KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0414/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.612/10/2003.
Tárgy: A Renault Hungaria Kft. jogorvoslati kérelme a Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Szolgáltató Központ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Renault Truck Hungaria Kft. (2046 Törökbálint, Tó park, képviseli: Dr. Sebők Cecília ügyvéd, 1211 Budapest, Táncsics Mihály u. 62., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Szolgáltató Központ (1036 Budapest, Árpád fejedelem u. 79., a továbbiakban: ajánlatkérő) által "60 db(-0), maximum 18 t össztömegű zárt felépítményű, emelőhátfalas haszongépjármű" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlattévő megsértette a közbeszerzésekről szóló - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. augusztus 6-án tett közzé ajánlati felhívást a Közbeszerzési Értesítő 32. számában a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a felhívás 11. b) pontjában a pénzügyi, műszaki gazdasági alkalmatlanság megítélése körében rögzítette, hogy műszakilag alkalmatlan az ajánlattevő, ha az általa megadott termék nem felel meg az ajánlatkérési dokumentáció második fejezet szerinti műszaki követelményeknek.
A felhívás 13. a) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja elbírálni.
A felhívás 13. b) pontjában ajánlatkérő az alábbiak szerint határozta meg az elbíráláshoz szükséges szempontokat.
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár
35
- fajlagos fogyasztás
15
- üzemanyagköltség számított alapnorma alapján
10
- olajcsere költsége
4
- ellenőrző átvizsgálások összesített összköltsége
6
- alkatrészköltség (a dokumentációban szereplő anyagköltség információ kedvezménye ár rovatának összesítése alapján kerül értékelésre)
10
- elektronikus motorszabályozás
1
- üzemanyagfogyasztás-mérő és adattároló
2
- multifunkciós fedélzeti elektronika
2
- motornyomaték (az előírt értéken felül)
3
- teljesítmény/össztömeg
3
- össztömeg/saját tömeg
3
- garanciális feltétel (teljes körű km korlátozás nélküli garanciára vonatkozóan)
4
- vevőszolgálat, illetve lefedettség (VF szervizek száma az országban)
2
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 0-100-ig terjed. Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa 0, felső határa 100 pont. A pontszámok kiosztása a legkedvezőbb értéktől való %-os eltérés arányában történik minden részszempont esetében.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívását 2003. szeptember 17-én módosította. A módosítással érintve voltak a dokumentációban foglalt egyes elő írások, így a módosításra tekintettel ajánlatkérő egységes szerkezetű dokumentációt bocsátott ismételten ajánlattevők rendelkezésére.
Ajánlatkérő által elkészített ajánlati dokumentáció tartalmazta az ajánlati felhívást, az eljárási útmutatót, amely az eljárás rendjére vonatkozóan, az ajánlatok átvételére, vizsgálatára értékelésére tartalmazott információkat. A dokumentáció tartalmazta továbbá a műszaki leírást 5 mellékletbe foglaltan, valamint az ajánlattételi adatlapot, az ajánlattevői nyilatkozatot, a teljesítési biztosíték, az ajánlati biztosíték és szállítási szerződéstervezetet.
A dokumentáció 11. oldalán a műszaki leírás körében ajánlatkérő egy táblázatot bocsátott ki az egyes műszaki követelményekkel.
Itt meghatározta ajánlatkérő, hogy a műszaki követelmények között melyek azok, amelyek a minimum ajánlható értéket jelölik, melyek azok, amelyek a maximum ajánlható értékek, melyek azok a műszaki paraméterek, amelyek az ajánlatkérő számára elvártak, de attól lehet eltérés, valamint meghatározta azokat a szempontokat is, ahol nem enged eltérést a meghatározottaktól.
Ezen táblázat 13. pontjában szerepelt a garancia, a teljes körű, ami minimum 3 év km korlátozás nélkül, ez minimum elvárás, lehetett ettől kedvezőbbet ajánlani. Ezen táblázat végén, a dokumentáció 17. oldalán ajánlatkérő rögzítette, hogy az üzemeltetésiköltség-információ alapadatait az 1. sz. táblázat, az anyagköltség információt a 2. sz. táblázat, típusfelszereltséget a 3. sz. táblázat szerint kell megadni.
A dokumentációban az üzemeltetésiköltség-információ körében meghatározta ajánlatkérő, hogy az alapadatok 360 000 km normál üzemeltetési körülményeknek megfelelő futásteljesítményre számítandó költséginformációkat jelentenek, melyek esetében a 360 000 km futásteljesítmény alatt a szerviz, illetve kötelező átvizsgálások alkalmával a gyártó elő írása szerint cserélendő alkatrészek, kis fődarabok és a felhasznált kenőanyagok, szűrők tételes felsorolását kell megadni, valamint a típushoz tartozó kezelési és karbantartási utasítást szükséges csatolni.
Ezt követően az üzemeltetésiköltség-információs adatlap 1. sz. táblázata tartalmazta többek között az átvizsgálásokra vonatkozó információkat. Itt meg kellett adni a km-óraállásokat, a kötelező alkatrészcsere költségét Ft-ban, valamint a munkaóra szükségletet órában.
Ajánlatkérő a dokumentáció 21. oldalán azt is meghatározta, hogy az árakat és anyagárakat bruttó kiskereskedelmi áron adják meg az ajánlattevők, valamint közölte azt is, hogy az értékelés során az olajcsere és átvizsgálások költségét a Postautó Rt. rezsióradíjával és olaj árlistával számítja ki. Megadta a rezsi óradíj nettó értékét is.
Kérte továbbá azt, hogy az egyes ellenőrző átvizsgálások részletes dokumentációját, munkaműveleteket és azok időráfordításait mellékeljék az ajánlattevők.
A dokumentáció 2. számú táblázata tartalmazta az anyagköltség-információkat. Itt meghatározta ajánlatkérő az egyes alkatrészeket, amelyhez ki kellett tölteniük ajánlattevőknek a kiskereskedelmi bruttó árat új és - ahol lehetőség volt - felújított alkatrészre bontva, illetőleg a kedvezményes bruttó árat szintén új és - ahol lehetőség volt - felújított alkatrészre vonatkozóan, valamint meg kellett adni a kedvezményt %-ban.
Az ajánlatkészítés alatt a kérelmező kérdést intézett az ajánlatkérőhöz a motornyomaték értékelési részszempont értékelésére vonatkozóan, amely körben azt a kérdést tette fel, hogy helyesen értelmezi azt, hogy a 10. "motornyomaték" részszempont esetében sem alkalmaznak más módszert, mint a többi részszempont esetében, tehát a legkedvezőbb értéktől való %-os eltérés arányában pontoz az ajánlatkérő.
Ajánlatkérői válasz erre az volt, hogy igen, valamennyi részszempontnál a megadott módszer szerint fognak bírálni.
Ajánlattételi határidőre, 2003. október 28-ra az MB Autó Magyarország Kft. (2 változatban), a MAN Kft. (1 változatban), az ITALCAMION Kft. (3 változatban), a Hungarotruck Kft. (1 változatban) és kérelmező (1 változatban) nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során, 2003. október 10-ig biztosított hiánypótlási lehetőséget az ajánlattevők részére, majd a hiánypótlások beérkezését követően az ajánlatokat elbírálta és 2003. november 19-én nyilvánosan kihirdette az eljárás eredményét, mely szerint az eljárás nyertese az ITALCAMION Kft. "B" változatú ajánlata lett.
Ajánlatkérő elkészítette az összegzést az eljárásról, mely tartalmazta az elbírálás szempontjai és részszempontok szerinti tartalmi elemeket táblázatba foglalva. Itt ismertetésre kerültek a megadott egyes vállalások az értékelési részszempontok sorrendjében, majd pedig az értékelési táblázatot közölte ajánlatkérő a pontszámokkal és a végeredménnyel. Az értékelési táblázatokon túl a táblázatokban szereplő egyes értékelésre került tartalmi elemekre vonatkozóan az összegzés semmiféle magyarázatot nem adott.
Kérelmező 2003. november 24-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének felülvizsgálatát. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. több szabályát is megsértette és nem az összességében legkedvezőbb ajánlat benyújtóját hirdette ki nyertesnek.
Sérelmezte, hogy a felhívás 13. b) pontjában szerepeltetett 6 "alkatrészköltség" értékelési részszempont körében az ajánlatukban 2 429 991 Ft került megadásra költség címén, ennek ellenére az Összegzés az eljárásról című dokumentum 2/ a) sz. mellékletében e körben ajánlatkérő 3 159 400 Ft-ot tüntetett fel.
Álláspontja szerint, mivel a Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban, dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat kell elbírálnia, az ajánlat tényleges tartalmi elemei alapján és a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az értékelési pontszámoknak ezen kell alapulniuk, tehát sérültek a hivatkozott Kbt. rendelkezések mikor ajánlatkérő nem az általuk megadott alkatrészköltséggel, hanem egy fiktív összeggel bírálta el az ajánlatokat.
Ugyancsak sérelmezte a 13 "garanciális feltétel" értékelési részszempont értékelése körében, azt hogy 0 ponttal vette figyelembe ajánlatkérő az általuk tett 36 hónapos garanciavállalást tartalmazó vállalásukat.
Előadta kérelmező, hogy nem ismeri ajánlatkérőnek azt a metodikáját, amely alapján ajánlatuk 0 pontot ér.
A "motornyomaték" részszempont tekintetében ugyancsak sérelmezte ajánlatkérő értékelését kérelmező, mert 0 pontot adott az általuk megajánlott motornyomaték értékre.
Hivatkozott arra kérelmező, hogy kifejezett kérdést tett fel e körben ajánlatkérő felé, hogy ugyanazzal a módszerrel fog-e bírálni, mint az összes többi részszempontra. E körben is megsértette ajánlatkérő a 34. § (1) bekezdését és az 55. § (6) bekezdését álláspontja szerint.
Az "ellenőrző átvizsgálások összesített költsége" részszempont tekintetében ugyancsak kifogásolta, hogy ajánlatkérő 0 pontot adott az ajánlatra. Az összegzés 2/ a) mellékletének ezen soraiban szereplő értékek alapja számukra nem ismertek, azok vélhetően ismeretlen metódus alapján létrehozott költségeket tartalmaznak.
Mivel az ajánlatkérő által előírt számítási módszer szerint nem lett volna lehetséges a 0 pont kiosztása, nyilvánvaló, hogy ajánlatkérő nem az ajánlatokban szereplő adatok alapján bírálta el az ajánlatot és így sérült a Kbt. 34. § (1) bekezdése és az 55. § (6) bekezdése.
Ezen részszempont körében előadja kérelmező, hogy megítélése szerint a nyertes ajánlattevők költségei kirívóan alacsonyak voltak, ennek ellenére ajánlatkérő nem alkalmazta a Kbt. 57. § (2) bekezdését.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő sértette a verseny tisztaságát is, mivel a cégük ajánlata az összességében legkedvezőbb ajánlat volt, így nekik kellett volna az eljárás nyertesének lenniük.
A Döntőbizottság a kérelmező kérelmének mellékleteként rendelkezésre bocsátott ajánlati dokumentáció, kérelmezői ajánlat, valamint az ajánlatkérő által elkészített összegzés alapján 2003. november 26. napján ideiglenes intézkedést alkalmazott és a D.612/3/2003. sz. határozatával a szerződés megkötését megtiltotta, a csatolt iratokból ugyanis az volt megállapítható volt, hogy egyes részszempontok esetében az összegzésben szereplő adatok nem egyeztek a kérelmezői ajánlatban megadottakkal, és sem az összegzés, sem a kiadott dokumentáció megnyugtatóan nem szolgáltatta ennek indokát.
Ajánlatkérő észrevételében elsődlegesen eljárási hibára hivatkozva kérte a Döntőbizottságot, hogy az ideiglenes intézkedést vonja vissza, valamint hívja fel a kérelmezőt jogorvoslati kérelmének kiegészítésére, hiszen a jogorvoslati kérelem nem felel meg a Kbt. 80. § (1) bekezdésében meghatározott előfeltételeknek, ugyanis a Kbt. 80. § (1) bekezdés d) pontja alapján a kérelemben meg kell jelölni, hogy a Bizottság milyen intézkedését kéri, valamint ennek indokát.
Ajánlatkérő megítélése szerint azonban a kérelem sem az alkalmazandó intézkedésre, sem azok indokaira nem tér ki.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta továbbá, hogy az ajánlati felhívás 13. b) pontjában meghatározott részszempontok közül a 3., 4., 5., 6. részszempontok esetében értékelte ajánlatkérő az üzemeltetési költségeket.
Az üzemeltetési költségek értékelésére az ajánlati dokumentáció 2. sz. műszaki leírás üzemeltetési költséginformáció fejezetében foglalt elő írások alapján a táblázatban bekért adatok felhasználásával került sor. A dokumentációból kiderült az is, hogy a költségeket 360 000 km normál üzemeltetési körülménynek megfelelő futásteljesítményre számolja ajánlatkérő. Így a 13. b) pont "alkatrészköltség" részszempont körében is ennek megfelelően járt el ajánlatkérő.
A 2. sz. táblázatban szereplő alkatrésztételeknek az ajánlattevők által megadott kedvezményes bruttó árainak összegével számolt, ezen körülményre egyébként álláspontja szerint már utalt a felhívásban akkor, amikor a részszempont körében zárójelben megadta, hogy a dokumentációban szereplő alkatrészköltség-információ kedvezményes ár rovatának összesítése alapján kerül sor az értékelésre.
Az ajánlatokban figyelembe vett alkatrészárak összesítése után az előzetesen - a dokumentáció elfogadásával egyidejűleg jóváhagyott értékelési rendszernek megfelelően - a 360 000 km során várható alkatrészcserének megfelelő szorzószámokat alkalmazva kerültek az alkatrészköltségek meghatározásra, amelyeket ajánlatkérő értékelt az általa megadott módszerrel. Ezeket a szorzókat valamennyi ajánlattevő esetén azonosan határozták meg, így e körben ajánlatkérő nem sértette meg a közbeszerzési törvény kérelmező által hivatkozott rendelkezéseit, mivel megítélése szerint a kiírás szerinti értékelési szempontok alapján bírált. Nem egy fiktív összeggel számolt az alkatrészköltség számításánál, hanem az ajánlattevők által megadott adatokkal, csak alkalmazta a már a cserék számának megfelelő szorzószámokat a 360 000 km normál üzemeltetési körülményekre szabottan.
Előadta továbbá ajánlatkérő, hogy a szorzószámok alkalmazása a költségszámításkor nem befolyásolta az alkatrészköltség ajánlattevők közötti sorrendjét.
A "garanciális feltétel" részszempont körében előadta ajánlatkérő, hogy a 11. b) pont 2. pontban a műszaki alkalmatlanság körében határozta meg, hogy a 2. fejezet szerinti műszaki követelményeknek való meg nem felelés az alkalmatlanságot fogja eredményezni.
Ezen műszaki követelmények között szerepelt a teljes körű, km-korlátozás nélküli garancia minimálisan 36 hónapban. Így, aki ezen feltételnek nem felelt meg, az a Kbt. 44. § (8) bekezdése alapján alkalmatlanná nyilvánításra került. A minimum 36 hónapos garanciavállalás tehát az alkalmatlanság körében már egyszer értékelésre került, - mivel a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontja szerint nem lehet értékelési részszempont körébe vonni a pénzügyi, műszaki gazdasági alkalmasság megítéléséhez szükséges szempontokat -, így ajánlatkérő a törvény és a felhívásában foglaltak szerint nem tehetett mást, mint hogy a minimum követelményen felüli vállalásokat vonta csak az értékelés körébe.
Aki tehát a minimum garanciát ajánlotta meg, mint ahogy a kérelmező is, úgy az ő vállalásukat értékelni nem lehetett, hiszen többletvállalásuk nem volt, így jogszerűen kaptak a minimum vállalásra 0 pontot. Ajánlatkérő álláspontja szerint ezzel megfelelt a kiírásának, valamint a törvény idézett rendelkezéseinek is.
A "motornyomaték" értékelési részszempont körében ajánlatkérő előadta, hogy hasonló módon járt el, mint a garanciális feltételek vonatkozásában. E körben is a dokumentáció műszaki táblázata minimum elvárásokat tartalmazott, így a motornyomaték megajánlások esetén is csak a minimumon felüli vállalások kerültek az értékelésbe bevonásra. Így azok az ajánlattevők, közöttük a kérelmező is, aki a minimum motornyomatékot ajánlotta meg az ajánlatában, az értékelés során, miután a minimum feletti vállalás nem volt, 0 pontot kellett hogy kapjon.
Előadta ajánlatkérő, hogy nem alkalmazott e körben sem más módszert, mint az összes többi értékelési részszempontnál. Így amikor az ajánlatkérő kérdésére válaszolt, helyesen válaszolt.
Az ellenőrző átvizsgálások összesített értékelése részszempontra vonatkozóan ajánlatkérő kifejtette, hogy szintén a 360 000 km normál üzemeltetési körülményeknek megfelelő futásteljesítményre számított költségeket vette figyelembe a dokumentáció 1. sz. táblázatban írt adatai alapján.
Kizárólag az ajánlattevők által megadott adatokkal számoltak. Miután pedig ezen körben az ajánlatkérő által alkalmazott képlettel számolva kérelmező esetében ez negatív értéket eredményezett, ezért tartva magukat, hogy 0 és 100 pont között kívánnak értékelni, így kaphatott kérelmező 0 pontot.
Ajánlatkérő kifejtette azon álláspontját is, hogy az ellenőrző átvizsgálások összesített költségeinél a nyertes ajánlattevő által megadott alapadatok, illetve a dokumentációban megkért adatok közlése megfelelően alátámasztottak voltak az ajánlatban, így fel sem merült az, hogy a nyertes által ajánlott költségek kirívóan alacsonyak lennének. Hivatkozott itt arra ajánlatkérő, hogy az átvizsgálások körében az adott ajánlatokban más átvizsgálási periódusok kerültek meghatározásra, ez is befolyásolta az összköltséget e körben, valamint az is, hogy milyen munkaóraszükségletet jelöltek meg ajánlattevők.
Hivatkozott még arra is, hogy kérelmező semmilyen konkrét bizonyítékok nem adott elő állításának alátámasztására a költségek kirívóan alacsony volta tekintetében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben megalapozott az alábbi indokok alapján.
A Döntőbizottság elsődlegesen abban foglalt állást, hogy hiányos volt-e a kérelmező jogorvoslati kérelme a Kbt. 80. § (1) bekezdésében foglalt szerint.
A Kbt 80. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező a Bizottság milyen intézkedését kéri, ennek indokait.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelem tartalmazta a Kbt. 80. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, tehát megjelölésre került, hogy a Döntőbizottság milyen intézkedését, és milyen indokokkal kéri a kérelmező. A jogorvoslati kérelem tartalmából egyértelműen megállapítható volt ugyanis, hogy a kérelem az ajánlatkérő által meghozott eljárást lezáró döntés jogszerűségének felülvizsgálatára vonatkozott.
Erre vonatkozóan a kérelem részletesen ismertette, hogy az ajánlatkérő értékelését az egyes részszempontokban, milyen indokokkal és mely törvényi szakasz megsértésére hivatkozva tartja jogsértőnek.
Ezért kétséget nem hagyott a kérelem afelől, hogy a Döntőbizottságnak a kérelem alapján milyen körben kell eljárnia és milyen ajánlatkérői döntést kell felülvizsgálnia.
Az pedig, hogy a kérelem nem határozta meg a Döntőbizottság által a Kbt. 88. § (1) bekezdésében felsorolt jogkövetkezményeket, nem jelenti azt, hogy a kérelem hiányos lett volna a Döntőbizottság intézkedésére vonatkozóan.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 80. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt érdemi intézkedésre irányuló kérelem és ezen indokai nem azonosíthatóak azzal, hogy e körben kötelezően a Döntőbizottság által alkalmazni rendelt jogkövetkezményeket kellene megjelölni. Miután a kérelemből egyértelműen megállapítható volt, hogy a közbeszerzési eljárás mely részét, milyen ajánlatkérői döntés ellen, milyen indokokkal és milyen rendelkezések vonatkozásában kéri vizsgálni a kérelmező, így a kérelme tartalmilag a Kbt. 80. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat maradéktalanul kielégítette e körben, nem volt hiányos.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérői értékelést a kérelmező által kifogásolt egyes részszempontok vonatkozásában.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Az ajánlatkérői értékelés körében megállapítható volt, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő a dokumentációban, illetőleg a felhívásban azon túl, hogy a 13. b) pontban meghatározta a részszempontokat, azok súlyszámát, valamint közölte azt is, hogy az értékelést a legkedvezőbb értéktől való százalékos eltérés arányában fogja értékelni, semmilyen más támpontot, illetőleg információt nem adott az ajánlattevők részére.
A részszempontok tartalmi elemeire vonatkozóan is a dokumentáció csak egyes értékelési részszempontok tekintetében adott információt, ilyennek tekinthető az átvizsgálások összesített költsége részszempont körében az, hogy ajánlatkérő meghatározta, hogy milyen rezsióradíjjal fog számolni a költségek körében.
Ajánlatkérő az eljárás során egy értékelési rendszert alakított ki, amelyben belső használatra meghatározta, hogy a felhívásban foglalt értékelési módszerét betartva, milyen konkrét képlettel kívánja a pontokat meghatározni a részszempontok körében. Ezen képlet pedig a következő volt.
1-(a vizsgált tartalmi elem- a legkedvezőbb ajánlati elem/legkedvezőbb ajánlati elemmel ö 100 ö súlyszám.
Ajánlatkérő értékelési módszere körében azt is rögzítésre került, hogy egyes ajánlati szempontok körében a legjobb értéktől való 100%-os, vagy annál nagyobb eltérés esetén, az ilyen eltérést mutató ajánlati elem, a 0 pontot fogja kapni.
Az ajánlatkérő által az értékelés során alkalmazott képlet kielégíti a felhívásában foglalt értékelési módszerre vonatkozó követelményt, nevezetesen azt, hogy a legkedvezőbb értéktől való százalékos eltérés arányában történik a részszempontok körében a pontozás.
A fentiek alapján tehát kérelmező által nem kifogásolható ajánlatkérő által az arányosítás elvégzésére választott képlete, még akkor sem, ha a konkrét képletet előre nem közölte ajánlattevőkkel. A Kbt. értékelési módszer megadására vonatkozó 34. § (3) bekezdés d) pontja ugyanis nem ír elő kötelezettséget, hogy az értékelés módszerét ajánlatkérőnek milyen mélységben kell ismertetnie.
Az ajánlattevők számára a felhívásból és dokumentációból egyértelmű volt, hogy ajánlatkérő arányosítással kívánja kiosztani a részszempontok szerinti pontszámokat, az arányosításra vonatkozóan azonban nem adott meg konkrét matematikai képletet - holott az arányosítás elvégzése több képlet alkalmazásával lehetséges -, ajánlattevők mégsem sérelmezték, hogy nem ismert előttük az arányosítás elvégzésének pontos képlete. Ezzel mintegy elfogadták, hogy ajánlatkérő az arányosítás teljesítésére maga választ, előre nem közölt képletet.
Az pedig, hogy az egyes értékelési részszempontok esetében bizonyos tartalmi elemek 0 ponttal kerültek értékelésre, az kizárólag a választott képlet alkalmazásának következménye volt.
A 0 pont kiosztása kizárólag abból eredt, hogy az alkalmazott képlet szerint egyes - nagy eltérést mutató elemeknél - negatív értékek kerültek volna meghatározásra, azonban erre ajánlatkérő nem adott lehetőséget, hiszen a felhívásban rögzítette, hogy az értékelésre a 0 és a 100 pont között fog sor kerülni.
Miután ajánlatkérő által az értékelés elvégzésére választott képlete kielégíti a felhívásban meghatározottakat, a képlettel a legkedvezőbb értéktől való %-os eltérés arányában meg lehet határozni a vizsgált tartalmi elem pontszámát, így ajánlatkérő választása a Kbt. rendelkezései alapján nem kifogásolható eredményesen kérelmező által.
Az "ellenőrző átvizsgálások összesített költsége" értékelési részszempont körében a Döntőbizottság megállapította, hogy ezen értékelési részszempont körében ajánlatkérő a dokumentációjában kiadott 1. sz. táblázatban közölt bekért adatokat értékelte.
E körben a kötelező alkatrészcsere költségként az egyes ajánlatokban szereplő összegeket alapul véve, valamint a megadott munkaóra szükségletet megszorozva az előre megadott rezsióradíjjal, így került megállapításra az összköltség, amely megszorozva az egyes ajánlatokban szereplő átvizsgálási számokkal képezték az értékelési részszempont körében az összköltségi árakat.
E körben tehát ajánlatkérő nem követett el a Döntőbizottság álláspontja szerint jogsértést, hiszen előre közölte már az ajánlattevőkkel, hogy a munkaidő-szükségleten túl azt, hogy milyen rezsióradíjjal fog számolni.
A dokumentáció alapján ajánlattevők számára ismert kellett legyen, hogy megadott táblázatban szereplő alkatrészcsere költségek és munkaóra-szükséglet, valamint az átvizsgálási számok fogják majd kiadni azt az értékelési részszempontban meghatározott összesített költséget, amelyet ajánlatkérő értékelni kíván.
Ajánlatkérő ennek megfelelően végezte el az ajánlatokban szereplő tartalmi elemek értékelését, e körben az általa megadott módszert alkalmazva, a módszer alkalmazásának megfelelő képlettel számolta ki az ajánlatok pontszámait.
Osztotta a Döntőbizottság az ajánlatkérő álláspontját a körben, hogy az ellenőrző átvizsgálások összesített költségei körében a nyertes ajánlattevő ajánlata nem tartalmaz kirívóan alacsony ajánlatot, függetlenül attól, hogy az összesített költségek az egyes ajánlattevők között nagyságrendi eltéréseket mutatott.
Mivel azonban a költségeket kitevő tartalmi elemek lényegesen eltérhettek az egyes ajánlattevők esetében mind az alkatrészköltségre vonatkozóan, mind a munkaóra-szükséglet meghatározása körében, mind pedig abban, hogy milyen számú átvizsgálási periódusokat határoznak meg, önmagában a költségek közötti eltérések nem alapozzák meg, hogy az ajánlat kirívóan alacsony mértékű.
Tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan ajánlatkérő részletes információkat kért az ajánlattevőktől, az ajánlatok tartalma alapján egyértelműen meg lehetett vizsgálni a költségtényezőket, azok megalapozottságát.
A jelen esetben az ajánlattevők ajánlatainak különbözőségei, illetőleg a költségek tekintetében az azt kitevő tartalmi elemek eltérése kellő indokot adott arra, hogy miért mutatkoznak a költségek között jelentős eltérések, így e körben a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem követett el mulasztást akkor, amikor a költségeket az eltérések ellenére elfogadta, és azokat az értékelés körébe vonta.
Megjegyzi a Döntőbizottság e körben, hogy helytelen a kérelmező hivatkozása a Kbt. 57. § (2) bekezdésére, hiszen e körben a hivatkozott jogszabály a kirívóan alacsony ár vonatkozásában teszi kötelezővé az ajánlatkérők részére az írásbeli magyarázat kérést.
A "motornyomaték" értékelési részszempont körében a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő egyértelműen rögzítette a felhívásban azt, hogy csak az előírt értéken felüli vállalásokat kívánja értékelni.
Ennek megfelelően járt el ajánlatkérő akkor, amikor az ajánlatokban szereplő értékek közül csak azokat vonta az értékelés körébe, amelyek az előírt minimum 90 Nm nyomatékértéken felüli választások voltak.
Így azok, akik csak minimumot vállaltak az értékelés szempontjából nem tettek vállalást, ezért az ő részükről az értékelés körébe vonható ajánlati elem nem volt ajánlatkérői kiírás alapján.
A fentiek alapján tehát ajánlatkérő ezen részszempont esetében is betartotta az ajánlati felhívásában előírtakat, a kérelmező részére kiosztott 0 pont - tekintve, hogy a minimum motornyomaték-értéket vállalta Nm-ben - nem kifogásolható.
A "garanciális feltétel" értékelési részszempont körében egyezően a motornyomaték értékelésénél ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor csak a minimum elő íráson felüli vállalásokat értékelte.
Nem hagyható figyelmen kívül a Döntőbizottság megítélése szerint sem az, hogy ajánlatkérő a műszaki követelményeknek való megfelelést, mint alkalmassági szempontot határozta meg, így az alapértékek már egyrészt az alkalmasság megítélése körében bevonásra kerültek, így azok az értékelés körébe ismételten nem vonhatóak, a Kbt. 34. § (4) bekezdés a) pontja értelemében ugyanis jogsértő az, hogy értékelésre kerüljön a pénzügyi, műszaki gazdasági alkalmasság.
Megjegyzi itt a Döntőbizottság, hogy a félreértések elkerülése végett itt is egyértelműbb lett volna, hogy ha ajánlatkérő meghatározza azt, hogy csak az előírt értéken felül fog újabb értékelést elvégezni, úgy ahogy a motornyomatéknál tette, hiszen így kizárható lett volna a vita a felek között.
Ha viszont a felhívásban elmulasztotta ajánlatkérő, úgy az eredményhirdetésen történő közléssel is eloszlathatta volna a felek értékelés körében felmerült kétségeit.
A fentiek alapján azonban ajánlatkérő nem követett el a Kbt. 55. § (6) bekezdésébe ütköző szabálytalanságot ezen részszempont estében.
Az "alkatrészköltség" értékelési résszempont körében a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelés során nem az ajánlatok tartalmi elemeit hasonlította össze, hanem előre nem közölt szorzószámok alkalmazásával állapította meg az értékelési részszempont körébe tartozó ajánlati tartalmi elemeket. Ajánlatkérő ezen szorzószámokat előre nem közölte ajánlattevőkkel, így nem derülhetett ki a felhívásból és dokumentációból, hogy ajánlatkérő itt az ajánlatban megadott információk alapján maga állapít meg tartalmi elemeket, amelyek majd az értékelés alapját fogják képezni.
Ajánlatkérő azzal, hogy előre nem ismert szorzószámok alkalmazásával, figyelmen kívül hagyva az egyes konkrét ajánlatokban szereplő alkatrésztípusokat, az erre vonatkozó gyártói elő írásokat lényegében fiktív tartalmi elemeket hasonlított össze.
A Kbt. 55. § (6) bekezdés értelmében ajánlatkérő köteles az értékelés során az ajánlatok tartalmi elemeit értékelni és pontozni. Nem fogadható el a rendelkezésnek megfelelő értékelésnek az, hogy az ajánlatban közölt tartalmi elem helyett - előre közölt metódus alkalmazásával meghatározott - fiktív tartalmi elemek alapján végzi el az értékelést.
Semmilyen körülmények között nem fogadható el az ajánlatkérői érvelés, mely szerint minden indok és ajánlattevőkkel előre közölt feltételek nélkül az alkatrészköltségeket az ajánlattevők ajánlatában szereplő költségek mellőzésével, illetőleg a költségek felhasználásával, de nem a tényleges költségek értékelésével végezte el. Ezen értékelése még a Kbt. 56. § (2) bekezdésében foglaltakkal sem indokolható, hiszen ezek nem tényleges megállapítható - ajánlatkérő oldalán felmerülő költségek - pusztán egy kalkuláció, amely még az ajánlatokban szereplő konkrét tartalmi elemekre (alkatrészekre) sincs tekintettel.
Ajánlatkérő azzal, hogy ezen részszempont körében nem az ajánlatok tartalmi elemeit értékelte, nem a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltak betartásával járt el.
Tekintettel azonban arra, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban csatolta a számítását arra vonatkozóan, ha az ajánlatokat ezen részszempont körében azokkal a költségekkel végezte volna el, amelyek az ajánlatban ténylegesen megadásra kerültek az sem változtatna az összegzésben szereplő sorrenden, tehát ezen esetben sem lenne a kérelmező az eljárás nyertese.
A Döntőbizottság ezért nem találta megalapozottnak azon kérelmezői álláspontot, miszerint az összességében legkedvezőbb ajánlatot ő tette volna.
Az ajánlatkérő által csatolt értékelés alapján a Döntőbizottság nem látta indokoltnak azt sem, hogy a rendelkező részben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásán túl az eljárást lezáró döntés megsemmisítésre kerüljön, hiszen a megállapított jogsértés esetleges reparálása sem változtatott volna a kialakult sorrenden, tehát a nyertes személyén.
Tekintettel a fent leírtakra, a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és f) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértés elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 55. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft. Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet ezen összeg alá, a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésében foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt alapvetően tekintettel, hogy az ajánlatkérő terhére megállapított jogsértés nem volt kihatással az eljárást lezáró döntésére, illetőleg a nyertes személyére. Ezért a kiszabott bírságot szükségesnek, egyben elegendőnek ítélte.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 23.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.