FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (0537/2004)
3.Kf.27.124/2003/3.
A Fővárosi Ítélőtábla a Kanyó Gábor ügyvezető (1024 Budapest, Keleti K. u. 23.) által képviselt ArtMED Kft. (1024 Budapest, Keleti K. u. 23.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2003. január 23. napján kelt 25.K.32.180/2002/3. számú ítélete ellen az alperes által 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására 10 000 (tízezer) forint kereseti és 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS:
Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzata ajánlatkérőként 2002. május 22-én nyílt közbeszerzési eljárás megindításáról tett közzé ajánlati felhívást a Hetényi Géza Kórház Rendelőintézetében zajló bővítés, második ütemét képező beszerzések tárgyában. Az ajánlati felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2002. július 2-a 11.00 óra volt.
A felperes 2002. június 21-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alperesnél, amelyet követő időpontban - 2002. június 26-án - az ajánlatkérő tájékoztatta az alperest arról, hogy a sérelmezett ajánlati felhívását visszavonta, amely a Közbeszerzési Értesítő 2002. július 3. napján közzétételre került.
A jogorvoslati eljárást az alperes D.359/7/2002. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította annak megállapításával, hogy a felmerült költségeket - köztük a felperes által befizetett 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat - a felek maguk viselik. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a megindított közbeszerzési eljárás az ajánlati felhívás visszavonásának közzétételével megszűnt, ezért a jogorvoslati eljárás már nem folytatható le a közbeszerzési eljárás hiánya miatt, ezért a Döntőbizottság hatáskörének hiánya megállapításának van helye.
Az alperes határozatának felülvizsgálata iránt a felperes terjesztett elő keresetet, amelyben a befizetett igazgatási szolgáltatási díj teljes összegének visszafizetését célozta. Álláspontja szerint jogszabályt sértett az alperesi határozat, amikor a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályaiba ütköző módon a felmerült költségek viselésére a feleket kötelezte. Hivatkozott arra, hogy az igazgatási szolgáltatási díj visszautalásának elmaradásával az alperes jogtalan bevételre tesz szert, illetőleg nem biztosítják a törvény szellemének megfelelő esélyegyenlőséget.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatának a költségviselésre vonatkozó rendelkezését akként változtatta meg, hogy megállapította a 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj felperes részére visszajár. Ítéletének indokolása szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontját - jogsértés vagy annak hiánya megállapítása nélkül - nem lehet alkalmazni. Értelmezése szerint e rendelkezés a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. Megállapította, hogy a felperes jogorvoslati kérelmét érdemben az alperes nem bírálta el, így nem döntött a felperes által támadott közbeszerzési eljárás jogsértő voltáról sem. A jogorvoslati kérelem azáltal vált alaptalanná, hogy a közbeszerzési eljárás visszavonása folytán az alperes hatásköre az ügyben megszűnt. A jogorvoslati kérelem elbírásának az elsőfokú bíróság álláspontja szerint eljárásjogi akadálya volt, sem a jogsértés ténye, sem annak hiánya nem került megállapításra, ezért nem volt alkalmazható a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja, így a felperest a költségek viselésére sem lehet kötelezni. Tévesnek minősítette az alperes azon álláspontját, mely szerint a felperest azért kötelezte a költségek viselésére, mert az ajánlatkérő eljárásával kapcsolatban nem állapított meg jogsértést, így rá a díj viselését áthárítani nem lehetett. Végül nem fogadta el az alperes azon védekezését sem, mely szerint a díj visszatérítéséről kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában nem lehet rendelkezni. A jogorvoslati eljárás megindításának egyik feltétele nem vitásan a díj befizetése, annak viseléséről külön kell rendelkezni. A díj viselésére a jogorvoslati eljárás valamelyik ügyfelét is csak jogsértés vagy jogsértés hiányának megállapítása esetén lehet kötelezni, más esetben nem. Mindez pedig az elsőfokú bíróság álláspontja szerint logikailag azt jelenti, hogy a törvény ellenére befizetett díj jogosulatlan, azért az a befizetőnek visszajár.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és a felperes keresetének elutasítását kérte. Téves jogi következtetésen alapuló megállapításnak minősítette az elsőfokú bíróság azon álláspontját, amely szerint a felperes azért nem kötelezhető az igazgatási szolgáltatási díj viselésére, mert az alperes érdemben nem bírálta el a jogorvoslati kérelmet. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem alaptalanságáról döntött a jogorvoslati eljárásában, amelyet azért kellett annak tekintenie, mert az eljárás alatt bekövetkezett ok miatt - ami a közbeszerzést megindító felhívás visszavonásában nyilvánult meg - a jogsértés megállapításának nem volt helye. Az elsőfokú bíróság ítéleti megállapításával szemben tényként tudta állapíthatónak, hogy a felperes jogorvoslati kérelme alapján az eljárását megindította, abban érdeminek minősülő döntést hozott, melynek során jogsértés megállapítására nem került. Végül hivatkozott arra, hogy nincs olyan törvényi rendelkezés, amely alapot adna a felek eljárás költségei alóli mentesítésére.
A felperes ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A. § (1) bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A fellebbezés alapos.
A Kbt. jogorvoslati eljárást szabályozó rendelkezései szerint a Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében az alperes eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint az eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.
A Kbt. 80. § (2) bekezdése értelmében az alperes kérelemre indult eljárásáért - az eljárás megindításakor - 150 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Ennek hiánypótlási felhívást követően történő elmulasztása a kérelem elutasítását vonja maga után a 80. § (3) és (4) bekezdése értelmében, amely határozat ellen a 89-93. § szerinti jogorvoslatnak van helye.
A Kbt. 81. § (1) bekezdése szerint az alperes a jogorvoslati eljárást a 80. § (1) bekezdésében foglaltakat hiánytalanul teljesítő kérelem alapján, annak érkezése napján indítja meg.
E rendelkezésekből következően, míg a hiányokat nem teljesítő kérelem ez okból történő, nem érdemi vizsgálaton alapuló elutasítása esetén a Kbt. speciális rendelkezései biztosítják a bírói felülvizsgálat lehetőségét, a hiánytalan kérelem következménye a jogorvoslati eljárás megindítása, amely egyben az alperes érdemi eljárását is jelenti. Ekkor nyílik meg az eljáró hatóság számára a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó, a jogorvoslati kérelem elbírálását célzó valamennyi intézkedés megtételének lehetősége, egyben kötelezettsége. Az eljárást a Kbt. 88. §-ában szabályozott jogkövetkezmények valamelyikének alkalmazása zárja le.
Az ajánlati felhívás visszavonása a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelem elutasítását eredményezte. Külön jogszabályi rendelkezés hiányában a Kbt. 88. § (1) be kezdés a) pontja alkalmazása mellett - ez esetben is - a 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint kell marasztalni az - ily módon - alaptalan kérelmet előterjesztőt az igazgatási szolgáltatási díj viselésében.
A Kbt. 25. §-a értelmében a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi. Az Áe. rendelkezései csak mögöttes szabályként érvényesülnek a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 25. § és a Kbt. 79. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés összevetéséből - a fentiekben kifejtettekre figyelemmel - megállapítható, eltérő rendelkezés hiányában az Áe. 89. § (1) bekezdés szerinti, az államot terhelő költségviselésre vonatkozó rendelkezés alkalmazásának nincs helye.
Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében az alperesnek járó első- és másodfokú eljárásban felmerült együttes perköltségének megtérítésére.
Az illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket a felperes viseli, annak mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdés c) pontja; 43. § (3); 46. § (1) bekezdés és 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján állapította meg.
Budapest, 2003. december 3. napján
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Szőke Mária s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró