FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (0435/2004)
3.Kf.27.214/2003/6.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Zsoldos Mária ügyvéd (6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10.) által képviselt HÓDÚT Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perben a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Puskás János jogtanácsos által képviselt "KÖVITE" Körösvidéke Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés I. r. (5701 Gyula, Pf. 42) és Téglássy Sándor elnök által képviselt Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet II. r. (5600 Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A) beavatkozó, valamint az alperes pernyertessége érdekében a dr. Kukucska János ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Fészek u. 16.) által képviselt STRABAG Kft. (1135 Budapest, Szegedi u. 35-37.) beavatkozó a Fővárosi Bíróság 2003. január 17. napján kelt 13.K.31.769/2002/17. számú ítélete ellen a felperes által 18. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20 000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS:
Körösladány Nagyközség Önkormányzata a 2002. január 9-én kötött megbízási szerződéssel megbízta az I. r. felperesi beavatkozót a ,,Körösladány" Nagyközség vákuumos szennyvízelvezető rendszer I. ütem megépítése a vízjogi létesítési engedélyben meghatározott műszaki tartalommal" tárgyú közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolításával és műszaki ellenőrzésével. A megbízási szerződés 3. pontja szerint a "Megbízott kijelenti, hogy a kivitelezés során ajánlattevőként vagy alvállalkozóként nem kíván részt venni." Az I. r. felperesi beavatkozó a közbeszerzési eljárást nyílt előminősítési eljárással megindította. Hat társaság jelentkezett részvételre, köztük a Vákuum 2003 közös vállalkozás, amelynek a felperes, valamint a II. r. felperesi beavatkozó a tagjai. A felperessel munkaviszonyban álló területi főmérnök és egyben a felperes egyik tagja Puskás Sándor, aki az I. r. felperesi beavatkozó képviseletében eljáró dr. Puskás János igazgató testvére. Az ajánlatkérő 31/2002. (IV. 8.) számú képviselő-testületi határozatával a Vákuum 2003 közös vállalkozást három más társasággal együtt a szerződés teljesítésére alkalmasnak, további 4 társaságot alkalmatlannak minősített.
Az eljárás ezen szakaszában az alperesi beavatkozó és további két - perben nem álló - gazdasági társaság nyújtott be jogorvoslati kérelmet, többek között összeférhetetlenségre hivatkozva.
Az alperes D.219/18/2002. számú határozatával a jogorvoslati kérelmeknek részben helyt adva az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, az ajánlatkérővel szemben egymillió forint, az I. r. felperesi beavatkozó képviseletében eljáró dr. Puskás János igazgatóval szemben 100 000 Ft pénzbírságot szabott ki. Megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdés d) pontjára és a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 63. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 44. § (8) bekezdését. Többek között arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő megbízottjának igazgatója, valamint a Vákuum 2003 vállalkozás egyik tagjának, a Hódút Kft.-nek területi főmérnöke között testvéri, tehát közeli hozzátartozói viszony áll fenn, valamint a felperes mint egyik részvételre jelentkező a törvény értelmében érdekelt gazdálkodószervezettel Puskás Sándor munkajogi kapcsolatban áll, továbbá a társaságban - mint annak egyik tagja - tulajdonosi részesedéssel is bír, ezért a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenség mindkét okból fennáll.
Az alperes határozatával szemben keresettel élő felperes a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az ajánlatkérő és az I. r. felperesi beavatkozó közötti megbízási szerződés 3. pontja olyan szerződéses nyilatkozatnak minősül, amelyre tekintettel nem kell alkalmazni a Kbt.-nek az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályát, mert a nyilatkozat kivételt ad az összeférhetetlenség vizsgálata alól.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és a felmerült perköltségben marasztalta. Indokolásában rámutatott, hogy az összeférhetetlenségi szabályozás célja a Kbt. alapelvei - versenytisztaság és nyilvánosság, esélyegyenlőség - érvényesülésének érdekében annak biztosítása, hogy a beszerzési eljárás előkészítésében vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében kizárólag olyan szervezet vagy személy járjon el, akinek eljárása nem összeférhetetlen az egyéb gazdasági, személyi kapcsolataival. A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha e szervezet maga is részt vesz a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként vagy alvállalkozóként, vagy ha az e minőségben részt vevő szervezettel függőségi, irányítási, tulajdonosi jogviszonyban van, vagy ilyen jogviszonyban álló személy hozzátartozója. A felperes által hivatkozott nyilatkozat nem mentesít az egyéb okból fennálló összeférhetetlenség alól. Az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet igazgatója és a közbeszerzési eljárásban részt vevő ajánlattevő felperes egyik tulajdonosa, valamint munkavállalója közötti közeli hozzátartozói viszony nem volt vitás, mindezek alapján az alperes határozata a keresettel támadott részében a jogszabályoknak megfelelt.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, az ítélet megváltoztatása és a kereseti kérelemnek megfelelő döntés érdekében. Álláspontja szerint az ajánlatkérő nevében eljáró I. r. felperesi beavatkozó jogszerűen járt el, és az összeférhetetlenségre vonatkozó szerződéses nyilatkozata mentesítette őt minden további vizsgálat alól. Jogsértőnek tartotta, hogy az elsőfokú bíróság nem rendelkezett az alkotmányossági kifogás tárgyában kezdeményezendő alkotmánybírósági eljárás megindításáról és ennek indokát sem adta.
Az I. r. felperesi beavatkozó észrevételében rámutatott, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró személy a KÖVITE Egyesülés, aki jogokat szerez és kötelezettséget vállal. Dr. Puskás János mint a társaság jogi képviselője járt el és írt alá nyilatkozatokat, vagyis világosan elválasztható a jogi személy és a természetes személy tevékenysége egymástól. Ez utóbbi nem vett részt az eljárásban, ezért összeférhetetlenség sem állapítható meg.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérte.
A II. r. felperesi beavatkozó és az alperesi beavatkozó ellenkérelmet, észrevételt nem terjesztett elő.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból helytálló jogi következtetésre jutott, indokait a Fővárosi Ítélőtábla is osztja. A fellebbezéssel és a fellebbezési ellenkérelemmel kapcsolatban kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a Kbt. 31. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok a felhívás és ajánlati dokumentáció elkészítésén túlmenően kiterjednek az eljárás előkészítésére és a közbeszerzési eljárás teljes tartamára. A törvény az ajánlatkérő oldaláról közelíti meg és szabályozza az összeférhetetlenséget, de annak helyes értelmezéséből az következik, hogy az összeférhetetlenség fennállását az érdekelt gazdálkodószervezet, vagyis a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet, illetőleg olyan személyek vagy szervezetek esetében, amelyre az a)-d) pontban felsorolt feltételek fennállnak, így az ajánlattevő oldaláról is vizsgálni kell, figyelemmel a 31. § (2) bekezdésének második fordulatára. A szigorú összeférhetetlenségi szabályok - mint arra az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott - a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében foglalt alapelvek - különös tekintettel a verseny tisztaságára - hatályosulását hivatottak elősegíteni, ezért a konkrét beszerzés tárgyával kapcsolatba kerülő gazdasági tevékenységet végző szervezetre és személyre egyaránt kiterjednek. Alkalmazásuktól - túl azon, hogy a Kbt. rendelkezései kógens rendelkezésnek tekintendők a 25. § értelmében - még akkor sem lehet eltekinteni, ha ezzel egy adott területen a gazdasági társaságokat jelentős vagyoni hátrány is éri, mint arra a felperes utalt.
Azt az I. r. felperesi beavatkozói érvelést, mely szerint a jogi személy és a természetes személy tevékenysége világosan elválasztható egymástól, mert a természetes személy nem járt el az eljárásban, azért nem tartotta helytállónak a másodfokú bíróság, mert értelemszerűen a jogi személy abban az eljárásban, amelynek tárgya az előminősítési eljárásban a részvételi jelentkezések véleményezése volt, nyilatkozatot csak képviselője útján tehetett, ez a nyilatkozat jogosítja és kötelezi a jogi személyt. Ebből következően az ajánlatkérő nevében eljáró személy és a beszerzésben érdekelt, arra ajánlatot tevő felperesi gazdasági társasággal a Kbt. 31. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai szerinti kapcsolatban álló személy között az összeférhetetlenség megállapítható, jogszerűen döntött tehát mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság a kérelem, illetve a kereset elutasításáról.
A felperesnek alkotmányossági kifogása tárgyában az elsőfokú bíróság által nem érintett és indokolt alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére irányuló indítványával kapcsolatban kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 25.437/1993. számú határozatában (közzétéve: BH 1994. 448.) is leszögezte, a bíróság nem köteles indokolni azt a döntését, amellyel a felperesnek az eljárás felfüggesztésére és az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasítja, mert az elutasítás indokolása a jogszabály alkotmányosságának értékelését jelentené, amely nem a bíróság feladata.
Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (1) bekezdése, (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A pervesztes felperes a Pp. 78. § (1), (2) , 79. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel a 83. § (1) bekezdésére - köteles a pernyertes alperesnek járó másodfokú perköltség megfizetésére. Az alperesi beavatkozónak a fellebbezési eljárás során költsége nem merült fel, ezért erről rendelkezni nem kellett.
A fellebbezési illeték viseléséről szóló rendelkezés az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 39. § (1) bekezdésének c) pontján, 46. § (l) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdésének h) pontján, valamint az Itv. 64. §-a folytán alkalmazandó 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2003. október 8. napján.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k. ,
bíró