FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (0431/2004)
13.K.30.914/2003/6.
A Fővárosi Bíróság dr. Andrási László ügyvéd (1054 Budapest, Szemere u. 23.) által képviselt Fővárosi Önkormányzat Uzsoki Utcai Kórháza (1145 Budapest, Uzsoki u. 29.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.65/11/2003.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS:
A felperes mint ajánlatkérő a 2002. november 20-án közzétett ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt közbeszerzési eljárást indított az éves csípő- és térdprotézis-, valamint csontcementszükségletének beszerzése tárgyában.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát és mennyiségét 14 tételben határozta meg, és a 3. c)-d) pont szerint az ajánlattevő bármelyik tételre tehetett részajánlatot.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik, a 13. b) pontban meghatározott, 0-10 pontszámokkal értékelhető alábbi részszempontok és súlyszámok alapján.
- ajánlati ár 10
- kedvezőbb fizetési határidő 6
- ártartás időtartama 6
- kedvezőbb szállítási határidő 6
Az ajánlati felhívás 15. b) pontja szerint a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő 16. nap 10.00 óra, amennyiben ez a nap nem munkanap, úgy az ezt követő első munkanap ugyanezen órája.
A 2002. december 31-ig tartó ajánlattételi határidőben 7 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok értékelésére alakult bizottság 2003. január 23-án elvégezte az ajánlatok értékelését, javaslatot tett a főigazgatónak az eljárás nyertesére az 5., 10., 12., 13. és 14. tételek kivételével, mivel e tételek vonatkozásában az eljárást eredménytelenné nyilvánítását javasolta a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással. Az eredménytelenné nyilvánítandó tételekre vonatkozó javaslatot azzal indokolták, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat elfogadása esetén a legelőnyösebb ajánlattevő ajánlati ára az 5. tételnél 215%-a, a 10. tételnél 180%-a, a 12. tételnél 316%-a a benyújtott ajánlatokban szereplő legkedvezőbb ajánlati árnak, a 13. és 14. tételnél pedig azt állapították meg, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlati ára az ajánlatkérő számára rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékére tekintettel nem megfelelő.
Az ajánlatkérő a 2003. január 27-i eredményhirdetésen az előterjesztés alapján hozta meg döntését. Ennek megfelelően egyes ajánlattevők ajánlatát érvénytelennek minősítette, az érvényes ajánlatot benyújtók közül az 1., 2., 3., 4., 6., 7., 8., 9. és 11. tétel vonatkozásában kihirdette az eljárás nyertesét. A 11. tétel nyertese az Afamia Trade Kft. lett.
Az 5., 10., 12., 13. és 14. tétel tekintetében az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással eredménytelenné nyilvánította.
Az ajánlatkérő az eljárásról készült összegzést 2003. január 28-án megküldte az ajánlattevőknek.
Az összegzés az eredménytelennek nyilvánított tételeknél az ajánlattevőket és az eredménytelenné nyilvánítás jogszabályi alapját jelölte meg. Az értékelő és a pontozási táblázatok nem tartalmazták az eredménytelenné nyilvánított tételek vonatkozásában az értékelés adatait.
Az Afamia Trade Kft. (kérelmező ) 2003. február 10-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alpereshez. Előadta, hogy az 1., 2., 4., 6., 7., 8. és 9. tételek vonatkozásában a nyertes Comesa Budapest Kft. 275 napos fizetési határidőt, valamint félórás szállítási határidőt vállalt. A félórás szállítási határidő irreálisan alacsony, a 275 napos fizetési határidő nem felel meg a piaci viszonyoknak, ezért ezen ajánlati elemek vonatkozásában az ajánlatkérőnek a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján írásban magyarázatot kellett volna kérnie. Sérelmezte továbbá, hogy saját ajánlatukban nyilatkoztak arról, hogy az ajánlatkérő területén konszignációs raktárt hoznak létre 1 éves időtartamra, így e részszempont vonatkozásában azonnali szállítás valósul meg, de ezt a nyilatkozatukat az ajánlatkérő nem vette figyelembe a pontszámok alkalmazásakor. Pontosított kérelmében vitatta az 5., 10., 12. és 14. tétel vonatkozásában az eljárást eredménytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés jogszerűségét arra hivatkozással, hogy - figyelembe véve az ajánlatkérő elmúlt évi beszerzéseit - társaságuk ajánlata megfelelőnek minősíthető. Jogorvoslati kérelmét kiegészítve azt is sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a vele történő szerződéskötést a jogorvoslati eljárás tárgyát nem képező 11. tétel vonatkozásában is felfüggesztette. Kérte annak megállapítását, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, az 59. § (1) bekezdését, a 60. § (1) bekezdés d) pontját. Kérte továbbá az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését a fenti részajánlatok tekintetében, valamint ideiglenes intézkedés keretében a szerződéskötés megtiltását.
Az ajánlatkérő a 2003. február 12-én kelt levelében tájékoztatta a nyertes ajánlattevőket arról, hogy a jogorvoslati eljárásra figyelemmel a közbeszerzési eljárást lezáró szerződések megkötését a döntőbizottsági határozat meghozataláig felfüggeszti. A 2003. február 14-én kelt levelében közölte, hogy az alperes 2003. február 10-én kelt értesítésében foglaltaknak megfelelően csatoltan megküldi a közbeszerzési eljárással kapcsolatban rendelkezésre álló összes iratot, valamint a felelősségi rendet szabályozó okiratot.
A jogorvoslati kérelem tárgyában 2003. február 27-én tartott tárgyaláson az ajánlatkérő képviselője előadta, hogy a 14. résztétel vonatkozásában a szakmai értékelő bizottság szakmai értékelését fogadták el, nem elsősorban a pénzügyi fedezet hiányát. Utalt arra, hogy az előző két, orvosi cementre vonatkozó részvételre való döntés hiányában nem lett volna szerencsés e szintén antibiotikumos tartalmú, de hasonló orvosi anyag vonatkozásában a döntést meghozni.
Az alperes felhívására az ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a költségvetésében a jelen beszerzés tárgyát képező tételek nem szerepelnek, a költségvetési előirányzatok csak összevont tételeket tartalmaznak. A 2003. évi költségvetését még nem hagyták jóvá, a 2003. évi orvosi implantátumokra vonatkozó mennyiségi és az ajánlati felhívás tételeire vonatkozó keretösszegeket tartalmazó kalkulációt csatolt be, illetve nyilatkozott, hogy ennek alapján döntött az egyes tételek tekintetében az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról.
Az alperes a 2003. március 12-én kelt D.65/11/2003. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő az 5., 10., 12. és 14. tételek tekintetében megsértette a Kbt. 55. § (4) bekezdés első fordulatára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a 60. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (4) bekezdés második fordulatát, továbbá a Kbt. 61. § (1) bekezdését és a Kbt. 62. § (1) bekezdését. Ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az 5., 10., 12. és 14. tétel vonatkozásában megsemmisítette, és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, dr. Golub Iván főigazgatóval szemben pedig 100 000 Ft bírságot szabott ki. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Az alperes ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi előfeltételeit nem látta megállapíthatónak.
A határozat indokolása tartalmazta, hogy a fizetési határidő és szállítási határidő bírálati részszempontok vonatkozásában tett jogorvoslati kérelem nem megalapozott, mivel e tekintetben a Kbt. 57. § (2) bekezdésében foglalt szabály nem érvényesül. A Comesa Budapest Kft. ajánlatában megjelölt 275 napos fizetési határidő és a kérelmező által vállalt 60 napos fizetési határidő vonatkozásában a 10, illetőleg a 2.2 pont az alperes állás pontja szerint helyesen, az arányosítási módszernek megfelelően tükrözi a fizetési határidővel kapcsolatos ajánlati elemek közötti különbséget. A szállítási határidő részszempontnál a kérelmező a kórház területén fenntartott konszignációs raktárra vonatkozó nyilatkozatában 24 órás szállítási határidőt vállalt az ajánlatkérői igénybejelentéstől, illetve lehívásoktól számítva. A Comesa Budapest Kft. a kereskedelmi feltételekkel kapcsolatos nyilatkozatában a kórház területén létesített konszignációs raktárban elhelyezett implantátumok pótlását 30 percen belül vállalta. A kérelmező ajánlata tehát független attól, hogy van konszignációs raktára a kórház területén. A szállítási határidő tekintetében a nyertes Comesa Budapest Kft. tette a kedvezőbb ajánlatot, az ajánlatkérő helyesen értékelte a nyertes ajánlatát 10 ponttal, a kérelmezőét pedig 0,2 ponttal.
Fentiek alapján az alperes megállapította, hogy az ajánlati felhívás 1., 2., 4., 6., 7., 8. és 9. tételei vonatkozásában előterjesztett jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
Az egyes tételek tekintetében az eljárás eredménytelenné nyilvánításával kapcsolatban az alperes kifejtette, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 32. § (2) bekezdés szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére hivatkozással csak akkor nyilváníthatta a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelenné a közbeszerzési eljárást, ha az ajánlatok értékelését teljeskörűen elvégezte, és a saját pénzügyi forrása - figyelembe véve az összességében legelőnyösebb ajánlatban foglalt ajánlati árat - nem elégséges. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 5., 10., 12. és 14. tételei vonatkozásában az ajánlatok értékelését nem végezte el, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlattevő konkrét megjelölése az értékelő bizottság jegyzőkönyvéből hiányzik. A jegyzőkönyv csak arra utal, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő ajánlati ára milyen százalékos arányban haladja meg a legkedvezőbb ajánlati árat, és a jegyzőkönyv mellékletét képező összefoglaló táblázat is csak az eredménytelenség tényét rögzíti. Az ajánlatkérő az összegzésben is csak az eredményes tételekre tett részajánlatok tekintetében adott meg pontozási táblázatot, és az összefoglaló táblázatban is csak az eredménytelenné nyilvánítás ténye került rögzítésre. Az ajánlatkérő - a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltak ellenére - nem jelölte meg az összegzésben az 5. számú melléklet 1. d) pontja szerint az eredménytelenné nyilvánított fenti tételszámú eljárásait, illetve az eredménytelenség indokát, valamint az összegzés nem tartalmazza az eredménytelenné nyilvánított tételszámú eljárások értékelését, így a nyertes ajánlattevő megnevezését sem.
Az alperes megállapította, hogy az ajánlatkérő - általa is elismerten - az ajánlati felhívásban megjelölt bírálati részszempontokon kívüli szempontot is figyelembe vett, mivel orvos-szakmai szempontból is vizsgálta az érvénytelenítés tárgyát képező tételek vonatkozásában az ajánlatokat, amely sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdésének első fordulatát.
Az alperes a Kbt. 55. § (4) bekezdésére hivatkozással rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő azzal, hogy az eredménytelenné nyilvánítás tárgyát képező tételszámok vonatkozásában nem bírálta el a részajánlatokat és nem határozta meg az összességében legelőnyösebb ajánlatot, továbbá a pénzügyi fedezet vizsgálatánál a viszonyítást az egyes ajánlati árakhoz képest végezte el, szintén jogsértően járt el. Az ajánlatkérő döntése jogszerűségének megállapítása az eljárás eredménytelenné nyilvánításával kapcsolatban az ajánlatok teljes körű elbírálásától függ, mivel ez nem történt meg és a közbeszerzési eljárás során a pénzügyi fedezet vizsgálata nem az ajánlatkérő rendelkezésére álló pénzügyi forrás alapján történt, az ajánlatkérő döntése az eredménytelenné nyilvánítás vonatkozásában is jogsértő. Az ajánlatkérő utólag, a jogorvoslati eljárásban hivatkozott a rendelkezésére álló pénzügyi fedezet hiányát igazoló adatokra, amelyeket az alperes már nem tudott figyelembe venni, a 14. tételszám vonatkozásában pedig az ajánlattevő nem az összegzésben megjelölt pénzügyi fedezet hiányát, hanem orvosszakmai szempontokat vett figyelembe.
Az alperes megállapította továbbá, hogy a 11. tételszámú részajánlat tekintetében - amely részajánlat nem képezte a jogorvoslati kérelem tárgyát - az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdésének első és második fordulatát megsértve nem kötötte meg a szállítási szerződést a kérelmezővel az ajánlati felhívásban előírt 2003. január 12-i időpontban.
Fentiekre tekintettel az alperes a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelem megalapozott részének helyt adva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, míg a kérelem megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírság mértékét az alperes a Kbt. 88. § (4) bekezdésében és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a törvényben meghatározott minimális összegben határozta meg.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Előadta, hogy a pályázat kiírásakor még nem rendelkeztek az intézmény 2003. évi működésére vonatkozóan a Fővárosi Közgyűlés által jóváhagyott költségvetéssel, de az anyagi eszközök beszerzésére irányuló eljárás elhúzódása miatt már meg kellett kezdeni az előkészületeket. A beszerezni kívánt többletmennyiség pénzügyi fedezetét az előzetes költségkalkuláció alapján biztosítottnak tekintették.
A felperes támadta az alperes határozatát az eredménytelennek nyilvánított 5., 10., 12. és 14. tételekre vonatkozó ajánlatkérői döntést jogszabálysértőnek nyilvánító és megsemmisítő, a szerződéskötés felfüggesztése miatt marasztaló és a pénzbírságot kiszabó része vonatkozásában. Hivatkozott arra, hogy az értékelő bizottság 2003. január 23-án, tárgyaláson, tételenként haladva, kézzel írott feljegyzéseket és értékelést készített valamennyi részajánlat tekintetében, amely alapján a döntést meghozták. Egyes tételek esetén már az értékelés során kiderült, hogy az ajánlatok jellege és vonzata folytán indokolatlan többletkiadást jelentene az elfogadásuk, így nem tartották szükségesnek azt, hogy a kézzel írott értékelő adatait teljeskörűen gépre vigyék, de az értékelésről a tárgyaláson készült kézzel írott feljegyzés rendelkezésre állt a jogorvoslati eljárás során és jelenleg is. Minden tétel tekintetében hasonló eljárás szerint készültek el a nyomtatott értékelő táblázatok. Kifogásolta, hogy sem a tárgyaláson, sem korábban a döntőbizottság nem hívta fel őket a hiányzó dokumentumok csatolására, ezzel az alperes megsértette az Áe. 26. § (1) bekezdését. Álláspontja szerint az alperes határozata megalapozatlan azért is, mert a jegyzőkönyvben az ajánlatot tevő cég nevének feltüntetésén kívül pontosan szerepel, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározásra került. Az alperes tehát tévesen állapította meg a tényállást és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy eljárásukkal a Kbt. 55. § (4) bekezdését és (6) bekezdését megsértették.
A felperes vitatta a kérelmezővel kötendő szerződés megkötésének elmaradása miatt történő elmarasztalását is. Előadta, hogy a kérelmező maga indítványozta a jogorvoslati kérelmében a sérelmezett tételek tekintetében a felfüggesztést, de utóbb e kérelmének kiterjesztése esetén a szerződés megkötése nehéz helyzetbe hozta volna az intézményt. Tévesnek tekintette annak megállapítását, hogy 2003. január 12-én nem kötötték meg a szerződést, és utalt arra, hogy az ajánlatok elbírálása is csak 2003. január 23-án történt meg.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a alapján a rendelkezésére álló összes irat becsatolására, valamint a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pont körében a pénzügyi fedezetre vonatkozó adatok közlésére felhívta.
A felperes a jogorvoslati eljárás során és a tárgyalási jegyzőkönyv szerint nem hivatkozott kézzel írt feljegyzésekre, kizárólag az értékelési jegyzőkönyvre, amely az 5., 10., 12. és 14. tételekre vonatkozó részajánlatok értékelését nem tartalmazza. A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerinti alapelvi követelményekre figyelemmel a felperes alappal nem hivatkozhat ajánlatkérői belső munkaanyagra, amelyet a közbeszerzési eljárás nyilvános dokumentumai (eredményhirdetési jegyzőkönyv, összegzés az eljárásról) nem tartalmaznak. A Kbt. 5. számú mellékletének 2. b) és 2. c) pontja előírja az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont esetére az értékelést, valamint az értékelési pontszámok indokolását. A felperes a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára, és nem a 60. § (1) bekezdés e) pontjára alapozta az eljárás eredménytelenné nyilvánítását, ezért a vonatkozó részajánlatok tekintetében az összességében legelőnyösebb ajánlatot nyilvános dokumentumban meg kellett volna állapítania.
Az alperes utalt arra, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdésének megsértését nem a jogorvoslati eljárás tárgyát képező tételek, hanem a 11. tételszámú részajánlat vonatkozásában állapította meg. E tekintetben a jogsértés az ajánlati felhívásban meghatározott időpontban, 2003. február 13-án bekövetkezett, mivel a nyertes ajánlattevővel - a kérelmezővel - a szerződéskötés elmaradt.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak a perben arról kellett döntenie, hogy az alperes határozata a felperes keresetében megjelölt okokból jogszabálysértő-e, és ettől függően jogszerű volt-e a felperessel szemben az 1 000 000 Ft bírság kiszabása. A felperes a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértését nem vitatta.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A bíróság rámutat arra, hogy az 5., 10., 12. és 14. tételek tekintetében az eljárást érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntés megalapozottsága és az eljárás jogszerűsége a közbeszerzési eljárásban keletkezett és az ajánlattevőkkel közölt dokumentumok tartalma alapján vizsgálható. Nyilvánvaló, hogy az ajánlatkérői döntés alapjául az utóbb keletkezett iratok nem szolgálhattak, a verseny tisztaságára és a nyilvánosságra vonatkozó alapelvek pedig csak akkor érvényesülhetnek, ha az ajánlatkérői döntés indokait, a döntésnél figyelembe vett adatokat az ajánlattevők a Kbt. előírásai szerint megismerhetik.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése értelmében az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. számú mellékletének 1. d) pontja rögzíti, hogy az eljárásról készült összegzésnek tartalmaznia kell eredménytelen eljárás esetén az eredménytelenség indokát. A 2. a) pont alapján az eljárásról készült összegzésnek tartalmaznia kell az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők nevét, ajánlatuk elbírálásának szempontját és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszem pontjai szerinti tartalmi elemeit, a b) pont alapján pedig az a) pont szerinti ajánlatok értékelését az itt közölt táblázat szerinti kimutatásban.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése d) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett - az ajánlatkérőnek a 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot.
A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a felperes a 2003. január 27-i eredményhirdetésen egyes ajánlattevők ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, az érvényes ajánlatot benyújtók közül az 1., 2., 3., 4., 6., 7., 8., 9. és 11. tétel vonatkozásában kihirdette az eljárás nyertesét. A 11. tétel nyertese az Afamia Trade Kft lett. Az 5., 10., 12., 13. és 14. tétel tekintetében a felperes az eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással eredménytelenné nyilvánította. Az összegzés az eredménytelenné nyilvánított tételek vonatkozásában csak az ajánlattevőket és az eredménytelenné nyilvánítás jogszabályi alapját tüntette fel, az értékelő és a pontozási táblázatok pedig kizárólag azon tételek adatait tartalmazták, amelyek tekintetében a felperes nyertest hirdetett.
A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítására akkor kerülhet sor, ha az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését teljeskörűen elvégezte, és a saját pénzügyi forrása - figyelembe véve az összességében legelőnyösebb ajánlatban foglalt ajánlati árat - nem elégséges. Az e körben tette megállapításait az ajánlatkérőnek az összegzésben ismertetnie kell, mivel ennek hiányában az eredménytelenséget megállapító ajánlatkérő döntés megalapozottsága nem állapítható meg, ill. nem vizsgálható.
A bíróság megállapította, hogy az összegzés adatai szerint a felperes a Kbt. 55. § (4) bekezdését megsértve az ajánlati felhívás 5., 10., 12. és 14. tételei vonatkozásában az ajánlatok értékelését nem végezte el, az összességében legelőnyösebb pályázatot benyújtó ajánlattevőt nem jelölte meg. A döntőbizottsági tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnően a felperes a 14. tétel tekintetében orvosszakmai szempontot is értékelt, amely az ajánlati felhívásban közölt elbírálási részszempontok között nem szerepelt, ezzel a Kbt. 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését is megsértette.
Az összegzéssel kapcsolatban fentebb megjelölt hiányosságok a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértéséhez vezettek, amely jogsértés meglétét a felperes nem vitatta.
A Kbt. 62. § (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni.
A bíróság rámutat arra, hogy a kérelmező a 11. tétel tekintetében az eljárás nyertese lett, így vele a Kbt. 62. § (1) bekezdése és az ajánlati felhívás 15. b) pontja szerint 2003. január 27. napját követő 16. napon a felperesnek szerződést kellett volna kötnie. A szerződéskötés nem vitásan elmaradt, amely a Kbt. 62. § (1) bekezdésének megsértését jelentette.
Megjegyzi a bíróság, hogy az alperes határozata a szerződéskötés időpontját illetően nyilvánvaló elírást tartalmaz, de ez a határozat helyes ténybeli és jogi megállapításait nem érinti.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az alperes a határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. A (5) bekezdés előírja, hogy a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A bíróság a fenti szabályozásra figyelemmel leszögezi, hogy a bírság kiszabása a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján nem egy lehetséges, hanem kötelező jogkövetkezménye valamely jogsértésnek. Az alperes kizárólag a bírság mértékének meghatározásakor élhet mérlegelési jogkörével, illetőleg abban a kérdésben dönthet, hogy a kötelezően alkalmazandó jogkövetkezmény mellett alkalmaz-e a Kbt. 88. § (1) bekezdésében megengedett egyéb intézkedést is.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez a minimum- összeg 1 millió Ft volt. Minderre figyelemmel a felperes esetében sem a bírság mellőzésére, sem mérséklésére nem volt jogszerű lehetőség.
A kifejtettek alapján a bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A felperes személyes illetékmentessége folytán a kereseti illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2003. év szeptember hónap 5. napján
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró