FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (0590/2004)
3.Kf.27.197/2003/3.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Müller Ibolya jogtanácsos által képviselt Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (9024 Győr, Vasvári Pál u. 2.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe a felperes pernyertessége érdekében a dr. Mester László ügyvéd (9021 Győr, Árpád u. 3.) által képviselt GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Rt. (1340 Budapest, Váci út 77.), valamint az alperes pernyertessége érdekében a Vecsei Ferenc ügyvezető által képviselt Mediraab Kft. (9022 Győr, Bisinger sétány 12.) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2003. január 15. napján kelt 13.K.31.459/2001/18. számú ítélete ellen a felperes részéről 19. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, az alperes D.180/11/2001. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.
A kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS:
A felperes, mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 31-i számában részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos eljárás megindítására a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint, miután a 2000. október 11-én közzétett ajánlati felhívással indított nyílt eljárás az intézet hagyományos röntgendiagnosztikai eszközök karbantartása és javítása öt negyedévre tárgyában eredménytelen volt. A részvételi felhívásra jelentkező három társaságot a felperes ajánlattételre hívta fel, közülük az ajánlattételi határidőben ketten, a Mediraab Kft. - alperesi beavatkozó - és a Radiológiai Kft. tettek ajánlatot. Az ajánlati felhívás az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot határozta meg, hat részszempontot jelölve meg. A Radiológiai Kft. ajánlatában nettó 11 200 000 Ft/év árat közölt, és többek között vállalta a röntgencsövek térítésmentes biztosítását típus szerint meghatározva, 5 db/év mértékben maximálva. Az alperesi beavatkozó ajánlati ára 3 300 000 Ft/5 negyedévre vonatkozott, röntgencsövek cseréjének biztosítását az ajánlat nem tartalmazta. A 2001. március 22-én tartott tárgyaláson az ajánlattevőket egymást követően meghallgatták, ennek során az ajánlatkérő a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján az alperesi beavatkozótól magyarázatot kért az ellenszolgáltatás alacsony mértékére. Az eljárás során az ajánlatkérő által indokoltnak tartott 7 darab röntgencső térítésmentes cseréjét a Radiológiai Kft. megajánlotta, és a felek az eljárás folyamán tisztázták a röntgencső árát is. A felperes a tárgyalások alapján számításokat végzett, azt az eljárás anyagává tette, ismertette az ajánlattevőkkel, akik arra nyilatkozatot tettek. A tárgyalás berekesztését követően tartott eredményhirdetésen a felperes a felkért szakértői bizottság értékelése alapján a Radiológiai Kft.-t hirdette ki az eljárás nyertesének.
Az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmének elbírálása során - amely kérelem azt sérelmezte, hogy az ajánlatkérő nem az ő ajánlatát hirdette ki nyertesnek, holott lényegesen kedvezőbb árajánlatot adott és a szolgáltatás műszaki színvonalára is magasabb pontszámot kapott a nyertesnél - az alperes 2001. április 23-án kelt D.180/11/2001. számú határozatával megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Indokolásában rámutatott, hogy a hat bírálati részszempont közül a felperes csak az első és az ötödik részszempont körében értékelt helytállóan, a harmadik részszempontként megadott ajánlati ár vonatkozásában a nyertes ajánlatában nem szereplő röntgencső árát maga határozta meg, amelyre nem volt jogszabályi lehetősége. E pontban hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati eljárása során megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdésének második mondatában foglaltakat.
A felperes keresetében az alperes megalapozatlan döntésének hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában hivatkozott a Kbt. 26. § (2) bekezdésének második mondatára, a Kbt. 55. § (6) bekezdésére, 57. § (1) bekezdésére, valamint az 59. § (1) bekezdésére és megállapította, hogy a felperes a második és harmadik bírálati részszempont értékelésénél megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat, amely az eljárás eredményét is kétségessé tette, ezért az eljárást lezáró döntés megsemmisítésére indokoltan került sor.
Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása, valamint az alperes határozatának hatályon kívül helyezése iránt. Perköltség igénye nem volt. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves következtetésre jutott, amikor a felperes terhére a jogsértést megállapította. Utalt arra, hogy a tárgyalásos eljárásban az ajánlati kötöttség elve nem érvényesül. A tárgyalásos eljárás során magyarázatot kért a kirívóan alacsony árral kapcsolatban és tisztázta a legfontosabb és legdrágább alkatrész árát is. Az alperesi beavatkozó nyilatkozata nyomán határozta meg a röntgencső árát, az általa végzett és a felek rendelkezésére bocsátott számításokat pedig mindkét ajánlattevő elfogadta.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Az alperesi beavatkozó csatlakozott az alperes ellenkérelméhez.
A fellebbezés alapos.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a fentiek szerint részben kiegészítette és az így kiegészített tényállás adataiból eltérő jogi következtetésre jutott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdésének második mondata szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A Kbt. 26. § (6) bekezdése akként rendelkezik, hogy a tárgyalásos eljárásra - ha a Kbt. másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az elsőfokú bíróság, de az alperes is tévedett, amikor a Kbt. nyílt és meghívásos eljárásra rendelkezést tartalmazó 26. § (2) bekezdésének második mondatában foglaltak sérelméből vezették le a megállapított jogsértést meg és nem észlelték, hogy a Kbt. IX. Fejezetében foglalt tárgyalásos eljárás speciális szabályai alkalmazásának van helye. A tárgyalásos eljárás során a Kbt. 71. § (2) bekezdése értelmében nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a Kbt. 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége. A (3) bekezdés rendelkezései tárgyalásos eljárásban az előminősítési eljárás szabályainak alkalmazását kizárják, míg a nyílt eljárásra vonatkozó egyéb rendelkezéseket a fejezetben a továbbiakban szabályozott eltérésekkel rendelik alkalmazni (ajánlati felhívás tartalma, hirdetmény közzétételének szabályai stb.). A Kbt. 48-50. §-a i az ajánlati felhívás és dokumentáció, illetve a benyújtott ajánlat tartalmának módosítására vonatkozó lehetőséget és a módosítás határidejét szabályozzák.
A Kbt. 26. § hivatkozott rendelkezéseivel összefüggésben értelmezve a Kbt. 70. § (1) bekezdése szerinti tárgyalásos eljárásra alkalmazandó speciális szabályokat az alábbiak állapíthatóak meg.
A tárgyalásos eljárás mind a nyílt, mind pedig a meghívásos eljárástól lényegi eltéréseket mutat. Így a szóbeliség adja meg a felek számára a legnagyobb rugalmasságot és játékteret az ajánlatok alakításában és ez tudja a legjobban megközelíteni az ajánlatkérői érdekeket is. A tárgyalás során módosulhatnak, illetve kiegészülhetnek az eredeti ajánlatok, ennek egyedüli korlátja a beszerzés tárgyának olyan módosítása, amely a tárgyalásos eljárás indítását kizárta volna. Ebből következően nem csupán a Kbt. 48-50. § szerinti ajánlati kötöttség nem érvényesül, hanem a Kbt. 26. § (2) bekezdésének rendelkezései sem figyelemmel a (6) bekezdésre, a tárgyalásos eljárás hivatkozott speciális rendelkezéseire és nem utolsósorban a Kbt. 26. § (5) bekezdésére, mely szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről az általa kiválasztottakkal.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy a tárgyalásos eljárás adta keretek között a felek tárgyaltak, melynek következtében az ajánlatkérő elvárásai és az ajánlatok módosultak. Ezért a másodfokú bíróság mind az alperes, mind pedig az elsőfokú bíróság által összehasonlításra alkalmatlannak tekintett ajánlatokat összehasonlíthatónak tartotta. Tény, hogy az ajánlatok alakulását nem tartalmazza következetesen és minden részletre kiterjedően a tárgyalásról készült jegyzőkönyv, bár ennek az eljárás - jellegéből adódó - kevésbé ellenőrizhető volta miatt valamennyi résztvevő vonatkozásában garanciális jelentősége lenne, de a felek nyilatkozatai és a felperes által becsatolt okiratok - amelynek tartalmi valódiságát egyik fél sem vitatta - alapján megnyugtató módon megállapítható a tárgyalásos eljárás folyamata, az ott elhangzott szóbeli nyilatkozatok tartalma.
Mindezekre figyelemmel helytállóan hivatkozott a felperes arra, hogy a Kbt. 26. § (2) bekezdését nem sértette meg. Erre alapítani a Kbt. 55. § (6) bekezdésének sérelmét nem lehet. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. § (2) bekezdés alapján megváltoztatta, és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróságnak a Kbt. 91. § (5) bekezdése alapján lehetősége van ugyan az alperes határozatának megváltoztatására, a perbeli esetben erre azért nem kerülhetett sor, mert az alperes eltérő jogi álláspontja miatt más irányú bizonyítást folytatott le és jutott ennek alapján a felperest marasztaló döntésre, ezért a határozat megváltoztatása a közigazgatási hatóság hatáskörét vonta volna el.
Az új eljárás során az alperesnek a tárgyalásos eljárás speciális szabályai alapján, a tárgyaláson elhangzottak megfelelő értékelésével kell az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmének megalapozottságáról vagy megalapozatlanságáról dönteni.
A sikeresen fellebbező felperesnek költségigénye nem volt, ezért e tárgyban a Fővárosi Ítélőtáblának rendelkeznie nem kellett.
A feljegyzett kereseti és fellebbezési illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2003. október 29. napján.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró