KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0641/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.610/7/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Puszta Konzerv Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Bizottság) által a Puszta Konzerv Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 12., a továbbiakban: ajánlatkérő) "gépek, berendezések, technológiai megoldások beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a 26. § (1) bekezdésre tekintettel a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontját, valamint a Kbt. 34. § (1) bekezdését, valamint a 62. § (2) bekezdését, a Kbt. 71/B. § (1) bekezdés második fordulatát, ezért az ajánlatkérővel szemben 4 000 000 Ft, azaz négymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. november 6-án tájékoztatta a Döntőbizottság Elnökét a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az eljárásfajta választás indokaként előadta, hogy a Puszta Konzerv Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Balmazújvárosi Konzerv Üzemet működteti és jelenleg a még meglévő rendszere korszerűsítését, és bővítését végzi. Az ajánlatkérő jogelődje a működtetést illetően a beszerzésre kerülő berendezésekhez kapcsolódó korábbi beszerzéseit a LEVA-TEAM Műszaki Tervező, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel bonyolította, mely társasággal a jelen közbeszerzési eljárásban kíván szerződést kötni. Célszerűségi szempontok azt indokolják, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a korábbi ajánlattevőtől szerezze be az ajánlati felhívásban feltüntetett gépeket, berendezéseket, technológiai megoldásokat.
Előadta továbbá, hogy a megjelölt, felkért ajánlattevő társaság az, amely egyedül képes a teljes beruházás megvalósítására oly módon, hogy az teljes egészében kompatíbilis legyen a meglévő rendszerrel. Az inkompatibilitás jelentős többletköltséget okozna az ajánlatkérő számára mind a közbeszerzés tárgyát képező gépek beszerzésekor, mind pedig a későbbi üzemeltetés, karbantartás vonatkozásában.
Az ajánlatkérő megjelölte azokat a műszaki szempontokat, amelyek a kukorica-feldolgozás során indokolják a bővítés során beszerzésre kerülő berendezések illeszkedését a meglévő berendezésekhez.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta az eljárás alkalmazásának a feltételeinek az indokait, valamint a 3. a) pontban a beszerzés tárgyát és mennyiségét 1-14. sorszámig.
Az ajánlatkérő a részajánlat tételének lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. pontjában meghatározta, hogy a szerződés időtartama a szerződéskötéstől számított 3 év.
Az ajánlati felhívás 5. pontja tartalmazta a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételeit, a 6. pont az eljárás lefolytatásának a menetét, mely szerint az ajánlattételi határidő 2003. november 25.
Az ajánlatkérő egy tárgyalási napot tart és az eljárás eredménye a tárgyalás befejezésekor kihirdetésre kerül.
Az ajánlati felhívás 6. h) pontja szerint a szerződéskötés az eredményhirdetést követő 5 napon belül történik.
Az ajánlatkérő a felhívás 8. pontjában meghatározta az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásának módjait, illetve az ajánlattevő alkalmassága elbírálásának szempontjait, valamint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait, pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból.
Az ajánlatkérő a többváltozatú ajánlat tételének lehetőségét kizárta.
Az ajánlati felhívás nem tartalmazta a Kbt. 34. § (1) bekezdése szerinti, az ajánlatok elbírálására vonatkozó szempontot.
Az ajánlatkérő csatolta a beszerzés tárgyára vonatkozó pályázati dokumentumokat, illetve a beruházásra vonatkozó műszaki leírást.
Az ajánlatkérő a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központtal 2003. október 31-én kötött támogatási szerződést, mely szerint ajánlatkérő 60 600 000 Ft keretösszegű vissza nem térítendő támogatásban részesül a mindösszesen 153 162 000 Ft összköltségű beruházási projekt megvalósításához.
A szerződés V. pontja szerint a támogatott köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni a támogatás felhasználása tekintetében.
Az ajánlatkérő az FVM-en keresztül 38 290 000 Ft agrártámogatást nyert el a 2003. június 28-án kelt Támogatási Okirat szerint.
Az ajánlatkérő 2003. november 25-én lefolytatta a tárgyalást a felkért ajánlattevő LEVA-TEAM Kft.-vel. Az ajánlatkérő a tárgyaláson ismertette a felkért ajánlattevővel a pontozással kapcsolatos részszempontokat, azonban ekkor sem határozta meg a pontszámtartományokat, valamint a bírálat módszerét.
Az eredményhirdetés a tárgyalás napján megtörtént azzal, hogy a felkért ajánlattevő a LEVA-TEAM Kft. a nyertes 158 670 000 Ft + áfa vállalási árral, melyből 3% árengedményt ad az ajánlattevő.
Az ajánlatkérő becsatolta az eredményhirdetéskor, 2003. november 25-én megkötött szállítási és vállalkozási szerződést, mely szerint a munka vállalkozási díja 153 997 000 Ft + áfa.
A Döntőbizottság elnöke 2003. november 20-án kezdeményezett hivatalból eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. Az eljárást kezdeményező irat indoka szerint a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontja szerint az eljárásfajta-választásra vonatkozó feltételek nem állapíthatóak meg egyértelműen a rendelkezésre bocsátott iratokból.
Továbbá az ajánlati felhívás nem tartalmazza az ajánlat elbírálásának a szempontjait, valamint az ajánlati felhívásban rögzített szerződéskötési időpont a Kbt. elő írásával ellentétes.
Indítványozta a fentiek alapján, hogy az eljáró tanács vizsgálja meg az ajánlati felhívás jogszerűségét, illetve a kérdéses közbeszerzési eljárás jogalapját.
Az ajánlatkérő észrevételt terjesztett elő, melyben előadta, hogy a korábbi beszerzésre vonatkozóan adatokat nem tud közölni, ugyanis azt a jogelődje, az azóta felszámolt BIG COMPANY Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt. folytatta le, és ezen leromlott termelési technológia, illetve rendszer felújítása a jelen beszerzés tárgya.
Az ajánlatkérő a Balmazújvárosi Konzerv Üzem eddigi üzemeltetése során a gépek, technológiai berendezések, gyártórendszer karbantartásával, felújításával, bővítésével kapcsolatosan eddig kizárólag a felkért nyertes ajánlattevővel állt szerződéses kapcsolatban.
Bejelentette továbbá, hogy az előzményi beruházás tudomásuk szerint nem közbeszerzési eljárásban került beszerzésre, illetve kivitelezésre, mivel azok a felszámolási eljárást megelőző időszakra esnek. Elismerte, hogy az ajánlati felhívás a kezdeményező iratban foglaltak szerint jogsértő tartalmú.
Egyéb érdekelt részéről észrevétel nem történt.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, az ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy a hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás megalapozott.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárásra a Kbt. 70. §-a tartalmazza a megengedő szabályokat.
A Kbt. 70. § (3) bekezdése b) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés esetén, ha a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése során a korábbi nyertes ajánlattevőnek másikkal történő helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy eltérő és nem illeszkedő műszaki-technikai jellemzőjű dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki-technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a karbantartásban; az ilyen - egy alkalommal, a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés időtartama azonban nem haladhatja meg a három évet.
A Döntőbizottság először azt vizsgálta, hogy fennállnak-e a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnak a feltételei a hivatkozott Kbt. rendelkezések szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az előzményi beszerzés nem közbeszerzési eljárás keretében történt, illetve nem a jelen eljárásban nyertes ajánlattevő részéről történt a teljesítés. Nem is állapítható meg, hogy a jelen beszerzést megelőzően az ajánlatkérő jogelődje a felszámolói eljárást megelőzően milyen beszerzést folytatott le, és kizárólag a LEVA-TEAM Kft. útján történtek-e a beszerzések.
Az ajánlatkérő a 2001. és 2002. évekre vonatkozóan a LEVA-TEAM Kft. részéről felújításokat, karbantartásokat, illetve bővítéseket igazolt, azonban a becsatolt vállalkozási, szállítási szerződések egyike sem közbeszerzési eljárást követően kerültek megkötésre. A Kbt. csak akkor teszi lehetővé az ajánlatkérő által választott eljárásfajtát, ha és amennyiben az alapbeszerzés közbeszerzési eljárás keretében valósul meg, és a nyertes ajánlattevő a jelen eljárásban felkért ajánlattevővel azonos. Az ajánlatkérő saját maga is elismerten egyik feltételnek sem felelt meg, ezért a Kbt. 70. § (3) bekezdés b) pontja szerinti további feltételek az aránytalan műszaki, technikai nehézségre, illetőleg a nem illeszkedő műszaki, technikai jellemzőjű dolgokra, vagy a szerződés időtartamára vonatkozóan már nem is vizsgálandóak.
Ezt követően a Döntőbizottság vizsgálta az ajánlati felhívás tartalmi elemeit, különös tekintettel az ajánlatok elbírálásának szempontjára és a szerződéskötés időpontjának jogszerűsége tekintetében.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat
szempontja alapján bírálja el.
A Kbt. 34. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [ c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága;
b) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját;
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk;
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését;
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló - súlyszámát is meg kell adni.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése második fordulata szerint az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2/ d) , 3., 4., 8., 9/ a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Kbt. 62. § (2) bekezdése szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell megállapítani azzal, hogy az - a 71/B. § (3)-(4) bekezdése szerinti eset kivételével - nem határozható meg az eredményhirdetést követő naptól számított nyolcadik napnál korábbi és a harmincadik (építési beruházás esetén a hatvanadik) napnál későbbi időpontban.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a felhívásban nem határozta meg az ajánlatok elbírálásának szempontját, melyet nem pótolhat a tárgyalások folyamán a felkért ajánlattevővel utólag közölt, az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontra vonatkozó közlés. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a közölt bírálati részszempontok sem felelnek meg a Kbt. 34. § (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, így az 5. részszempontban meghatározott referenciamunkák az alkalmasság körébe eső szempontot jelentenek, valamint a mikro-, kis- vagy középvállalkozás elő írása, mint 3. bírálati részszempont pedig a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja szerinti a gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezőkhöz való kapcsolódás követelményének nem felel meg. Az ajánlatkérő nem határozta meg a pontszámtartományt, valamint a bírálati módszert sem.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (2) bekezdés szerinti minimum 8 napos határidőre vonatkozó szabállyal ellentétesen határozta meg a szerződés megkötésére vonatkozó határidőt, azaz ötnapos határidőt állapított meg. Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő már az eljárás megindítását követően a vállalkozási szerződést a nyertes ajánlattevővel 2003. november 25-én, az eredményhirdetés napján megkötötte az általa szabálytalanul megállapított szerződéskötési határidő első napján.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) , d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, illetve bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról. A bírság összegének megállapításánál figyelembe vehető körülményeket a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdései szabályozzák.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg szervezet vonatkozásában 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértéke meghatározásánál figyelembe vette, hogy az eljárásfajta választása vonatkozásában annak jogalapja tekintetében az ajánlatkérő döntése jogsértő volt, illetve a jogsértés nem reparálható a megkötött szerződésre tekintettel, valamint figyelembe vette a közbeszerzés becsült értékét is, mely közel 154 M Ft. Mindezen körülményekre tekintettel a Döntőbizottság minimális mértéket meghaladó bírság kiszabását tartotta indokoltnak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő részéről az ajánlati felhívásnak a tartalma, így a bírálati részszempontok vonatkozásában is a közbeszerzési bizottság részéről kollektív döntés született. Figyelemmel a testületi döntése, a döntések meghozataláért felelős személy nem volt megállapítható.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 19.
Dr. Csanádi Péter s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.