FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (0578/2004)
3.Kf.27.195/2003/7.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kiss György ügyvéd (2200 Monor, Ady E. u. 13.) által képviselt Nagykőrös Város Önkormányzata I. r. (2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5.) és Kósa István II. r. (2750 Nagykőrös, Szabadság u. 5.) felpereseknek a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perben a felperes pernyertessége érdekében a dr. Csapó László ügyvezető igazgató által képviselt VIZITERV Consult Kft. (1142 Budapest, Teleki B. u. 15-17.), az alperes pernyertessége érdekében a dr. Boholy György ügyvéd (3530 Miskolc, Szemere út 26.) által képviselt KEVITERV Plusz Komplex Vállalkozási Kft. (3627 Miskolc, Katalin u. 1.) beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2002. december 3. napján kelt 13.K.32.091/2002/5. számú ítélete ellen az alperes által 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. és II. r. felpereseknek egyenként 20 000-20 000 Ft (húszezer-húszezer forint) másodfokú perköltséget.
A fellebbezési illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
A felperes - mint ajánlatkérő - a Közbeszerzési Értesítő 2002. március 27-i számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására Nagykőrös város belterületi szennyvízhálózat bővítéséhez megvalósíthatósági tanulmány, elvi vízjogi engedélyezési terv és vízjogi létesítési engedélyezési terv, valamint tenderterv-dokumentáció készítése tárgyban. Az ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, amelynek részét képezte a VIZITERV Consult Kft. által 2001-ben, a város ivóvíz hálózat bővítésének engedélyezési dokumentációjához készített átnézeti helyszínrajza a meglévő és tervezett városi ivóvízhálózatról. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésében a közbeszerzési eljárás nyertesének a VIZITERV Consult Kft.-t nyilvánította.
Az alperesi beavatkozó jogorvoslati kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a pályázat nyertesének nyilvánított gazdasági társaság érvénytelen ajánlatot tett, mert vele szemben a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) bekezdésében írt összeférhetetlenségi ok áll fenn.
Az alperes D.295/16/2002. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek helyt adott és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésére és az 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és az ajánlatkérővel, valamint az őt képviselő polgármesterrel szemben bírságot szabott ki. Álláspontja szerint azzal, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció részévé tette a felperesi beavatkozó által korábban készített tervlapot, a társaság érdekelt gazdálkodószervnek minősül. Az összeférhetetlenség fennállását megalapozza az is, hogy a későbbi nyertes számára valós előnyt jelentett a korábbi tervezési munka, mert rendelkezett a helyszínrajz digitális formájával, amely a tervezési munkát megkönnyíti. Erre tekintettel számára a munka teljesítése lényegesen egyszerűbbé vált, sérült az esélyegyenlőség elve.
A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és a már befizetett bírságok visszafizetésére kötelezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megváltoztatta és az alperesi beavatkozó jogorvoslat kérelmét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a felperesi beavatkozó által 2001 áprilisában készített átnézeti helyszínrajz C változat megjelölésű tervlap része volt a városi ivóvízhálózat bővítése tárgyában készített vízjogi létesítési engedélyezési tervnek. A perbeli közbeszerzés tárgyát képező tervezési feladat a belterületi szennyvízhálózat bővítésére vonatkozott, és ezzel kapcsolatban kellett külön vízjogi létesítési engedélyezési tervet készíteni. Az ajánlati dokumentáció részét képező tervlap nem a jelen eljárás előkészítése és ajánlati dokumentációjának elkészítése során készült, ezért a felperesi beavatkozó nem tekinthető a közbeszerzési eljárásba bevont személynek. Önmagában a tervlapnak az ajánlati dokumentációban szerepeltetése nem minősíti a felperesi beavatkozót érdekelt gazdálkodószervezetnek. A csatolt tervlap adatai valamennyi ajánlattévő részére segítséget nyújtottak az ajánlat elkészítésében, így nem sérült az esély egyenlőség elve sem.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása, a felperes keresetének elutasítása és perköltségben marasztalása iránt. Álláspontja szerint a felperesi beavatkozó által készített tervlapnak az ajánlati dokumentációban szerepeltetése, megvalósítja a Kbt. 31. § (2) bekezdésének sérelmét annak ellenére, hogy ez a tervezés nem a jelen beszerzés tárgyával azonos célból folyt, azonban ennek alapinformációit megfelelően tartalmazta az eljárás többi résztvevői számára. Az átnézeti helyszínrajz a beszerzés tárgyával kapcsolatos, megfelelő műszaki tartalommal feldolgozott adatokat tartalmazott, mely adatokkal egyedül a felperesi beavatkozó rendelkezett, a többieknek különböző forrásból kellett volna azokat beszerezni.
A felperesek ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult annak helyes indokai alapján.
A felperesi és az alperesi beavatkozó ellenkérelmet, észrevételt nem terjesztett elő. A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és az abból levont jogi következtetése is helytálló, azt a Fővárosi Ítélőtábla is osztotta. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a következőket emeli ki.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet, aki a (2) § a)-d) pontok hatálya alá tartozik. A Kbt. 31. § (5) bekezdése értelmében, ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet. Az alperes és az elsőfokú bíróság eltérően foglalt állást abban a kérdésben, hogy a felperesi beavatkozó minősíthető-e érdekelt gazdálkodószervezetnek, vagy sem.
Az elsőfokú bíróság a perben lefolytatott bizonyítás eredményeként helytállóan mutatott rá, hogy a felperesi beavatkozó nem az eljárás tárgyát képező közbeszerzés tárgyával került kapcsolatba, és az ivóvízhálózat bővítéséhez tartozó vízjogi létesítési engedélyezési terv átnézeti helyszínrajza nem a jelen eljárás előkészítése, illetve ajánlati dokumentációjának elkészítése során készült, így a felperesi beavatkozó vonatkozásában az összeférhetetlenség nem áll fenn. Ezzel összefüggésben kiemeli a Fővárosi Ítélőtábla, hogy a beszerzést megelőző, ahhoz nem kapcsolódó előzményi munkában való részvétel ténye a Kbt. 31. § (2) bekezdésében foglaltak kiterjesztően értelmezését jelentené. Erre azért sem volt az alperesnek jogi lehetősége, mert a Kbt. szóhasználatából fakadóan az összeférhetetlenség szabályai szerint a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet bevonása tiltott, a felperesi beavatkozó tevékenysége pedig egy más eljáráshoz kapcsolódóan, korábban végzett gazdasági tevékenység eredményeként jött létre. Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy a tervlap ajánlati dokumentációban szerepeltetése nem jelenti azt, hogy ezzel annak készítője az eljárásba bevont szervezetnek minősül. Az eljárásba történő bevonás a Fővárosi Ítélőtábla értelmezése szerint azt jelenti, hogy annak eredményeként a bevont személy vagy szervezet az eljárásban közreműködik, tevőleges magatartás fejt ki. Az ezzel ellentétes értelmezés az érvénytelenség visszaélésszerű megállapítására adna lehetőséget. Mindezek alapján helytállóan rendelkezett az elsőfokú bíróság az alperes határozatának megváltoztatásáról.
Az elsőfokú bíróság ítéletét erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla annak helyes indokai alapján a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
A pervesztes alperest a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78. § (1), (2) bekezdése és 79. § (1) bekezdése alapján kötelezte a felperesek részére másodfokú perköltség viselésére. A nem jogi képviselő által képviselt felperesi beavatkozónak költsége nem merült fel, az alperesi beavatkozó részvételével összefüggésben másodfokú perköltség nem merült fel, ezért a Fővárosi Ítélőtáblának arról rendelkeznie nem kellett.
Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján megillető személyes illetékmentességre figyelemmel a le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
Budapest, 2003. december 10.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Szőke Mária s. k.,
bíró