KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0707/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.571/10/2003.
Tárgy: az FMC Magyarország Egészségügyi Kft. kérelmező kérelme a Kaposi Mór Megyei Kórház ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az FMC Magyarország Egészségügyi Kft. (1037 Budapest, Szépvölgyi u. 35-37., képv.: dr. Zoltán Gábor ügyvéd, 1082 Budapest, Szépvölgyi u. 35-37., továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Kaposi Mór Megyei Kórház (7400 Kaposvár, Tallián Gyula u. 20-32., képv.: dr. Ruttkai Tamás ügyvéd, 1012 Budapest, Attila u. 133., továbbiakban: ajánlatkérő) "Intenzív osztály gép-műszerekkel és mobíliákkal való felszerelése és beüzemelése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be,
elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai, és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
Ajánlatkérő 2003. július 16-án a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 29. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét, itt felsorolta a különböző beszerzendő mobíliákat és orvosi gépműszereket. E pont 5. francia bekezdésében meghatározott tétel volt a fecskendős infúziós pumpa.
A felhívás 3. c) pontjában meghatározta ajánlatkérő, hogy részajánlat tételére lehetőséget ad. A 3. d) pontban pedig rögzítette a részajánlat tételének szempontjait, mely szerint részajánlatot a 3. a) pontban felsorolt készülékekre, bútorokra külön-külön lehet tenni, a terméken belül mennyiségre nem tehető részajánlat.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 13. a) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fogja elbírálni, a 13. b) pontban meghatározta a bírálati részszempontokat, súlyszámokat, ponthatárokat és az értékelés módszerét az alábbiak szerint.
részszempontok
súlyszámok
- ajánlati ár 10
- szervizszolgáltatás 7
Az elbírálása két részből tevődik össze:
1. hibaelhárítás megkezdésének ideje 4
2. alkatrész-utánpótlási idő 3
- szállítási határidő 8
- az előírtnál több garanciaidő vállalása 5
A lélegeztető gépek esetében a fent felsorolt részszempontokon kívül az ajánlatkérő a részszempontokat is vizsgálja az elbírálásánál:
- a lélegeztetőmódok száma 2
- beállítható légzésivolumen-tartomány szélessége 2
- beállítható nyomástartomány szélessége 2
- egyszerre megjeleníthető grafikus csatornák száma 2
- az akkumulátor üzemideje 2
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám 1-10-ig terjed, amely minden részszempont esetén azonos. A részszempontok elbírálása matematikai arányosítással történik, a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítjuk a többi ajánlatot.
Az ajánlati felhívás 14. pontjában ajánlatkérő lehetőséget adott többváltozatú ajánlat tételére, ezt 2 változatban maximálta.
A felhívás 16. "egyéb információk" pontjában azt is rögzítette ajánlatkérő, hogy nem ad lehetőséget a hiánypótlásra.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben többek között meghatározta a készülékek specifikációit.
Ajánlatkérő a kiadott ajánlati felhívását az ajánlatkérési dokumentációt is érintően 2003. augusztus 13-án módosította, amely érintette az eredeti felhívás 3. a) és 3. b) pontját, valamint az ajánlati dokumentáció műszaki leírását.
Az ajánlattételi határidő 2003. szeptember 23-án volt, amely során a fecskendős infúzió pumpára vonatkozóan kétváltozatú ajánlatot a kérelmező, az Allegró Kft., a B.Braun Medical Kft., a Medifer Kft., egyváltozatú ajánlatot a KORTEX Kft. nyújtott be.
Ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte, majd 2003. október 9-én megtartotta nyilvános eredményhirdetését, melyen kihirdette az eljárás eredményét, eszerint a fecskendős infúziós pumpa szállítására vonatkozóan a nyertes ajánlattevő a Medifer Kft. "A" változatú ajánlata lett, az ezt követő második legkedvezőbb ajánlatot tevő ugyancsak a Medifer Kft. "B" változatú ajánlata lett.
Kérelmező 2003. november 3-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz személyesen, melyben sérelmezte ajánlatkérő közbeszerzési eljárását. Álláspontja szerint az elbírálás jogsértő, olyan eljárást tartalmaz, amely a kérelmező jogos érdekét sérti.
Kifejtette, hogy lényegében az ajánlati felhívás körében a részszempontokat szabályozó törvényi rendelkezéseket sértette meg ajánlatkérő. E körben a jogsértő eseményről való tudomás szerzés időpontját kérelmező 2003. október 17-ében, azaz a tender eredményhirdetéséről szóló jegyzőkönyv részére történő megérkezésében határozta meg.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának értékelését és elbírálását vizsgálja felül. Állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, és hozza meg a szükséges rendelkezéseket.
Kérelme indoklásában előadta továbbá, hogy a fecskendős infúziós pumpára vonatkozó értékelőlap adatai alapján ajánlatkérő olyan helyzetet teremtett, olyan értékelési rendszert határozott meg, amely ahhoz vezethetett, hogy 4 M Ft-tal drágább ajánlat lehetett az összességében legelőnyösebb. Megítélése szerint ajánlatkérő olyan szempontokat határozott meg az ajánlati felhívásában, amelyek nem lényegesek az adott infúziós pumpa értékelése körében és az ajánlati ár mellett az egyéb szempontok, mint a szállítási határidő és a szervizszolgáltatás elnyomják az ajánlati ár jelentőségét.
Kérelmező előadta, hogy a tudomásszerzés időpontját azért az eredményhirdetési jegyzőkönyv részére történő megküldésében határozta meg, mert az eredményhirdetési jegyzőkönyvből derült ki számára, hogy az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott szempontrendszer milyen lehetetlen és a gyakorlattól elrugaszkodott helyzetet teremtett.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelmező kérelmének elutasítását kérte, elsődlegesen annak elkésettsége okán. Előadta, hogy a kérelmező 2003. július 22-én átutalta a tenderfüzet ellenértékét, ezt követően ajánlatkérő postai úton el is juttatta a tenderfüzetet, így ennek következtében kérelmező már augusztus óta tudomással bírt az elbírálási szempontokról és azok súlyszámáról. Kérelmezőnek lehetősége lett volna kifogásait még az ajánlata szeptember 23-ai beadása előtt megtenni a Döntőbizottság felé.
Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra is, hogy a kérelmező ajánlatában a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyilatkozott, hogy elfogadja-e a felhívásban és a dokumentációban foglalt valamennyi feltételt. Ezen tények fényében a 2003. november 3-án benyújtott jogorvoslati kérelme elkésettnek tekinthető, hiszen a 15 napos jogvesztő határidőn túl került benyújtásra. Ajánlatkérő észrevételében az elkésettség mellett megalapozatlannak is tartja a kérelmező jogorvoslati kérelmét. Előadja, hogy az ajánlatkérő úgy készítette el a termék specifikációját, hogy gyenge minőségű termékekkel ne lehessen érvényes pályázatot tenni. Megítélése szerint egy termék vásárlásánál az ár, műszaki tartalom kell, hogy meghatározó legyen, de emellett a kedvező szervizfeltételeknek is nagyon fontos szerepe van az egészségügyi intézmények életében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett az alábbi indokok alapján:
A Kbt. 79. § (7) bekezdése kimondja, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Jelen ügyben kérelmező ajánlatkérő közbeszerzési eljárásának azon részét sérelmezi, mellyel ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a részszempontokat meghatározta és kérelmét a Kbt. 34. és 35. §-ainak megsértésére alapította.
A jogorvoslati eljárás során rendelkezésre álló iratokból megállapítható volt, hogy kérelmező részt vett az ajánlatkérő beszerzési eljárásban, megvásárolta az ajánlati dokumentációt, megismerte az ajánlati felhívást és ezek alapján ajánlatot állított össze és nyújtott be az ajánlatkérő által meghatározott ajánlattételi határidőre, azaz 2003. szeptember 23-ra, fecskendős infúziós pumpára vonatkozóan.
Ezen tények alapján ajánlattevő kérelmező ismerte az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési részszempontokat, azok súlyszámait, az értékelés módszerét, tehát az értékelési szempontrendszert teljes terjedelmében. Az ajánlati felhívás nem hagyott kétséget afelől sem, hogy ajánlatkérő az egyes beszerzési tárgyban meghatározott eszközök és mobíliák esetében, milyen szempontok szerint fog bírálni azaz ajánlati ár és szervizszolgáltatások, szállítási határidő és a garanciavállalás ideje alapján.
Az is egyértelmű volt az ajánlati felhívásból, egyedül a lélegeztető gépek esetén fog ajánlatkérő a fenti négy részszemponton kívül további részszempontokat figyelembe venni az értékeléshez.
A fentiek alapján tehát egyértelmű volt, hogy ajánlatkérő a fecskendős infúziós pumpa tekintetében az ajánlati árat 10-es súlyszámmal, a szervizszolgáltatást 7-es súlyszámmal, a több garanciavállalást 5-ös súlyszámmal kívánja elbírálni, mégpedig arányosítással 1-10-es ponthatárok között.
A Kbt. 34. és 35. §-ai a garanciális szempontok érvényesítése érdekében írja elő ajánlatkérő számára, hogy az elbírálás szempontjait, amennyiben ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb szempont szerint kíván bírálni, azt előre az ajánlati felhívásban meg kell határoznia. E körben elő írás az is, hogy meg kell határozni a részszempontokat, azok súlyszámait, és a ponthatárokat. Ezen elő írásoknak ajánlatkérő eleget tett, azaz ismertette az ajánlattevőkkel előre felhívásban, hogy milyen szempontokat kíván előnyben részesíteni, azokat milyen súlyszámmal, és hogy kívánja elvégezni az értékelést az ajánlatok körében.
Kérelmező tehát ezekről a szempontokról és azok jelentőségét meghatározó súlyszámokról már 2003. július 22-én tudott, hiszen ismernie kellett a felhívást, amikor ajánlatkérő a tenderfüzetet megküldte, sőt ezek alapján ajánlatát el is készítette és 2003. szeptember 23-án be is adta. Tehát kérelmezőnek már 2003. július 22. napján, de legkésőbb 2003. szeptember 23-án már tudnia kellett, hogy melyek az elbírálás szempontjai, így az általa beadott ajánlat a fecskendő pumpára vonatkozóan ezen szempontok szerint alapján kerül majd elbírálásra.
A fentiek alapján és hivatkozva a Kbt. 79. § (7) bekezdésére kérelmező az ajánlati felhívásnak a részszempontokat meghatározó rendelkezéseit ténylegesen már 2003. július 22-én is ismerte, amennyiben azok meghatározását jogsértőnek talált ezen naptól, de legkésőbb 2003. szeptember 21-étől számított 15 napon belül nyújthatott volna be joghatályosan jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
Kérelmező azonban az ajánlati felhívásban meghatározott szempontot és súlyszámok jogsértő voltát 2003. november 3-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kifogásolja, amely figyelembe a 2003. július 22-ei időpontot, illetőleg 2003. szeptember 23-ai ajánlattételi határidőt, már jóval a rendelkezésére álló 15 napos jogvesztő határidőn túl van. Ezért e körben kérelmező nem a rendelkezésére álló jogvesztő határidőn belül nyújtott be jogorvoslati kérelmet, így az elkésett.
A Döntőbizottság pedig a Kbt. rendelkezései alapján elkésett kérelem alapján nem vizsgálhatja érdemben az ajánlati felhívás jogszerűségét.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottságnak kérelmező jogorvoslati kérelmét annak elkésettsége okán a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján el kellett utasítania.
Nem fogadta el a Döntőbizottság a kérelmezőnek azon hivatkozását, miszerint az ajánlati felhívás jogsértő voltáról az eredményhirdetést tartalmazó "összegzés" kézhezvételével szerzett tudomást, mert ekkor derült ki számára, hogy a megadott részszempontok milyen eredményre vezethetnek.
Az ajánlati felhívásban meghatározott szempontokhoz rendelt súlyszámok éppen azt kívánják kifejezni, hogy ajánlatkérő milyen elemeknek, milyen jelentőséget tulajdonít. Így nem hivatkozhat kérelmező arra, hogy ezen részszempontok és súlyszámok ismeretében nem volt annak tudatában, hogy az ajánlati ár 10-es súlyszáma mellett a másik három részszempont súlyszámának összege meghaladja az ajánlati ár súlyszámát, hiszen a három részszempont összes súlyszámának összessége 20-a súlyszámot tesz ki. Ezen szempontrendszerből az is ki kellett, hogy derüljön kérelmező számára, hogy az ajánlati áron túli részszempontok összessége jelentőségében meghaladja az ajánlati ár jelentőségét, ezért ezen szempontrendszer alapján elképzelhető, hogy nem a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlati ár lehet adott esetben az összességében legelőnyösebb.
Az, hogy kérelmező számára ez milyen okok miatt nem tudott kifejezésre jutni az ajánlati felhívás megismerésekor, nem jelentheti azt, hogy e körben a számára nyitva álló jogvesztő határidőt kitolva egy későbbi időpontban visszamenőlegesen a felhívásban megadott szempontokat joghatályosan is kifogásolhatná a Döntőbizottság előtt.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson tett kérelmezői nyilatkozat alapján, amely összhangban van a 2003. november 3-án benyújtott jogorvoslati kérelmének tartalmával is kérelmező nem kifogásolta az ajánlatkérő tényleges értékelését, tehát nem kifogásolta azt, hogy adott esetben nem a felhívásban megadottak szerinti szempontokat vett figyelembe és nem az ott meghatározott súlyszámmal értékelt, illetőleg módszerrel értékelt volna, ezért ennek vizsgálata a Döntőbizottságnak a kérelem alapján nem volt feladata.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján az elkésett jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Ajánlatkérő kérte a képviseletével megbízott ügyvéd munkadíjának megtérítését, más költségigényét nem terjesztette elő.
A Döntőbizottság nem fogadta el az ajánlatkérő ügyvédi munkadíj megtérítésére vonatkozóan előterjesztett igényét.
A Kbt. egyértelmű rendelkezést tartalmaz az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatban. Nem határozza meg azonban azt, hogy mit és milyen mértékben lehet az eljárás során felmerült költségnek tekinteni. E körben a Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján mögöttes jogszabályként alkalmazandó az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) sem tartalmaz részletes szabályokat. Az Áe. 89. §-ában szabályozott eljárási költség fogalmába - mivel az alapvetően az eljárás során a hatóság, közigazgatási szerv részéről felmerült költségeket jelenti - az ügyvédi munkadíj nem tartozik bele. A hivatkozott rendelkezésekben rögzített jogorvoslati eljárással felmerült költség fogalom ugyanis nem azonos a felek részére az eljárásra tekintettel keletkezett költségek fogalmával. A Döntőbizottságnak jogszabályi felhatalmazás hiányában ügyvédi munkadíj megállapítására nem volt lehetősége, ezért az ajánlatkérő ügyvédi munkadíj megtérítésének igényét elutasított.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 3.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos