FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (0347/2004)
13.K.31.380/2003/2.
A Fővárosi Bíróság a dr. Garamvölgyi Kálmán ügyvéd (7625 Pécs, Magaslati út 19.) által képviselt SZAMATERV Kft. (7624 Pécs, Hermann O. u. 4.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.149/13/2003.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mint ajánlatkérő 2002. november 27-én a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárást indított a környezetvédelmi alap célfeladatok (KAC) keretében beérkező pályázatok elő- és utóbírálatához szükséges szakértők előre meg nem határozható esetekre történő kiválasztása tárgyában.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja 35 alpontban tartalmazta a pályázatok szakértői minősítésének tárgyköreit és megjelölte az ország azon hét régióját, amelyekre minden egyes tárgykörben ajánlatokat lehet tenni.
Az ajánlatkérő a 3. c)-d) pontjában lehetővé tette részajánlat tételét témakörönként és régiónként úgy, hogy a részajánlat legalább egy témakörben egy régióra vonatkozzon.
Az ajánlati felhívás 16. pontjának 4. bekezdése rögzítette, hogy az ajánlatnak tartalmaznia kell az aláírási címpéldányának közjegyző által hitelesített másolatát.
A 2003. január 7-ig tartó ajánlattételi határidőben 50 ajánlattevő - köztük a felperes - nyújtotta be ajánlatát.
Az ajánlatkérő 2003. március 7-én kihirdette az eljárás eredményét. A felperesnek a dél-dunántúli régió és a nyugat-dunántúli régió területére a 4., 5., 6., 8., 12. és 26. témakörre benyújtott ajánlatát érvénytelenné nyilvánította azzal az indokkal, hogy az ajánlati felhívás 16. pontjának negyedik bekezdésében foglalt elő írás ellenére nem közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány-másolatot, hanem a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány-másolat másolati példányát nyújtotta be. A felperes erről a döntésről a 2003. március 17-én kézhez vett összegzésből értesült.
A felperes (kérelmező) 2003. március 26-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez, sérelmezve ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását. Előadta, hogy az aláírási címpéldányt a felhívásban előírt módon csatolta, és az ajánlatkérő az ajánlat részét képező cégkivonatból is meggyőződhetett arról, hogy ajánlatát az aláírásra jogosult írta alá. A jogorvoslati kérelem tárgyában tartott döntőbizottsági tárgyaláson módosított kérelme szerint azt is sérelmezte, hogy bár az ajánlatok bontásáról felvett jegyzőkönyvet az ajánlattevő az elő írás szerinti 5 napon belül megküldhette részére, de azt csak 2,5 hónap késedelemmel kapta meg. Hivatkozott arra, hogy ha a bontási jegyzőkönyvet időben megkapja, az érvénytelenítési indokként felhozott formai hiányosság kiküszöbölhető lett volna.
Az alperes a 2003. április 24-én kelt D.149/13/2003. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kérelmező által csatolt aláírási címpéldány másolat nem felel meg az ajánlati felhívásban meghatározott formai követelménynek, így a kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelennek.
Az alperes a határozat indokolásában kifejtette, hogy a kérelmező ajánlatához olyan, Hoffmanné Szathmári Magdolna ügyvezető aláírási módját tanúsító címpéldánymásolatot csatolt, amely 1997. október 22-én közjegyző előtt készült, és amely nincs közjegyző hitelesítésével ellátva. A cégjegyzésre vonatkozó törvény rendelkezései szerint a cég képviseletére jogosult személy aláírási címpéldányát közokirat formájában kell elkészíteni. A címpéldány attól válik közokirattá, hogy azt az aláírásra jogosult közjegyző előtt írja alá, a közjegyző a címpéldányon lévő záradékkal igazolja, hogy előtte történt az aláírás. Az ajánlatkérő ennek az aláírási címpéldánynak közjegyző által hitelesített másolatát kérte csatolni az ajánlathoz. A közjegyzői hitelesítés csakis úgy történhet, hogy az eredeti címpéldányt és az arról készült másolatot be kell mutatni a közjegyzőnek, aki előnyomott vagy géppel ráírt szöveggel igazolja, hogy a másolat megegyezik az eredeti címpéldánnyal.
Az alperes nem fogadta el a kérelmezőnek a cégkivonat adataira való hivatkozását. Rámutatott arra, hogy a cégkivonat nem tartalmazza az aláírás formáját, az aláírások azonosítása csak az ajánlatban lévő aláírásnak az aláírási címpéldánnyal való összevetése útján állapítható meg.
A bontási jegyzőkönyv megküldésének elmaradását sérelmező kérelmezői kifogással kapcsolatban az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő becsatolta annak igazolását, hogy a bontástól számított 5 munkanapon belül a bontási jegyzőkönyvet az ajánlattevők részére megküldte.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Előadta, hogy az ajánlati felhívás 16. pontjának negyedik bekezdése nem az eredeti aláírási címpéldányt, nem az eredeti aláírási címpéldányról készült közjegyző által hitelesített eredeti példányt, hanem kifejezetten az aláírási címpéldány közjegyző által hitelesített másolatának csatolását kívánta meg, amelynek eleget tettek. Hivatkozott arra, hogy a kiírásban utalás sincs arra vonatkozóan, hogy eredeti aláírási címpéldányt vagy annak közjegyző által hitelesített eredeti példányát kell az ajánlathoz csatolni. Álláspontja szerint az ajánlati kiírásnak az aláírási címpéldányra vonatkozó része nem egyértelmű, és alkalmas arra, hogy a pályázókat megtévessze. Hangsúlyozta, hogy pályázatuk csak az aláírási címpéldány minősítése miatt került elutasításra, míg a többi pályázónál egyéb hiányosságok is megállapításra kerültek. Megjegyezte, hogy az elmúlt években benyújtott pályázataival kapcsolatban az ajánlatkérő formai észrevételt nem tett, pályázatait érdemben elbírálta.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes tévesen értelmezi a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánymásolat fogalmát, a közjegyző előtt aláírt címpéldányon a cég képviselője általi aláírásnál való jelenlét közjegyzői záradéka nem azonos a címpéldánymásolat hitelesítésével. A címpéldány már maga tartalmaz egy közjegyzői záradékot, a címpéldányról készült másolat közjegyzői hitelesítése pedig azt jelenti, hogy az erről készült másolatra vezeti rá a közjegyző a hitelesítési záradékot. Megjegyezte, hogy az sem felelt volna meg a kiírásnak, ha a hitelesítési záradékkal ellátott címpéldány másolatát csatolta volna a felperes, mert a másolatra rávezetett hitelesítési záradéknak eredetinek kellett lennie. A kiírás e részének nem egyértelmű voltát kifogásoló felperesi állításra vonatkozóan előadta, hogy a kiírás megjelenésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kellett volna a kiírás megváltoztatását kérelmezni. A kiírás egyébként egyértelmű volt, az a körülmény, hogy azt több ajánlattevő is tévesen értelmezte, nem jelenti a felperesi értelmezés helyességét.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes ajánlatával szemben megállapított érvénytelenségi ok - az ajánlati felhívás 16. pontjának negyedik bekezdésének értelmezésétől függően - helytálló volt-e.
Mindenekelőtt a bíróság leszögezi, hogy az alperesi határozat jogszerűsége a felperes jogorvoslati kérelmében foglaltakra figyelemmel vizsgálható. A felperes a jogorvoslati kérelmében az ajánlati felhívás 16. pontjának negyedik bekezdésének nem egyértelmű voltát nem kifogásolta, így arra az alperesi vizsgálat nem terjedt ki, ezért az ajánlati felhívás tartalmával kapcsolatban a keresetlevélben előadott utólagos kifogás a határozat bírósági felülvizsgálata körében sem értékelhető.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A felperes ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján került sor azzal az indokkal, hogy ajánlatához nem csatolt aláírási címpéldány nem felelt meg az ajánlati felhívás 16. pontjának negyedik bekezdésében foglaltaknak.
A bíróság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 16. pontjának negyedik bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlatához csatolnia kellett az aláírási címpéldányának közjegyző által hitelesített másolatát. A felperes az ajánlatában olyan, Hoffmanné Szathmári Magdolna ügyvezető aláírási módját tanúsító aláírási címpéldánymásolatot csatolt, amely címpéldány 1997. október 22-én közjegyző előtt készült és az aláírásra jogosult személy sajátkezű aláírását tanúsító, egyidejűleg rávezetett közjegyzői záradékot tartalmazza.
A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánymásolat egy olyan másolatot jelent, amelyen a közjegyző záradékot már eleve tartalmazó aláírási címpéldánymásolatot a közjegyző hitelesített, azaz a címpéldányról készült másolatra vezeti rá a közjegyző a hitelesítési záradékot arról, hogy a másolat az eredeti aláírási címpéldánnyal megegyezik. Mivel a felperes által becsatolt aláírási címpéldánymásolat az ajánlatkérői elvárásnak nem felelt meg, a felperes ajánlatát az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította érvénytelennek, ezért az ajánlatkérői döntést jogszerűnek minősítő alperesi határozat sem jogszabálysértő.
A kifejtettek alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
A felperes a keresetlevelén 21 000 Ft illetéket lerótt, ezért 6 000 Ft illetékkülönbözetet az 1990. évi XCIII. törvény 80. § (1) bekezdés f) pontja alapján a Fővárosi Illetékhivataltól visszaigényelheti.
Budapest, 2003. év szeptember hónap 11. napján
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró