. kivételével minden ajánlattevő fenntartotta az ajánlatában megadott értékeket.
A Hungaro Digitel Kft. a hetedik részszempontnál a benyújtott ajánlatához képest azt közölte, hogy az optimális rendszerállapot elérése érdekében a 650 ms-os allokációs időt 100 bps-os hangolással tudja biztosítani. Közölte, hogy az ajánlatában feltüntetett 400 bp-s érték a rendszer "worst case" beállítását tükrözi.
Az ajánlatkérő 2003. november 13-án tájékoztatta arról a MACH6-Weyland Yutani Kft-t, hogy ajánlata érvénytelen és erre tekintettel kizárja a közbeszerzési eljárásból.
Ajánlatkérő 2003. november 17-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. A MACH6-Weyland Yutani Kft-én kívül minden ajánlattevőt alkalmasnak és minden ajánlatot érvényesnek fogadott el. Az eljárás nyertese a Hungaro Digitel Kft. lett (2120 összpontszámmal) az őt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek a GTS Datanet Kft-t választották (1891 összpontszámmal). A kérelmező összpontszámát 1832-ben állapította meg ajánlat kérő.
Ajánlatkérő elkészítette az írásbeli összegezését is, melyet kézbesített a felek részére.
A kérelmező 2003. november 20-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyet az eljárás során pontosított és kiegészített, illetve egyes kérelmi elemeit visszavonta.
A kérelmező jogorvoslati kérelmének első eleme arra vonatkozott, hogy a Kbt. 10. § q) pontja alapján kötelező megjelölni alvállalkozóként azokat a szervezeteket, amelyekkel az eljárás tárgyát képező közbeszerzés teljesítése céljából köt, illetve módosít szerződést. Jelen esetben a közbeszerzés értékéhez képest a műhold igénybevételének értéke meghaladja a 10%-ot, ezért kötelező lett volna minden ajánlattevő számára megjelölni 10%-os mértéket meghaladóan igénybe vevő alvállalkozóként a műhold szolgáltatókat. Megítélése szerint kicsi annak a valószínűsége, hogy az ajánlattevők rendelkeznek olyan szerződéssel, keretszerződéssel, amely módosítás nélkül biztosítaná a teljesítés lehetőségét. Rajta kívül más ajánlattevő nem jelölt meg alvállalkozót. Az alvállalkozó meg nem jelölése megítélése szerint az ajánlatok érvénytelenségét vonja maga után, mert ajánlatkérő kifejezetten előírta ezt. Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját mikor nem nyilvánította érvénytelenné az ajánlatokat.
A Döntőbizottság kifejezett kérdésére is úgy nyilatkozott, hogy az ajánlattevőknek az alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozatai ellen jogorvoslati kérelmet nem nyújt be.
Indítványozta, hogy azon ajánlattevők vonatkozásában - konkrétan a MATÁV Rt. és a GTS-DataNet Kft. - akik arra hivatkoztak, hogy a meglevő szerződésük módosítására sincs szükség, a Döntőbizottság kötelezze őket e szerződések becsatolására, majd vizsgálja meg a Döntőbizottság a szerződéseket, hogy ténylegesen biztosított-e azok alapján, módosításuk nélkül jelen közbeszerzési eljáráshoz a műhold kapacitás.
A Hungaro Digitel Kft. tekintetében pedig úgy nyilatkozott, hogy amennyiben még nincs megkötött szerződése az ajánlattevőnek, akkor a szerződés megkötése erre tekintettel is történik, így az alvállalkozókénti feltüntetése kötelezettség fennáll.
Megítélése szerint a műhold szolgáltatás nem tekinthető közüzemi vagy ahhoz hasonló szolgáltatásnak, mivel a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § 1. pontja ezt nem határozta meg a közüzemi szolgáltatás körében.
A kérelmező arra is hivatkozott, hogy a műhold kapacitás biztosításán kívül megítélése szerint a műholdas berendezések szállítóját is fel kell tüntetni alvállalkozóként, mivel e berendezések értéke minden bizonnyal meghaladja a költségek 10%-át és ajánlattevők egyike sem rendelkezik ezekkel a berendezésekkel.
A kérelmező előadása szerint e kérelmi elemét nem elkésetten nyújtotta be, mert ugyan a bontáskor ismertették az ajánlatok felolvasólapját és azokon nem szerepelt alvállalkozó, de pontos információval nem rendelkezett, az ajánlatkérő sem nyújtott számára tájékoztatást többszöri kérése ellenére sem. A kérelmező szerint egyébként is ajánlatkérő jogosult e kérdésben döntést hozni, így az eljárást lezáró döntés kihirdetésétől kell számítani a 15 napos szubjektív határidőt.
A kérelmező becsatolta a Döntőbizottság részére az általa hivatkozott ETSI EN 301 428 szabvány vonatkozó részének hiteles magyar fordítását. E szabvány l. pontjának harmadik bekezdésére hivatkozott, mely szerint: "VSAT geostacionárius műhold révén működik legalább 3 fokra, bármilyen más geostacionárius műholdtól, amely ugyanazon frekvenciasávban működik, és ugyanazon területet fed le."
A kérelmező második - módosított - kérelmi elemében arra hivatkozott, hogy érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata, mert az általa megajánlott AMOS-1 műhold nem felel meg az ETSI EN 301 428 szabványban meghatározott követelménynek, mely szerint nem lehet egymáshoz képest 3°-on belüli távolságban két olyan műhold, amelynek bármely frekvenciatartománya egybeesik. Jelen esetben az AMOS-1 műhold és az Eutelsat AB3 műhold esetében az elhelyezkedés ezen belül van, azonos lefedettségi területet sugároznak be, valamint az Eutelsat Atlantic Bird 3 műhold frekvenciatartománya magába foglalja az AMOS-1 frekvenciatartományát, ezért az AMOS-1 műholdon nem lehetséges az MSZ EN 301 428 szabvány előírásainak megfelelő VSAT szolgáltatást nyújtani. Közölte mindkét műhold vonatkozásában a frekvenciatartományokat.
Ajánlatkérő jogsértést követett el, amikor emiatt nem nyilvánította érvénytelenné a nyertes ajánlatát.
A kérelmező utolsó beadványában azt hiányolta, hogy ugyan konkrétan nyilatkozott a Hungaro Digitel Kft. az AMOS-1 és az Eutelsat AB3 műholdak esetében a két szolgáltató közötti frekvenciatartomány felosztásáról, azonban nem csatolta be ezt a megállapodást, továbbá a Spacecom nyilatkozata az ETSI szabványnak megfelelősségre nyilatkozott.
A kérelmező harmadik kérelmi eleme szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését azzal a magatartással, hogy lehetőséget biztosított az ajánlattevők számára ajánlataik pontosítására a felvilágosítás kérés körében. Ajánlatkérő felvilágosítást kérő levele önmagában jogsértő. Az ajánlati kiírás tartalmának értelmezése az ajánlatok benyújtása előtt lehetséges. Az esélyegyenlőség azáltal sérült, hogy aki nem megfelelő ajánlatot tett annak volt biztosított a korrekció lehetősége.
A kérelmező megítélése szerint jogsértően fogadta el ajánlatkérő a Hungaro Digitel Kft. vonatkozásában az eredeti ajánlatban levő 400 bps szinkronizációs sávszélességhez a 100 bps sávszélességet és jogsértően értékelte azt.
A kérelmező szerint ajánlatkérő elfogadhatta volna az alapajánlatban feltüntetett 400 bps értéket, mely "belefér" a 100-400 bps tartományba.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezte az ajánlatok értékelését. A jogorvoslati eljárás során a saját ajánlata értékelésének jogellenességére nem terjesztett elő konkrét kérelmi elemet, hanem az ajánlatkérő által részére megküldött összegzés alapján a többi ajánlat egyes tartalmi elemeinek az értékelését sérelmezte.
Az első műszaki tartalmi alszempont "<<850 ms reakcióidő allokációs kérésre (a végpontok 85%-a aktív) ms" vonatkozásában előadta, hogy a DVB-RCS szabvány rendelkezése értelmében legalább 90 ms várakozási időt kell biztosítani és további 4 frame-re van szükség ahhoz, hogy a TBTP megérkezése után az adatokat a műhold felé továbbítani lehessen, ezért azon ajánlattevők, akik ezt nem vették figyelembe nem megfelelő ajánlatot tettek. Közölte továbbá, amennyiben nem ekként kellett volna számítani a szükséges időt, akkor az általa az ajánlatában megjelölt 716 ms helyett 4 ö 26,5 ms=106 ms-vel rövidebb, azaz 610 ms értéket kellett volna figyelembe venni a pontozás során, kérte annak vizsgálatát, hogy ajánlatkérő egységes értelmezés alapján végezte-e el az ajánlatok értékelését. Ajánlatában a reakcióidő számításának részletezésénél a 324. oldalon és a szinkronsáv szélesség meghatározásánál a 272. oldalon feltüntette a 26,5 ms adatátviteli keret időtartamot.
Ezzel kapcsolatban levezette azt is, hogy a DVB-RCS szabványnak megfelelő technológiával csak abban az esetben lehet például 650 ms reakció időt teljesíteni, ha a rendszerben alkalmazott adatátviteli keretek időtartama nem több mint 20 ms, valamint az adatok feldolgozása nem vesz igénybe több időt, mind egy adatátviteli keret időtartam, mind a VSAT terminálnál, mind a központi oldalon. Ajánlatkérő jogsértést követett el akkor, amikor nem vizsgálta és nem vette figyelembe azt, hogy mely ajánlattevők azok, akik a szabvány szerinti minimális követelményeket nem vették figyelembe, vagy nem jelölték meg az adatátviteli keret időtartamot. A kérelmező hivatkozását minden DVBRCS szabvány szerint megtett ajánlatra vonatkoztatta. Kérelmező kiegészítő beadványában külön hivatkozott a Hungaro Digitel Kft. ajánlatára, mert szerinte csak a jel műholdas késleltetési idejét (550 ms), valamint 100 ms központi jelfeldolgozási időt vett figyelembe. Közölte, hogy ugyan tartja magát az ajánlati kötöttséghez, de megítélése szerint az ő esetében a 610 ms-s időt kellett volna figyelembe venni és erre, mint a legjobb idő paraméterre adni 50 pontot.
A kérelmező ismételt írásbeli beadványában az MSZ EN 301 790 szabvány 6.7.2.3 pontjának 4. bekezdésére hivatkozással kívánta alátámasztani azt, hogy miként kell számítani a reakcióidőt és levezetette, hogy megítélése szerint 840,36 ms a teljes reakció idő a legoptimálisabb esetet feltételezve.
A kérelmező álláspontja szerint jogsértést követett el akkor az ajánlatkérő, amikor a GTS-DataNet Kft. ajánlata esetében elfogadta, hogy 650 ms a reakcióidő az első műszaki alszempontnál. Ezen ajánlattevő ugyanis a Hughes Network Systems DirecWay termékét ajánlotta meg, melynél a kapacitásallokáció 650 ms és 850 ms között hajtódik végre. Ennek alapján a garantálható érték értelemszerűen csak a minden körülmények közötti teljesítésnek megfelelő lehet, azaz a hosszabb idő, vagyis a 849 ms, hiszen a 650 rns értéket csak a rendszer igen kis terheltsége mellett lehet elérni, ami nem felel meg az ajánlatkérő specifikációjának, mely szerint az értéknek magas, 85%-os terheltségi szint esetén is garantáltnak kell lenni.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania azokat az ajánlatokat, amelyekben az átviteli sebesség meghaladja a 2,048 Mbit/s-t.
A kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő beszerzése tárgyának és mennyiségének rögzítésekor VSAT technológiával kérte az ajánlatok benyújtását és ezért a frekvenciasávok nemzeti felosztási táblázatának megállapításáról szóló 284/2002. (XII. 21.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni ajánlatkérő beszerzési eljárásában a VSAT fogalmára, tartalmára. A kormányrendelet ugyanis megadja a VSAT, a kis apertúrájú földi állomás fogalmát, melyben rögzíti a kis átviteli sebességet (legfeljebb 2,048 Mbit/s). Erre tekintettel azon két ajánlattevő - a Hungaro Digitel Kft. és a MATÁV Rt. - melyek a harmadik műszaki alszempontnál ezt meghaladó értéket tüntettek fel, érvénytelen ajánlatot tettek, mert nem VSAT megoldásra nyújtották be az ajánlatukat.
A kérelmező írásban benyújtott beadványában hivatkozott arra, hogy a Hírközlési Felügyelet Hírközlési Területi Hivatal budapesti irodája milyen tájékoztatót adott ki a VSAT hálózatok engedélyezési eljárásáról és azt csatolta. Megítélése szerint az a körülmény, hogy ebben a Hírközlési Felügyelet a 284/2002. (XII. 21.) kormányrendeletnek megfelelő VSAT fogalmat használja is, a kérelme alaposságát támasztja alá. Utalt arra, hogy a végberendezések típusengedélyeztetése 2 éve megszűnt, részére még a korábbi jogszabályok szerint adták ki az engedélyt és az tartalmazza azt a korlátozást, hogy "Max. megengedett átviteli kapacitás a VSAT berendezésekre 2,048 Mbit/s.", annak ellenére, hogy a berendezés is a gyártói specifikáció alapján akár 8 Mbit/s adatátviteli kapacitást is képes volt kezelni.
A kérelmező álláspontja szerint a MATÁV Rt. ajánlattevő nem megfelelő tartalommal adta meg a negyedik műszaki alszempontnál a garantált sebességet. Jogorvoslati kérelem kiegészítése 5-6. oldalán levezette, hogy ezen műszaki alszempontál 13,5 kbps kapacitás meghaladó érték megjelölése nem helyes. Erre tekintettel kérte a Kbt. 56. § (6) bekezdése megsértésének a megállapítását.
A kérelmező álláspontja szerint érvénytelen azoknak a DVB-RCS szabvány alapján ajánlatot tevőknek az ajánlata, akik műszaki ajánlatukban nem határozták meg az átmeneti tárolók (queue-k) számát, vagy a QoS-ek számát például az átmeneti tárolók és a visszirányú csatorna-hozzáférések számának szorzataként adták meg.
A kérelmező arra is előterjesztette a jogorvoslati kérelmét, hogy a GTS DataNet Kft. által megajánlott DirecWay termékcsalád esetén több mint hat QoS szint meghatározása az értékelés során nem vehető figyelembe. Ezzel kapcsolatban becsatolta a gyártó a Hughes Network Systems által részére más ügyben tett üzleti ajánlat egy részének magyar fordítását, mely tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az IP prioritások hat szintje áll rendelkezésre, négy a TCP protokollokhoz és kettő a nem TCP protokollokhoz. Erre tekintettel megkérdőjelezte a GTS DataNet Kft. ajánlatában foglaltakat, kérte a gyártói nyilatkozatok vizsgálatát minden ajánlattevő tekintetében.
A kérelmező későbbi beadványában arra hivatkozott, hogy a Hughes Network Systems gyártói nyilatkozata nem az uplink irányban megkülönböztetett prioritási szintek számára vonatkozik, hanem az egész hálózatra beleértve a letöltési irányú csatornát, a visszirányú csatornát, valamint a hálózat központjában alkalmazott FAP technológiát. Valójában a DirecWay műszaki leírásában 6 db QoS szint van.
A kérelmező utolsó beadványában kifejtette azon szakmai álláspontját, hogy megítélése szerint miként kell a szolgáltatási szinteket megkülönböztetni, illetőleg a VSAT terminálban miként lehetséges ennek biztosítása.
A kérelmező álláspontja szerint jogsértő a GTS DataNet Kft. ajánlatának az értékelése a szabványos visszirányú protokollra vonatkozó alszempontnál. Ajánlatkérő megadta részére az 50 pontot, pedig a kérelmező ismerete szerint a visszirányú technológiára egyetlen szabvány létezik a DVB-RCS szabvány, a többi megoldás, mely ehhez a szabványhoz nem igazodik egy-egy gyártó saját, zárt megoldása. A kérelmező hivatkozott ajánlatkérő 15. kérdésre adott válaszára, melyben egy gyártó saját zárt megoldását kizárta. Előadta, hogy a Hughes Network Systems DirecWay terméke támogatja ugyan például a nemzetközi szabványokban is meghatározott TCP/IP adatátviteli protokollt, de műholdkapacitás kezelésben, jelzésrendszerben saját tulajdonú gyártói technológiára épül, mely nem kompatibilis egyetlen más gyártó rendszerével sem.
A kérelmező későbbi beadványában közölte, hogy a gyártói nyilatkozatból az kiderül, hogy a rendszer képes átvinni az amúgy az ajánlati kiírás célját szolgáló adatátviteli protokollokat, de nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy milyen nemzetközi szabványoknak felel meg. Az, hogy a Hughes Network Systems rendelkezik ISO 9001-2000 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, a kérdés szempontjából irreleváns.
Ajánlatkérő kérte a kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását.
Az első kérelmi elem tekintetében egyrészt hivatkozott annak elkésettségére. Maga a kérelmező értesült a bontáskor arról, hogy a többi ajánlattevő nem tüntette fel a műhold kapacitás- biztosítóját alvállalkozóként. Ettől számítva letelt a 15 napos határidő.
Ajánlatkérő szerint érdemben sem alapos a jogorvoslati kérelem. Ajánlatkérőt kötik az ajánlatban foglaltak, és az ajánlattevőket terheli a felelősség nyilatkozataikért. Ajánlatkérő a nyilatkozatokat az alvállalkozók vonatkozásában elfogadta, figyelemmel arra, hogy életszerűnek minősül, hogy a piacon résztvevő szakcégek rendelkeznek olyan nagyságrendű szerződéssel, keretszerződéssel, melynek alapján módosítás nélkül képesek a teljesítésre. A Kbt. 10. § q) pontjának rendelkezései alapján egyébként sem minden esetben minősülhetnek alvállalkozónak az egyébként közreműködő cégek, szükséges, hogy kifejezetten e közbeszerzési eljárás miatt, konkrétan meghatározott célra történjen a szerződésmódosítás.
Írásbeli beadványában arra is hivatkozott, hogy a kérelmező által feltüntetett alvállalkozó, megítélése szerint nem alvállalkozó, mert a Kbt. 10. § q) pontjában meghatározott kivételek körébe tartozik, ismeretei szerint ugyanis kizárólagos joggal értékesíti az ajánlattevő által igénybe venni kívánt műhold szabad kapacitást.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező második jogorvoslati kérelmi eleme sem megalapozott. E körben rámutatott arra, hogy a műholdak fellövése előtt részletes szakmai egyeztetéseket, ellenőrzéseket, engedélyeztetéseket végeznek, erre tekintettel kizártnak tekinthető, hogy ténylegesen fennálljon a kérelmező által megjelölt probléma. Megítélése szerint a két műholdról eltérő frekvenciasávban történik a sugárzás, ezért nem áll fenn a szabványban meghatározott kizáró akadály.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező harmadik kérelmi eleme nem alapos. Ajánlatkérő azt észlelte az ajánlatok vizsgálata során, hogy a becsatolt gyártói, műszaki adatok nem minden esetben állnak összhangban a megjelölt három alszempontnál közölt műszaki adattal. Az esélyegyenlőséget nem sérthette meg, mert minden ajánlattevő számára azonosan biztosította a lehetőséget. A felvilágosítás kérésének rendeltetése, hogy épp az ajánlatokban benne levő ellentmondásokat oldja fel. A megadott értelmezés nem terjed túl egyébként sem az adott alszempont tartalmán.
Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatának 122. oldala tartalmazza 22.2.2.8.5 pont alatt a szinkronizációs adatforgalom vonatkozásában, hogy az a SkyARCS rendszer esetében 100-400 bps terminálonként. A nyertes ajánlata 127. oldalán tette meg a 400 bps-s értékelésre vonatkozó válaszadását az alszempontra és gyártói nyilatkozatra hivatkozott. Az ajánlat 213. oldala tartalmazza a gyártói nyilatkozat hiteles fordítását, ebben közlésre kerül, hogy az általában szükséges sávszélesség végpontonként 100 bps alatt marad, a reakcióidő optimalizálása céljából maximum 400 bps lehet szükséges. Az ajánlat 230. oldala a 400 bps adatot tartalmaz angol nyelvű szövegezésben. Ezen ellentmondásokat kívánta feloldani a felvilágosításkéréssel, mert nem volt egyértelműen megállapítható a figyelembe vehető paraméter értéke. Ajánlatkérő szerint nem követett el jogsértést azzal, hogy a pontosított adatot fogadta el és értékelte, mert ez az ajánlatban megadott sávon belül található, az ajánlatban több helyen szerepel, ezért megjelölése nem tekinthető az ajánlat módosításának.
Ajánlatkérő az első műszaki tartalmi alszempont tekintetében rámutatott arra, hogy ezzel kapcsolatban nem tettek fel kérdését az ajánlattevők, melyből azt a következtetést lehet levonni, hogy egyértelmű volt az alszempont meghatározása. Az ajánlatokban megadott értékek műszaki szakmai szempontból elfogadhatóak voltak, az egyes értékek közötti eltéréseket a megajánlott rendszerek sajátos működésének és beállításának következményeként lehetett elfogadni. Ajánlattevők csatolták a nyilatkozatokat, gyártói adatokat. Ajánlatkérő nem tett, nem is tehetett technológiai vagy bármilyen gyártóspecifikus meg kötést, így a kérelmező okfejtése legfeljebb a DVB-RCS alapú ajánlatok esetén vehető figyelembe, de azzal a megszorítással, hogy az egyes gyártói implementációk a szabvány adta lehetőségeken belül eltérhetnek egymástól. A kérelmező e szabvány alapján maga is levezette, hogy reális a megadott 650 ms reakcióidő. Ajánlatkérő megítélése szerint a kérelmező most korrigálni kívánja a saját ajánlatában szerepeltetett értéket annak kedvező megítélése érdekében, pedig a paraméter jelentésével és értékelésével az ajánlat benyújtásakor is tisztában volt.
A többi DVB-RCS technológiát ajánló ajánlattevő kedvezőbb pozíciójú geostacionárius műholdat választott, melyek esetében nyilatkozatuk szerint más a késleltetési idő és a megadott értékeik, a vonatkozó szabvány alapján kiszámított garantált reakció idő minimális értékével nem ütköznek. Ajánlatkérő nem támasztotta követelményként a műholdas csatornán alkalmazott keret-struktúra (frame) méretének megadását sem, e körben ajánlattevők teljes szabadsággal rendelkeztek és a keretméret az értékelési szempontok között sem szerepelt. Egyébként a kérelmező sem indokolta keretstruktúrája választását, beállítását.
Amennyiben pedig a kérelmező e körben a felhívás, illetőleg a dokumentáció rendelkezéseit támadja, akkor a kérelme elkésett.
Ajánlatkérő a fentieket kérte figyelembe venni a kérelmezőnek a GTS-DataNet Kft. 650 ms reakció idejével kapcsolatos kérelmi elemére is. Közölte továbbá, hogy a GTS-Data-Net Kft. 650 ms-re tett vállalását alátámasztotta az ajánlatában szereplő gyártói okirat.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem alapos a kérelmezőnek a VSAT fogalmi körével kapcsolatos kérelmi eleme. A kérelmező által hivatkozott kormányrendelet "Fogalmak és meghatározások gyűjteménye" része az angol VSAT elnevezésű műholdas adatátviteli rendszerre ad értelmezést, valamint tájékoztató, jellemző adatokat közöl. A jellemző adatok között nem említi a kis átviteli sebességet.
A tájékoztató jelleggel megadott adási teljesítménysűrűség és átviteli sebesség az inbound csatornára vonatkoznak, és az adott modulációs technikai színvonalat tükrözik. A modulációs technikák az utóbbi években intenzíven fejlődnek. Maga a kérelmező is jelezte a többszörös kifejlesztést, illetve az outbound vételi csatorna sebességénél szintén ezt meghaladó értékeket tüntetett fel, mely felveti saját ajánlata érvényességét.
A VSAT technológia az utóbbi években jelentős fejlődésen esett át a felhasználói igényeknek megfelelően nagyságrendekkel növekedett a sávszélesség igények kiszolgálása. VSAT technológia alatt, mely egy gyűjtőfogalom azt lehet érteni - mely a különböző gyártók azonos megoldására vonatkozik -, hogy kis nyílásszögű antenna.
Ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációjában ennek megfelelően használta a VSAT kifejezést. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a szélessávú DVB-RCS rendszerek még magasabb technikai színvonalat képviselnek.
Ajánlatkérő rámutatott arra is, hogy ennél az alszempontnál nem az inbound csatorna sebességét, hanem a megadott 4:1 arány értelmében annak négyszeresét kellett közölni. Az ajánlattevők ajánlatukban mind a két értéket megadták, a számpárok teljesítik az ajánlati dokumentációban követelményként előírt 4:1 arányra vonatkozó kitételt. Erre tekintettel egyetlen ajánlattevőre sem igaz, hogy ajánlott rendszerük meghaladná az inbound csatorna hivatkozott 2 Mbps sebességét.
Ajánlatkérő a kérelmezőnek a MATÁV Rt. 22 kbps feletti garantált sebességével kapcsolatos ajánlati tartalmi eleme vonatkozásában előadta, hogy ajánlatkérő épp az ilyen ellentmondások feloldása érdekében kért nyilatkozatot minden ajánlattevőtől. A MATÁV Rt. nem a garantált sebesség feletti többletkapacitást, hanem a teljes kapacitást adta meg. Ajánlatkérő a Kbt. vonatkozó előírása alapján az ajánlatban megadott 72 kbps értékből levonta a garantált 50 kbps-t. Az ajánlat 253. oldalán az ajánlattevő értékmegadásához magyarázatot fűzött, melyet alátámasztott az ajánlata 247. oldalán közölt végpontszámfüggő rendszer méretezése (sizing), valamint a csatolt angol nyelvű gyártói dokumentáció 322-323. oldalán részletezett sávszélességszámítás. Erre tekintettel ajánlatkérő elfogadta a MATÁV Rt. ajánlatát.
Az ajánlatkérő a QoS szintek, átmeneti tárolók vonatkozásában előterjesztett jogorvoslati kérelemmel kapcsolatban előadta, hogy kérelmező kérdésére közölte még az ajánlattétel időszakában, hogy ennél a műszaki alszempontnál a feltöltési irányt kell figyelembe venni,
Ajánlatkérő nem írta elő kötelező jelleggel a DVB-RCS technológia alkalmazását, erre tekintettel a QoS paraméterek értékelése nem köthető csupán a DVB-RCS szabványban rögzítettekhez (vagy azok gyártók által történt speciális implementációihoz) a felhasználást tekintve egy adott terminál felhasználói forgalom típusai közötti prioritások beállíthatósága fontos ajánlatkérő számára. Ajánlatkérő nem követelte meg - vélhetően a kérelmező által ajánlott rendszerre jellemző - átmeneti tárolók meglétét, azok számát értékelési szempontjai között nem szerepeltette. A kiértékelés során a különböző technológiai rendszerek által biztosított QoS működési mechanizmusok és a megadott értékek összevetése ajánlatonként megtörtént, közöttük ellentmondás nem volt megállapítható.
A DVB-RCS technológiájú ajánlatokban szereplő QoS-értékek hasonlóak, a megadott értékeket az ajánlattevők a részletes műszaki anyagukban alátámasztották, így a kiértékelés során aggály nem merült fel.
Az ajánlatkérő álláspontja szerint jogszerűen értékelte a GTS DataNet Kft-nek a szabványos visszirányú protokollra vonatkozó műszaki alszempontra tett ajánlatát.
Előadta, hogy előírásában szabványos protokollok alkalmazását követelte meg, ezt erősítette meg a kérelmező kérdésére adott válaszában és támpontul sorolt fel néhány nemzetközi testületet. Nem követelte meg, hogy a kérdéses csatornán egy adott szabvány valamennyi protokoll rétegét teljes egészében alkalmazzák (mint ahogy a kérelmező állítja), hanem lehetőséget biztosított a különböző protokoll réteget más-más szabvány szerinti protokoll integrációjára is. Ajánlatkérő az egy gyártótól való függőségi viszonyt kívánta csökkenteni. A GTS DataNet Kft. ajánlata 128. és 132. oldalán nyilatkozott arról, hogy rendszere megfelel a nemzetközi szabványoknak.
A Hungaro Digitel Kft. kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy nem jelölt meg ajánlatában alvállalkozót, mert annak ténybeli és jogi feltételei nem állnak fenn. Alvállalkozónak megítélése szerint azok minősülhetnek, akik ténylegesen a rendszer telepítésében és folyamatos karbantartásában az előírt mértéket meghaladóan vállalkozóként közreműködnek.
A műhold kapacitás tartalma alapján nem minősíthető teljesítésben való alvállalkozói részvételnek, mert a műhold kapacitás biztosítója a műholdszegmenst üzletszerűen értékesítő vállalkozás, mely bárki által igénybe vehető. Erre tekintettel beszállítónak kell minősíteni, szolgáltatása egy tekintet alá sorolható a közüzemi szolgáltatásokkal. A távközlési alapszolgáltatások a XXI. században már közműszolgáltatásnak minősülnek. Esetében a műholdkapacitást biztosító cég Magyarországon több éve szolgáltatást nyújtó vállalkozás. Megítélése szerint a műholdas berendezések szállítója szintén beszállítónak minősül egy specifikus műszaki feltételrendszer mellett, garanciák nyújtásával kerülnek biztosításra a berendezések.
Előadta, hogy jelen közbeszerzési eljárástól függetlenül kezdte meg 2003 tavaszán a folyamatos VSAT szolgáltatásaihoz új műhold kapacitás szolgáltató igénybevételének előkészítését, a tárgyalások továbbra is folyamatban vannak annak érdekében, hogy 2004-től kezdődően biztosított legyen a műhold- kapacitás. Így esetében megállapítható, hogy nem a közbeszerzési eljárásra tekintettel kezdte meg a tárgyalásokat, természetesen a jövőben realizálandó projektek között nevesítésre került e beszerzés is. Az aláírás előtt álló szolgáltatási keretszerződés általános műhold kapacitású igényük kielégítésére szolgál, és további jövőbeni projektek teljesítéséhez is alapot nyújt.
Becsatolta a Spacecom Ltd. cégszerű nyilatkozatát arról, hogy 2003 márciusában vették fel egymással a kapcsolatot és ez indított el egy üzleti tárgyalássorozatot a felek közötti együttműködésben. Az együttműködés tárgya keretmegállapodás jellegű és feljogosítja a Hungaro Digitel Kft-t, hogy szolgáltatásokat vegyen igénybe a Spacecom Ltd.-től konkrét projektre való tekintet nélkül.
Azt elfogadta, hogy a műholdkapacitás biztosításának költsége meghaladja az össz. beszerzési érték 10%-át.
Álláspontja szerint nem megalapozott az AMOS-1 műhold alkalmatlanságára vonatkozó kérelmi eleme a kérelmezőnek. A szabvány vonatkozó rendelkezései több egyidejűleg fennálló feltételt követelnek meg. Az egyik feltétel az azonos frekvencián sugárzás. Ez nem áll fenn. A két műhold szolgáltatója, a műholdak használatának megkezdése előtt egyeztették a frekvenciasoron belül a transzponder frekvenciák kiosztását, és ezzel a két műhold egymásra hatását kizárták. A 2003. december 12-én kelt észrevétele 6. oldalán tételesen bemutatta, hogy a két műholdhasználó a frekvenciasoron belül milyen sáv megnevezéssel és milyen transzponder frekvencia megoldással biztosította az eltérő frekvenciatartomány használatát. Az AMOS-1 műhold használja a TPT 810 sávokat, míg az Atlantic Bird 3 használja a KB 7-8 és KC 11-12 sávok közötti frekvenciatartományt.
Megjegyezte, hogy adott esetben előny is lehet a két műhold közelsége, tartalék műholdként szolgálhat az Atlantic Bird 3 műhold.
Becsatolta a Spacecom Ltd. cégszerű nyilatkozatát, melyben a műholdszolgáltató megerősítette, hogy az ETSI szabványra tekintettel nincs technikai akadálya annak, hogy az AMOS platformon Magyarország területén olyan VSAT hálózat üzemeljen, mint a Közháló VSAT hálózat. További cégszerű nyilatkozatot csatolt a Spacecom Ltd.-től arra vonatkozóan, hogy jelenleg az AMOS-tól három fok távolságon belül levő egyik műholdon sincs használatba véve az az űrszegmens, amelyet a Közháló VSAT projekthez rendeltek. E távolság meghatározásán kívül más módon is lehet és szokás is elérni a védelmet, pl, frekvencia koordinációval. Felhívja arra is a figyelmet, hogy a kérelmező által javasolt NSS7 műhold az Intelsat műholdtól 2,5 fokra fekszik, és ugyanabban a frekvenciatartományban üzemel egymást átfedő földrajzi lefedettség területtel.
A Hungaro Digitel Kft. szerint jogszerűen került sor a felvilágosítás kérésére. A benyújtott ajánlata tartalmazta tól-ig-os határok között megadva a hangolásokat, ugyanakkor a megadott tartományon belül külön nem volt feltüntetve az optimum hangolás esetére melyik a megfelelő bps-s érték, ajánlata elkészítése során maga is végzett részletes számításokat. Mivel ajánlata tartalmazta a szélső értékeket ennek a pontosítása történt meg a nyilatkozata által, a gyártótól kért tájékoztatást erről.
A Hungaro Digitel Kft. megítélése szerint az általa megadott 650 ms-s reakció idő megfelel a DVB-RCS szabványnak. Ezt részletes számításokkal is ellenőrizte. Valóban van különbség a két ajánlat között, azonban ez nem indokolhatja a kérelmező által kért utólagos pontszámmódosítást. Megítélése szerint az okozhatta a kérelmező tévedését, hogy a szabványt tévesen fordították le, ugyanis annak tartalma helyesen az, hogy a késleltetési idő nem haladhatja meg a 90 ms-t. Egyebekben egyetértett az ajánlatkérő nyilatkozatában foglaltakkal.
Álláspontja szerint megalapozatlan a kérelmezőnek a VSAT fogalmával kapcsolatos kérelmi eleme. A kérelmező által megjelölt 284/2002. (XII. 21.) kormányrendelet hatálya ugyanis nem terjed ki az ajánlatkérő beszerzésére. E jogszabály 1. § (1) bekezdése szerint a hatálya az 1000 GHz-ig terjedő rádiófrekvenciás tartomány rádiószolgálatok közötti felosztására, valamint polgári, nem polgári és közös célú megosztására, továbbá az egyes rádióalkalmazásokhoz rendelt frekvenciasávok megnyitására, bezárására, kiürítésére és használhatóságára vonatkozó feltételek meghatározására terjed ki. Így a rádió frekvencia kiosztásra megadott definíció nem használható. A VSAT név a műholdas távközlésben nemzetközileg is egy több rendszert jellemző összefoglaló általános név, minden olyan rendszer beletartozik, melyre az antennaméret a nagyon kis nyílásszögű állomás a jellemző. Az általánosan elfogadott nemzetközi meghatározások nem tartalmaznak sávszélesség korlátozást a VSAT fogalom meghatározásánál.
A műszaki fejlődés jelentősen megnövelte az adatátviteli rendszerek sávszélességi képességét. Ajánlatkérő előírásaiban erősen preferálta a DVBRCS szabványt, mely kifejezetten szélessávú, tehát a fenti korlátozást meghaladó eszközöket határoz meg. Megjegyezte, hogy a kérelmező által alkalmazott EMS rendszer termináljai is alkalmasak a kifogásolt sávszélesség fogadására. Hivatkozott arra is, hogy ez a szélső érték a maximális vételi sávszélesség.
Az ajánlatkérővel egyezően utalt arra is, hogy ennél az alszempontnál 4:1 arány figyelembevételével kellett megadni az értékeket, így azt néggyel osztani kell.
Álláspontja szerint megfelelő a QoS szintekkel kapcsolatos műszaki alszempontra tett ajánlata. Ajánlatkérő közölte, hogy a kért érték a feltöltési (viaszirányú) csatornára vonatkozik. A DVB-RCS szabvány nem határozza meg a szolgáltatás minőségének QoS fogalmát. Helyette kapacitáskérési kategóriák szerepelnek, melyek a visszirányú rendszerre vonatkoznak általában és nemcsak terminálra. Az ETSI TR 101 790 műszaki tájékoztató tartalmaz megvalósítási javaslatokat a kapacitáskérési sorokra vonatkozóan, azonban ez nem kötelező érvényű.
Ajánlatukban a négy kötelező QoS kategóriát megvalósították, ezen felül az első három kategóriában kategóriánként tíz szolgáltatási szint különböztethető meg, így a kötelező négyen felül 26 többletszint használható. A fenti kapacitáskérési kategóriákhoz, mind a 30-hoz a vezérlő számítógép egy-egy tároló sort (queue) rendel hozzá, mely a visszirányú QoS szinteket biztosítja. Erre tekintettel nem állapítható meg, hogy ajánlata eltérő a DVB-RCS szabványtól.
Ajánlatkérő nem írt elő követelményt a terminálok belső felépítésére, csak a visszirányú QoS szintek számára.
A GTS DataNet Kft. kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy hosszú távú keretszerződéssel rendelkeznek a műhold szolgáltatás biztosítására, mely tartalmaz többletkapacitást, így nem merült fel a megkötött szerződésük módosításának a szükségessége sem.
Azt elfogadta, hogy a műholdkapacitás biztosításának költsége meghaladja az össz. beszerzési érték 10%-át. Megítélése szerint alaptalan a 650 ms reakcióidőt támadó kérelmi eleme a kérelmezőnek. Ajánlatukba becsatolták a Hughes Network Systems gyártó nyilatkozatát. Ez azt tartalmazza, hogy a kapacitásallokáció 650 ms és 850 ms között van. Erre tekintettel az ajánlatukban megjelölt 650 ms elfogadható, gyártói nyilatkozat alapján garantálható.
Álláspontja szerint nem alapos a kérelmezőnek a QoS szintekkel kapcsolatos jogorvoslati kérelmi eleme. Előadta, hogy ajánlatában közölte, hogy nem a DVB-RCS szabványban foglaltak szerint vállalja a teljesítést, erre tekintettel a QoS szintek számításánál sem vehető figyelembe e szabvány rendelkezése, még számítási ajánlás szintjén sem. Erre tekintettel fenntartotta ajánlatában foglaltakat.
Becsatolta a gyártó Hughes Network Systems nyilatkozatát, melyben azt tanúsította a gyártó, hogy a Direcway rendszer korlátlan számú QoS szintre biztosít. Rögzítette továbbá, hogy a QoS csoportok alapvetően korlátlanok mind az oda, mind a visszirányokban, odairányban a FAP, visszirányban pedig a dedikált visszirányú BW-n keresztül kerül megvalósításra.
Álláspontja szerint nem alapos a kérelmezőnek a szabványos visszirányú protokollra épülő alszemponttal kapcsolatos jogorvoslati kérelmi eleme. A gyártó nyilatkozatban garantálta, hogy a DirecWay rendszer támogat szabványos protokollokat a visszirányú csatornán és tanúsította, hogy támogatja az Ethernet, IP, TCP, UDP, RIP, DHCP, DNS, V.44 tömörítés, PEP szabványos implementációját. Közölte továbbá, hogy a gyártó ISO 9001-2000 tanúsítvánnyal rendelkező cég.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos.
A Döntőbizottság a kérelmező első kérelmi eleme vonatkozásában megállapította, hogy az nem késett el.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése értelmében a jogorvoslati kérelmet a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül kell benyújtani. A kérelmező jelen volt ugyan az ajánlatok bontásánál, illetve a bontási jegyzőkönyvből is értesült arról, hogy a többi ajánlattevő nem tüntetett fel 10%-os mértéket meghaladóan igénybe veendő alvállalkozókat, azonban a Döntőbizottság megítélése szerint nem ez, a határidő számításának a kezdő időpontja. A benyújtott ajánlatokat ajánlatkérő jogosult értékelni, erre tekintettel az eljárást lezáró döntés kihirdetésének időpontja az az első időpont, amelytől az ajánlatok jogellenessége miatt a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt számítani kell. Ajánlatkérő 2003. november 17-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, a kérelmező 2003. november 20-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, így az a Kbt.-ben meghatározott határidőn belül került előterjesztésre.
A kérelmező első kérelmi eleme arra vonatkozott, hogy ajánlatkérő jogsértően nem nyilvánította érvénytelenné a többi ajánlatot, amiatt, hogy nem tüntették fel a műhold kapacitás biztosítóját, illetve a berendezések szállítóját 10%-os mértéket meghaladó alvállalkozóként.
A Kbt. 10. § q) pontja szerint alvállalkozó: "az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve az 1. § e) pontja vagy a 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezetet (személyt), vagy a 6. § g) pontja, illetve a 9. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést."
Az ajánlattevők nyilatkozatai alapján az egyértelműen megállapítható volt, hogy a műhold kapacitás biztosításának értéke meghaladja az össz. beszerzési érték 10%-át. A berendezések szállítása tekintetében ugyanakkor még a kérelmező sem támasztotta alá azt, hogy a beszerzési érték 10%-át meghaladja ez. Az árajánlatokat más szempontok alapján kellett összeállítani, így azokból sem lehetett arra következtetést levonni, hogy 10% feletti ez az érték. Erre tekintettel a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a berendezések szállítása nem haladja meg a megnevezéshez szükséges 10%-os mértéket.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az alvállalkozói megjelölés szükségességének ténybeli alapjai nem állnak fenn.
A MATÁV Rt. ajánlatában - a műhold szegmens biztosító cég konkrét megnevezésével - cégszerű nyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy a fennálló szerződésének a módosítása sem szükséges ahhoz, hogy az ajánlatkérő részére teljesíteni tudjon.
A jogorvoslati eljárás során a GTS DataNet Kft. szintén akként nyilatkozott, hogy nem szükséges a fennálló szerződéses jogviszonyainak a módosítása a teljesítéshez.
A Döntőbizottság e nyilatkozatokat elfogadta, azok vonatkozásában kételye nem merült fel.
A Döntőbizottság nem adott helyt a kérelmező azon bizonyítás indítványának, hogy kötelezzük a fenti két ajánlattevőt szerződéseik becsatolására. A kérelmező sem tudott megjelölni olyan körülményt, amely indokolttá tette volna a nyilatkozatok tartalmának el nem fogadását, így mellőzte a Döntőbizottság a szerződések részletes vizsgálatát, figyelemmel arra is, hogy azok nemcsak jelen közbeszerzési eljárással állnak összefüggésben.
A Döntőbizottság a Hungaro Digitel Kft. nyilatkozata és a Spacecom Ltd. becsatolt cégszerű nyilatkozata, mint bizonyítékok alapján tényként azt állapította meg, hogy 2003 tavaszán megkezdődött egy műhold kapacitás biztosítását célzó tárgyalássorozat a felek között. Ebben a felek keretjellegűen tárgyaltak megállapodásuk tartalmáról, nem konkrét projektekre lebontottan.
A Döntőbizottság megítélése szerint az ilyen típusú - egyébként sem befejezett - tárgyalássorozatok vonatkozásában nem vonható le egyértelmű és kétséget kizáró következtetés arra, hogy fennáll a Kbt. 10. § q) pontjában meghatározott azon feltétel, hogy ajánlatkérő közbeszerzésére tekintettel, annak teljesítése céljából kötnek, illetve módosítanak szerződést. E feltételek kétséget kizáró megállapíthatóságának hiányában pedig nem mondható ki jogsértés.
E körben rámutat arra is a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő speciális tárgyú beszerzési eljárásában az ajánlatkérő nem határozott meg olyan típusú alkalmassági követelményeket, amelyek a műhold kapacitás szolgáltatójára vonatkoztak volna, Az ajánlattevők alkalmasságának megítélésénél így a műhold kapacitás biztosítójának személye nem bír relevanciával.
Valóban a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések nem minősítik Magyarországon közszolgáltatásnak a műhold kapacitás biztosítását. Ugyanakkor megállapítható, hogy e kapacitás biztosítása hasonlóan szükséges, miként az a közműveknél fennáll. A műhold kapacitások biztosításának "nemzetközisége" egyébként is felveti annak indokoltságát, hogy az más megítélés alá kerüljön, mivel nem minősíthető tipikusan a Kbt. 10. § q) pontjában meghatározott alvállalkozói körnek. E fogalomban ugyanis a beszerzés teljesítéséhez közvetlenül szükséges kör került megjelölésre és az ajánlatkérő részére nyújtandó szolgáltatásban a műhold kapacitás biztosítója nem vesz részt közvetlenül. Így ez is indokolja, hogy e körben nem került sor jogsértés megállapítására.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy nem alapos a kérelmezőnek az AMOS-l műhold nem-megfelelőségére alapított jogorvoslati kérelme.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező által megjelölt vonatkozó ETSI EN 301 428 szabványt. Összevetette a felek, különösen a kérelmező és a Hungaro Digitel Kft. részletes nyilatkozatában foglaltakat. Ennek alapján megállapította, hogy a kérelmező beadványa nem tartalmaz olyan konkrétumokat, amelyek alapján következtetést lehetne levonni arra, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott AMOS-1 műhold és az Eutelast Atlantic Bird 3 műhold - mely a megadott foktávolságon belül van - azonos frekvenciasávban sugározna. A kérelmező a frekvenciatartományokat tüntette fel, melyek nem tartalmazzák azokat a konkrét adatokat, amelyeken megvalósul ténylegesen a műholdak sugárzása.
A Döntőbizottság elfogadta a Hungaro Digitel Kft. - fentiekben ismertetett - cégszerű nyilatkozatában - mint bizonyítékban - foglaltakat, hogy a két érintett műhold szolgáltató miként állapodott meg egymással a frekvenciasávok kiosztásában. Ez egyértelműen és konkrétan tartalmazza a szétválasztását a frekvenciasávoknak. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott AMOS-l műhold vonatkozásában nem állnak fenn a kérelmező által jelzett problémák, megfelel az AMOS-1 műhold kérelmező által kifogásolt szabványelőírásnak.
A Döntőbizottság elfogadta a Spacecom nyilatkozatában foglaltakat és a Hungaro Digitel Kft. nyilatkozatában foglaltakat a fentiek alapján. Ezek az Áe. 26. § (3) bekezdése értelmében bizonyítéknak minősülnek. E bizonyítékban foglaltak további bizonyítására a Döntőbizottság nem ítélte szükségesnek a műhold szolgáltatók közötti megállapodások vizsgálatát, ezért a nyilatkozat tartalmának alátámasztására nem hívta fel a Hungaro Digitel Kft.-t arra, hogy csatolja a műhold szolgáltatók közötti konkrét egyeztetést, és további. szabványoknak való megfelelősségre kérjen igazolást. Tekintettel arra is, hogy a Spacecom nyilatkozata általános jellegű volt. Az pedig már a teljesítés körébe tartozó kérdés, hogy esetlegesen később a frekvenciasávok szétosztására, a szabványoknak való megfelelőség ellenére mégis fellép zavaró hatás.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglaltakat akkor, amikor a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kért minden ajánlattevőtől nem egyértelmű kijelentéseik tartalmának tisztázása érdekében.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő a felvilágosítás kérés formai szabályait betartotta olyan szempontból, hogy minden ajánlattevőt egyidejűleg értesített és minden ajánlattevő számára azonosan biztosította a lehetőséget. Erre tekintettel ajánlatkérő részéről nem állapítható meg az esélyegyenlőségre vonatkozó alapelv megsértése.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése azt mondja ki, hogy ajánlat kérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság álláspontja szerint amennyiben egy összetett műszaki tartalmú közbeszerzési eljárásban minden ajánlattevő számára azonos feltételek mellett adnak lehetőséget arra, hogy ajánlataikban foglalt kijelentéseket tisztázzák, akkor az esélyegyenlőség sérelme tartalmi szempontból sem állapítható meg.
E körben arra is rámutat a Döntőbizottság, hogy különös körültekintést igényel az ilyen műszaki tartalmú ajánlatok esetében e jogintézmény alkalmazása. Számos esetben ugyanis épp a felvilágosítás kérés elmaradása okozza azt a problémát, hogy megmarad az ajánlatok egyes részei közötti ellentmondás, és annak ellenére nem a helyes tartalmi elem kerül értékelésre, hogy az ajánlat dokumentáltan tartalmazza a gyártó által garantált adatokat.
A fenti indokokra tekintettel a Döntőbizottság nem minősítette tartalmilag sem jogsértőnek a felvilágosítás kérés alkalmazását.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a kérelmező az egyik kérelmi elemében épp azt kérte, hogy a 716 ms érték helyett 610 ms kerüljön figyelembevételre. Az ajánlatok értékelése során azonban már a beállott ajánlati kötöttségre tekintettel eltérő ajánlati tartalmi elem értékelésére nincs lehetőség.
A nem egyértelmű kijelentések tisztázása a közbeszerzési eljárás keretében a felvilágosítás kérése körében történhet meg, azt követően ajánlatkérő nem jogosult más ajánlati tartalmi elemet figyelembe venni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ténylegesen egy ajánlattevő a Hungaro Digitel Kft. volt az, amelyik egyértelműsítette az ajánlatában foglaltakat. A Döntőbizottság megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ajánlatát és megállapította, hogy valóban az ajánlat 22.2.2.8.5 pontja alatt a 122. oldalon a szinkronizációs adatforgalom címszó alatt megadja, hogy a SkyARCS rendszer esetében ez 100400 bps értéket terminálonként. Az ajánlat 213. oldalán - mely a ND SatCom, mint gyártó technológiai pontokra adott válaszait tartalmazza magyar fordításban - szintén megadásra kerül a végpontonkénti sávszélesség vonatkozásában mind a 100 bps, mind a 400 bps érték. Erre tekintettel nem járt el jogsértően akkor ajánlatkérő, mikor e körben biztosította az ajánlat egyértelművé tételét és ezért nem jogsértő az, hogy elfogadta a Hungaro Digitel Kft. által adott választ az értékelés során, mert a Hungaro Digitel Kft. ajánlata tartalmazta azt az értéket is, amelyet a felvilágosításkérésre adott válaszában közölt.
A Döntőbizottság a megadott 100 bps érték vonatkozásában sem látott jogalapot jogsértés megállapítására figyelemmel arra, hogy gyártó által garantált adatra vonatkozott.
A Döntőbizottság a kérelmezőnek az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kérelmi elemei vonatkozásában megállapította, hogy ugyan a kérelmező a legtöbb kérelmi elemnél a Kbt. 55. § (6) bekezdését jelölte meg kérelme jogalapjaként, ugyanakkor ténylegesen azok nem az ajánlatok tartalmi elemeinek értékelésére vonatkoztak.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése ugyanis az alábbiak szerint rendelkezik: az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A fenti rendelkezések értelmében akkor sérti meg az ajánlatkérő a kérelmező által megjelölt a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ha nem az ajánlatokban feltüntetett tartalmi elemeket értékeli vagy ha nem tartja be a tartalmi elemek értékelésére vonatkozó általa megállapított szabályokat.
A kérelmező azonban ezekben a kérelmi elemeiben nem ilyen típusú jogsértésekre hivatkozott, hanem azt vitatta, hogy az ajánlatokban feltüntetett egyes műszaki tartalmi elemek - megítélése szerint - nem feltétlenül helytállóak és azoknak a vizsgálatát kérte számításokra, előírásokra hivatkozással.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. meghatározza azokat a jogi kereteket, amelyek alapján a benyújtott ajánlatok elbírálhatók. Az ajánlatok vizsgálata során az egyik ilyen követelmény az érvényesség vizsgálata. Ennek keretében azonban csak az történhet meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának rendelkezése alapján, hogy a benyújtott ajánlat megfelel-e ajánlatkérő előírásainak, ajánlatkérő kötelező műszaki követelményeinek. A másik ilyen lehetőség az irreális, lehetetlen kötelezettségvállalás kérdése, hogy a benyújtott ajánlatok valós, teljesíthető vállalásokat tartalmaznak-e.
A Döntőbizottság álláspontja szerint e körön kívül az érvényes és egyébként teljesíthető vállalásokat tartalmazó ajánlatok esetében nem kötelezettsége ajánlatkérőnek az ajánlatok tartalmi elemeinek belső vizsgálata. E tartalmi kérdések már abba a körbe tartoznak, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatukban vállalt műszaki tartalmat kell teljesíteniük, és amennyiben e kötelezettségüket megszegik, úgy szerződésszegést követnek el és emiatt alkalmazható velük szemben jogkövetkezmény.
A kérelmező az első műszaki tartalmi alszempont "<<850 ms reakcióidő allokációs kérésre (a végpontok 85%-a aktív) ms" vonatkozásában előterjesztett - fentiekben részletesen ismertetett - jogorvoslati kérelmében az egyes ajánlatokban feltüntetett 650 ms reakcióidő vonatkozásában kérte az ajánlatok belső vizsgálatát a reakcióidő meghatározására vonatkozó "levezetések" ellenőrzését.
A Döntőbizottság áttekintette minden érintett ajánlattevő ajánlatát és megállapította, hogy az abban foglalt gyártói nyilatkozatok, műszaki tartalmak alapján sem a kötelező előírásoknak, sem a minimum szabvány követelményeknek a megsértése nem történt meg azzal, hogy feltüntették vállalásukban a 650 ms reakcióidőt. A Döntőbizottság a fentiekben ismertetett okokból pedig a belső vizsgálatát nem végezte el az ajánlatnak a 650 ms reakcióidőre vonatkozóan. Maga a kérelmező is levezette a 650 ms reakcióidő helytállóságát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező utolsó írásbeli beadványában foglaltak (a 840,36 ms) sem alkalmasak egyrészt a fenti okból eltérő jogi következtetés levonására, másrészt a kérelmező ezen beadványa ellentmond saját korábbi számításának, sőt még saját ajánlata tartalmi elemének is, melyben ennél alacsonyabb értéket adott meg és még annak is a csökkentett értékelését kérte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 49. § (1) bekezdése alapján fennálló ajánlati kötöttség miatt nincs arra jogi lehetőség, hogy a kérelmező ajánlatában megadott 716 ms helyett az értékelés során 610 ms érték kerüljön figyelembevételre. Így ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 55. § (6) bekezdését akkor, amikor a kérelmező ajánlatában megadott tartalmi elemet értékelte az első műszaki alszempontnál.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a GTS DataNet Kft. ajánlattevő esetében a gyártó - a kérelmező által sem vitatottan - garantálta a DirecWay terméknél a 650-850 ms-t. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint nem minősíthető jogsértőnek az, hogy megjelölte a GTS DataNet Kft. 650 ms-t. Ezt az értéket meg is erősítette cégszerű nyilatkozatában a gyártóra hivatkozással az ajánlattevő. Mindezek tükrében nem alapos a kérelmező azon kifogása, hogy csak a 849 ms érték lett volna elfogadható.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapos a kérelmező azon kérelmi eleme, mely szerint érvénytelenek azok az ajánlatok, amelyekben a feltüntetett átviteli sebesség meghaladja a 2,048 Mbit/s-t.
Elsődlegesen arra kíván rámutatni a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő a harmadik műszaki alszempontnál 4:1 arányban kérte megadni a maximális adatátviteli sebességet. Az ajánlattételek ennek megfelelően történtek, így az arányosítás elvégzését követően megkapott értékek egyébként is megfelelnek a kérelmező által hivatkozott - fentiekben ismertetett - VSAT értelmezésnek. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező által hivatkozott, a frekvenciasávok nemzeti felosztási táblázatának megállapításáról szóló 284/2002. (XII. 21.) kormányrendelet hatálya nem terjed ki ajánlatkérő közbeszerzési eljárására, figyelemmel a hatályt megállapító - fentiekben ismertetett - 1. §-ára, mely szerint a rádió frekvenciás tartomány rádiószolgálatok közötti felosztására stb. vonatkozik.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező által becsatolt hírközlési felügyeleti tájékoztatót, annak tartalma alapján azt a következtetést vonta le, hogy e tájékoztatás a rádió frekvenciákra és a rádió engedélyekre vonatkozik, miként maga a kérelmező által hivatkozott kormányrendelet is. Erre tekintettel további új elemet a fenti indokoláshoz képest nem tartalmaz.
A kérelmező hivatkozott a saját korábbi engedélyére, de mivel azt - saját nyilatkozata szerint is - még a régi jogszabályok alapján kapta meg, így az abban foglaltaknak az ügy megítélése szempontjából nincs relevanciája.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérőnek a felhívásában és a dokumentációjában tett - fentiekben idézett - előírásait és azokban ajánlatkérő nem tett szigorító, megkötő előírást a VSAT technológia vonatkozásában, a fenti kormányrendeletre sem hivatkozott. Ennek tükrében, továbbá figyelemmel a technikai fejlődésre és az ezt tükröző DVB-RCS szabvány preferálására a Döntőbizottság álláspontja szerint nem lett volna jogi akadálya annak, hogy ajánlattevők a maximális adatátviteli sebesség esetében esetlegesen magasabb értéket ajánljanak meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a MATÁV Rt. ajánlattevőnél a - 13,5 kbps kapacitást meghaladó érték megjelölése miatt - nem állapítható meg a kérelmező jogorvoslati kérelmi elemének alapossága.
A Döntőbizottság elfogadta, hogy a kötelező 50 kbps értékkel jogszerűen csökkentette ajánlatkérő a Kbt. 43. § (7) bekezdése alapján az ajánlatban megadott 72 kbps értéket 22 kbps-re.
A Döntőbizottság megvizsgálta a MATÁV Rt. ajánlatának - az ajánlatkérő által hivatkozott oldalait, továbbá a 322-323. oldalon levő a gyártó angol nyelvű specifikációját a garantált sebességre vonatkozóan és ennek alapján, valamint az ajánlattevő nyilatkozatai, különösen a felvilágosításkérésre adott megerősítő nyilatkozata alapján úgy ítélte meg, hogy az ajánlat érvénytelenségére vagy lehetetlen voltára vonatkozóan nem lehet kétséget kizáróan következtetést levonni. Ajánlattevő, illetőleg a gyártó esetleges nyertesség esetén, ha nem kerül sor ennek megfelelő teljesítésre, azért tartozik felelősséggel.
A Döntőbizottság a "4 db-ot meghaladó QoS szintek száma" alszempont tekintetében előterjesztett kérelmi elem vonatkozásában elsődlegesen azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő tett-e olyan kötelező érvényi előírást, amelynek alapján alappal kifogásolja a DVB-RCS szabványra épülő technológiák esetében a kérelmező az érvénytelenné nyilvánítás elmaradását amiatt, hogy nem határozták meg az átmeneti tárolók (queue-k) számát, vagy a QoS-ek számát például az átmeneti tárolók és a visszirányú csatorna-hozzáférések számának szorzataként adták meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő dokumentációja sem tartalmaz arra vonatkozó konkrét és egyértelmű előírást, hogy meg kellett volna adni az átmeneti tárolók számát. Ajánlatkérő a 12. kérdésre adott - fentiekben ismertetett - válaszában nyújtott tájékoztatást a kérdésről.
A Döntőbizottság megállapította, hogy minden ajánlattevő a QoS szintek vonatkozásában gyártói nyilatkozatokra alapította az ajánlatát. Erre tekintettel az egyes ajánlatokban foglaltakat a Döntőbizottság elfogadta.
A kérelmező által az utolsó beadványában hivatkozott általános, elméleti okfejtés a Döntőbizottság megítélése szerint nem nyújt alapot ahhoz, hogy az ajánlatokban becsatolt konkrét gyártói nyilatkozatokban foglaltakat nem lehetne figyelembe venni. Maga a kérelmező sem jelölt meg okfejtésén kívül olyan konkrét hivatkozást, mely erre vonatkozott volna.
A GTS DataNet Kft. ajánlattevő vonatkozásában figyelemmel kellett lenni arra is, hogy nem DVB-RCS szabványon alapuló technológiára alapította a vállalását. E tekintetben mind az ajánlatában, mind a jogorvoslati eljárás során becsatolta a gyártó cégszerű nyilatkozatát arról, hogy az előírt irányban korlátlan a QoS szintek száma. A gyártói nyilatkozatban foglaltakra tekintettel a Döntőbizottság megítélése szerint nem követett el jogsértést az ajánlatkérő akkor, amikor ezt a tartalmi elemet értékelte. Figyelemmel arra is, amit a Döntőbizottság a fentiekben a Kbt. 55. § (6) bekezdése megsértése vonatkozásában ismertetett.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapos a GTS DataNet Kft. vonatkozásában a szabványos visszirányos protokollra épülő alszempont értékelése miatt előterjesztett jogorvoslati kérelmi elem.
Az alszempont meghatározása alapján az a következtetés vonható le, figyelemmel a beszerzés céljára és rendeltetésére az ajánlatkérő azt kívánta az értékelés során ezen alszempontnál előnyben részesíteni, aki szabványos visszirányú protokollra épülő rendszert ajánlott meg. Ebből következően fennáll az alszempontnak való kedvező értékelés mindazon esetben, amikor az ajánlat szabványos visszirányú protokollra irányuló rendszert tartalmaz. Azt maga a kérelmező is elismerte, hogy visszirányú protokollt biztosított a GTS DataNet Kft. az általa megajánlott rendszerben.
Ajánlatkérő a 15. számú kérdésre adott válaszában közölte, hogy olyan visszirányú technológia alkalmazását várja el, amely nem egy gyártó saját, zárt megoldása, hanem amelyet valamely nemzetközi testület szabványként és nemcsak ajánlásként rögzít, több - a fentiekben ismertetett - testület megjelölést is megadott, többek között feltüntette az ISO-t is.
A Döntőbizottság megítélése szerint e válasz lényegi eleme, hogy ne egy gyártó zárt, saját rendszere legyen.
A GTS DataNet Kft. ajánlata és a jogorvoslati eljárás során becsatolt gyártói Hughes Network Systems Ltd. nyilatkozata alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy nem egy saját, zárt megoldást ajánlott meg a GTS DataNet Kft. Egyértelműen rögzítésre került, hogy a DirecWay rendszer támogat standard protokollokat a visszirányú csatornán, tanúsításra került az is, hogy az Ethernet, IP, TCP, UDP, RIP, DHCP, DNS, V.44 tömörítés, PEP, stb szabványos implementációja.
A Döntőbizottság e tanúsítás alapján azt a következtetést vonta le, hogy a megajánlott rendszer nem a Hughes Network Systems Ltd. saját zárt rendszere, hanem megfelel a szabványos visszirányú protokollal szemben támasztott követelményeknek. Ezen kívül közölte azt is a gyártó, hogy egyébként - az ajánlatkérő által is feltüntetett - ISO tanúsítvánnyal rendelkezik.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 19.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.