KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0642/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.643/7/2003.
Tárgy: a FUJIFILM Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozza az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a FUJIFILM Kereskedelmi Kft. (1134 Budapest, Váci út 19., képviseli: Dr. S. Szabó Péter ügyvéd, 1051 Budapest, József nádor tér 5-6., a továbbiakban: kérelmező) által a Fővárosi Önkormányzat Szent István Kórház és Rendelőintézet (1096 Budapest, Nagyvárad tér 6., a továbbiakban: ajánlatkérő) "röntgenfilm, vegyszer beszerzése 3 évre" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a 52. § (1) bekezdését, az 53. § (2) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatát I. termékcsoport vonatkozásában érvénytelenné nyilvánító és az I. és II. termékcsoport eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg, ezen felül felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. október 1-jén a Közbeszerzési Értesítő 40. számában ajánlati felhívása közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Ajánlatkérő felhívása 3. a) pontjában I. és II. termékcsoportra bontotta beszerzési igényét.
Az I. termékcsoportban:
- kékérzékenységű röntgenfilmek
119 600 db/év
- mammográfiás filmek
6 200 db/év
- multiformat film (nedves)
2 400 db/év
- rollfilmek
44 tekercs/év
- gépi fixálók, hívók
460 adag/év
- kézi fixálók, hívók
222 liter/év
- erősítő fólia
44 db
- filmkazetta
18 db
a II. termékcsoportban lézerfilm (száraz)
24 200 db/év
beszerzését határozta meg.
Ajánlatkérő részajánlattételt és többváltozatú ajánlat tételét megengedte. Az ajánlati felhívás 3. d) pontjában ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét az alábbiak szerint szabályozta: "részajánlat tételének szempontja: tételcsoportonként, a kiírt teljes mennyiségre". Ajánlatkérő felhívása 13. a) pontjában akként rendelkezett, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, meghatározta a részszempontokat, a súlyszámokat, az értékelési ponthatárokat és az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ez tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges útmutatót, az ajánlattal szemben támasztott formai, alaki és tartalmi követelményeket, a specifikációt, a szerződéstervezetet, az iratmintákat.
A dokumentáció 2. oldalán a 2. pontban közölte az ajánlatkérő, hogy ,,a részletes specifikációban - egyes esetekben - esetleg gyártóra utaló fantázianevek, márkajelzések a Kbt. 40. § (5) bekezdés értelmében csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt ajánlatukban azonos minőséget kell ajánlaniuk."
Ajánlatkérő a dokumentáció 8. oldalán a 11. pontban a teljeskörűség, többváltozatú ajánlat vonatkozásában felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy, ,,részajánlatot csak tételcsoportonként lehet tenni, azon belül a teljes mennyiségre". A specifikációban az I. és II. termékcsoportot tovább bontotta akként, hogy az I. termékcsoporton belül 1-24. pont alatt adta meg konkrét megnevezéssel, mérettel és mennyiséggel beszerzési igényét. Míg a II. termékcsoport esetében 25. pont alatt ,,laser film DI-AL 14 ö 17 száraz 35 ö 43 cm" határozta meg pontosan a beszerzés tárgyát.
Ajánlattevők ajánlatkérőtől a 13-14., a 16-19. és 21-24. tételekre, tételszámokra hivatkozással felvilágosítást kértek. Ajánlatkérő írásbeli válaszában a tételek kifejezést használta.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. november 11-re kérelmezőn kívül az AGFA Hungária Kft., a Medimat Kft. és a Reafotó Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a 2003. november 26-ai eredményhirdetésen az AGFA Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, mindkét termékcsoport vonatkozásában.
Ajánlatkérő a Fujifilm Magyarország Kft. I. csoportra tett részajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mert a 13-15. sz. tételekre nem adott ajánlatot.
A kérelmező 2003. december 8-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte jogsértés megállapítását, ajánlatkérő ajánlatát érvénytelenné nyilvánító és eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
A kérelmező álláspontja szerint az I. termékcsoport vonatkozásában az ajánlata azért érvényes, mert az ajánlati felhívásnak megfelelően részajánlata az I. termékcsoporton belül a tételcsoport teljes mennyiségére szólt. A termékcsoport és a tételcsoport nem szinonimák, a tételcsoportok összességéből tevődik össze a termékcsoport.
A felhívás 3. a) pontjában a nyolc bekezdésben foglaltak felelnek meg a tételcsoportnak. Ezt bontotta további tételekre a specifikációban az ajánlatkérő. A beszerzési gyakorlatban mind a részajánlat megengedése, mind tiltása előfordul ilyen beszerzési tárgyaknál. A rollfilmeknél és ahhoz tartozó kézi fixálóknál, hívóknál pedig - mivel azok alkalmazása, használata elkülönül - gyakori a külön részajánlat megengedése. Ajánlatkérő ,,tételcsoport" kifejezésének használata alapján azt a következtetést vonták le, hogy lehetséges a termékcsoporton belüli részajánlat tétele.
A II. termékcsoport vonatkozásában arra tekintettel kérte jogsértés megállapítását, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő részére a felhívásban előírt lézerfilm helyett termálfilmet ajánlott meg, ezért ajánlata nem felel meg ajánlatkérő elő írásainak.
Megjegyezte, hogy ajánlatkérő a dokumentáció 2. oldal 2. pontjában ugyan közölte, hogy az ajánlatban azonos minőséget kellett megajánlani, de ez nem állapítható meg a lézerfilm és termálfilm összehasonlítása esetén.
Ajánlatkérőnek a nyertes ajánlatát a II. termékcsoport vonatkozásában - minthogy a termálfilm nem minősül lézerfilmnek - érvénytelennek kellett volna nyilvánítania, és a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján nem vehetett volna részt az eljárás további szakaszaiban.
Az I. termékcsoportra tett ajánlatát pedig a Kbt. 52. § (2) bekezdésében meghatározott érvénytelenségi okok fennállása nélkül nyilvánították érvénytelennek és jogsértően nem értékelték, így ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is.
Ajánlatkérő kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Kérelmező érvénytelenséget vitató álláspontjával szemben kifejtette, hogy a két termékcsoport egészére lehetett részajánlatot tenni, az I. és II. csoporton belül további megbontás, azaz részajánlat részajánlatára nem volt lehetőség.
Amennyiben a kérelmezőnek ez nem volt egyértelmű az ajánlati felhívás alapján, akkor további információt kérhetett volna a Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy ezt nem tette meg, így az ajánlati felhívás jelenlegi sérelmezése a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján jogvesztő határidőn túl érkezett.
Előadta tárgyalási nyilatkozatában, hogy ajánlatkérőnek nem állt szándékában megengedni a termékcsoporton belüli rész ajánlattételt és elírással, tévedéssel magyarázta, hogy a 3. d) pontban nem a termékcsoport, hanem a tételcsoport kifejezést tüntette fel. Hivatkozott más felhívásokra, amelyek nem engedték meg az ilyen bontott részajánlattételt, illetve utalt szakmai szempontokra.
Álláspontja szerint a nyertes által a II. termékcsoportra megajánlott film nem gyengébb minőségű az megfelel az általa kért műszaki paramétereknek. Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában előírt II. termékcsoport: lézerfilm elnevezés a Fuji gyártmányú eddig használt előhívó berendezéshez alkalmazható filmre vonatkozik, szakmai lényege azonban a száraztechnológia. Figyelembe véve a Kbt. 40. § (5) bekezdését - amire egyébként a dokumentáció 2. oldalának 2. pontjában felhívta az ajánlattevők figyelmét -, nem lehet egyes ajánlattevőket indokolatlan és számára hátrányos megkülönböztetést jelentő módon az ajánlattételből kizárni. A kérelmező és a nyertes által megajánlott film egyaránt alkalmas MR, CT, vagy bármilyen röntgenfelvétel készítésére s mindkettő száraz technológiát jelent.
A Döntőbizottság 2003. december 10. napján a D.643/4/2003. számú határozatával ideiglenes intézkedést alkalmazott, és az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbiak szerint:
A Döntőbizottságnak a kérelmező első jogorvoslati kérelmi eleme vonatkozásában azt kellett vizsgálni, hogy a kérelmező I. termékcsoportnál tett részajánlata érvénytelen-e azért, mert nem tett a 13-15. számú tételekre ajánlatot.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 33. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, a dokumentációban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás, az ajánlati dokumentáció, a kérdésekre adott válaszok alapján azt vizsgálta, hogy a részajánlattétel megengedése mire, milyen tartalommal terjedt ki.
A felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát két (I. és II.) termékcsoportban határozta meg úgy, hogy az I. termékcsoport keretében felsorolt 8-féle, különböző mennyiségű terméket, ugyanakkor a 3. d) pontban a részajánlattétel meghatározásakor már ,,tételcsoportonként, a kiírt teljes mennyiségre" kifejezést használta.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 8. oldalának 11. pontjában is úgy rendelkezett, hogy ,,részajánlatot csak tételcsoportonként lehet tenni azon belül a teljes mennyiségre".
A Döntőbizottság álláspontja szerint a részajánlat körének megállapítása során nem lehet figyelembe venni az ajánlatkérőnek az ajánlattevőkkel nem közölt szándékát - nem kívánta a termékcsoporton belüli részajánlattételt biztosítani -, más felhívások tartalmát.
A Kbt. 43. §. (1) bekezdése alapján ugyanis az ajánlattevők a felhívás és a dokumentáció rendelkezései alapján kötelesek elkészíteni az ajánlatot. Az érvénytelenség körében pedig csak ezek kérhetők számon.
Jelen esetben az egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő a ,,tételcsoport" kifejezést használta mind a felhívásában, mind a dokumentációjában a részajánlatra, így a Kbt. 33. §. (3) bekezdése alapján a tételcsoportra lehetett részajánlatot tenni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem azonos a termékcsoport és tételcsoport fogalma.
Ez általánosan is eltérő tartalmat, kört takar. Abban az esetben lenne megállapítható a termékcsoporton belüli további részajánlat kizárása, ha a 3. d) pontban is a termékcsoport fogalmat használta volna az ajánlatkérő, vagy más módon ezt egyértelműen közölte volna. Ennek hiányában nem érheti hátrány azt az ajánlattevőt, aki a konkrét leírt rendelkezések betartása mellett tette meg részajánlatát.
A benyújtott részajánlatból az ugyanis nem állapítható meg, hogy nem tételcsoportonként a teljes mennyiségre tette meg ajánlatát kérelmező. A kérelmező ugyanis a 4. és a 6. bekezdésekben (dokumentáció 13-15. pont) foglaltakra nem tett ajánlatot, a többire, méghozzá a teljes mennyiségre igen. A jogorvoslati eljárás során olyan szakmai körülmény sem merült fel, amely kizárttá, lehetetlenné tette volna a részajánlattételt, illetve a kérelmező egyébként is elkülönült használatú tételcsoportokra tett ajánlatot.
A kérelmező jogorvoslati kérelme nem késett el, mert nem a felhívást, annak részajánlatra vonatkozó részét támadta, hanem ajánlatkérő döntését. A Kbt. 38. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevők jogosultak felvilágosítást kérni, ez azonban nem kötelezettség, miként arra az ajánlatkérő hivatkozott.
A fent kifejtettek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező I. termékcsoportra tett részajánlata megfelel az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek, így ajánlatkérő azon döntése, amellyel ezt az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította, sérti a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját, ezáltal a jogorvoslati kérelem ezen eleme alapos.
A Döntőbizottság ezt követően a nyertes ajánlattevő II. termékcsoportra vonatkozó ajánlata érvényességét sérelmező kérelmi elemet vizsgálta meg.
A Kbt. 43. § (1) bekezdés értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában II. termékcsoportban beszerzés tárgyaként lézerfilmet (száraz) jelölt meg. A dokumentáció specifikációjának (1. számú melléklet 3. oldal) 25. tételsorában ezt ,,laser film DI-AL 14 ö 17 száraz megnevezésű 35 ö 43 cm méretű megnevezésre pontosítja.
Ajánlatkérő előírása alapján így az az ajánlat érvényes, amely a II. termékcsoportban az ajánlatkérő által kért száraz lézerfilm megajánlását tartalmazza.
A Döntőbizottság az AGFA Kft. ajánlatának vizsgálata során megállapította, hogy a nyertes ajánlata DRYSTAR DT2 termál filmre és hozzá DRYSTAR 5500 típusú szárazlevilágító berendezés térítésmentes használatba adására vonatkozott (ajánlat 17. és 23. oldala).
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek, nem száraz lézerfilmet ajánlott meg, így ajánlatkérő azon döntése, amellyel ezt az ajánlatot érvényesnek fogadta el, sérti a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját, ezáltal a jogorvoslati kérelem ezen eleme is megalapozott.
Jelen esetben a beszerzés tárgya száraz lézerfilm volt, az pedig nem minősül gyártóra, fantázianévre történő utalásnak, így ajánlatkérőnek a Kbt. 40. § (5) bekezdésre hivatkozása nem megalapozott.
Ajánlatkérő felhívásához, dokumentációjához a Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján kötve van, attól az értékelés során nem térhet el.
Elbírálni csak az érvényes ajánlatot lehet, így az alacsonyabb ajánlati ár, vagy a hivatkozott előnyös minőség sem jogosítja fel ajánlatkérőt, hogy elfogadja a nyertes érvénytelen ajánlatát.
Ajánlatkérőknek a felhívásuk összeállítása során kell döntést hozniuk a beszerzéseik tárgyáról, igényeiknek megfelelően és ekkor kell biztosítani ebben a körben az esélyegyenlőséget. Az ajánlatkérő ehhez kötve van, és utólag, a bírálati szakban beszerzési igényét nem változtathatja meg.
A Kbt. 53. § (2) bekezdés értelmében az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett.
Ajánlatkérő ezáltal akkor, amikor nyertessé nyilvánította az AGFA Kft. érvénytelen ajánlatát a II. termékcsoport vonatkozásában megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokok alapján - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, tekintettel az 52. § (1) bekezdését, az 53. § (2) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő döntéseit.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel, és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény időpontjában hatályos költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a többszörös jogsértésre, a jogsértés súlyára - érvénytelen ajánlattevő nyertesként kihirdetésére - tekintettel úgy ítélte meg, indokolt a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabása.
A beszerzés értékére - 82 000 000 Ft - és a jogsértés reparálhatóságára is tekintettel, minden körülményt összességében mérlegelve, a bírság összegét a Döntőbizottság 2 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert ajánlatkérő bizottsági formában hozta meg döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése alapján biztosítja.
Budapest, 2004. január 7.
Dr. Nagy Gizella s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Varga László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.