KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0191)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.585/11/2003.

Tárgy: a Szigma-Szig Kft. jogorvoslati kérelme Simontornya Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot

A Döntőbizottság a Szigma-Szig Kft. (7100 Szekszárd, Tarcsai u. 11., képviseli: Dr. Szegesdi Judit ügyvéd, 7100 Szekszárd, Tinódi u. 11., a továbbiakban: kérelmező) által a Simontornya Város Önkormányzata (7081 Simontornya, Szent István király u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Simontornya Vár tér 3-4. sz. alatt létesítendő Gondozási Központ kiviteli munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a Kbt. 49. § (2) bekezdésére tekintettel a 26. § (2) bekezdését, és a Kbt. 56. § (2) bekezdését, továbbá a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 5 600 000 Ft, azaz ötmillió-hatszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg, A jogorvoslati eljárás során ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól, lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. szeptember 10-én a Közbeszerzési Értesítőben ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatok és iratok körét, valamint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. b) pontjában az alábbiakat határozta meg:

"részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár (Ft) 10
- a kiírásnál kedvezőbb befejezési határidő vállalása (hónap) 3
- vállalt késedelmi kötbér (Ft/nap) 1
- a kért jótállási időn túl vállalt jótállás (hónap) 1
- a kért jótállás mértékén felül vállalt jótállás (%) 1
- helyi munkaerő bevonása (%) 1
- jólteljesítési biztosíték nyújtásának:
- összege (nettó ajánlati ár %-ában) 3
- határideje (hónap) 2

Az értékelés során adható pontok részszempontonként: 0-10
Az értékelés módszere, mely minden részszempont esetén azonos: egyszerű matematikai arányosítás."
Ajánlatkérő mind a részajánlat, mind pedig a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont harmadik francia bekezdésében az alábbiakat is meghatározta:
"Ajánlattevőnek kifejezetten nyilatkoznia kell - a dokumentációban található minta szerint - az ajánlati felhívás, dokumentáció és szerződés feltételeinek elfogadására."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pont kilencedik francia bekezdésében feltüntette azt, hogy helyszíni bejárásra lehetőség van és a helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvet a dokumentációt kiváltó ajánlattevők részére megküldi.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely tartalmazta az ajánlati kiírást, az engedélyezési tervet, valamint a létesítményjegyzéket. Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban az engedélyezési terv részeként költségvetési kiírást is csatolt.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció "ajánlati felhívás" című részének 4. pontjában az alábbiakat tüntette fel:
"Az ajánlattevő ajánlatát a teljes körű feladatmegoldás feltételeinek megfelelően kell megtennie.
Ajánlatkérő semmiféle jogcímen nem fogad el többletköltséget, ezért a helyszín alapos megismerése, feltárása és információ gyűjtés az ajánlattevő feladata. Ennek keretei között a teljes dokumentáció, a kiviteli tervek tételes felülvizsgálata szükségszerű."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció ajánlati felhívás című részének 5. pontjában az alábbiakat tüntette fel:
"Az ajánlattevőnek teljes körű ajánlatot kell tennie.
Az ajánlati árhoz tételes költségvetést kell adnia, amelyekhez a tervek részeit képező méretkimutatás, kubatúra számítás esetleges eltéréseit is dokumentálni kell.
Az ajánlati árnak minden munkarész vonatkozásában I. o. munkára kell vonatkoznia.
A költségeknek kellő fedezetet kell biztosítani az átadási dokumentáció, a közterületen végzendő munkavégzés biztonságos feltételeinek megteremtésének v. mint az előírt mintavételi, vizsgálati eljárások költségeire."
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 6.6 pontjában a szerződéskötés című fejezetben meghatározta a részletes szerződéses feltételeket.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció ajánlati felhívás című részének 7.3 pontjában az alábbiakat határozta meg:
"A műszaki észrevételezés során előálló pót- és többletmunkákat az ajánlattevő köteles a méretkimutatásban, kubatúra számításban külön lapon csatolni ajánlatához.
A műszaki észrevételt képező pót- és többletmunkákat - szintén külön lapon - kell tételes költségvetéssel kimutatni."
Ajánlatkérő 2003. szeptember 25-én tartotta a helyszíni konzultációt, melyről az elkészült jegyzőkönyvet az ajánlattevők részére megküldte.
Ajánlatkérő a kiviteli tervet 2003. október 1-én bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére.
2003. október 21-ig, az ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtott be a Bau-KIV 2000 Kft., a PSN Kft., a Sugár Kft., a Polidom Kft., a Kemler Alpin-Bau Kft., valamint a kérelmező. Az ajánlatokat ajánlatkérő bizottsága értékelte, míg az eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő képviselő-testülete hozta.
Ajánlatkérő 2003. október 28-án tartotta az eredményhirdetést, melyen az 1. és 2. helyezettet nevezte meg és megadta ajánlatuk összpontszámát. Egyéb adatot ajánlatkérő az összegzésen nem közölt.
Ajánlatkérő az Összegzés az eljárásról című iratot 2003. október 31-i dátummal készítette el és azt az ajánlattevők részére megküldte. Ajánlatkérő az összegzés 2. pontjában az alábbiakat is feltüntette:
"Ajánlati ár: az ajánlattevő a rendelkezésre bocsátott dokumentációban meghatározott objektumra tett ajánlatot, ajánlati árat. Az ajánlattevők valamennyien több tényezős ajánlati árat határoztak meg, amely árak mögött más és más műszaki tartalom állt. Az ajánlati ár és a műszaki tartalom összevetéséből kivehető volt, hogy a kiviteli tervben szereplő objektum teljes körűségére épül, azaz a kiviteli tervben foglaltakat a kivitelezés során teljes körűen megvalósítja. Az alacsonyabb pontszámot kapott ajánlatokban teljes körűség hiányzott, amely azt eredményezte volna, hogy a közbeszerzés tárgya hiányosan, nem teljes körűen valósul meg. A műszaki észrevétel nélküli és a műszaki észrevételt tartalmazó ajánlati árak között nagyfokú különbözőség mutatkozott. Az összes ajánlat közül a Bau-KIV 2000 Kft-é volt a legteljesebb, de még az is tartalmazott hiányosságokat. Az ajánlati ár önmagában az ajánlatok elbírálására a beruházás teljes körű megvalósítása vonatkozásában nem adott egyértelmű és elfogadható szempontot. Ezt figyelembe véve az ajánlatkérő élt a közbeszerzési törvény 56. § (2) bekezdés adta lehetőségével, vagyis: "Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe kell venni az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást." Ennek megfelelően az ajánlati árak az alábbi korrekciókat tartalmazzák:

várható pótmunka

Bau-KIV 2000 Kft.
70 000 000 + 562 500 = 70 562 500
Szigma-Szig Kft.
55 525 000 + 16 507 025 - 350 000 = 71 682 025
Polydom Rt.
69 980 000 + 14 426 229 - 130 000 = 84 276 229
PSN Kft.
72 506 140 + 5 088 710 - 6 122 345 = 71 412 505
Sugár Kft.
73 043 056 + 5 848 794 - 8 023 625 = 70 821 225
Kemler Kft.
76 204 190 + 8 354 193 = 85 158 383


Ajánlatkérő az Összegzés az eljárásról című irat 2. b) pontjában az ajánlatok értékelését az alábbiak szerint tüntette fel:
Az elbírálás részszempontjai A részszempontok súlyszámai Az ajánlattevő neve: Szigma-Szig Kft. Az ajánlattevő neve: Bau-KIV 2000 Kft. Az ajánlattevő neve: Polydom Rt.


Értékelési pontszám É. pontsz. és súlysz. szorzata Értékelési pontszám É. pontsz. és súlysz. szorzata Értékelési pontszám É. pontsz. és súlysz. szorzata
Korrigált műszaki észrevételt tartalmazó ajánlati ár 10
 3
 30
 6
 60
 2
 20
A kiírásnál kedvezőbb befejezési határidő vállalása 3
 1
 3
 3
 9
 6
 18
Vállalt késedelmi kötbér 1
 1
 1
 3
 3
 3
 3
A kért jótállási időn túl vállalt jótállás 1
 -
 -
 -
 -
 -
 -
A kért jótállási mértékén felül vállalt jótállás 1
 3
 3
 4
 4
 1
 1
Helyi munkaerő bevonása 1
 6
 6
 3
 3
 4
 4
Jólteljesítési biztosíték nyújtásának összege 3
 2
 6
 5
 15
 6
 18
Jólteljesítési biztosíték nyújtásának határideje 2
 4
 8
 3
 6
 2
 4
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként

57
100
68

Az elbírálás részszempontjai A részszempontok súlyszámai Az ajánlattevő neve: PSN Kft. Az ajánlattevő neve: Sugár Kft. Az ajánlattevő neve: Kemler Rt.


Értékelési pontszám É. pontsz. és súlysz. szorzata Értékelési pontszám É. pontsz. és súlysz. szorzata Értékelési pontszám É. pontsz. és súlysz. szorzata
Korrigált műszaki észrevételt tartalmazó ajánlati ár 10
 4
 40
 5
 50
 1
 10
A kiírásnál kedvezőbb befejezési határidő vállalása 3
 2
 2
 5
 15
 4
 12
Vállalt késedelmi kötbér 1
 4
 4
 5
 5
 6
 6
A kért jótállási időn túl vállalt jótállás 1
 -
 -
 -
 -
 -
 -
A kért jótállási mértékén felül vállalt jótállás 1
 5
 5
 3
 3
 6
 6
Helyi munkaerő bevonása 1
 5
 5
 -
 -
 -
 -
Jólteljesítési biztosíték nyújtásának összege 3
 3
 9
 2
 6
 4
 12
Jólteljesítési biztosíték nyújtásának határideje 2
 5
 10
 1
 2
 6
 12
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként

79
81
58

Ajánlatkérő az összegzés 2. c) pontjában a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolására még az alábbiakat is jelezte:
"Az ajánlati árat korrigáltuk a várható pótmunka (melyet az ajánlat nem tartalmazott) költségével az összehasonlíthatóság érdekében.
A többi kritériumnál nem korrigáltunk, mert az adatok összehasonlithatóak voltak. Ennek megfelelően a sorrendiség felállítható volt. Olyan esetekben, ahol a pályázók azonos helyen végeztek, ott mindkettő azonos pontszámot kapott, a soron következő viszont kettővel kevesebbet. Azokban az esetekben, amikor valamilyen szempontra valamelyik pályázó nem adott értékelhető adatot, ott azt nem értékeltük. Ebben az esetben is 6 pontot kapott az első helyezett és lefelé 1-gyel kevesebbet a következő."
Ajánlatkérő a nyertes ajánlatot benyújtó Bau-KIV 2000 Kft.-vel a szerződést 2003. november 5-én megkötötte.
Kérelmező 2003. november 12-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte az eredményhirdetés lefolytatását, melyen az összegzés adatait csak részben ismertették. Ezzel álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését. Vitatta továbbá ajánlatkérőnek az ajánlatokkal kapcsolatos értékelését és ezzel kapcsolatban sérelmezte a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megsértését. Előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban 0-10-ig terjedően határozta meg a ponthatárokat, ehelyett a legkedvezőbb ajánlat is csak 6 pontot kapott, tehát nem megfelelően végezte el ajánlatkérő az ajánlatok értékelését e szempontból. Vitatta az ajánlatkérő által végzett értékelést azért is, mert álláspontja szerint ajánlatkérő nem arányosított az egyes pontszámok megállapításakor, hanem sorba állította az ajánlatokat, ez pedig nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési módszernek. Sérelmezte továbbá azt, hogy ajánlatkérő a Kbt. 56. § (2) bekezdésére hivatkozva az ajánlati árakat korrigálta és az árak korrekciójára az összegzés nem ad magyarázatot. A saját ajánlatának a korrekciója semmiképpen sem érthető számára, ugyanis teljes körű ajánlatot tett, amellyel kapcsolatban további korrekcióra nem lett volna szükség, míg ez az ajánlatkérő által végzett árkorrekció az ajánlati árának kb. 30%-ával történő megemelését jelentette. Álláspontja szerint ajánlatkérő eljárása azért is jogsértő volt, mert a dokumentáció szerint a műszaki észrevételekkel növelt összeget ajánlattevőknek kellett megállapítani és ennek megfelelően teljes körűnek kellett lennie az ajánlatnak. Vitatta továbbá az eljárás eredményét is, álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdésének rendelkezését is, mert az ajánlatkérő által az ajánlati árak korrigálása és az értékelés során elkövetett jogsértések következtében nem az összességében legelőnyösebb ajánlat lett az eljárás nyertese.
Fentiek alapján kérte a jogsértések megállapítását, bírság kiszabását, ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az eredményhirdetési eljárás során kihirdették az első két helyezett nevét és összpontszámát, még a többi adat kihirdetésére adminisztratív okok miatt nem volt lehetőség, azonban az Összegzés az eljárásról című iratot minden ajánlattevőnek megküldték. Előadta továbbá, hogy az eredményhirdetéssel kapcsolatban az eredményhirdetésen kérelmező nem kifogásolta ajánlatkérő eljárását.
Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban előadta, hogy a Kbt. rendelkezései szerint járt el. Az ajánlati felhívásban és dokumentációban nem zárta ki az ár korrigálásának lehetőségét. A benyújtott ajánlatok műszaki észrevételeinek különbözősége által került olyan helyzetbe, hogy az ajánlatok tartalmát közös szintre kellett hoznia, ezzel a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglaltakat kellett teljesítenie, melyre a Kbt. lehetőségeket ad. Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban előadta, hogy a felhívásban nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a részszemponton belüli legkedvezőbb ajánlat a maximális 10 pontot fogja megkapni. Álláspontja szerint nem sértette meg az ajánlati felhívásban megjelölt részszempontokat és az általa előre meghatározott ponthatárok között értékelt, tekintettel arra, hogy 6 ajánlat volt ezért a legkedvezőbb a 6 pontot kapta. Előadta továbbá, hogy az ajánlatok értékelését úgy végezte, hogy mivel 6 pályázó volt, ezért a legjobb megkapta a 6 pontot, a második 5 pontot és így tovább. Valamennyi részszempontnál így járt el, ugyanakkor előadta, hogy nem határozta meg az ajánlati felhívásban, hogy egész pontot vagy részpontot arányosít egymáshoz.
Előadta továbbá, hogy kérelmezőnek az eredményhirdetést követő kérdéseit nem tartották megalapozottnak, ezért azt figyelmen kívül hagyva folytatták a közbeszerzési eljárást és kötötték meg a szerződést. Fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltként a BAU-KIV 2000 Kft. tett észrevételt, melyben előadta, hogy ajánlatkérő a Kbt. rendelkezései szerint járt el. Az értékelés során sem a bírálati részszempontok, sem a hozzá tartozó súlyszámok nem változtak és az előre meghatározott ponthatárok között értékelt ajánlatkérő. Továbbá ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozta meg, hogy melyik pontszámot fogja a legkedvezőbb ajánlathoz rendelni.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei - tekintettel a jogorvoslati kérelem benyújtása előtt megkötött szerződésre - nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Döntőbizottság először az ajánlatok műszaki tartalmának korrigálásával, azonos műszaki szintre hozásával kapcsolatos kérelmi elemek megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 40. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A Kbt. 56. § (2) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe kell vennie az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta, hogy az ajánlati dokumentáció részét képező költségvetés kitöltése mellett műszaki észrevételeket is kell tenni, melyben a kiviteli tervek alapján észlelt költségvetésben nem szereplő többlet és pótmunkákat is fel kell tüntetni, melyek ajánlati árát az ajánlati ár végösszegében szerepeltetni kell. Ajánlatkérő meghatározta azt is, hogy további költségeket többlet és pótmunkával kapcsolatban nem fogad el.
Ennek megfelelően a benyújtott ajánlatokban az egyes ajánlattevők feltüntették az általuk észlelt, a költségvetésben nem szereplő munkálatokat és ezt több-kevesebb "műszaki észrevétel" megtételével jelezték. Ezen tételek száma változó volt, a BAU-KIV 2000 Kft. esetében a 108 db.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a legtöbb műszaki észrevételt tartalmazó ajánlatot vette az ajánlatok értékelésének alapjául, illetve az ebben szereplő műszaki észrevételek meglétét, külön árazását, észrevételezését is vizsgálta az egyes ajánlatok műszaki tartalmának vizsgálatakor. Ajánlatkérő az egyes ajánlatok érvénytelenségéről nem hozott döntést, azok a Döntőbizottság álláspontja szerint is megfeleltek az ajánlati felhívás és dokumentációban szereplő - a kiviteli tervvel meghatározott - műszaki tartalomnak. Ajánlatkérő az ajánlatok műszaki tartalmának vizsgálata során a BAU-KIV 2000 Kft. által feltüntetett műszaki észrevételekben szereplő munkarészek és költségelemek meglétét vizsgálta a többi ajánlatban. Ezzel kapcsolatban azonban tisztázó kérdést nem tett fel az ajánlattevők felé. Ennek megfelelően az egyes munkarészeknek más költségvetési tételben való esetleges feltüntetését nem is vizsgálta. Ajánlatkérő - általa is elismerten - nem az ajánlati felhívásban meghatározott műszaki tartalomhoz hasonlította az egyes ajánlatok műszaki tartamát, hanem az általa legteljesebb, legmagasabb színvonalúnak minősített ajánlathoz viszonyította a többi ajánlatot. Ennek keretében az egyes ajánlatokat ajánlatkérő kiegészítette olyan munkarészekkel és azok ajánlati árával, melyek nem szerepeltek az általuk tett műszaki észrevételek között, azonban az ajánlatkérő által legteljesebbnek tekintett BAU-KIV 2000 Kft. ajánlatában szerepeltek. E munkarészek figyelembevételénél ajánlatkérő a BAU-KIV 2000 Kft. által megajánlott e részekre vonatkozó árakat vette figyelembe, illetve ezekkel egészítette ki egyes ajánlattevők ajánlati árait. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő azzal, hogy a műszaki tartalom tekintetében a dokumentációban meghatározott szinttől eltért és az általa legmagasabb műszaki tartalommal rendelkező ajánlatot tekintette az elvárt ajánlati tartalomnak és ehhez viszonyította a többi ajánlatot és ennek színvonalához viszonyítva "kiegészítette" módosította a többi ajánlatot az ajánlattét
eli határidő után, megsértette a Kbt. az ajánlati felhíváshoz és a dokumentációhoz való kötöttségéről rendelkező 26. § (2) bekezdését, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
Az ajánlattevők által megajánlott árak teljes körű ajánlati árak. Azoknak a "nyertes ajánlat tartalmához történő kiegészítése" nem indokolt, még az azonos műszaki tartalom indokával sem. Valamennyi ajánlat az épület komplett, terv szerinti, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra történő megvalósításra vonatkozik. Akkor, amikor ajánlatkérő a tervdokumentációt kibocsátotta, meghatározta a beszerzéshez kapcsolódó igényét. A tervdokumentációban rögzítette a megvalósítandó épület paramétereit és műszaki színvonalát. Az ajánlatkérő a Kbt. 26. § (2) bekezdésére tekintettel az értékelést nem végezheti úgy, hogy a dokumentációban megfogalmazott szinttől magasabb szintre korrigálja az ajánlatokat, és ezeket értékeli. Másrészről a kiviteli tervből meg nem állapítható elvégzendő munkák nem részei a beszerzés tárgyának, így azok költségei sem vehetők figyelembe az ajánlatok árainak meghatározásakor.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő olyan munkarészek árával egészítette ki az ajánlatokat, amely munkák csak a Bau-KIV 2000 Kft. ajánlatában voltak külön nevesítve és a munkarészek ajánlati árait is innen emelték át a többi ajánlatba. E munkarészek többlet és pótmunkákat tartalmaztak a költségvetés tételein és a létesítményjegyzékhez képest. A Döntőbizottság álláspontja szerint a többlet és pótmunkák költségei az ajánlat részét képezik az ajánlati dokumentáció és a kiviteli terv alapján és ezek az ajánlati árban benne kell hogy szerepeljenek és teljes körű vagyis műszaki szempontból érvényes ajánlat esetén az ajánlattevő köteles az általa megajánlott ajánlati árért azokat is megvalósítani. Ennek alapján ajánlatkérő amikor e munkarészek ajánlati árait - más ajánlatból kiemelve - az egyes ajánlatokhoz hozzáadta megsértette a Kbt. 56. § (2) bekezdés rendelkezését, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
Az ajánlati ár módosítása körében a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő azoknak az ajánlati részeknek az árait, melyek nem voltak a beszerzés tárgyai és nem kapcsolódtak ahhoz - bútorzat ára és területfejlesztési hozzájárulás összege - jogszerűen vonta le azokból az ajánlati árakból, melyekben azok szerepeltek.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy az ajánlati árak az alábbiak:
Ajánlattevők Ajánlati ár
BAU-KIV 2000 Kft. 70 000 000
Szigma-Szig Kft. 55 087 500
POLYDOM Kft. 69 850 000
PSN Kft. 66 383 795
SUGÁR Kft. 65 019 431
Kemler Kft. 76 204 190

A Döntőbizottság ezt követően az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kérelmi elemek megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta az egyes bírálati részszempontokon belül az értékelés során adható ponthatárokat 0-tól 10-ig és az ajánlatok értékelésének módszerét, amely egyszerű matematikai arányosítás.
Ezen előírások - figyelemmel a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezésére is - három kötelezettséget határoztak meg ajánlatkérő számára az ajánlatok pontozásos értékelése során. Az első az volt, hogy a kiosztott pontszámokat a 0-tól 10-ig terjedő ponttartományon belül adhatja ki csupán ajánlatkérő, vagyis e ponttartományon belül adhat pontot az egyes ajánlatokra. A második betartandó szabály az ajánlatok értékelése során az volt, hogy az egyes ajánlatok tartalmi elemeit egymáshoz kell arányosítani és ennek alapján kell megállapítani a pontszámokat. A harmadik kötelezettség pedig az volt - a Kbt. 55. § (6) bekezdés második mondata alapján - hogy a pontszámok kiosztása során az adott bírálati részszempontban legkedvezőbb tartalmi elemet tartalmazó ajánlatra maximális pontszámot kell megadni az ajánlatkérő által meghatározott ponthatárok között, vagyis jelen esetben ajánlatkérőnek a 10 pontot kell adnia az általa legkedvezőbbnek minősített ajánlatra, és ehhez képest kell arányosítani a többi ajánlat pontszámát.
E három feltételnek együttesen kellett eleget tennie az ajánlatkérői értékelésnek.
Ajánlatkérő - általa is elismerten - valamennyi bírálati részszempont esetében az ajánlatokat kedvezőség szerint sorba állította és az általa legkedvezőbbnek ítélt ajánlatra adta a 6 pontot, a többi ajánlat sorrend szerint eggyel kevesebb pontot kapott. Az egyes ajánlatok között a kedvezőség sorrendje szerint 1 pont különbséget adott ajánlattevő akkor is, ha pár százezer, akkor is, ha több millió forint, illetve 1 vagy 6 hónap volt az eltérés az egyes ajánlatok tartalmi elemei között, ami nem felel meg a felhívásban meghatározott arányosság elvének.
Ajánlatkérő az értékelés során a legkedvezőbb ajánlatra 6 pontot adott, nem pedig az ajánlati felhívásban meghatározott maximális 10 pontot.
Ajánlatkérő értékelési eljárása, illetve módszere nem felel meg az általa az ajánlati felhívásban meghatározott módszernek, hiszen ajánlatkérő matematikai arányosítást határozott meg módszerként, azonban az értékelés során egyszerű sorba állítást, kedvezőség szerinti rangsorolást, sorba állítást alkalmazott, mely értékelés nem eredményezhetett arányos értékelést.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezen magatartásával nem az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési ponthatárok között végezte az ajánlatok értékelését, hiszen ajánlatkérő a 0-10-ig terjedő ponttartományt határozta meg, mint lehetséges pontszámot az egyes ajánlatokkal kapcsolatban, és a Kbt. 55. § (6) bekezdése kifejezetten előírja azt, hogy a maximális pontszámot kell adni a legkedvezőbb ajánlatra. Ennek megfelelően a legkedvezőbb ajánlatnak az egyes bírálati részszempontokban meg kellett volna kapniuk a 10 pontot. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő - eltérő tartalmi elemeket tartalmazó ajánlatok - értékelése során valamennyi bírálati részszempont esetében eltért az ajánlati felhívásban meghatározottaktól és ez sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdésének rendelkezését, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
Kérelmező az értékelés jogszerűségén túl az eljárás eredményét is vitatta, ezért a Döntőbizottság elvégezte az ajánlatoknak az ajánlati felhívásban meghatározottak szerinti értékelését.


1. részszempont; ajánlati ár (Ft)
súlyszám 10

A Döntőbizottság az első bírálati részszempontban az ajánlatok értékelését az ajánlatokban szereplő ajánlati árak figyelembevételével - korrigálva őket a bútorzat árának és a közműfejlesztési hozzájárulásnak az összegével - az alábbiak szerint végezte el az ajánlati felhívásban meghatározott egyszerű matematikai arányosítással a maximális pontszám kiosztásával a 0-10-ig terjedő ponttartományban.

Ajánlattevők Ajánlati ár Pontszám Súlyszám Súlyozott pontszám
BAU-KIV 2000 Kft. 70 000 000 7,89 pont x 10 78,9 pont
Szigma-Szig Kft. 55 087 500 10 pont x 10 100 pont
POLYDOM Kft. 69 850 000 7,88 pont x 10 78,8 pont
PSN Kft. 66 383 795 8,29 pont x 10 82,9 pont
SUGÁR Kft. 65 019 431 8,47 pont x 10 84,7 pont
Kemler Kft. 76 204 190 7,22 pont x 10 72,2 pont

Kérelmező a többi bírálati részszempont értékelését az arányosítás és a maximális pontszám kiosztása kivételével nem kifogásolta. Ennek alapján a Döntőbizottság a többi bírálati részszempont esetében az értékelés alapjául szolgáló adatokat tényként fogadta el és csak a maximális pontszám kiadását és az arányosítást figyelembe vevő értékelést végezte el.

2. bírálati részszempont; a kiírásnál kedvezőbb befejezési határidő vállalása (hónap)
súlyszám: 3

Ajánlattevők Rövidebb hi. Pontszám Súlyszám Súlyozott pontszám
BAU-KIV 2000 Kft. 10
 5,88 x 3
 17,6
Szigma-Szig Kft. 8
 4,71 x 3
 14,1
POLYDOM Kft. 17
 10 x 3
 30
PSN Kft. 10
 5,88 x 3
 17,6
SUGÁR Kft. 11
 6,47 x 3
 19,4
Kemler Kft. 11
 6,47 x 3
 19,4


3. bírálati részszempont; vállalt késedelmi kötbér (Ft/nap) súlyszám: 1
Ajánlattevők Kötbér
 Pontszám Súlyszám Súlyozott pontszám
BAU-KIV 2000 Kft. 560 000
 8,3 x 1
 8,3
Szigma-Szig Kft. 135 000
 2,0 x 1 2,0
POLYDOM Kft. 560 000
 8,3 x 1 8,3
PSN Kft. 580 000
 8,7 x 1 8,7
SUGÁR Kft. 584 344
 8,7 x 1 8,7
Kemler Kft. 670 056
 10 x 1 10


4. bírálati részszempont a kért jótálláson túl vállalt jótállás (hónap)
súlyszám: 1
Ajánlattevők Többlet jótállási idő Pontszám Súlyszám Súlyozott pontszám
BAU-KIV 2000 Kft. 0
 0 x 1v
 0
Szigma-Szig Kft. 0
 0 x 1 0
POLYDOM Kft. 0
 0 x 1 0
PSN Kft. 0
 0 x 1 0
SUGÁR Kft. 0
 0 x 1 0
Kemler Kft. 0
 0 x 1 0

Valamennyi ajánlattevő a kért jótállást határozta meg ajánlatában, kedvezőbbet senki nem ajánlott meg, ajánlatkérő ezért az adható minimális pontszámot adta valamennyi ajánlatnak, mely eljárásra a Döntőbizottság álláspontja szerint megfelelt a Kbt. 55. § (6) bekezdés rendelkezésének.

5. bírálati részszempont; a kért jótállás mértékén felül vállalt jótállás (%)
súlyszám: 1
Ajánlattevők Többlet jótállás % Pontszám Súlyszám Súlyozott pontszám
BAU-KIV 2000 Kft. 4,25
 4,3 x 1
 4,3
Szigma-Szig Kft. 3
 3,0 x 1 3,0
POLYDOM Kft. 2
 2,0 x 1 2,0
PSN Kft. 5
 5,0 x 1 5,0
SUGÁR Kft. 3
 3,0 x 1 3,0
Kemler Kft. 10
 10 x 1 10

6. bírálati részszempont; helyi munkaerő bevonása (%)
súlyszám: 1
Ajánlattevők Helyi munkaerő Pontszám Súlyszám Súlyozott pontszám
BAU-KIV 2000 Kft. 42,5
 4,3 x 1
 4,3
Szigma-Szig Kft. 100
 10 x 1 10
POLYDOM Kft. 79
 7,9 x 1 7,9
PSN Kft. 90
 9,0 x 1 9,0
SUGÁR Kft. -
 0 x 1 0
Kemler Kft. -
 0 x 1 0

7. bírálati részszempont; jólteljesítési biztosíték nyújtásának összege (nettó ajánlati ár %-ában)
súlyszám: 3
Ajánlattevők Jóltelj. bizt. % Pontszám Súlyszám Súlyozott pontszám
BAU-KIV 2000 Kft. 14,26
 4,75 x 3
 14,3
Szigma-Szig Kft. 3
 1 x 3 3,0
POLYDOM Kft. 30
 10 x 3 30
PSN Kft. 5
 1,67 x 3 5,0
SUGÁR Kft. 3
 1 x 3 3,0
Kemler Kft. 10
 3,33 x 3 10,0


8. bírálati részszempont; jólteljesítési biztosíték nyújtásának határideje (hónap)
súlyszám: 2
Ajánlattevők Jóltelj. bizt. határidő Pontszám Súlyszám Súlyozott pontszám
BAU-KIV 2000 Kft. 15
 2,5 x 2
 5,0
Szigma-Szig Kft. 36
 6 x 2 12,0
POLYDOM Kft. 5
 0,8 x 2 1,6
PSN Kft. 46
 7,67 x 2 15,3
SUGÁR Kft. 0,66
 0,1 x 2 0,2
Kemler Kft. 60
 10 x 2 20,0

A Döntőbizottság a fentiek szerint elvégzett értékelése alapján megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás során benyújtott ajánlatok jogszerű értékelésével a következő az ajánlatok sorrendje:

Ajánlattevők Össz. súlyozott pontszám Helyezett
BAU-KIV 2000 Kft. 132,7
 5.
Szigma-Szig Kft. 144,1
 2.
POLYDOM Kft. 158,6
 1.
PSN Kft. 143,5
 3.
SUGÁR Kft. 119,0
 6.
Kemler Kft. 141,6
 4.

A Döntőbizottság az általa végzett fenti értékelés alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot minősítette az eljárás nyertesének amikor a Bau-KIV 2000 Kft. ajánlatát nyilvánította az eljárás nyertesének és így az ajánlatkérő jogsértő értékelése az eljárás eredményének jogszerűtlenségét is eredményezte. Ennek alapján ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdésének rendelkezését is, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően az eredményhirdetéssel kapcsolatos kérelemrész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő - általa is elismerten - az eredményhirdetési eljárás során csupán az első két helyezett nevét és összpontszámát ismertette. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az eredményhirdetés hiányosságai következtében az ajánlattevők az ajánlatok valódi tartalmáról és ajánlatkérő értékeléséről semmilyen konkrét információval nem rendelkeztek az Összegzés az eljárásról című irat megküldése előtt, holott ezeket az adatokat az ajánlatkérőnek a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján az eredményhirdetéskor ki kellett volna hirdetnie. Ajánlatkérő ezen eljárása jelentősen korlátozta az ajánlattevők azon lehetőségét, hogy az esetlegesen sérelmes döntés ellen a szerződéskötés előtt a kellő információk birtokában nyújthassanak be jogorvoslati kérelmet. A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezését, amikor az Összegzés az eljárásról című irat tartalmát csak töredékesen ismertette az eredményhirdetési eljáráson, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozott.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatosan felmerült költségek viselésére. A kérelmező jogorvoslattal kapcsolatban felmerült 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat és 50 000 Ft képviseleti költséget tüntetett fel, melynek megfizetésére kérte ajánlatkérő kötelezését.
Tekintettel arra, hogy a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértést követett el, az eljárási díj viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
A Döntőbizottság a továbbiakban nem kötelezte az ajánlatkérőt a kérelmező által feltüntetett képviseleti költség megtérítésére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja egyértelmű rendelkezést tartalmaz az igazgatási szolgáltatási díjjal, mint eljárási díjjal kapcsolatban, azonban nem határozza meg azt, hogy mit és milyen mértékben lehet az eljárás során felmerült költségnek tekinteni. Továbbá a Kbt. 19. § (1) bekezdés rendelkezése alapján mögöttes jogszabályként alkalmazandó az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény sem ismeri el a költségek között a kérelmező képviseleti költségeit. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet pedig csak a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről rendelkezik, így a Döntőbizottságnak - bár méltányolja a kérelmező költség iránti igényét - jogszabályi felhatalmazás hiányában annak megállapítására nem volt lehetősége.
Az is akadályát képezi a Döntőbizottság döntésének, hogy tényleges jogszabályi rendelkezés nem szabályozza a közigazgatási eljárásokban a jogi képviselet díját. A bírósági eljárásokról szóló jogszabályi rendelkezések pedig nem alkalmazhatóak, továbbá kérelmező nem igazolta ezen konkrét költségének felmerülését sem. Ezen indokokra tekintettel a Döntőbizottság elutasította a kérelmezőnek az igazgatási szolgáltatási díjon túli költségigényét.
A Kbt. 61. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzés eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró személy és szervezetek felelősségét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Bizottság bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására - a képviselő-testületi döntés következtében - jelen eljárásban nincs lehetőség.
Az eset összes körülményei között a Döntőbizottság mérlegelte, hogy a bírságolt szervezet a Kbt.-be ütköző magatartását 2002. január 1-jét követő eljárásával kapcsolatban először állapította meg, továbbá azt, hogy az ajánlatkérő mulasztására tekintettel az ajánlattevők olyan helyzetbe kerültek az eredményhirdetéskor, hogy az ajánlatkérő által végzett értékelés adatait nem ismerték teljeskörűen. A Döntőbizottság tekintettel volt arra is, hogy a szerződés megkötésére tekintettel a jogsérelem nem reparálható, figyelembe vette továbbá a beszerzés tárgyát, annak sajátosságait, valamint a megkötött szerződés nettó 56 000 000 Ft (bruttó 70 000 000 Ft-os) értékét, továbbá azt, hogy a jogsértések a közbeszerzési eljárás eredményét is befolyásolták. A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a törvényi kötelezettségek teljesítésén túl egyéb, az eljárást segítő, együttműködő magatartást nem tanúsított.
Az eset összes körülménye alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű (1 000 000 Ft) bírságnál magasabbat indokolt ajánlatkérővel szemben alkalmazni, tekintettel az elkövetett jogsértések jelentős súlyára, így ajánlatkérővel mint szervezettel szemben a bírság lehetséges maximális 30%-os (16,8 millió Ft-os) felső határára is figyelemmel 5 600 000 Ft, azaz ötmillió-hatszázezer forint bírság kiszabása áll arányban a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben és ennek megfelelően rendelkezett a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. december 19.

Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.