FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (0265)
Ikt. sz.: 13.K.31.049/2003/5.
A Fővárosi Bíróság a dr. Patay Géza ügyvéd (1026 Budapest, Pasaréti út 72.) által képviselt Architekton Rt. (2100 Gödöllő, Liget u. 2.) felperesnek a Kalmárné Diósy Ildikó közbeszerzési biztos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.69/17/2003.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Pórffy Miklós jogtanácsos által képviselt MŰBER-INVECON Rt. (1016 Budapest, Mészáros u 10.) beavatkozott - meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság az alperes D.69/17/2003. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.
A perben felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik. A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A Magyar Nemzeti Múzeum mint ajánlatkérő a 2002. szeptember 18-án közzétett részvételi felhívásával nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást indított a Magyar Nemzeti Múzeum rekonstrukciójának III. üteme, 2002-2004-ig kivitelezésének megvalósítása tárgyában. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lebonyolításával a MŰBER-INVECON Kft.-t bízta meg.
A részvételi felhívásra jelentkező hét pályázót az ajánlatkérő a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősítette, ezért részükre ajánlati felhívást küldött.
Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő az ajánlat tartalmi követelményei között előírta a teljesítési, jóteljesítési bankgarancia szándéknyilatkozat benyújtását, és meghatározta, hogy a szerződéses ár végleges prognosztizált átalányár, amely a tárgyi munkával kapcsolatos minden költséget tartalmaz. Érvénytelen az ajánlat, ha
- nem tartalmaz olyan nyilatkozatot, hogy az ajánlattevő teljeskörűen elfogadja az ajánlatkérő által adott szerződéstervezetet,
- nem tartalmaz olyan nyilatkozatot, hogy az ajánlat teljeskörűen tartalmazza mindazokat a feladatokat és azok költségét, amelyek a létesítmény rendetetésszerű használatához szükségesek.
Az ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el a következő elbírálási részszempontok alapján: ajánlati ár, késedelmi kötbér mértéke, meghiúsulási kötbér mértéke, teljesítési garancia időtartama, jótállási garancia időtartama, teljesítési bankgarancia mértéke, jótállási bankgarancia mértéke, határidő.
Az ajánlatkérő által kiadott tervdokumentáció rögzítette az ajánlat műszaki tartalmát, amelynek részét képezte a munkanemenként összeállított árazatlan költségvetési kiírás. Az épületgépészeti munkákra vonatkozó kötet 9. oldalán a Technológiai rendszerek között az ajánlatkérő megjelölte a központi porszívó csatlakozásokat, ezen belül a központi porelszívó hálózatot, a 16. oldalon a 37. tételnél 4 db Q=600 W(80/60 °C), a 38. tételnél 7 db Q=1000 W(80/60 °C), a 39. tételnél 9 db 0=2000 W(80/ 60 °C) acéllemez lapradiátort.
Az épületgépészetet tartalmazó tender dokumentációból a restaurátor műhely tételek mellett több tétel is kihúzásra került. A tenderdokumentáción kívül az ajánlatkérő kiadott egy két- oldalas anyagot, amelynek 3.3. pontja ,,a restaurátor műhelyek földszinti területe az előcsarnok alatt'' címet viselte, a második oldal pedig rögzítette azokat a munkarészeket, amelyeket az árazatlan költségvetés nem tartalmazott. A 3.3. pont tekintetében a negyedik bekezdés a technológiai gépészetet (porelszívó és desztilláltvíz-hálózat ) jelölte meg.
A 2002. november 26-án és 28-án tartott helyszíni konzultáción feltett ajánlattevői kérdésekre válaszolva az ajánlatkérő közölte, hogy a restaurátor műhelyekbe csak a padlóba, oldalfalba és mennyezetvakolatba kerülő vezetékek kerülnek kiépítésre, a technológiai rendszereknél a beépített vezetékeken túl nem tárgya a porszívó rendszer a tendernek, a restaurátor műhelynél csak a víz-csatorna, fűtési vezetékeket kell a tenderbe költségelni, a földszint összes többi részén kompletten az összes szelvénnyel együtt kell az épületgépészetet kiírni.
A 2002. december 16-ig tartó ajánlattételi határidőben hat ajánlattevő - köztük az felperes - nyújtott be ajánlatot.
A felperes az ajánlatában 2002. december 13-i keltezésű ajánlati levelet és 2002. december 15-i keltezésű szerződéstervezetet csatolt be. Az ajánlati levél 7. oldala és a szerződéstervezet 54. oldala tartalmazta az általa vállalt garancia mértékét és időtartamát. Ajánlatához csatolta a Budapest. Bank Rt. 2002. december 10-én kelt szándéknyilatkozatát, amely szerint a banknak tudomása van arról, hogy az Architekton Rt. e közbeszerzési eljárásban pályázatot kíván benyújtani, és kifejezi szándékát az Rt. felé az ajánlat szerinti teljes bankgarancia nyújtására.
Az ajánlatkérő külső szakértők közreműködésével vizsgálta meg az ajánlatokat, majd megállapította, hogy öt ajánlat érvénytelen. Az eredményhirdetés időpontját a tervezett 2003. január 27-ről 2003. február 11-re halasztotta.
A 2003. február 11-én tartott eredményhirdetésen az eljárás nyertesének a MASZER Rt-t hirdették ki. Az ajánlatkérő képviselője az összegzés felolvasásával ismertette az érvénytelen ajánlatokkal kapcsolatos döntést, amelyet a felperes esetében az alábbiakkal indokolt:
- teljesítési és jótállási bankgarancia szándéknyilatkozat konkrét összeg és időtartam megjelölése hiányában érvénytelen,
- műszaki tartalom az épületgépészeti munkáknál hiányos,
- teljességi nyilatkozat nem valós.
A felperes képviselőjének kérésére további indokok is elhangzottak, amelyek szerint az ajánlat nem tartalmazza a tender költségvetés 9. oldalán szereplő központi porelszívó hálózatot, valamint a költségvetés 37., 38. és 39. tételében szereplő 20 db radiátor beépítését.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2003. február 19-én az eljárást lezáró szerződést megkötötte.
A felperes (kérelmező) 2003. február 13-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez.
Előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (2) bekezdését, mivel az eredményhirdetést valótlan indokkal - az ajánlatok kiértékelésének jelentős munkamennyiség megjelölésével - halasztotta el, amely arra figyelemmel, hogy csak egy érvényes ajánlat volt, jogsértő indok, és ez közvetetten sérti a verseny tisztaságának alapelvét. Hivatkozott arra is, hogy az összegzésben az érvénytelenség indokai általánosak, azokból konkrét hiányosságokat megállapítani nem lehet, így az nem felel meg a Kbt. elő írásainak.
Sérelmezte az ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását is, mert álláspontja szerint ajánlata megfelelt a felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak mind a bankgarancia-szándéknyilatkozat, mind az épületgépészeti munkák tekintetében.
A műszaki érvénytelenségi okkal kapcsolatban a felperes kifejtette, hogy csak szöveges kiírás készült, amelyet az ajánlatkérő már a tenderfüzetben, majd a kérdésekre adott válaszaiban pontosított. A központi porelszívó vezetékek esetében a vakolat alá kerülő vezetékekről volt szó, de a központi porelszívó vezetékeit nem a vakolat alá kell elhelyezni. A radiátorokkal kapcsolatban előadta, hogy a megjelölt tételek acéllemez lapradiátorok, amelyek csak a restaurátor műhelyben kerültek kiírásra, de a tervező közlése szerint a restaurátor műhely tételei elmaradnak. Az összes vizesblokkban ablakfülke van, és a kiírás szerint az ablakfülkékben öntöttvas radiátorokat kell elhelyezni, tehát lapradiátorokra nem kellett ajánlatot tenni.
Hivatkozott arra is, hogy a dokumentációhoz kiadott 2 oldalas anyagban leírtakat úgy értelmezték, hogy a porelszívó hálózat nem része a kiírásnak. Csatolta továbbá a szándéknyilatkozatot adó bank 2003. február 12-én kelt azon nyilatkozatát, amely szerint a bank az ajánlat ismeretében és a céggel kialakított gyakorlatnak megfelelően adta ki a 2002. december 10-én kelt szándéknyilatkozatot a saját szabályai, szokásai szerint. Arra vonatkozóan, hogy ajánlatának műszaki tartalma teljes körű volt, igazságügyi műszaki szakértői véleményt csatolt.
Kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Az alperes a 2003. március 21-én kelt D.69/17/2003. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította.
A határozat indokolása szerint az ajánlatkérő, ill. a lebonyolító jogosult a körültekintő értékelés elkészítése érdekében külső szakértői véleményt beszerezni. Az eredményhirdetés időpontjának elhalasztása az érvénytelenségi okok vizsgálatát is magába foglaló, időigényes értékelési folyamat miatt vált szükségessé, így az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (2) bekezdését nem sértette meg.
Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő az összegzésben a kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos döntését oly módon indokolta, hogy a jogszabályhely megjelölése nélkül azt tartalmilag idézte, az érvénytelenség három indokát megjelölte, de a műszaki tartalom hiányosságait érintően részletes indokolást nem közölt. Az alperes rámutatott arra, hogy a Kbt. 61. § (7) bekezdése követeli meg a részletes indokolást, az összegzésnek nem feltétlenül szükséges kimerítő indokolást tartalmaznia az érvénytelenség okairól. Az alperes álláspontja szerint az ajánlatkérő eljárása nem sértette meg a Kbt. 61. § (1) bekezdését, mert az ajánlatkérő által készített összegzésben lévő indokolás kielégítő, megfelelő tartalommal bír a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét illetően.
Az alperes a felperes ajánlatával kapcsolatban megállapított három érvénytelenségi ok közül az első kettőt megalapozottnak találta, míg a teljességi nyilatkozat valótlanságára vonatkozó indokot nem minősítette önálló érvénytelenségi oknak.
Az alperes megállapította, hogy a teljesítési és jótállási bankgarancia szándéknyilatkozat csatolása az ajánlati felhívás alapján egyértelmű követelmény volt.
A nyilatkozat szövegére vonatkozóan elő írást az ajánlatkérő nem tett, de a bankgaranciák tartalmát illetően közölte az igényét, amikor a biztosítékok minimális mértékét és időtartamát meghatározta. Jelen esetben az elbírálás több részszempontja a teljesítési és jótállási bankgarancia vállalás adataira épült, amelyeket a szándéknyilatkozatokkal kellett megerősíteni. Az ajánlatkérő helyesen állapította meg, hogy a kérelmező által csatolt bankgarancia szándéknyilatkozat nem tartalmazza az összeghatárt és a határidőt, utalt viszont a kérelmező ajánlatának tartalmára, és a kérelmező az ajánlata más részeiben - az ajánlati levélben és a szerződéstervezetben - valóban meghatározta az általa vállalt garancia mértékét és időtartamát. A banknak azonban azt kellett volna igazolnia a szándéknyilatkozattal, hogy az ajánlattevő által vállalt mértékben és határidőkig az ott meghatározott feltétel bekövetkezése esetére kész a bankgarancia biztosítására. A bank azon nyilatkozata, hogy az ajánlat szerinti bankgarancia nyújtására vállalkozik, nem egyértelmű, mivel a bank a nyilatkozatot már 2002. december 10-én kiadta, az ajánlati levél és szerződés keltezése pedig 2002. december 13. napja, a bank tehát a kérelmező által benyújtott ajánlatot végleges formájában nem ismerhette. A nyilatkozatból az ajánlatkérő számára nem volt megállapítható, hogy a szándéknyilatkozat valóban a kérelmező által később elkészített, majd benyújtott ajánlatban tett vállalásokat igazolja vissza. A bankgarancia nyilatkozat tehát nem teljesíti az ajánlatkérő többletbiztosíték iránti igényét, tartalmilag sem tekinthető az ajánlat részeként megkövetelt okmánynak, ezért jogszerű alapot szolgáltatott az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására.
Az alperes a kérelmező ajánlatának műszaki hiányosságaival kapcsolatban megállapította, hogy az ajánlatkérő a tenderdokumentáció címlapján tett nyilatkozatával egyértelműen jelezte, hogy a szükséges kihúzásokat elvégezték, tehát a többi tételnek az ajánlatok műszaki tartalmában szerepelnie kell. Az ajánlatkérő nem tett olyan nyilatkozatot, hogy a központi porelszívó csatlakozásokra vonatkozó teljes tételt el kellene hagyni, hanem egyértelműen azt válaszolta, hogy a porelszívó rendszer vezetéket ki kell építeni, annak csak a többi része nem képezi a beszerzés tárgyát.
Az alperes megállapította, hogy a kérelmező ajánlatának 168. oldalán a porelszívó hálózat nem került beárazásra, illetve értéke 0 Ft, vagyis az ajánlat nem terjed ki a műszaki tartalom ezen részére.
A központi fűtéssel kapcsolatos ajánlat sem teljes körű, mivel a gépészeti tenderdokumentáció 37-39. tételeit az ajánlatkérő nem húzta ki, így azt az ajánlatban szintén szerepeltetni kellett volna. A kérelmező ajánlata a 174. oldalon e tételeket 0 Ft értekkel tüntette fel, tehát az ajánlata nem terjed ki a műszaki tartalom ezen részére sem.
Az alperes ideiglenes intézkedést - törvényi feltételeinek hiánya miatt - nem alkalmazott.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Az eredményhirdetés időpontjának elhalasztását továbbra sem látta indokoltnak, mert álláspontja szerint a benyújtott hat ajánlat érvénytelenségi vizsgálata - az ajánlatkérő által szükségesnek tartott 53 nappal szemben - kb. 3 nap alatt szakszerűen elvégezhető. Utalt arra, hogy a nyertes ajánlat elbírálása már csak formai feladat volt, mert egyetlen érvényes ajánlatként minden elbírálási részszempontra a legmagasabb pontszámot kellett kapnia. Hangsúlyozta, hogy a közbeszerzési eljárás lebonyolítója igen nagy közbeszerzési tapasztalattal rendelkező, kifejezetten az ajánlatok elbírálásra üzletszerűen szakosodott cég, amelytől elvárható lett volna a felmerült műszaki érvénytelenségi okok gyors eldöntése. A dokumentációt a lebonyolító maga készítette el, így az ajánlatok ehhez való hasonlítása nem tűnik bonyolult feladatnak, a jogi tartalmú érvénytelenségi okok vizsgálata pedig 30 nap alatt gond nélkül elvégezhető jogászi feladat. Utalt arra is, hogy az alperes nem az ajánlatok elbírálásához szükséges munkamennyiség nagyságával, hanem az elbírálás időigénye miatt látta az eredményhirdetés elhalasztását igazoltnak, amely bizonyítja az ajánlatkérői indok valótlanságát.
Az eljárásról készült összegzéssel kapcsolatban sem fogadta el a felperes az alperesi határozatban foglaltakat. Hivatkozott arra, hogy a Kbt. 5. számú mellékletének harmadik pontja egyértelműen megköveteli az érvénytelenség indokainak megjelölését. Az indokokat úgy kell megjelölni, hogy abból a jogsértés konkrétan megállapítható legyen. Amennyiben az ajánlatkérő a Kbt. 61. § (7) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét az ,,Összegzés, az eljárásról'' elnevezésű iratban kívánja teljesíteni, akkor ennek az iratnak az elkészítésekor nemcsak a Kbt. 61. § (1) bekezdését, hanem a (7) bekezdését is maradéktalanul be kell tartani. Hivatkozott arra, hogy maga az alperes is megállapította, hogy az összegzésben szereplő indokolás nem kellően részletes, ebből pedig egyértelműen az következik, hogy az ajánlatkérő az eljárása során megsértette a Kbt. 61. § (7) bekezdését is.
A teljesítési és jótállási bankgarancia nyilatkozat hiányosságára alapított érvénytelenségi okkal kapcsolatban a felperes előadta, hogy az ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban nem határozta meg azt, hogy mi a bankgarancia szándéknyilatkozat általa elvárt kötelező tartalma, és erre jogszabályi elő írás sincs. Erre tekintettel az ajánlatkérő érvénytelenségi okként nem róhatta volna terhére azt, hogy a szándéknyilatkozatban a konkrét összeg és időtartam nem szerepel. A szándéknyilatkozat lényege az, hogy nem konkrét kötelezettségvállalásról, hanem csupán szándék kifejezéséről van szó, ennek pedig az általuk csatolt nyilatkozat megfelelt. A banki szándéknyilatkozat szövege szerint a Budapest Bank Rt. az Architekton Kft. felé kifejezi szándékát az ajánlat szerinti teljesítési, illetve jóteljesítési bankgarancia nyújtására, az ajánlatuk 7. oldala pedig nevesítve tartalmazta a teljesítési bankgarancia mértékét és időtartamát.
Az ajánlat műszaki tartalmának hiányosságát illetően előadta, hogy az ajánlatkérő tévesen állapította meg azt, hogy az ajánlata nem terjed ki a porelszívó-hálózatra és a 37-39. tételekre. Az ajánlatban szerepelnek ezek a tételek, a teljességi nyilatkozata azokra is kiterjed, e tételekhez rendelt ,,0'' érték megjelölést pedig jogszabály nem tiltja.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy az építési beruházásokra vonatkozó, közbeszerzési eljárások során benyújtott ajánlatok elbírálására a Kbt. is hosszabb időt (60 napot ) biztosít, amit a benyújtott ajánlatok terjedelme, jellege, összetettsége indokol. Az ajánlatkérő 2003. december 16-án bontotta fel az ajánlatokat, az elhalasztott eredményhirdetési időpont a 60 napos határidőn belül volt. Az ajánlatkérő által becsatolt iratokból egyértelműen látszik, hogy körültekintő, alapos munka előzte meg az eljárást lezáró döntést, és az érvénytelenség körébe tartozó műszaki, jogi kérdések vizsgálata bonyolult, időigényes feladat volt. Az a körülmény, hogy hat ajánlatból öt ajánlat érvénytelennek minősült, nem zárja ki azt, hogy erre a döntésre csak egy hosszabb elbírálási folyamat eredményeként lehet jutni és azt az ajánlatkérő jelentős munkamennyiségnek tekintsen. Az időigényes értékelési folyamat és a kiértékelés jelentős munkamennyisége tehát egymást nem kizáró fogalmak.
Az alperes rámutatott arra, hogy a felperes a jogorvoslati kérelmében kifejezetten az összegzés tartalmát vitatta, fel sem merült a Kbt. 61. § (7) bekezdésének megsértése, így arról az alperesnek döntést nem kellett hoznia. A teljesítési és jóteljesítési bankgarancia szándéknyilatkozattal kapcsolatban a banknak az ajánlatban tett vállalásokkal kapcsolatos szándékát nem lehetett megállapítani, mivel a nyilatkozat kiadására az ajánlat keltezése előtt került sor. Az ajánlatkérő tehát a benyújtott banknyilatkozatból nem vonhatta le azt a következtetést, hogy a bank a benyújtott ajánlat ismeretében tette meg a nyilatkozatát.
A felperes ajánlatával szemben megállapított műszaki érvénytelenségi okkal kapcsolatban is fenntartotta az alperes a határozatában foglalt indokait. Hangsúlyozta, hogy a felperes jogorvoslati kérelem éppen azon alapult, hogy a felperesi álláspont szerint a porelszívó hálózatra és a költségvetés 37., 38. és 39. tételére az ajánlatkérő nem kért ajánlatot így azokra az ajánlattevőknek nem kellett ajánlatot tenniük. Erre figyelemmel érthetetlennek tartotta azt a felperesi állítást, hogy ezeket a tételeket az ajánlata 0 Ft-tal beárazva tartalmazta.
A perbe az alperes pernyertessége érdekében beavatkozó MŰBER-INVECON Kft. az alperesi állásponttal teljességgel egyetértett, ezért szintén a kereset elutasítását indítványozta. Előadta, hogy a felperesi bankgarancia-szándéknyilatkozatból hiányoznak az ajánlatban feltüntetett teljesítési, jóteljesítési garanciaösszegek és időtartamok. A garanciát vállaló bank a szándéknyilatkozat kiadásának időpontjában tartalmilag nem ismerhették a felperes ajánlatát, ezért az ajánlat szerinti bankgarancia nyújtását érvényesen nem vállalhatták. A felperes műszaki ajánlata is hiányos volt, mert a tenderben és a költségvetésben előírt, központi porelszívó hálózat vezetéket és a 20 db radiátor beépítését az ajánlat nem tartalmazza, míg a többi ajánlattevő e tételeket helyesen szerepeltette.
A felperes keresete részben alapos.
A bíróság az alperes határozatát az 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek és a beavatkozó nyilatkozatai, valamint a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróság rámutat arra, a bírósági felülvizsgálat a felperes jogorvoslati kérelme tárgyában hozott alperesi határozat jogszerűségére vonatkozik, a határozat jogszerűsége a felperes jogorvoslati kérelmében foglaltakra figyelemmel vizsgálható. A fel peres a jogorvoslati kérelmében a Kbt. 61. § (7) bekezdésének megsértésre nem hivatkozott, így arra az alperesi vizsgálat nem terjedt ki, így ezzel kapcsolatban a határozatban nincs olyan megállapítás, amelynek helytállósága a perben vizsgálható lenne.
A Kbt. 55. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül - az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban - nyilvánosan ki kell hirdetni.
A bíróság - osztva az alperes álláspontját - nem látta jogsértőnek az eredményhirdetés időpontjának elhalasztását. A közbeszerzési eljárás tárgya, jellege, a benyújtott ajánlatok terjedelme miatt az ajánlatok érvényességének vizsgálata is összetett feladatnak tekintendő. Az ajánlatkérő feladata a megalapozott, felelősségteljes döntés meghozatalához szükséges időtartam felmérése, és amennyiben indokoltnak tartja, a Kbt. 55. § (2) bekezdésében foglalt lehetőséggel jogszerűen élhet.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. számú melléklet 3. pontja értelmében az ajánlatkérőnek meg kell jelölnie az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokait.
A Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az ajánlatkérőnek valamely ajánlat érvénytelenné nyilvánításának okairól az eljárásról készült összegzésben számot kell adnia olyan részletességgel, hogy abból az érvénytelenségi okokat az érintett ajánlattevő megismerhesse, és azok ismeretében döntsön azok elfogadásáról vagy vitatásáról. Jelen esetben az összegzés a felperes ajánlatával kapcsolatban mindössze azt tartalmazta, hogy teljesítési és jótállási bankgarancia szándéknyilatkozat a konkrét összeg és időtartam megjelölése hiányában érvénytelen, a műszaki tartalom az épületgépészeti munkáknál hiányos, és a teljességi nyilatkozat nem valós. A teljességi nyilatkozat nem valós voltát az alperes sem tekintette önálló érvénytelenségi oknak, de az első két okot megalapozottnak találta annak ellenére, hogy a műszaki tartalommal szemben meglévő hiányosságokat az összegzés nem nevesítette.
Mivel az összegzés a felperes ajánlatának műszaki tartalmával kapcsolatos érvénytelenségi okot konkrétan nem jelölte meg, az ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdését megsértette.
Megállapította a bíróság, hogy a felperes ajánlatával kapcsolatos műszaki tartalmi hiányosságok a felperes számára is - jóllehet nem az összegzésből - teljeskörűen ismertek voltak. A rendelkezésre álló iratok, jogorvoslati kérelemben foglalt felperesi előadás alapján nem kétséges, hogy a határozatban megjelölt tételek a felperes ajánlatából hiányoznak, így az ajánlat nem felelt meg a dokumentációban meghatározott ajánlatkérői elvárásoknak.
A teljesítési és jóteljesítési bankgarancia szándéknyilatkozattal kapcsolatban is a bíróság az alperes és a beavatkozó álláspontját osztotta. Az ajánlathoz csatolt, 2002. december 10-én kiállított banki nyilatkozat akkor lett volna az ajánlatkérő számára aggálytalanul elfogadható, ha abban az ajánlatnak a teljesítési, jóteljesítési garanciára vonatkozó összege és időtartama is feltüntetésre kerül. Ennek hiányában az ajánlatkérő számára nem volt egyértelmű az, hogy a bank az utóbb benyújtott ajánlatot megismerte-e és annak alapján tette-e meg a szándéknyilatkozatát.
A kifejtettek alapján a bíróság a felperes keresetének részben helyt adva az alperes határozatát akként változtatta meg, hogy megállapította, az ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdését megsértette. Ezt meghaladóan a felperes keresetét - mint megalapozatlant - elutasította.
A bíróság a perköltség viseléséről a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján határozott.
A kereseti illetékre vonatkozó rendelkezés 6/1986 (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2003. szeptember 17.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró