KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁGA (0487/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.625/12/2003.
Tárgy: A RENOVIT Kft. jogorvoslati kérelme a HM Ingatlankezelési Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot.
A RENOVIT Építőipari Kft. (1097 Budapest, Gubacsi út 10/B., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Honvédelmi Minisztérium Ingatlankezelési Hivatal (1095 Budapest, Soroksári út 152., képviseli: Dr. Bencze Ákos ügyvéd, 1082 Budapest, Baross u. 3., 1/14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "MH HTPEK élelmezési anyagraktár X., XII. és XIII. számú raktár épületek karbahelyezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság
elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során a felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. október 5-én ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 42. számában (7493/2003) a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 5. b) és c) pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a dokumentációt előzetes telefonigénylés alapján az ajánlati felhívás napjától kezdve 23 napon keresztül lehet átvenni a Kbt. 37. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével vissza nem térítendő 60 000 Ft + áfa összeg befizetését igazoló szelvény ellenében.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni. Ehhez megadta az elbírálási részszempontokat, azok súlyszámát és az értékelési módszert.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely 12 db A/4 lapból áll, és amely az általános ismertetőt, a fizetési feltételeket, a honvédelmi területen történő munkavégzés szabályait, két kitöltendő mintalapot, valamint egy oldalon a három épületre vonatkozó műszaki követelményeket, műszaki tartalmat rögzíti.
Az "Általános ismertető" 2.4. b) pontjában az szerepel, hogy a műszaki követelmények szerint tételes - a beépítésre tervezett anyagok pontos megnevezésével készült - árajánlat csatolását kérik. Az ajánlatkérő által szolgáltatott teljes dokumentáció képezi a feladat tárgyát, amire ajánlatot kell tenni. Az ajánlatkérési műszaki dokumentációkban szereplő árazatlan költségvetési kiírás tételei és mennyiségei tájékoztató adatok, amelyet az ajánlattevő köteles ellenőrizni és az esetleges eltérést ajánlatában szerepeltetni. A honvédségi területen történő munkavégzés szabályai közt előírta, hogy az objektumba történő belépés, illetve gépjárművel történő anyagszállítás csak belépési engedéllyel rendelkezők részére lehetséges. A belépési engedély biztosításához az szükséges, hogy a munka megkezdése előtt legalább 15 nappal az objektum vezetőjének írásban kell leadni az adatokat. "A belépési engedéllyel nem rendelkező személyek és járművek az objektum területére történő beengedését megtagadhatja, ezért a kivitelező többletköltséget nem számolhat fel.'" A műszaki követelmények, műszaki tartalom cím alatt ajánlatkérő rögzítette, hogy a mennyiségi tételek csak tájékoztató jellegűek, pontos felmérése ajánlattevői feladat. Ezen túlmenően megadott néhány feladatot és mennyiséget is ajánlat kérő.
Helyszíni konzultációra 2003. november 10-én, majd 11-én került sor, ahol a dokumentációt kiváltók - köztük kérelmező is - több kérdést tettek fel az ajánlattétel tartalmával kapcsolatban és a műszaki tartalom tisztázása érdekében. Ezeket ajánlatkérő megválaszolta. Ennek keretében megerősítette, hogy a dokumentáció semmiféle tervet, költségvetési kiírást nem tartalmaz, a jegyzőkönyv és az ahhoz csatolt három alaprajzi vázlat képezik az árajánlattételhez szükséges műszaki követelményeket. "A feltüntetett méretek a helyszínen ellenőrizendőek." Ajánlatkérő továbbá a korrekt ajánlattétel biztosítása érdekében 2003. november 14-én lehetőséget biztosított az ismételt felmérésre, de a felek ezzel a lehetőséggel már nem éltek.
2003. november 11-én kérelmező kifogásolta a dokumentáció "szűkszavúságát", különösen annak magas díját, és kérte a korrekt adatok megadását.
Ajánlatkérő választ adott a kérdésekre, melyet 2003. november 12-én faxon kézbesített kérelmezőnek is. A Fővárosi 2. sz. ÉPBER Rt. ezután még további észrevételeket és kérdéseket tett fel. Ebben kifejtette, hogy a műszaki tartalom még mindig nem tisztázott, így az ajánlatok nem lesznek összehasonlíthatóak. E kérdésre adott válaszokat ajánlatkérő 2003. november 18-án küldte meg a potenciális ajánlattevőknek.
Ezt követően kérelmező még 2003. november 19-én levélben tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy a dokumentáció és a helyszíni konzultációkon kapott információk nem alkalmasak egységes műszaki tartalmú ajánlattételre, az nem felel meg az ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmát előíró rendeletnek. Megfelelő dokumentáció hiányában az ajánlatkérői igények nem ismertek, így tisztességes ajánlat nem készíthető. Kérte a dokumentáció árának visszafizetését a dokumentáció visszaszolgáltatása mellett. Ajánlatkérő a levélre írt válaszában kifejtette, hogy a többi ajánlattevő nem jelzett hasonló problémát. A beszerzés építési szolgáltatás, így nem vonatkozik rá az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet, mert ha az lenne, akkor nem is kellene közbeszerzési eljárást folytatniuk, mert a beszerzés értékhatár alatti lenne.
A 2003. november 25-i ajánlattételi határidőig a kérelmező kivételével ajánlatot nyújtott be a KIPKERSZOLG Kft., a CEDOR Kft., a MISZIG Kft. és a Fővárosi 2. Sz. ÉPBER Rt., valamint késve nyújtotta be ajánlatát a KIPSZER Rt., de az már nem került felbontásra.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelését megkezdve hiánypótlásról intézkedett, majd a kirívóan alacsony árról kért magyarázatot az abban érintett ajánlattevőtől.
A 2003. december 12-i eredményhirdetés során ajánlatkérő kihirdette a döntését, mely szerint a közbeszerzési eljárást a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította, majd erről a hirdetményt a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottsága részére is megküldte. A döntés kihirdetését követően ajánlatkérő megtette az elsődleges lépéseket az ajánlati dokumentáció árának a visszafizetésére.
Kérelmező 2003. december 1-jén jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte jogsértés megállapítása mellett ajánlatkérő törvénysértő döntéseinek a megsemmisítését, továbbá ideiglenes intézkedés keretében a pályázat eredményhirdetésének, illetve a szerződéskötés megtiltását. Kérte továbbá az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy a felhívás és a dokumentáció, valamint a konzultációkon kapott válaszok alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő nem határozta meg egyértelműen a beszerzés tárgyát, mennyiségét és igényszintjét, ezzel megsértette a Kbt. több rendelkezését tekintettel arra, hogy nem biztosította a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek 2003. november 18-ig lehetősége lett volna a hiányosságokat pótolni, de ezt nem tette meg, így a jogsértés ekkor következett be.
Kifogásolta azt is, hogy a felhívás szerint közel azonos súlyszámmal értékeli ajánlatkérő az egyes szempontokat (ár, jótállás és határidő) különös figyelemmel arra, hogy a munkát üzemelő raktárépületben kell végezni, a munkaterületek szakaszosan vehetők igénybe, azok ütemezése pedig nem ismert. Véleménye szerint ajánlatkérő ezáltal egy olyan külső, a pályázat összeállítása során még nem ismert körülményt és feltételt kötött ki, amely alapvetően befolyásolja a vállalt határidő teljesíthetőségét.
Sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő kikötötte, hogy csak engedéllyel rendelkezők léphetnek be az objektumba és az engedélyek kiadására csak a teljesítés során kerül sor. Véleménye szerint előfordulhat olyan eset, hogy nem kapják meg az engedélyt, e miatt nem lehet előre tudni azt, hogy a pályázó alkalmazottai bejuthatnak-e a munka helyszínére, így ez a feltétel is ellentétes a Kbt. rendelkezéseivel és követelményeivel. Kifogásolta a 12 oldalas dokumentációra meghatározott 60 000 Ft + áfa díj mértékét, mert azt magasnak tartotta. Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartotta, és azt is előadta, hogy pályázatukat ugyan nem adták be, de álláspontjuk szerint megfelelő dokumentáció hiányában arra nem is volt reális lehetőség. Azt is nyilatkozta, hogy mindkét bejáráson részt vettek és a második alkalommal is közölték ajánlatkérővel az aggályaikat, nevezetesen a dokumentáció hiányosságaira itt is felhívták ajánlatkérő figyelmét. Véleménye szerint a jogorvoslati kérelmével azért nem késett el, mert ajánlatkérőnek lehetősége lett volna az utolsó kérdés feltevése kapcsán a dokumentációt módosítania a megfelelő ajánlattétel érdekében. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy ajánlatkérő észrevétele a beléptetéssel kapcsolatosan ellentmondásokat tartalmaz, mert abból úgy tűnik, mintha a leadott névsor benyújtását követően automatikusan belépésre jogosultak az ott megjelölt személyek és járművek. Ez ellentmond a dokumentáció korábbi kiírásainak.
A Döntőbizottság kérdésére a tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy a 2003. november 10-i és 11-i bejáráson is részt vettek, melyről a jegyzőkönyvet 2003. november 12-én kézhez kapták.
A Döntőbizottság a kért ideiglenes intézkedéseket - a törvényi feltételek hiányában - a jogorvoslati eljárás során nem alkalmazta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott, kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását alapvetően elkésettség miatt. Ezt azzal indokolta, hogy kérelmező 2003. november 4-én vette meg a dokumentációt és annak hiányosságait a 2003. november 10-i helyszíni bejáráson már kifogásolta, tehát az általa vélt jogsértés ekkor jutott a tudomására. Álláspontja szerint minden ajánlattevőnek lehetősége volt a műszaki tartalom tisztázására, így azonos követelmények szerint tehettek ajánlatot. Előadta azt is, hogy az ajánlatkérőnek diszkrecionális joga, hogy a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát meghatározza. Nem helytálló kérelmezőnek a honvédségi területen történő munkavégzés szabályaira vonatkozó kifogása sem, mert ajánlatkérőnek tudnia kell, hogy kik lépnek be az objektumai területére. E kérdés kapcsán előadta azt is, hogy amennyiben a felektől a kért adatokat megkapják, a bejelentett személyek belépése a feltételek megléte esetén nem tagadható meg. A tárgyaláson megerősítette azt az előzetes nyilatkozatát, hogy ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzési eljárást, mert időközben a tárgyi létesítményt használó alakulat elöljáró szervezete tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy a Védelmi Bizottság döntése értelmében a tárgyi objektum megszűnik, ezért e feladat nem hajtható végre, a tervezett beszerzés indokolatlanná vált. Azt is nyilatkozta, hogy az eredménytelenné nyilvánításra tekintettel megtették a szükséges intézkedéseket a dokumentáció árának visszafizetésére, így az a kérelmező részére is - a feltételek megléte esetén - visszautalásra kerül. Megerősítette azt az álláspontját, hogy az ajánlattevők a dokumentáció és a felhívás alapján értékelhető ajánlatokat nyújthattak be. A beléptetési rendszerrel kapcsolatban azt is előadta, hogy köztudott az a tény, hogy a honvédségi objektumokban szigorúbb beléptetési rendszer működik. Ennek keretében kérték az adott információt a beléptetni kívánt személyekről és gépjárművekről.
A teljesítési határidőre vonatkozó kérelmezői aggályokkal kapcsolatosan azt nyilatkozta, hogy minden építési beruházásnál, illetve beszerzésnél van bizonytalansági tényező. Jelen esetben, tekintettel arra, hogy egy használt raktár felújításáról lett volna szó, így amennyiben a megállapított határidőben valamilyen akadály keletkezett volna az ajánlatkérő részéről, akkor azt az építési naplóban rögzítve elismerték volna és nem kifogásolták volna a határidő-változást.
Az ügyben érdekelt felek közül a CÉDOR Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy valóban sok kérdés merült fel a konzultáción is. Álláspontja szerint ajánlatkérő a konzultációk biztosításának lehetőségével, a helyszíni mérések elvégzésének biztosításával lehetővé tette korrekt ajánlat tételét annak ellenére, hogy ez nagy volumenű munkaráfordítást igényelt. Véleménye szerint kérelmező az ajánlattételi határidő lejártát követően adta be a jogorvoslati kérelmet, és ezzel előnytelen helyzetbe hozta azon vállalkozásokat, amelyek nem a jogsértést keresték, hanem az ajánlatkérővel együttműködve a közös megoldásra törekedtek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, a felek által írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett az alábbiak szerint:
A jogorvoslati eljárás során kétséget kizáróan megállapítást nyert, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2003. december 1-jén személyes kézbesítés útján juttatta el a Döntőbizottsághoz.
Az is kétséget kizáróan megállapítható volt - kérelmező által sem vitatottan -, hogy a későbbi ajánlattevők és kérelmező az ajánlati felhívás 5. pontjában megjelölt határidőn belül vették át az ajánlati dokumentációt az ott megjelölt térítés ellenében ajánlatkérőtől, majd ezt követően 2003. november 10-én és 11-én részt vettek a helyszíni konzultáción, ahol kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz. Az is megállapítást nyert a jogorvoslati eljárás keretében, hogy ajánlatkérő a helyszíni konzultációkon készített jegyzőkönyvet 2003. november 12-én kézbesítette és jutatta el a potenciális ajánlattevőkhöz, köztük kérelmezőhöz is, így legkésőbb ezen a napon kérelmező is tudomást szerzett arról, hogy ajánlatkérő a konzultáció során milyen válaszokat adott és miről tájékoztatta az eljárás résztvevőit.
Megállapítható az is, hisz maga a kérelmező nyilatkozta, hogy a 2003. november 11-i konzultáción ismételten sérelmezte és kifogásolta a dokumentáció hiányosságait, annak árát, és ekkor már az ajánlatkérő végleges válaszát is megismerte. Erre tekintettel kifogásainak elő terjesztésére a törvényben biztosított 15 napos jogvesztő határidő e napon nyílt meg. Ugyanezen naptól nyilvánvalóvá vált kérelmező részére a beléptetéssel kapcsolatos ajánlatkérői elvárás rendszere is és e naptól véglegesnek tekinthető az ajánlati felhívásban rögzített értékelési szempontrendszer is.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint ha a Bizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja. Az elutasításról szóló határozat ellen a 89-93. § szerinti jogorvoslatnak van helye.
A fenti rendelkezéseket összevetve a megállapított tényállással a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmét a sérelmezett kérelmi elemek vonatkozásában a fentebb idézett törvényi rendelkezésekben meghatározott 15 napos jogvesztő határidőn túl terjesztette elő, azaz a kérelmével elkésett, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 80. § (4) bekezdésére tekintettel a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 80. § (4) bekezdésére tekintettel a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 5.
Dr. Bíró László s.k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.