FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (0433/2004)
2.Kf.27.110/2003/4.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Antal Péter (4028 Debrecen, Magyari u. 13/D.) ügyvéd által képviselt Háló és Marco Korlátolt Felelősségű Társaság (4000 Debrecen, Szabolcs u. 25.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hivatkozási szám: D.49/2001.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a Magyar és Pósfai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Pósfai László (1066 Budapest, Teréz krt. 47. II. emelet 1.) ügyvéd által képviselt ÉPKAR Részvénytársaság (5300 Karcag, Kiss Antal u. 4.) beavatkozott -, a Fővárosi Bíróság 2002. évi április hó 30. napján kelt 12.K.31.024/2001/17. számú ítélete ellen a felperes által 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10 000 (azaz tízezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 13 500 (azaz tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS:
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az irányadó tényállás szerint Karcag Város Önkormányzata mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. november 29-ei számában 7385 szám alatt nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásának ellenére a kft.-t nem jelölte meg, mint 10%-nál nagyobb arányban bevonni szándékozott alvállalkozót.
A felperes szerint megsértette a Kbt. 81. §-ának (2) bekezdését az alperes akkor, amikor nem értesítette őt a jogorvoslati eljárás megindulásáról, így abba csak áttételes módon megszerzett információ alapján tudott bekapcsolódni, továbbá eljárási jogszabálysértést követett el azzal is, hogy az alperesi beavatkozónak a közbeszerzési tárgyalást követően benyújtott iratait nem küldte meg a számára.
Az alperes és az alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét a Polgári perrend tartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította. Álláspontja szerint az alperesi határozat anyagi jogszabályt a felperes keresete körében nem sértett. Az elsőfokú bíróság a közigazgatási iratokból kétséget kizáróan azt állapította meg, hogy az alperesi beavatkozó több, pontosan: 9 forgalmazóval kívánt szerződést kötni az ablakok beszerzése érdekében. Bár az ablakok együttes értéke a bekerülési költség 60%-át kiteszi, az egy cégre jutó érték nem haladja meg egyetlen esetben sem a 10%-ot. A Kbt. 10. §-ának q) pontja értelmében pedig a gyártó cég akkor sem minősül alvállalkozónak, ha valamennyi forgalmazótól ugyanazt a Panoráma Ablakgyártó Kft. által gyártott ablakot szerzi be az ajánlattevő. Az alperes tehát helytállóan állapította meg e körben a Kbt. ajánlatkérő általi megsértését.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint - figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság KK. 31. számú állásfoglalására - az alperes a döntése érdemére kiható eljárási jogszabálysértést nem követett el, a bírósági eljárásban pedig feltétel nélkül orvosolható volt (az iratbetekintési jog alapján) felperesnek a közigazgatási iratok megismerésére vonatkozó kifogása.
A felperes fellebbezésében az ítélet megváltoztatásával keresete teljesítését kérte. A felperes fellebbezéssel az ítéletnek csak és kizárólag az alperesi beavatkozónak az alvállalkozók igénybevételével kapcsolatos, valamint az eljárási jogi kérdéseket értékelő részét támadta. A felperes lényegében megismételte és fenntartotta a keresetében foglaltakat.
Az alperes érdemi ellenkérelmében az ítélet helyben hagyását kérte. Az alperesi beavatkozó a fellebbezésre észrevételt nem tett.
A felperes fellebbezése nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló peradatokból okszerű következtetésre jutott, jogi okfejtéseivel a másodfokú bíróság mindenben egyetért. Az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §-ában foglaltaknak megfelelően valamennyi körülményt mérlegelve hozta meg döntését, amelyet megfelelő módon indokolt is. A felperes fellebbezésében olyan konkrét, a mérlegelés okszerűtlenségére vagy jogszabály-ellenességre utaló indokot felhozni nem tudott, amely az ítélet megváltoztatását megalapozná, olyan új tényt, vagy körülményt nem jelölt meg, amely fellebbezése kedvező elbírálását eredményezhetné.
A másodfokú bíróság a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a sikertelenül fellebbező felperest az alperes másodfokú költsége, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték viselésére.
Budapest, 2003. évi november hó 19. napján
Borsainé dr. Tóth Erzsébet s. k., Dr. Kurucz Krisztina s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Rothermel Erika s. k.,
bíró