KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0192)
1024. Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.604/12/2003.
Tárgy: a Junior Rt. és Madaras Sándorné egyéni vállalkozó jogorvoslati kérelme Sajószentpéter Város Önkorm. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest Mester u. 29-31. képv.: dr. Szűcs Imre Zoltán ügyvéd (1142 Budapest Dorozsmai u. 37/A - továbbiakban: kérelmező I.) jogorvoslati kérelmét -, melyet Sajószentpéter Város Önkormányzata (3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4.) az ajánlatkérő kezelésében lévő közintézmények közétkeztetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
Madaras Sándorné egyéni vállalkozó (3525 Miskolc Széchenyi István u. 105., továbbiakban: kérelmező II.) jogorvoslati kérelmét - melyet Sajószentpéter Város Önkormányzata az ajánlatkérő kezelésében lévő közintézmények közétkeztetése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő október 1-jén megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A felhívás szerint óvodák részére egész évben munkanapokon, általános iskolák részére a szorgalmi időszak alatt munkanapokon, időskorúak részére egész évben munka-, ünnepnapokon és hétvégén kellett étkezést biztosítani.
A felhívás 6. a) pontjában az ajánlattételi határidőt ekként határozta meg: "Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával: jelen ajánlati felhívás Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételének napjától számított 41. nap 11.00 óra. Amennyiben ez nem munkanap, akkor az ezt követő munkanap 11.00 óra."
A 16. pont b) pontjában a kizáró okok fenn nem állása igazolására írásos nyilatkozatot kellett csatolni arra, hogy ajánlattevő nem tartozik a Kbt. 46. § (1) bekezdés a), c) pontjai, illetve a (2) bekezdés hatálya alá, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
Az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására - többek között - előírta, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell azon szakemberek, illetve vezetők megnevezését, képzettségük ismertetését, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek, továbbá külön kitérve arra, hogy a helyi lakosokat vagy más település lakosait tervezi foglalkoztatni.
Az ajánlati dokumentáció része volt a bérleti szerződés, melytől ajánlatkérő eltérést nem engedett. A szerződés 4.9 pontja így szólt: az ajánlattevő "A hulladék higiénikus tárolásáról és elszállításáról köteles gondoskodni."
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet a következő bírálati részszempontok és azokhoz rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
részszempontok
súlyszámok
- az ajánlati ár mértéke 7
- szerződéses időszakban tervezett áremelés mértéke az inflációhoz viszonyítva %-ban 2,5
- foglalkoztatásba bevonni kívánt helyi munkaerő aránya 0,5
Az ajánlati ár megadásának módját a 3. sz. melléklet tartalmazta, miszerint intézmény (óvodák, iskolák, egyéb) és étkezési típusonként (reggeli, ebéd, vacsora), "nyersanyagnorma áfa nélkül", "nyersanyagnorma áfával", "eladási ár áfa nélkül", "eladási ár áfával" bontásban rovatokba kellett a megajánlott összegeket beírni.
Az ajánlati dokumentációt 6 cég vásárolta meg.
A felhívás szövegezése alapján számított ajánlattételi határidőre, november 10-én 11.00 órára a kérelmező II. és az Elemen Rt. és a PUB IV Bt. nyújtotta be ajánlatát.
Kérelmező I. november 11-én adta le ajánlatát ajánlatkérőhöz.
Ajánlatkérő november 11-én értesítette kérelmező I.-et, hogy ajánlatát nem fogadja el, mert "a határidők számítására vonatkozó szabályok értelmében az ajánlattételi határidő 2003. november 10. napján délelőtt 11.00 órakor lejárt."
Ajánlatkérő december 11-én eredményt hirdetett, miszerint az eljárás nyertese az Elamen Rt., a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező II. A PUB IV. Bt. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította.
Kérelmező I. november 19-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem fogadta be ajánlatát, álláspontja szerint a határidők számításának a Kbt. 29. § (6) bekezdésében rögzített szabálya szerint az ajánlattételi határidő nem november 10-én, hanem november 11-én volt. Kérte a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése megsértése megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideig lenes intézkedésként ajánlatkérő kötelezését arra, hogy őt az eljárásba vonja be.
A jogorvoslati eljárásban december 18-án tartott tárgyaláson kérte továbbá a Kbt. 25. §-a, a 29. § (6) bekezdése és az 52. § (2) bekezdés a) pontja megsértése megállapítását. Ez utóbbi jogsértés megállapítására irányuló kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő csak akkor zárhatta volna őt ki az eljárásból, ha kimondja ajánlata érvénytelenségét. Közölte, hogy ajánlatkérő jogsértéséről november 11-én szerzett tudomást, amikor is ajánlatkérő közölte vele, hogy november 10-ét tekinti az ajánlattételi határidő lejártának.
Ajánlatkérő észrevételében és a tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban közölt ajánlattételi határidőhöz kötve volt, így annak lejártát csak az abban foglaltak szerint számíthatta. A kérelmezőn kívüli ajánlattevők is vele egyezően értelmezték a felhívásnak az ajánlattételi határidőre vonatkozó előírását. Közölte, hogy kérelmező I. október 10-ig vásárolta meg az ajánlati dokumentációt. Előadta továbbá, hogy betartotta a Kbt. 47. § (1) bekezdésének az ajánlattételi határidő mértékére vonatkozó rendelkezését, miszerint az 40 napnál nem lehet rövidebb.
Kérelmező II. december 12-én terjesztette elő jogorvoslati kérelmét.
Sérelmezte, hogy az eredményhirdetésen ajánlatkérő nem adta át részére az összegzést, nem adott tájékoztatást a nyertes ajánlat szerinti nyersanyagnormákról, haszonkulcsokról. Ajánlata 185 szolgáltatási napra vonatkozott, a nyertesé csak 180 napra. Álláspontja szerint ajánlata kedvezőbb volt a nyertesénél. Ajánlatkérő nem vette figyelembe az értékelésnél az 59. § (2), (4) és (5) bekezdése rendelkezéseit, nevezetesen azt, hogy ő kizárólag BAZ megye környezetbarát védjegyhasználattal rendelkező magyar termékeit használja és egyéni vállalkozóként több millió Ft adót fizetett az ajánlatkérő önkormányzatnak.
Kifogásolta továbbá, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a nyertes ajánlatát, holott az több okból érvénytelen;
- nem csatolta a helyi adóra vonatkozó igazolást,
- nem csatolta a konyha dolgozóinak szakmai önéletrajzát, a bérleti szerződés 4.9. pontjára vonatkozóan nem csatolta a veszélyes hulladék megsemmisítésére kötött szerződést,
- nem nevezte meg az általa a teljesítésbe bevonandó helyi lakosokból álló dolgozókat.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy az összegzést ismertette az eredményhirdetésen, azt öt munkanapon belül megküldte az ajánlattevőknek.
Az összegzésnek nem kell tartalmaznia a nyersanyagnormák és a haszonkulcs adatait, mert az értékelés az ezeket magukban foglaló ajánlati árak alapján történt. Az értékelésnél annak nem volt jelentősége, hogy 185 vagy 180 nap szolgáltatási napra vonatkozott-e az ajánlat, mert ez az eltérés az összes szolgáltatási napokhoz képest elenyésző.
Az 59. § (2), (4) és (5) bekezdésének nem volt szerepe az értékelésnél, mert mindegyik ajánlattevő belföldi munkaerő foglalkoztatása útján látja el a beszerzés tárgya szerinti szolgáltatást. Az ajánlatkérő felé fizetett adónak az értékelésnél nincs jelentősége.
A nyertes ajánlat nem érvénytelen, mert a helyi adókra nézve a felhívásban nem kérte az igazolás csatolását; a konyha dolgozói szakmai önéletrajza csatolását nem írta elő, csak a vezetők és a minőség-ellenőrzésért felelős személyekét, a bérleti szerződés 4.9. pontja alapján a veszélyes hulladék megsemmisítésére kötött szerződést nem kellett csatolni, valamint nem kellett megnevezni a helyi lakosokból álló dolgozókat.
A Döntőbizottság a D.604/2003. és a D.651/2003. sz. alatt indult jogorvoslati eljárásokat D.604/2003. sz. alatt egyesítette.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján a következőket állapította meg:
Kérelmező I. sérelmezte, hogy ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártára hivatkozva nem fogadta be ajánlatát.
A 26. § (2) bekezdése előírja: "A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltétetekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van."
A 29. § (6) bekezdése alapján "a hirdetményben megjelölt határidők a Közbeszerzési Értesítő megjelenését követő napon kezdődnek, és legkorábban az e törvényben megjelölt legrövidebb időtartamot követő első munkanapon járnak le."
A két rendelkezés összevetéséből megállapítható, hogy ajánlatkérő a felhívásban a 29. § (6) bekezdésében előírt határidő- számítási módtól eltérően határozta meg az ajánlattételi határidő számításának módját. E számítási mód jogsértő voltának megállapítása iránt az erről való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül lehetett volna kérelmezni a jogorvoslati eljárást, ezzel a lehetőséggel egyik ajánlattevő sem élt, a kérelmező kivételével ajánlatukat a felhívás szerint számított ajánlattételi határidőben adták be.
Az ajánlati felhívásban foglaltakról való tudomásszerzés időpontja legkésőbb az ajánlati dokumentáció megvásárlása lehetőségének időpontjára, október 16-ra tehető, az ettől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül lehetett előterjeszteni az elkésettség jogkövetkezménye nélkül a jogorvoslati kérelmet.
Kérelmező I. jogorvoslati kérelmét a 15 napos jogvesztő határidő lejárta után, november 19-én terjesztette elő.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező elkésetten terjesztette elő jogorvoslati kérelmét, ezért azt elutasította.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező által megjelölt időpontot a tudomásszerzés időpontjaként. A jogsértést ajánlatkérő nem azáltal követte el, hogy kötve magát az ajánlati felhívásban meghatározott számítási módhoz, november 10-én tekintette lejártnak az ajánlattételi határidőt és így a kérelmező november 11-én benyújtott ajánlatát nem fogadta be, hanem azáltal, hogy a felhívásban az ajánlattételi határidő számítási módját a Kbt. 29. § (6) bekezdésében foglalt előírástól eltérően határozta meg.
Kérelmező I. kérte a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése, valamint az 52. § (2) bekezdés a) pontja megsértésének megállapítását is.
A Kbt. 24. §-a alapelvi rendelkezéseinek megállapítására akkor kerülhet sor, ha ajánlatkérő magatartása nem sérti ugyan a Kbt. valamelyik más rendelkezését, de arról mégis megállapítható az ajánlattevők esélyegyenlősége megsértése, illetve az, hogy ajánlatkérő nem biztosította az eljárás nyíltságát vagy tisztaságát.
Ajánlatkérő nem sértette meg az esélyegyenlőséget, mert mindegyik ajánlattevőre azonosan alkalmazta az ajánlattételi határidő számítására általa meghatározott szabályt.
A verseny tisztasága nem sérült, mert ajánlatkérő nem a Kbt. rendelkezését megsértő célzattal, vagy valamelyik ajánlattevő privilégizálása céljából, hanem a Kbt. 26. § (2) bekezdésében rögzített ajánlati kötöttségnek való megfelelése okán nem fogadta be a kérelmező I. ajánlatát.
Ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés a) pontját, mert az ajánlati felhívás szerinti számítási mód alapján november 10. és nem november 11. volt az ajánlattételi határidő, így kérelmező I. november 11-én benyújtott ajánlatát helytállóan tartotta elkésetten benyújtottnak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kérelmező I. ajánlata be nem fogadása által nem sértette meg sem a Kbt. alapelvi rendelkezéseit, sem a Kbt. 52. § (2) bekezdés a) pontját, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Kérelmező I. kifogásolta, hogy ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés a) pontja alapján nem mondta ki az ajánlata érvénytelenségét, e jogkövetkezmény alkalmazása nélkül tagadta meg ajánlata befogadását.
A Döntőbizottság nem fogadta el kérelmező I. kifogását, mert ajánlatkérő azon közlése, hogy "a határidő számítására vonatkozó szabályok értelmében az ajánlattételi határidő november 10-én" lejárt, tartalmilag az elkésettség miatti érvénytelenség kimondásának tekinthető.
Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy ajánlatkérőnek az összegzés 3. pontjában a kérelmező I.-et is meg kellett volna jelölni mint "érvénytelen, és ezért kizárt ajánlattevőt", de mivel kérelmező I. nem sérelmezte ajánlatkérő ezen mulasztását, a Döntőbizottság eltekintett a jogkövetkezmény alkalmazásától.
Kérelmező II. sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem adta át részére az eredményhirdetésen az összegzést.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
A rendelkezés nem írja elő, hogy az ajánlatkérőnek összegzést az eredményhirdetéskor kell átadni az ajánlattevőknek, így ajánlatkérő eljárása nem e tekintetben nem volt jogsértő. Ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasítja.
Kérelmező II. sérelmezte, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésen nem adott tájékoztatást a nyertes ajánlat szerinti nyersanyagnormákról, haszonkulcsokról.
A 61. § (1) bekezdése alapján az eredményhirdetésen azokat az adatokat kell ismertetni, amelyek az összegzésben szerepelnek. Az 5. sz. melléklet e vonatkozásban az összegzés tartalmaként az ajánlatok részszempontjai szerinti tartalmi elemeinek ismertetését írja elő. A nyersanyagnorma és a haszonkulcs nem volt bírálati részszempont, hanem az ezek figyelembevételével is képzett ajánlati ár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést azáltal, hogy az eredményhirdetésen nem ismertette a nyertes ajánlatokban szereplő nyersanyagnormákat és haszonkulcsokat, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező II. sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem vette figyelembe, hogy az ő ajánlata 185 szolgáltatási napra vonatkozó ajánlati árat tartalmazott, a nyertesé csak 180 napra vonatkozó ajánlati árat.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlott szolgáltatási napokat illetően a kérelmező II. és a nyertes ajánlatát és megállapította, hogy helytálló az ajánlatkérő hivatkozása, miszerint az összes szolgáltatási napok számához képest az 5 nap eltérés elenyésző.
A felhívás szerint óvodai, iskolai és szociális étkeztetésre kellett ajánlatot tenni. A kérelmező II. bruttó ajánlati ára 130 530 107 Ft, a nyertesé 122 716 195 Ft volt, ami kérelmező II. vonatkozásában 210 nap óvodai, 185 nap iskolai és 365 nap szociális étkeztetés (összesen 760 nap), a nyertes vonatkozásában 210 nap óvodai, 180 nap iskolai és 365 nap szociális étkeztetés (összesen 755 nap) árát foglalja magában.
A szolgáltatási napok számában kérelmező II.-nél mutatkozó 5 napos többlet nem kompenzálja a 8 millió Ft-os árkülönbözet fennállását, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező II. kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő jogsértően járt el, mert az ajánlatok értékelésénél nem vette figyelembe a Kbt. 59. § (2), (4) és (5) bekezdésében foglalt szabályokat.
A Döntőbizottság ezen rendelkezések egyenértékűségi, illetőleg előnyben részesítési szabályait az ajánlatkérő által hivatkozottakkal azonos okból nem tartja alkalmazhatónak, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Az ajánlatkérő által hivatkozott indokokból a Döntőbizottság nem állapította meg a nyertes ajánlat érvénytelenségét, így a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 22.
Dr. Csitkei Mária s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.