FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (0706/2004)
25.K.31.703/2003/4.
A bíróság a dr. Szerencsés Angela ügyvéd (1016 Budapest, Gellérthegy út 29. félemelet 2/A) által képviselt Szigetújfalu Község Önkormányzata (2319 Szigetújfalu, Fő út 45.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit körút 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott (hivatkozási szám: D.213/9/2003.) - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő
ÍTÉLETET
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30 000 Ft, azaz harmincezer forint perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell a Fővárosi Ítélőtáblához előterjeszteni.
INDOKOLÁS
Felperes ajánlatkérőként a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 22-én megjelent 4. számában közzétett részvételi felhívással nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított Szigetújfalu Község és Szigetcsép Község területén gravitációs és vákuumos szennyvízcsatorna-hálózat építése, valamint biológiai szennyvíztisztító telep bővítése tárgyban.
A részvételi szakasz lefolytatása után felperes az alkalmasnak minősített jelentkezők részére megküldte az ajánlati felhívást.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja szerint az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat.
A felhívás 11. b) pontja meghatározta az elbírálás részszempontjait és az azokhoz rendelt súlyszámokat, továbbá rögzítette az elbírálás módszerét is.
Az elbírálás 1. részszempontja az ajánlati ár, amelynek súlyszáma 20.
Az ajánlati felhívás 9. pontja a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit a következőkben határozta meg: "Az ajánlatkérő a fővállalkozási szerződés szerinti pénzügyi ütemezésnek megfelelően, a műszaki teljesítés előzetes, műszaki ellenőr által történt igazolása után fogadja be a fővállalkozó szabályszerűen kiállított számláját. Fővállalkozó a műszaki készültség alapján, havonta maximum egy szakaszszámla és próbaüzem lezárása után egy végszámla benyújtására jogosult. A havi szakaszszámla nettó értéke nem haladhatja meg a nettó vállalási ár 100%-át. A számla kiegyenlítése annak keltétől számított 30. naptári napon, átutalással történik. Az ajánlatkérő kedvezőbb fizetési feltételeket is elfogad. Előleg nyújtására nincs lehetőség."
Az ajánlatkérési dokumentáció IV. 4. pontjában az ajánlatok értékelése, az értékelési szempontok tartalma körében előírta, hogy érvénytelen az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdése értelmében, ha:
- azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be,
- azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni,
- az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre,
- az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérési dokumentáció IV. 4. 1. pont, a vállalási ár vonatkozásában tartalmaz elő írásokat. E szerint a beruházás tervezett bekerülési költsége igazodik a kihirdetett céltámogatás szerinti beruházási összköltséghez. A beruházás tervezett bekerülési költsége feletti ajánlati árat, valamint a tervezett bekerülési költségnél 15%-kal alacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatokat az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja.
A dokumentáció II. fejezete felolvasólap-mintát tartalmaz. Ennek 3. pontja az ajánlati árat a következőkben határozza meg: "A fővállalkozói ár befejezési határidőre prognosztizálva, rögzített, egyösszegű átalányáron:
Nettó rögzített ár: ........ forint.
Kiviteli terv: ........ forint.
Áfa: (25%) ........ forint.
Fővállalkozói ár összesen: ....... forint".
A dokumentáció III. fejezete az ajánlat részletes tartalmának kifejtését határozza meg a megadott bírálati szempontok szerint. Ennek 1. pontja alapján, az ajánlati árat bruttó összegforintban kell megadni.
Felperes az eljárás során helyszíni konzultációt tartott, ahol a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. tervezett bekerülési költségre vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy az ajánlatkérési dokumentációban foglaltak szerint: "A beruházás tervezett bekerülési költsége igazodik a kihirdetett céltámogatás szerinti beruházási összköltséghez. A fenti adat a helyi önkormányzatok 2002. évi új céltámogatásáról szóló Kormány Közleményben található (Önkormányzatok Közlönye VIII. évfolyam 7.)".
A közbeszerzési eljárásban hat ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Felperes a SADE Magyarország Kft.-t hirdette ki nyertes ajánlattevőnek.
Az eljárásról készült összegzés 3. pontja szerint a STRABAG Rt. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mivel ajánlatában megadott ajánlati ára nem felel meg az ajánlatkérési dokumentáció 4. 1. pontjában meghatározott feltételeknek. Az INNOTERV Rt. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján ugyancsak érvénytelen, mivel ajánlatában megadott számlázási rend nem felel meg az ajánlati felhívás 9. pontjában meghatározott feltételeknek.
A STRABAG Rt. és az INNOTERV Rt. jogorvoslati kérelmére eljárva, az alperes a 2003. május 30. napján kelt D. 213/9/2003. számú határozatában megállapította, hogy felperes megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért a felperes eljárást lezáró döntését megsemmisítette, és vele szemben 1 000 000 Ft bírságot szabott ki, valamint kötelezte az igazgatási szolgáltatási díj viselésére.
A STRABAG Rt. ajánlatával kapcsolatban az indokolás szerint tényként megállapítható, hogy felperes az ajánlati árként bruttó összeget kért megajánlani, így ajánlati ár alatt bruttó összeget kell érteni. Felperes sem a dokumentációban, sem a feltett kérdés kapcsán nem határozta meg, hogy különbséget kíván tenni az ajánlati ár érvényességének megítélése körében nettó, illetve bruttó ajánlati ár között, továbbá nem határozta meg, hogy az ajánlati árnak az érvényesség szempontjából a beruházás nettó, illetve bruttó értéke bír majd relevanciával. Leszögezte, hogy a felperes által hivatkozott jogszabályhelyek, így az Önkormányzati Közlönyben megjelent 2002. évi céltámogatások odaítéléséről szóló kormány közlemény, valamint a címzett a céltámogatásokról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és 9/1998. (I. 23.) kormányrendelet semmilyen eligazítást nem adnak arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban megfogalmazott érvénytelenség, tehát a nem megfelelő ajánlati ár alatt pontosan mit ért felperes, és az ajánlattevőknek milyen tényezőket kell figyelembe venni az ajánlati árak kalkulálásánál. A felhívásban nem egyértelműen megfogalmazott feltételek nem eredményezhetik az ajánlat érvénytelenségét a felhívás és a dokumentációban meghatározott feltételeknek való nem-megfelelésre hivatkozással.
Az INNOTERV Rt. ajánlatával kapcsolatban a határozat kiemelte, hogy az ajánlati felhívás a 9. pontban meghatározottakon túl, a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei vonatkozásában, további szűkítő elő írást nem adott. Nem rendelkezett arról sem, hogy mit kell kedvezőbb fizetési feltételnek tekinteni, illetve, hogy egyes elemek (számlaszám, számlaérték) esetén milyen formában adható ajánlat, amelyet kedvezőnek fog elfogadni az ajánlatkérő. Az pedig, hogy az ajánlattevő által megajánlott fizetési feltétel kedvezőnek tekinthető-e, csak a megajánlott fizetési feltételrendszer összességében, annak tartalma alapján ítélhető meg. Megállapította, hogy felperes kizárólag az alapján minősítette a felhívással ellentétesnek az INNOTERV Rt. számlázási rendjét, hogy a benyújtott számla nettó értéke meghaladja a vállalási ár nettó 10%-át, de azt már nem vizsgálta, hogy az ajánlattevő nem havonta, hanem többhavonta nyújt csak be szakaszszámlát. Ezáltal azt sem vizsgálta felperes, hogy tekintettel a kevesebb szakaszszámla benyújtására és azok számlaértékeire, a megajánlott számlázási rend, az előírt fizetési ütemezésnél előnyösebb fizetési kondíciókat eredményez-e, vagy sem. Jogsértő volt felperes eljárása, mivel az INNOTERV ajánlatában lévő számlázási rendet annak ellenére minősítette a felhívás 9. pontjával ellentétesnek, hogy tartalmában vizsgálta volna azt, hogy az előírtaknál kedvezőbb-e vagy sem.
Felperes jogszabálysértésre hivatkozással kérte a közigazgatási határozat felülvizsgálatát, ennek körében a határozat hatályon kívül helyezését, illetve megváltoztatását akként, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy felperes nem sértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdésében foglaltakat, mellőzze a kiszabott bírságot, és az alperest kötelezze a perköltség megfizetésére.
Álláspontja szerint az alperes a tényállást nem megfelelően állapította meg, ezért abból téves jogi következtetéseket vont le.
A STRABAG Rt. ajánlatával kapcsolatban azzal érvelt, hogy az ajánlattevő összekeverte a nettó és bruttó ajánlati ár fogalmát. A tervezett bekerülési költség nettó, vagy bruttó értelmezésére utaló kérdést a konzultáció során senki nem tett fel, mivel minden ajánlattevő számára világos volt, hogy közműberuházások esetén a települési önkormányzatok áfa-visszaigénylők, és az ajánlattevők ennek megfelelően adták meg ajánlataikban az árat.
A Cct. 23. § h) pontja szerint a beruházási összköltség: "A beruházási költség előzetesen felszámított, le nem vonható áfával növelt összege".
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. § (3) bekezdése egyértelműsíti, hogy a tárgyi eszköz beszerzési árának nem része a levonható, előzetesen felszámított áfa.
Hangsúlyozta, hogy mivel minden önkormányzati közműberuházás során az áfa levonható, és visszaigényelhető, ezért a kihirdetett és az önkormányzatok közleményében megjelentetett beruházási összköltség nem tartalmaz le nem vonható általános forgalmi adót, így ez a költség minden kétséget kizáróan nettó összegben került meghatározásra.
A STRABAG Rt. tévesen értelmezte a vonatkozó jogszabályokat, amikor az általa megadott vállalási árat nem a megszabott bruttó értékhatárok között, hanem a nettó értékhatárt bruttónak tekintve, a tervezett bekerülési költségnél 15%-kal alacsonyabb összegben adta meg. Érvelésének alátámasztásául hivatkozott még az áfatörvény 22. § (1) és 28. § (1) bekezdéseiben foglaltakra. Felperesnek az ajánlati dokumentációban nem kellett meghatároznia azt, hogy az érvényesség szempontjából, az ajánlati ár nettó vagy bruttó értéke fog majd jelentőséggel bírni, mivel a hivatkozott jogszabályok alapján egyértelmű volt a STRABAG Rt. kérelmezőn kívül valamennyi ajánlatadó számára az, hogy akár bruttó, akár nettó összegben adja meg az ajánlati árat, annak nettó összege nem lehet kevesebb, mint a kihirdetett céltámogatás szerinti nettó beruházási összköltség.
Mindezeken kívül hivatkozott még a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényre is, amely szerint a hasznosítás módja csak adóköteles formában valósulhat meg. Ha az önkormányzat saját intézményén keresztül maga biztosítja a csatornaszolgáltatást, akkor az erre jutó 12%-os, ha pedig bérbe adja, akkor 25%-os áfafizetési kötelezettség terheli a tevékenységet. Az önkormányzat áfakörbe történő belépéséről a STRABAG Rt. meggyőződhetett, hiszen a dokumentáción szerepel az önkormányzat adószáma, amiből az áfakörbe történő bejelentkezés látszik.
Felperes kifogásolta, hogy az alperes határozatában csupán arra hivatkozik, hogy az általa felhívott jogszabályokat az értelmezés körében nem fogadja el, de ennek konkrét okát nem adta. Eljárási szabálysértőnek tartja, hogy nem határozta meg, hogy felperes eljárása a Kbt. mely szabályába ütközött. A Kbt. 52. § (1) bekezdésének d) , illetőleg az 53. § (2) bekezdésének szabályai csak akkor sérülnek, ha maga a kiírás ütközik valamely Kbt. szabályba, ilyet azonban az alperes nem jelölt meg.
Összegzésül hangsúlyozta, hogy miután a közlönyben nettó ár szerepelt, ezért az ajánlatok nettó vállalási árát kellett a közlönybeli nettó árral összevetni, és ehhez képest kellett azt megállapítani, hogy a nettó ajánlati ár a közlönybeli nettó ár felett van-e, vagy pedig a nettó árnál 15%-kal alacsonyabb-e. Nem vitatta, hogy a STRABAG Rt. bruttó ajánlati ára nem kevesebb 15%-kal a közlönyben meghatározott összbekerülési költségnél. Álláspontja szerint azonban a bruttó ajánlati ár összehasonlításakor a közlönyben meghatározott bekerülési költséget felbruttósítva kell figyelembe venni. Vagy a nettó árakat, vagy a bruttó árakat kell a dokumentáció 4. 1. pontjában meghatározott feltételeknek való megfeleléskor összevetni.
Az INNOTERV Rt. ajánlatával kapcsolatban előadta, hogy álláspontja szerint az alperes a kiírásban meghatározott feltételeket a kiírással ellentétesen, olyan módon értelmezte kiterjesztően, amelyre jogszabályi lehetősége nincs. Az alperes hatáskörét túllépte, a Kbt. nem ad módot arra, hogy a jogalanyok döntéseibe, értékelésébe ily módon hatást gyakoroljon. Felperes nem köteles ötleteket adni, szűkíteni vagy tágítani a kiírás feltételeit, elegendő, ha arra lehetőséget ad. Nem köteles értékelési részszempontként sem feltüntetni, hogy mit tekint, vagy mi minősülhet kedvezőbb fizetési feltételnek. Hangsúlyozta, hogy felperesnek nem az a feladata, hogy összevesse az ajánlat egy részét, és összességében értékelje. Ha egy ajánlat nem felel meg a kiírás feltételeinek, úgy az ajánlat érvénytelen, és ezt követően az ajánlatkérő nem vizsgálhatja a továbbiakban, hogy a megajánlott számlázási rend kedvező, vagy sem. Az INNOTERV Rt. ajánlata eltért a havi számlázástól, illetve eltért a meghatározott számlaértéktől, ezért az ajánlat érvénytelen. A felhívás 9. pontjában meghatározott kedvezőbb fizetési feltétel elbírálási részszempont nem volt az érvénytelenségi ok.
A felhívás 9. pontja a havi egy szakaszszámlát kötelező jelleggel előírja, és azt is, hogy a havi szakaszszámla nettó értéke nem haladhatja meg a nettó vállalási ár 10%-át. Ezzel utal arra, hogy ebben a körben kedvezőbb fizetési feltételeket is elfogad. A kettős feltétel tehát úgy alakul, hogy a havi egy szakaszszámla, az kötelező feltétel, és a nettó ár 10%-ánál kevesebb összegre vár kedvezőbb ajánlatot.
Az alperes nyilatkozatában fenntartotta a határozatban foglalt indokait. Álláspontja szerint a határozat nem jogszabálysértő, ezért kérte a kereset elutasítását és felperes perköltségben marasztalását.
Hangsúlyozta, hogy felperes az ajánlati árat bruttó összegben kérte megadni. A bruttó ajánlati ár pedig nem lépte túl a beruházási összköltséget, és nem volt 15%-kal kevesebb sem annál.
Miután az ajánlati árat bruttó összegben kellett meghatározni, ezt az árat kellett összevetni a tervezett bekerülési összköltséggel. Felperes azonban nem az ajánlati árat, hanem az ajánlati ár nettó értékét hasonlította össze a beruházás tervezett bekerülési költségével. Felperes eljárása még akkor sem jogszerű, ha az eljárásban résztvevők többsége felperessel azonos módon értelmezi a nem egyértelmű elő írást. A felperes által felhívott jogszabályokkal kapcsolatban megismételte, hogy azok nem adnak arra választ, hogy a közbeszerzési eljárásban milyen összetételű ajánlati árat kívánt a felperes érvénytelennek minősíteni. A jogvitát pedig nem dönti el az, hogy felperest megilleti az áfa visszaigénylési joga.
Az INNOTERV ajánlatával kapcsolatban azzal érvelt, hogy az ajánlatkérő szándéka szerint mire kívánta megengedni a kedvezőbb feltételek megajánlását, azért nem bírhat relevanciával a kérdés eldöntésénél, mert a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerint érvénytelenséget kizárólag a felhívásban, vagy a dokumentációban meghatározott feltétel eredményezhet. Ha az ajánlatkérő szándéka egyértelműen a felhívásból, vagy a dokumentációból nem derül ki, úgy jogszerűen érvénytelenség sem fűződhet hozzá. Érvénytelenséget nem az ajánlatkérő feltehető szándéka eredményez, hanem a felhívás és a dokumentácíó egyértelműen értelmezhető követelménye.
Felperes keresete nem alapos.
A bíróság az alperes határozatának felülvizsgálata során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján, a polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 324. § (1) bekezdése szerint lefolytatott eljárásban a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a határozat megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és az eljárási szabályoknak.
A bíróságnak a perben azt kellett megítélnie, hogy a STRABAG Rt. ajánlata érvénytelen-e, mert ajánlati ára nem felel meg a dokumentáció IV. 4. 1. pontjában meghatározott feltételeknek, az INNOTERV Rt. ajánlata érvénytelen-e, mert az ajánlatában megadott számlázási rend nem felel meg az ajánlati felhívás 9. pontjában meghatározott feltételeknek, és mindezekre tekintettel jogszabálysértő-e a közigazgatási határozat.
A bíróság a keresetlevél, az alperes nyilatkozata, a felek előadásai, a felperes előkészítő irata, továbbá a közigazgatási iratok alapján megállapított tényállásból kiindulva, a következőkre alapozta döntését.
A közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 33. § (1) bekezdése szerint, az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tehessenek. A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni. Az ajánlati felhívás és dokumentáció tehát meghatározó jelentőségű a közbeszerzési eljárás jogszerű, eredményes lefolytatása tekintetében. Ha az ajánlatkérő kellően részletes, egyértelmű ajánlati felhívást, illetőleg dokumentációt készít, az ajánlattevők is az ajánlatkérő igényeinek megfelelő ajánlatot tehetnek. Ha a felhívás, vagy a dokumentáció nem tartalmazza félreérthetetlenül az ajánlatkérő elvárásait, azzal a következménnyel jár, hogy az ajánlatok teljesítik ugyan a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakat, ám nem elégítik ki felperes, vagyis az ajánlatkérő elvárásait. Az ajánlatkérő rejtett, ki nem nyilvánított szándéka, tekintettel a Kbt. 33. § (1) bekezdésében foglalt és a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakra, figyelembe nem vehető.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett.
A Kbt. felhívott rendelkezései alapján a bíróság rámutat arra, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontját az ajánlatkérő az- által sértheti meg, hogy nem minősít olyan ajánlatot érvénytelennek, amely nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek, vagy pedig olyan ajánlatot minősített érvénytelennek, amely ténylegesen megfelel az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban előírtaknak. A Kbt. 53. § (2) bekezdésének az ajánlatkérő általi megsértése megvalósulhat azáltal is, hogy az eljárás bontást követő szakaszában érvénytelen ajánlat is részt vett, vagy pedig úgy, hogy a bontást követő eljárási szakaszban az egyébként érvényes ajánlat nem vett részt.
A bíróság megállapította, hogy az alperes azért ítélte felperes eljárását jogsértőnek, vagyis a Kbt. 53. § (2) bekezdését azáltal sértette meg, hogy olyan ajánlatok nem vettek részt az eljárás bontást követő szakaszában, amelyek egyébként érvényesek, holott e szakaszban csak azok az ajánlatok nem vehetnek részt, amelyek érvénytelenek (illetve ha az ajánlattevőt kizárták).
A kifejtettek alapján, a bíróság megítélése szerint, téves a felperes eljárási szabálysértésre hivatkozása, miszerint az alperes nem jelölte meg konkrétan azt a jogi normát, amelyet felperes eljárása során megsértett, és ugyancsak nem helytálló azon felperesi érvelés, miszerint a határozatban megállapított jogszabálysértések csak akkor valósulnak meg, ha maga a kiírás ütközik a Kbt. valamely szabályába. Miután ilyen összefüggést a Kbt. sehol nem rögzít, a Kbt. 52. § (1) bekezdésének d) pontja, illetve az 53. § (2) bekezdése sérülhet azáltal is, hogy az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció elő írása nem jogsértő.
A bíróság megállapította azt a felek által sem vitatott tényt, hogy az ajánlati árat az ajánlattevőknek bruttó összegben kellett megadniuk. Az sem volt vitás a felek között, így ugyancsak egyértelmű tényként rögzíthető, hogy a beruházás tervezett bekerülési költségét a Kormány Közlemény nettó összegben határozta meg.
A bíróság kiemeli, hogy a dokumentáció IV. 4. 1. pontja szerint az ajánlat akkor érvénytelen, ha az ajánlati ár a beruházás tervezett bekerülési költsége feletti, vagy pedig a tervezett bekerülési költségénél 15%-kal alacsonyabb. A dokumentáció sehol máshol és az ajánlati felhívás sem ad sehol olyan előírást, hogy az ajánlat akkor érvénytelen, ha a nettó ajánlati ár magasabb a beruházás tervezett bekerülési költségénél, vagy pedig a nettó ajánlati ár alacsonyabb 15%-kal a tervezett bekerülési költségnél. Miután az ajánlati árat nem vitásan, bruttó összegben kellett az ajánlatokban megadni, eltérő elő írás hiányában, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy miután a kihirdetett céltámogatás szerinti összeg nettó ár, ezért az érvénytelenség megállapításánál az ajánlati ár nettó összegét kell figyelembe venni.
A bíróság teljes egészében osztja az alperes álláspontját, amely szerint az ajánlatkérő olyan szándéka, amelyet sem a felhívásban, sem a dokumentációban egyértelműen nem határozott meg, nem bírhat relevanciával. A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja félreérthetetlen normát ad, amikor kimondja, hogy az ajánlat akkor érvénytelen, ha az ajánlati felhívásban, vagy a dokumentációban meghatározott feltételeknek nem felel meg. A Kbt. arra sem ad lehetőséget, hogy az egyébként ésszerűnek tűnő ajánlatkérői szándékot az érvénytelenség megállapításánál figyelembe vegyék, ha azt a felhívásban, vagy dokumentációban világosan, kétségtelenül, kifejezetten nem írták elő.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő az ajánlatkérőtől tájékoztatást kérhet, amely tájékoztatást az ajánlatkérő köteles is megadni, ám e körben a felhívás, vagy a dokumentáció tartalmát nem változtathatja meg. Ha az ajánlat megfelel a felhívás, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek, a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján akkor sem lehet érvénytelen, ha az ajánlat egyébként az ajánlatkérő ki nem nyilvánított, egyértelműen meg nem fogalmazott elvárásának nem felel meg.
Amennyiben felperes szándéka arra irányult, hogy azon ajánlatokat nyilvánítsa érvénytelennek, amelyekben a nettó ajánlati ár a céltámogatás szerinti beruházási nettó összköltségnél magasabb, vagy pedig e nettó bekerülési költségnél 15%-kal alacsonyabbak, úgy ezt kellett volna előírni. Az érvénytelenség körében felperes azonban nem nettó ajánlati árat, hanem ajánlati árat határozott meg, amely a dokumentáció egyéb adatai alapján, kétségtelenül, bruttó ajánlati ár. Tekintettel arra, hogy felperes maga sem vitatta, hogy a STRABAG Rt. bruttó ajánlati ára nem lépte túl a beruházási összköltséget, és nem volt annál 15%-kal kevesebb sem, a bíróság az alperessel egyezően állapította meg, hogy a STRABAG Rt. ajánlati ára teljesíti a dokumentáció N. 4. 1. pontjában meghatározott feltételeket, így ez alapján az ajánlata nem érvénytelen. Ennek ellenére felperes a perrel érintett közbeszerzési eljárásban a STRABAG Rt. ajánlatát a dokumentáció 4. 1. pontjára való hivatkozással mégis érvénytelennek nyilvánította, ezért eljárása jogszabálysértő.
A kifejtettek alapján a felperes e körben előadott érvelése, így a jogszabályi hivatkozások, a konzultációs válasz, illetve az ajánlattevő konzultációs kérdésének hiánya, valamint több ajánlattevő felperesi értelmezéssel azonos értelmezése, pusztán a felperesi szándékot támasztották alá, ám a Kbt. megsértését nem cáfolják meg, felperes eljárásának jogszerűségét nem támasztják alá.
A bíróság megállapította, hogy a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit felperes az ajánlati felhívás 9. pontján kívül sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban, sehol nem pontosította, annak tartalmát sehol nem szűkítette le. A fel peres általi megszorító értelmezés a felhívásbeli szövegből nem következik. Az elő írás alapján az ajánlattevők havonta legfeljebb egy szakaszszámlát nyújthatnak be, amelynek értéke nem haladhatja meg a nettó vállalási ár 10%-át. Felperes sehol nem határozta meg, hogy számára mely fizetési feltételek bizonyulnak kedvezőbbnek. Felperes érvelése helytálló annyiban, hogy erre a Kbt. szerint nem is köteles. Ugyanakkor az előzőekben részletezettek alapján, arra sincs lehetősége, hogy olyan ok miatt minősítsen egy ajánlatot érvénytelennek, amely ok a felhívásból, vagy a dokumentációból nem következik. A havonta maximum egy szakaszszámla megfogalmazásából nem következik, hogy havonta egy szakaszszámlát kell benyújtani, és különösen nem következik az, hogy a havi egy számla benyújtása olyan kötelező elő írás, hogy amennyiben az ajánlattevő csak ritkábban kíván szakaszszámlát benyújtani, úgy az az ajánlat érvénytelenségét vonná maga után. A szövegezésből az sem következik, hogy felperes csupán a nettó ár 10%-ánál kevesebb összegre tett ajánlatot minősíti számára kedvezőnek. Amennyiben felperes szándéka erre irányult, úgy a felhívásban ezt kellett volna rögzíteni.
A felhívás 9. pontjában meghatározott elő írás a bíróság megítélése szerint a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételei egy feltételrendszert alkotnak. A felhívás 9. pontjában az ajánlatkérő meghatározta, hogy a pénzügyi teljesítés körében mit tekint minimumelvárásnak. Az elő írás nem úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő a fizetési feltételrendszer egyes eleme, így a havi számla összege vonatkozásában fogad el kedvezőbb fizetési feltételt, hanem a fizetési feltételek egészére, annak valamennyi elemére nézve vár kedvezőbb ajánlatot. Helyesen hivatkozott ez alapján az alperes arra, hogy azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott fizetési feltétel kedvezőnek tekinthető-e az ajánlatkérő számára, csak a megajánlott fizetési feltételrendszer összességében, annak tartalma alapján ítélhető meg. A fizetési feltételek körében megadott egyes ajánlati elemüket önmagukban nem lehet összevetni a felhívásban előírt egyes elemekkel, márpedig nem vitásan, felperes kizárólag az alapján minősítette az ajánlati felhívás 9. pontjával ellentétesnek az INNOTERV Rt. ajánlatát, hogy a benyújtott számla nettó értéke meghaladja a vállalási ár nettó 10%-át. Nem vizsgálta azonban a fizetési feltételrendszer másik elemét, vagyis azt, hogy a számlát az ajánlattevő nem havonta, hanem csak többhavonta nyújtja be, márpedig azt, hogy az ily módon adott pénzügyi teljesítési feltételrendszer a felperes számára kedvezőbb fizetési feltételt jelent-e vagy sem, csak a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételére tett ajánlattevői feltételrendszer együttes vizsgálata alapján állapítható meg.
A kifejtettek alapján, a bíróság az alperessel egyezően úgy ítéli meg, hogy felperes jogsértő módon járt el akkor, amikor az INNOTERV Rt. ajánlatát az ajánlott számlázási rend alapján a nélkül minősítette érvénytelennek, hogy a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételére tett ajánlatot tartalma alapján megvizsgálta volna.
A felperesi érveléssel szemben a bíróság megítélése szerint, az alperes nem terjeszkedett túl hatáskörén, a felhívás 9. pontjában előírtakat nem az alperes értelmezte kiterjesztően, hanem felperes értelmezte olyan megszorítóan, amely a felhívás nyelvtani, vagy logikai értelmezéséből nem következik.
A bíróság a kifejtettek szerint, az alperes határozatát a felperes által vitatott valamennyi részében, felülvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy az alperes helyesen tárta fel az ügyben irányadó tényállást, a vonatkozó jogszabályok helyes értelmezése és alkalmazása alapján, törvényes jogi következtetéseket vont le, határozatában jogszerű rendelkezéseket tartalmaz. A határozat nem jogszabálysértő a felperes által kifogásolt körben, ezért a bíróság a felperes keresetét, mint alaptalant, elutasította.
A bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján, kötelezte a pervesztes felperest az alperes költségeinek megfizetésére.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték viseléséről a bíróság - figyelemmel a felperes személyes illetékmentességére - a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján határozott.
Budapest, 2003. október 30.
Dr. Vitál-Eigner Beáta s. k.,
bíró
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 92. §-a biztosítja.