FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (0638/2004)
13.K.31.217/2003/5.
A Fővárosi Bíróság a dr. Bűrös László ügyvéd (1135 Budapest, Tahi út 53-59.) által képviselt Veszprém Megyei Önkormányzat (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) felperesnek a dr. Csitkei Mária jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.121/16/2003.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a 2002. december 18-án közzétett ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján különféle orvosi műszerek és készülékek beszerzésére.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát az alábbi 7 tételben határozta meg:
1. gőzsterilizáló autokláv
1 db
2. betegmegfigyelő telemetriás és Holter-rendszer
1 db
3. altatógép aneszteziológiai monitorral
1 db
4. lélegeztetőgép
1 db
5. ernyőfényképező röntgenmunkahely
1 db
6. közepes kapacitású klinikai kémiai automata, klinikai kémiai automata fotométerrel, a felhasználásához szükséges anyagokkal
1 db
7. vérgáz-analizátor automata, a felhasználáshoz szükséges anyagokkal
1 db
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kerül sor, a 13. b) pontban meghatározott - 1-től 20-ig pontozható - alábbi részszempontok és súlyszámok figyelembevételével:
I. a megajánlott berendezés műszaki paraméterei, orvos- szakmai elvárásoknak való optimális megfelelősége, az ajánlati dokumentációban szereplő követelményekben meghatározottaknál az ajánlatkérő számára legelőnyösebb módon 10
II. az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mérték e 8,6
III. garanciális idő 1
Az első és a második részszemponton belül az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát képező 7 tétel szerinti bontásban meghatározta az alszempontokat és azok súlyszámait.
Az ajánlati felhívás 14. pontjában az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő ajánlatát maximum három változatban nyújthatja be az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerint.
A 2003. január 28-ig tartó ajánlattételi határidőig az 1. tételben megjelölt gőzsterilizáló autoklávra a Sanamij Budapest Kft. és a HOGE Kft. nyújtott be 1-1 alap és 2-2 alternatív ajánlatot.
Az ajánlatkérő 2003. március 4-én kihirdette az eljárás eredményét. Az 1. tétel tekintetében a nyertes a HOGE Kft. lett az alternatív ajánlatának alapváltozatával.
Az eljárásról készült 13,5 oldal terjedelmű összegzés tartalmazta az ajánlatkérő nevét, címét, a beszerzés tárgyát, mennyiségét, az eljárás eredményes voltának megállapítását, az érvényes ajánlatot tevők nevét, az értékelési szempontot, valamint 9 oldalnyi terjedelemben az értékelési részszempontokat, alszempontokat és súlyszámokat tételenkénti bontásban. Tartalmazta továbbá az érvénytelen ajánlatot tevők nevét, az érvénytelenség indokát, valamint a nyertes ajánlattevők nevét, kiválasztásuk indokait. Az ajánlatoknak az egyes részszempontokból és alszempontokból figyelembe vett elemeit és az ezekre adott pontszámokat az ajánlatkérő egy 11 lapból álló, laponként 1-1 pontozásos táblázatot magába foglaló dokumentumban rögzítette.
A Sanamij Budapest Kft. (kérelmező) 2003. március 10-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez. Előadta, hogy az ajánlatkérő az eredményhirdetésen a Kbt. 61. § (1) bekezdését megsértve nem ismertette az érvényes és érvénytelen ajánlatokat, az elbírált ajánlatokra az egyes részszempontokból adott pontszámot és az összpontszámot, mindössze annyit közölt, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot a gőzsterilizáló autoklávra a HOGE Kft. tette, összpontszáma 378,72, a kérelmezőé pedig 344,76. Hivatkozott arra is, hogy a pontozás manipulatív, nem az ajánlatok között meglévő különbségek valós tartalmának megfelelően történt, és nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdették ki nyertesnek, ezzel az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és 59. § (1) bekezdését.
Utóbb sérelmezte, hogy az I. bírálati részszempont negyedik alszempontjából való értékelés nem tükrözi a saját ajánlata és a HOGE Kft. ajánlata közötti tényleges tartalmi különbséget, az ötödik alszempontból való értékelést illetően nem lehet megállapítani a 2002. éves fejlesztés figyelembevételét, a II. bírálati részszempontnál az ajánlatkérő jogsértő módon nem kért magyarázatot a HOGE Kft.-től az irreálisan alacsony karbantartási díjra vonatkozó ajánlata miatt, a III. bírálati részszempontnál pedig az ajánlatkérő nem vette figyelembe, hogy ajánlatukban a sterilizáló kamrára és ajtajára átrozsdásodás és deformálódás ellen 15 év jótállást vállalt.
Kifogásolta továbbá, hogy az összegzésből nem derül ki, hogy alapkiépítést vagy opciókkal növelt ajánlatot fogadott el nyertesként az ajánlatkérő, az ár és a részszempontokhoz tartozó ajánlati elemek nem szerepelnek az összegzésben. A jogorvoslati eljárás során a későbbiekben további részszempontok szerinti értékelést is vitatatott, és azt is állította, hogy a HOGE Kft. ajánlata érvénytelen, mert nem a kiírás szerinti karbantartási munkákra adta meg ajánlatát, és a ciklusidőket sem az ajánlati kiírás szerint adta meg.
A jogorvoslati kérelem tárgyában 2003. április 2-án tartott tárgyaláson az ajánlatkérő képviselője előadta, hogy az eredményhirdetés 10 órakor kezdődött és 10 óra 25 perckor fejeződött be. Az eredményhirdetés elején általános adatokat ismertettek az összegzésből, amely kb. fél percet vett igénybe, utána kezdték meg a tételes ismertetést, az első tétel ismertetése kb. két percig tartott. A kérelmező képviselője késve, az első tétel tételes ismertetése után jelent meg, számára az érkezésekor rögtön megismételték az összegzés általános adatait.
Romhányi Károly, a kórház gazdasági igazgatója a tanúvallomásában előadta, hogy az eredményhirdetés kezdetén valamennyi részszempont és alszempont tekintetében elhangzottak az egyes tételekre vonatkozó adatok. A kérelmező képviselője kb. 2 perc késéssel érkezett meg, kérésére az ajánlatkérő ismertette a műszaki feltételek részszempontjából és az ár részszempontjából adott pontszámokat.
Az alperes a 2003. április 9-én kelt D.121116/2003. számú határozatával a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft bírságot szabott ki. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet - részben megalapozatlanság, részben elkésettség miatt - elutasította.
Az alperes a határozat indokolásában leszögezte, hogy a tárgyaláson tett ajánlatkérői nyilatkozatok, Romhányi Károly tanúvallomása, valamint az összegzés terjedelme alapján megállapítható, hogy az összegzés ismertetése nem történt meg teljeskörűen. Megállapította, hogy az összegzés 13,5 oldalból áll, ez azonban nem tartalmazza az ajánlatoknak az egyes részszempontokból és alszempontokból figyelembe vett elemeit és az ezekre adott pontszámokat. Ezen adatokat az ajánlatkérő ún. pontozásos táblában rögzítette, ami 11 sűrűn teleírt lapon lévő adathalmazból áll. Ahhoz, hogy mindez ismertetésre kerüljön, nem elegendő az eredményhirdetés időtartamaként az ajánlatkérő által megjelölt 25 perc, különös tekintettel arra a tényre, hogy a beszerzés 7-féle termékre irányult, e 7-féle termékre 14 érvényes ajánlat érkezett, három bírálati részszempontból - az első részszemponton belül több alszempontból - történt az értékelés. Az összegzés tartalmának nem teljes körű ismertetése által az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
Az alperes a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) , d) és h) pontja szerint rendelkezett. A Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértése miatt az ajánlatkérő terhére 1 000 000 Ft bírságot szabott ki. A bírság minimumösszegben való kiszabását a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjával és (4) bekezdésével indokolta, és hivatkozott arra, hogy a bírság mértékénél a jogsértések súlyát és a beszerzés értékét vette figyelembe.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Vitatta a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértését és a határozattal elrendelt fizetési kötelezettségét. Előadta, hogy a jogorvoslati eljárásban megjelölt 1. tétel tekintetében mind az összegzésben foglalt adatok, mind a tételre vonatkozó pontozásos tábla adatai a kérelmező - elkésetten érkező - képviselőjének megjelenéséig ismertetésre kerültek. Az első tétel vonatkozásában az összegzés 13,5 oldalából kb. egy oldal terjedelmű adat tekinthető relevánsnak, az ehhez kapcsolódó értékelési tábla szintén egy oldal terjedelmű. Ezen adatok ismertetésére tehát a késés időtartama alatt sor kerülhetett, egyébként a késés pontos időtartamának kb. 2-2,5 percben való meghatározása is csak hozzávetőleges. Előadásának alátámasztására tanúk meghallgatását indítványozta.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a közbeszerzés 7-féle termékre irányult, 14 érvényes ajánlat érkezett a felpereshez. Három bírálati részszempontból történt az értékelés, az első részszempont 5 alszempontból, a második 2 alszempontból állt. A kérelmező az 1. számú tételre nyújtott be ajánlatot, ennek megismerésében volt érdekelt. A döntőbizottsági tárgyaláson előadottakból megállapíthatóan a kérelmező képviselője az eredményhirdetésről 2-3 percet késett, amely időtartam alatt még akkor sem lehetett volna az összegzésnek és a 11 sűrűn teleírt oldalból álló értékelési táblázatnak az adatait ismertetni, ha azok első oldalán az 1. tétel adatai szerepelnek. Rámutatott arra, hogy az ismertetés nyilvánvalóan az összegzés és a pontozásos tábla tartalma szerinti sorrendben történt, a felperesnek az eredményhirdetésen nem csak az összegzés 1. tételére vonatkozó adatait kellett ismertetni. Ahhoz, hogy az összegzésnek az első tételre vonatkozó értékelési adatai ismertetésre kerüljenek, először fel kellett olvasni annak hat oldalát, de a 6. oldal szövegéből sem állapíthatók meg a kapott pontszámok és azok indokai. Az értékelés tényleges adatait a pontozásos tábla tartalmazza, amelyben az 1. tételre megajánlott készülék adatai két oldalt foglalnak el. Csak ezeknek érthető, követhető ismertetése minimum 6 percet vesz igénybe, de ezt az ismertetést meg kellett előznie az összegzés 6-13. oldalán foglaltak ismertetésének. A felperes az időtartamot illetően kiragadta az 1. tételre vonatkozó adatok ismertetéséhez szükséges időt, és figyelmen kívül hagyta azt, hogy az összegzés további 6 tételre vonatozó adatokat is tartalmaz. A néhány perc időtartam alatt akkor sem lehetett volna érthetően, követhetően ismertetni az 1. tétel adatait, ha azok felolvasását az összegzésből és a pontozásos táblából kiemelve előrehozta volna a felperes.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes az eljárásról készült írásbeli összegzés eredményhirdetésen történő ismertetésekor megsértette-e a Kbt. 61. § (1) bekezdését, és erre figyelemmel a vele szemben alkalmazott bírság jogszerűnek tekintendő-e.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése értelmében a jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.
A bíróság rámutat arra, a jogorvoslati kérelem szerint a kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az 1. tétel szerinti 1 db gőzsterilizálóra vonatkozó ajánlatok tekintetében találta jogszabálysértőnek, de az összegzés ismertetésével kapcsolatban a jogorvoslati kérelmét nem szűkítette le az 1. tételre. A kérelmező valóban csak az 1. tételhez tartozó adatok ismertetésében volt érdekelt, de - a Kbt. 79. § (3) bekezdésére figyelemmel - nem volt jogszabályi akadálya annak, hogy a jogorvoslati kérelmében az összegzés teljes ismertetésének elmulasztását jog-, ill. érdeksérelem hiányában is kifogásolja.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. számú mellékletének 2. a) pontja szerint az összegzésnek tartalmaznia kell az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők nevét, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében a legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak elbírálási részszempontjai szerinti tartalmi elemeit, a 2. b) pont alapján a pontszámokat ajánlattevőnként. A 2. c) pont szerint az összegzésben az ajánlatkérőnek közölnie kell a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását is.
A Kbt. 5. számú melléklet 3. pontja értelmében az ajánlatkérőnek meg kell jelölnie az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokait.
A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy a kérelmező képviselője a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésén 2-3 perc késéssel jelent meg, amikor az összegzés ismertetése már folyamatban volt. Az összegzés teljes ismertetése 25 perc alatt megtörtént.
Az összegzés és a pontozásos táblákat tartalmazó dokumentum tartalma, terjedelme alapján a bíróság egyetértett azzal az alperesi megállapítással, hogy a kérelmező képviselőjének megérkezéséig az 1. tételhez tartozó adatok ismertetésére nem kerülhetett sor, és a 25 perces időtartamban sincs lehetőség az összegzés és a pontokat tartalmazó táblázatok adatainak felolvasására. Az összegzés 13,5 oldalból áll, az nem tartalmazza az ajánlatoknak az egyes részszempontokból és alszempontokból figyelembe vett elemeit és az ezekre adott pontszámokat, amely adatok egy külön dokumentumban - ún. pontozásos táblákban - kerültek rögzítésre. A beszerzés 7-féle termékre irányult, a beérkezett 14 érvényes ajánlatot az ajánlatkérő három értékelési részszempont alapján bírálta el. A 7 tétel tekintetében az első értékelési részszempontnál tételenként változó, 6-9 értékelési alszempont került meghatározásra, a második részszempontnál 1-4 alszempontból történt az értékelés.
A bíróság álláspontja szerint életszerűtlen az a felperesi állítás, hogy a 2-3 perces időtartam alatt az 1. tételhez tartozó adatok ismertetésére sor kerülhetett, Ezen időtartam alatt az összegzésnek az ajánlati felhívásban már közölt - az ajánlatkérőre, a beszerzés tárgyára, mennyiségére, értékelési szempontjaira, súlyszámaira vonatkozó - adatait tartalmazó első 6 oldala oldalanként egy percnél rövidebb idő alatt nem volt felolvasható, az 1. tétel adatainak ismertetésére pedig csak ezt követően kerülhetett sor. Amennyiben az ajánlatkérő az 1. tétel adatainak felolvasásával kezdi az összegzés ismertetését, erre a 2-3 perces időtartam nem sem elegendő, figyelemmel az értékelési szempontokat és pontszámokat feltüntető, 2 oldal terjedelmű pontozásos táblára és az összegzés vonatkozó 1-2 oldalnyi terjedelmére. Ezen túlmenően az alperes az összegzés ismertetésének 25 perc alatt történő teljesíthetőségét is vizsgálta és állapította meg azt, hogy ennyi idő nem elegendő az összegzés és a pontozásos táblák adatainak teljes körű ismertetésére. Ezt az alperesi megállapítást az ismertetendő adatok terjedelme kétségkívül megalapozza, ezért az ezzel ellentétes felperesi állítás bizonyítása a felperes által megjelölt tanúktól sem várható.
Mivel a rendelkezésre álló adatok az ügy érdemi eldöntéséhez elegendő alapul szolgáltak, a bíróság a felperes bizonyítási indítványát mellőzte.
A kifejtettek alapján a bíróság - az alperessel egyezően - azt állapította meg, hogy a felperes az eljárása során a Kbt. 61. § (1) bekezdését megsértette.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az alperes határozatában bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, amely jelen esetben 1 000 000 Ft.
A bíróság a fenti szabályozásra tekintettel megállapította, hogy a bírság kiszabása is a vonatozó jogszabályi elő írásoknak megfelelően történt.
A bíróság a perköltség viseléséről a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján határozott.
A kereseti illetékre vonatkozó rendelkezés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2003. október 1.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró