FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (0709/2004)



13.K.32.576/2002/10.

A Fővárosi Bíróság a dr. Molnár László Sándor ügyvéd (1051 Budapest, Nádor u. 8. IV. 6.) által képviselt B+N Referencia Kft. (2193 Galgahévíz, Szabadság u. 68/B) felperesnek a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.; hiv. sz.: D.345/12/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET

A bíróság az alperes D.345/26/2000. számú határozatát hatályon kívül helyezi. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 Ft (tízezer forint) feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 10 000 Ft (tízezer forint) részperköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Fővárosi Ítélőtáblához címezve benyújtani.

INDOKOLÁS

A Budapesti Rendőr-főkapitányság mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény ( a továbbiakban: Kbt. ) 32. § (1) bekezdése alapján 2000. július 7-én nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelyben a Rendőrségi Igazgatási Központ irodáinak egészségügyi és egyéb helyiségeinek takarítására, ablaktisztítására, rovar és rágcsáló elleni védelmére vonatkozó ajánlatok benyújtását kérte.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint tartalmazta
- 46 000 m 2 napi takarítása
- 59 000 m 2 időszaki takarítása
- 18 500 m 2 ablak tisztítása (alpinista) és 5500 m 2 felület alpinista tisztítása
- 55 000 m 2 rovar- és rágcsálóirtása.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket.
Ennek megfelelően az ajánlattevőknek a pénzügyi és gazdasági alkalmasságuk igazolására csatolniuk kellett ajánlatukhoz
- a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat, ill. a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatokat,
- a Kbt. 44. § (1) bekezdésének
- a) pontja szerint az ajánlattevő fizetőképességének megállapítására 30 napnál nem régebbi, pénzintézettől származó nyilatkozatot, minimálisan az alábbi tartalommal:
- mióta vezeti az ajánlattevő bankszámláját,
- az ajánlattevő fizetési kötelezettségének hogyan tesz eleget,
- számláján sorban állás volt-e, és ha volt, mikor,
- b) pontja szerint az ajánlattevő 1998. évi és 1999. évi mérlegét,
- c) pontja szerint az 1998. évi és 1999. évi teljes, valamint a közbeszerzés tárgyára vonatkozó forgalmáról szóló nyilatkozat 30 napnál nem régebbi cégkivonatot és aláírási címpéldányt.
A műszaki alkalmasság igazolására az ajánlattevőknek a Kbt. 44. § (2) bekezdés a), b), c) és g) pontjai szerint meghatározottakat kellett csatolniuk.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlatkérő meghatározta azokat a szempontokat, amelyek alapján valamely ajánlattevőt a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősített.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja értelmében az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával került sor a 13. b) pontban meghatározott - 0-100-ig pontozható - következő bírálati részszempontok és súlyszámok alapján:
- ajánlati ár 0,3
- ártartás időtartama 0,3
- szolgáltatás műszaki, technológia színvonala (alkalmazott szerek alapján) 0,3
- felelősségbiztosítás 0,2
- alkalmazkodás speciális igényekhez 0,2
- munkaszervezés színvonala 0,2
Az ajánlatkérő által kiadott dokumentáció II. fejezetének 4.7. pontja értelmében az ajánlattevőnek a 9. számú melléklet szerint nyilatkoznia kellett a teljesítéshez használni kívánt termékekről.
A dokumentáció 9. számú melléklete az alábbi táblázatot tartalmazta:
"Kimutatás alkalmazandó tisztítószerekről, irtószerekről és töltőanyagokról

Felhasználási terület Szer neve
Gyártó Beszerzési forrás Hígítási arány Minőségbiztosítás
általános tisztító




szanitertisztító




padlóápoló




ablaktisztító




rozsdamentes felületre




súrolószer




gépi tisztítószer




antisztatizáló




bútortisztító




rovarirtó




rágcsálóirtó





A minőségbiztosítási rovatban szereplő hivatkozásokat elő írásszerű tanúsítvány- vagy igazolásmásolattal szükséges alátámasztani. Egy felhasználási területen több szer is ajánlható.

Használat
 Termék neve
folyékony szappan
kéztörlő papír
toalettpapír

Ajánlattevő az általa alkalmazott szereket a fenti táblázatok kitöltésén túl részletesen mutassa be a tulajdonságok részletezésével."
A 2000. július 12-ig tartó ajánlattételi határidőben a felperes is benyújtotta ajánlatát.
A felperes az ajánlatában az alkalmazandó tisztítószerekről és töltőanyagokról becsatolta a kimutatását, amelyben - a fertőtlenítőszerek kivételével - megjelölte a felhasználási területet, a szer nevét, gyártóját, beszerzési forrását. A hígítási aránynál minden esetben a "technológiai utasítás szerint" megjegyzést, a minőségbiztosítás tekintetében pedig minden esetben "ÁNTSZ, TÜV" megjelölést tette.
A rovar- és rágcsálóirtóknál a felperes megjelölte a szer nevét, az egyéb adatokhoz pedig az "OKI kiadvány alapján az engedélyezett irtószerekről 1999-2000. kiadvány" megjegyzést tüntette fel.
E kimutatáshoz tartozóan a felperes közölte, hogy a tisztítószerek alkalmazását a 2. számú mellékletben egy TANA katalógussal együtt csatolt részletes utasítások tartalmazzák.
Az ajánlatkérő a 2000. július 12-én kelt körlevelével tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy a P. Dussmann Kft., a Tiffer 21 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Future Clean Rt. és az Express M. Kft.-Bio-Tox Szövetkezet ajánlatát érvénytelenítette, míg a T.I.M. Controll 2001 Rt., a Plural Kft., a Jánosik és Társai Kft. valamint a felperes ajánlatából pótolható igazolás, nyilatkozat, dokumentum nem hiányzik. Egyben a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján a Jánosik és Társai Kft.-t és a T.I.M. Controll 2001. Kft.-t felvilágosítás adására, a T.I.M. Controll 2001. Kft.-t a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján magyarázat adására is felhívta. Ennek megfelelően a Jánosik és Társai Kft.-nek a rovar- és rágcsálóirtás végzését kellett leírnia, mivel a cégkivonatban nem szerepel ezen tevékenység végzése, a T.I.M. Controll 2001. Kft.-nek pedig referenciái közül a központi államigazgatási szerv megjelölését kellett pótolnia, és magyarázatot kellett adnia a napi takarítás 4,40 Ft/nap ármegjelöléssel kapcsolatban.
Az ajánlatkérő a 2000. július 14-én kelt körlevelében tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján kéri a Plural Kft., a felperes, a Jánosik és Társai Kft. valamint a T.I.M. Controll 2001. Rt. részéről annak írásbeli megerősítését, hogy ajánlatukban a beszerzés tárgyára vonatkozó forgalom az ajánlattevő évi takarítási, ablaktisztítási, kártevő-mentesítési tevékenységéből származó nettó bevétele.
Az ajánlatkérő a 2000. július 21-én kelt körlevelében tájékoztatta az ajánlattevőket a felperes ajánlatának a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontján alapuló érvénytelenítéséről, amelynek részletes indokait a felperessel az ugyanakkor kelt 138-73/19/2000. számú levelében közölte.
Az ajánlatkérő a felperes ajánlatának érvénytelennek nyilvánítását azzal indokolta, hogy az ajánlat nem felel meg a kiadott dokumentáció 4.7. pontjában előírt tartalmi követelményeknek, és az adatok, igazolások - mivel nem a Kbt. 44. § és 46. § alapján lettek bekérve - nem pótolhatók. Kifejtette, hogy fertőtlenítőszer esetén a kórháztechnológiai kézikönyv csak a fertőtlenítőszereket és a hígításukat említi, de azt, hogy a 3 oldalnyi fertőtlenítőből melyiket kívánják jelen teljesítés során alkalmazni, nem esik szó, és hiányzik a gyártóra, a beszerzési forrásra és a minőségbiztosításra vonatkozó adat is. Az ajánlat 2. számú mellékletében szereplő részletes utasítások - a felperes közlésétől eltérően - nem tartalmazzák a következő szereket: BR 75, IVECID, GR 10, LINAX, Glasreiniger, FRAPPIN, SUPMAT, SPRÜHEX, GUM-EX, MÖBELPFLEGE. A hígítási arányok egyes esetekben megtalálhatók a becsatolt gyári katalógusban - amely elfogadható -, azonban nem teljeskörűek (hiányzik: Glasreiniger, SUPMAT, GUM-EX, MÖBELPFLEGE). A felperes egyértelműen megjelölte a TÜV minőségbiztosítást, de az ajánlatban a TANA-termékek gyártójára (Werner & Mertz Professional Vertriebs GmbH) vonatkozó minőségbiztosítási tanúsítványt nem csatolt.
A 2000. augusztus 10-én tartott eredményhirdetésen a nyertes ajánlattevőként a Plural Kft., míg második helyezettként a Jánosik és Társai Kft. került kihirdetésre.
A felperes 2000. július 31-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be az ajánlatkérőhöz, amelyben sérelmezte ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, mivel álláspontja szerint ez a döntés sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdésében előírt esélyegyenlőséget. Kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, eljárásba való bevonását, amennyiben időközben eredményhirdetésre kerül sor, a szerződés megkötésének megtiltását és az ajánlatkérő kötelezését a költségek viselésére.
Előadta, hogy az ajánlatkérő a pályázati dokumentációban nem határozta meg egyértelműen a fertőtlenítőszerek alkalmazási területeit (személy, eszköz, műszer, padlófelület, falfelület, berendezés). Hivatkozott arra, hogy az eltérő alkalmazási területeken más-más fertőtlenítőszereket, ill. azok eltérő hígítási arányát kell alkalmazni, és a baktériumok, vírusok, gombák ellenálló képessége kialakulásának megelőzése érdekében félévente kell váltani a fertőtlenítőszereket. Az ajánlatában becsatolt kórháztechnológiai kézikönyv teljeskörűen tartalmazza az egészségügyi intézmények és helyiségek fertőtlenítési eljárásai ra vonatkozó tudnivalókat, az abban szereplő szerek jelenleg Magyarországon engedélyezettek és használhatóak. Pontos adatok hiányában minden fertőtlenítőszer a megfelelő alkalmazási területre lett ajánlva.
Ajánlatuk tartalmaz egy termékkatalógust, amelyben szerepelnek az általuk jelenleg alkalmazott TANA-márkájú tisztító- és fertőtlenítőszerek, azok gyártói, forgalmazói, és a javasolt hígítási arány. E katalógusban szerepel az az 5-féle fertőtlenítőszer, amelyre hivatkoznak az ajánlatkérő által kért 9. számú melléket kitöltésénél, a katalógusban bemutatott APESIN fertőtlenítő termékcsaládot pedig tartalmazza a kórháztechnológiai kézikönyv is. Az ajánlatkérő a Jánosik és Társai Kft.-től és a T.I.M. Controll 2001. Kft.-től a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kért az ajánlatban szereplő nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázására, esetükben is kérhetett volna felvilágosítást a teljesítéshez felhasználni kívánt fertőtlenítő- szerek pontos megjelöléséről. Ezt az ajánlatkérő elmulasztotta, ezzel megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében előírt esély egyenlőséget.
A felperes hivatkozott arra is, hogy egyes szerek eltérő elnevezéssel - a GlasReiniger ablaktisztító megnevezéssel, a Möbelpflege pedig bútorápoló megnevezéssel - szerepelnek a katalógusban, de a termékek fényképét is tartalmazza a katalógus, amelyeken jól olvashatóak az eredeti megnevezések is. A katalógus tartalmazza továbbá a Gum-Ex nevű szert is, amelynél a javasolt hígítási arány szintén meg van határozva.
A minőségbiztosítási tanúsítvány hiányával kapcsolatban a felperes előadta, hogy sem a pályázati dokumentációból, sem az érvénytelenítési indokból nem derül ki a hiányolt minőségbiztosítási tanúsítvány mibenléte. Három, a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjának megfelelő tanúsítványt bemutattak (10. számú melléklet). A pályázati dokumentáció 9. számú mellékletében az ajánlatkérő a minőségbiztosításról elő írásszerű tanúsítvány vagy igazolás másolatának becsatolását írta elő. Számukra elő írásszerű a saját minőségbiztosítás tanúsítványa, amelyet csatoltak. Az ajánlatkérő a termék gyártójának minőségbiztosítási tanúsítványát hiányolta, de a termékre vonatkozóan nincs minőségbiztosítás, ilyet a gyártási technológiára, a minőségbiztosítási rendszerre, környezet- vagy munkavédelmi rendszerre adnak. A TANA-terméket gyártó német cég rendelkezik minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, erről a pályázati dokumentáció 4. 7. pontja értelmében nyilatkoztak is. A tanúsítvány német nyelvű, azt azért nem csatolták az ajánlatba, mert az ajánlati felhívás szerint az ajánlattétel nyelve magyar.
A felperes utalt arra is, hogy a 9. sz. melléklet táblázata az ajánlatkérő által kért módon nem volt kitölthető, mivel a hígítási arány, ill. a szer töményen való alkalmazása nagyban függ a felület minőségétől, a szennyezettség mértékétől, ezért a tisztítószer alkalmazási utasításokat és a TANA-termékkatalógust mellékelték az ajánlatukhoz.
A felperes álláspontja szerint a tisztítószerek bemutatása a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakra hivatkozással a műszaki alkalmasság igazolására kérhető adatok közé tartozik, és hangsúlyozta, hogy a Kbt. 44. § és 46. § alapján bekért igazolások és nyilatkozatok, valamint formai hiányosságok pótlására az ajánlatkérő lehetőséget biztosított. Az ajánlatkérőnek tehát a kért adatok tekintetében a felperesi céget is hiánypótlásra kellett volna felszólítania.
Az alperes a 2000. augusztus 3-án kelt D.345/3/2000. számú határozatával a közbeszerzési eljárás szerződéskötését megtiltotta.
A felperes a jogorvoslati kérelem tárgyában 2000. augusztus 30-án tartott tárgyaláson az alperesnek felvetette annak vizsgálatát, hogy az ajánlatokban szerepel-e az évente kötelező feltételként előírt megújítandó auditra vonatkozó igazolás.
Az alperes a 2000. szeptember 12-én kelt D.345/12/2000. számú határozatával a jogorvoslati kérelmet elutasította megállapítva azt, hogy a kérelmező ajánlatát az ajánlatkérő helytállóan nyilvánította érvénytelennek.
A határozat indokolásában az alperes kifejtette, hogy a kérelmező által 2. számú mellékletként csatolt kórháztechnológiai kézikönyv felsorolja a különböző alkalmazási területekre a fertőtlenítőszereket, az alkalmazási koncentrációt és a behatási időt, de nem tartalmazza a gyártóra, a beszerzési forrásra, valamint a minőségbiztosításra vonatkozó adatokat. A technológiák bemutatását tartalmazó 3. számú mellékletből hiányzik a szaniteres helyiségekben végzendő fertőtlenítő takarítás, valamint az egészségügyi funkciójú helyiségek (fogászatok, laboratórium, orvosi rendelők stb.) felsorolása és a hozzájuk tartozó I-III. kategóriák szerinti fertőtlenítő takarítás technológiai utasítása. A 4. számú melléklet a 20/9. oldalon a felületek tisztítása, fertőtlenítése címszó alatt takarítandó felületként jelöli meg a felszerelési tárgyak között a mosdót, WC-t stb., azonban a 3. sz. melléklet szerinti részletezés helyett csak választható eljárásként annyit ír elő, hogy ezeket az eszközöket fertőtlenítő kézi lemosással kell takarítani, az egészségügyi helyiségek takarítására pedig ki sem tért.
Az alperes megállapította, hogy a Jánosik és Társai Kft.-től az ajánlatkérő a rovar- és rágcsálóirtás leírását azért kérte az ajánlatkérő, mert a cégkivonatban ez a tevékenység nem szerepelt. A Jánosik és Társa Kft. a KSH levelével igazolta, hogy a tevékenységi körük szerinti TEÁOR 74.70 takarítás szakágazatba tartozik a kártevő- (rovar-, rágcsáló-) irtás is, továbbá egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező munkatársa van, a T.I.M. Control 2001 Rt. pedig a központi államigazgatási szerv tekintetében adott választ. A kérelmező ajánlatának hiányosságai miatt az ajánlatkérő az 57. § (1) bekezdése alapján nem járhatott el, mert az ajánlatmódosításnak minősült volna, ami a Kbt. 49. § (2) bekezdése alapján tilos az ajánlattételi határidő lejártát követően.
Az alperes részben találta megalapozottnak a 9. számú melléklet kitöltésével kapcsolatos ajánlatkérői megállapításokat. Rámutatott arra, hogy a kérelmező által felsorolt tisztítószerek közül a SUPMAT megnevezésű gépi tisztítószer leírása hiányzik, a többi termék leírása a részletes használati utasításokban, ill. a TANA-katalógusban szerepel a hígítási arányok megjelölésével együtt.
A kérelmező által a 9. számú mellékletben a minőségbiztosítás körében hivatkozott, TÜV- és ÁNTSZ-tanúsítványokkal kapcsolatban az alperes megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában e tanúsítványok másolati példányai sem kerültek csatolásra. Az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 9. számú mellékletében az ajánlattevő által alkalmazni kívánt tisztítószer vonatkozásában kérte a minőségbiztosítással kapcsolatos tanúsítvány csatolását, amelynek a kérelmező nem tett eleget azzal, hogy a (saját magára vonatkozó) minőségbiztosítási rendszer tanúsítására vonatkozó igazolásokat ajánlatának 39-45. oldalán becsatolta. Ezen minőségbiztosítási tanúsítványok csatolását az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában írta elő a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontja között, ill. az ajánlattevők műszaki alkalmasságának igazolására kérte a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjában rögzítettek szerint. Az ajánlatkérő a műszaki alkalmasság igazolására az ajánlati felhívásban a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározottakat (termék leírása, terméktanúsítvány) nem írta elő. A tisztítószerek vonatkozásában tehát a 9. sz. melléklet táblázatában hivatkozott minőségbiztosítási tanúsítványokat a kérelmező nem csatolta ajánlatához, így nem tett eleget a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, vitatva az ajánlatával kapcsolatos alperesi kifogások megalapozottságát. Előadta, hogy az ajánlatkérő nem határozta meg a 9. sz. mellékletben a fertőtlenítőszerek alkalmazási területeit. A dokumentáció 31. oldalán leírtak szerint az I. kategóriába tartozó helyiségeket a kórházi osztályoknak, műtőknek megfelelően, a II. kategóriába tartozó helyiségeket a rendelőintézeteknek megfelelően, a III. kategóriába tartozó helyiségeket az irodahelyiségeknek megfelelően, a folyosókat fertőtlenítő takarítással kell végezni. Ajánlatuk 137-142. oldalain alkalmazási területenként bemutatták a fertőtlenítőszereket, a 143-176. oldalak pedig fertőtlenítő eljárásokat részletezték. Ajánlatuk 276. oldalán a TAK-1 jelű szaniteres helyiségek takarítása megnevezésű technológiai utasításukban egyértelműen meghatározták, hogy hogyan, milyen szerekkel, milyen esz közökkel kell a takarítást, fertőtlenítést végrehajtani. Az I-III. kategóriák szerinti fertőtlenítő takarítást a kórháztechnológiai kézikönyv alkalmazási területenként bontva tartalmazza, a fertőtlenítési technológiák pedig felületfajtánként, illetve helyiségtípusokként vannak meghatározva. A szaniteres helyiségek berendezési tárgyainak fertőtlenítő eljárására a "TAK-1 szaniteres helyiségek takarítása" technológiai utasításuk vonatkozik, de ajánlatuk 157. oldalán részletesen be is mutatták a fertőtlenítő takarítást kézi erővel.
A felperes hangsúlyozta, hogy szakmailag helytállóan fertőtlenítőszert csak abban az esetben tudnak megajánlani, ha pontosan ismerik a fertőtlenítendő felületet és azt, hogy a tevékenység kezdete előtt meddig és milyen szert alkalmaztak, mivel a készítményeket időszakonként a rezisztencia elkerülése érdekében váltani kell. A kórháztechnológiai kézikönyv az alkalmazható fertőtlenítő eljárás milyenségét, a fertőtlenítőszer típusát, koncentrációját is tartalmazza, a termékkatalógust az ajánlatkérő is elfogadta, így álláspontjuk szerint a dokumentáció feltételeinek a fertőtlenítőszerek tekintetében megfeleltek. A termékkatalógus tartalmazza az ajánlott hígítási arányokat, illetve a gyártó és a beszerzési forrás megjelölését is. Indítványozta szakértői bizonyítás elrendelését a kórháztechnológiai kézikönyv megvizsgálására.
A minőségbiztosítással kapcsolatos tanúsítvány vonatkozásában hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint keveredik a minőségbiztosítási tanúsítvány ill. a minőségi bizonyítvány fogalma. Minőségi bizonyítvánnyal rendelkeznek a tisztítószerek, de az ajánlatkérő nem ennek, hanem a minőségbiztosítási tanúsítványnak a csatolását kérte, amellyel a gyártó cég rendelkezik. A gyártó cég minőségbiztosítási tanúsítványa nem igazolja a termék tulajdonságait, annak alapján a termék megfelelőségét nem lehet megítélni.
Előadta továbbá, hogy a higiéniai szettek töltőanyagaival kapcsolatosan az engedélyeket és az igazolásokat azért nem csatolták, mert az ajánlatkérő a pályázati dokumentáció 34. oldalán az 1.6. pontban egyértelműen előírta a termékekkel szembeni minimális követelményeket, miszerint legyen bőrbarát, rendelkezzen az OÉTI által kiállított tanúsító okirattal stb. Ezen előírásokat a csatolt iratokkal (ajánlata 237-241. oldalai) igazolták.
A felperes hivatkozott arra is, hogy a jogorvoslati kérelem tárgyában tartott tárgyaláson kérték az alperest annak vizsgálatára, hogy az ajánlatokban szerepel-e az évente kötelező feltételként megújítandó auditra vonatkozó igazolás. E kérésük a minőségbiztosítási tanúsítványok érvényességére vonatkozott, de kérésükre a határozatban nem kaptak választ.
A felperes kifogásolta továbbá, hogy a takarító- és fertőtlenítőszerek, illetve azok tulajdonságai nem a műszaki alkalmasság igazolására szolgáltak, holott az ajánlatkérő a Kbt. 33. § (5) bekezdése alapján kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolását.
A felperes azt is sérelmezte, hogy az alperes a Kbt. 86. § (2) bekezdésében foglaltakat nem tartotta be, mivel a határidő meghosszabbításáról nem tájékoztatta időben, és az így meghosszabbított határidőt is túllépte. Kérte továbbá annak megvizsgálását, hogy a Plurál Kft. eleget tett-e az ajánlati felhívás 11. b) pontjában foglaltaknak, mert számításaik szerint a Kft. a likviditási tényező és a tőkeerősség vonatkozásában nem érte el az alkalmasság megállapításához szükséges határértékeket.
Utóbb a felperes arra is hivatkozott, hogy a közbeszerzési eljárásról készült jegyzőkönyv alapján jutott tudomásukra az, hogy a vagyonbiztosítás értékelése egyik cég esetében sem történt meg. A Jánosik és Társai Kft. részére kiadott hiánypótlásból kitűnően e cég műszaki szempontból nem felelt meg az előírásoknak, a beszerzés tárgya szerinti tevékenység a cégkivonatában nem is szerepelt, így a Kft.-t ki kellett volna zárni az eljárásból. A Jánosik és Társai Kft. gázmesterrel sem rendelkezett, a Plurál Kft. pedig német nyelvű minőségbiztosítást csatolt, amely alkalmatlanná nyilvánítási ok. Az ajánlati ár vonatkozásában a felperesi ajánlat volt a legkedvezőbb, a Plurál Kft. 60%-kal magasabb összegre tett ajánlatot.
A felperes indítványozta tanúk meghallgatását a döntőbizottsági tárgyaláson elhangzottakra vonatkozóan, mert a jegyzőkönyv nem tartalmaz minden nyilatkozatot.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte.
Előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 9. számú mellékletében előírta az alkalmazandó anyagok bemutatását oly módon, hogy fel kellett tüntetni felhasználási területét, a szer nevét, a gyártót, a beszerzési forrást, a hígítási arányt és a minőségbiztosítást. Az ajánlattevőnek nem a gyártó cégre vonatkozó minőségbiztosítási tanúsítványt kellett a 9. számú melléklethez csatolnia, hanem a tisztítószerre vonatkozó tanúsítványt, és a minőségbiztosítás rovatban szereplő hivatkozásokat kellett elő írásszerű tanúsítvány vagy igazolás másolatával alátámasztania. A felperes ajánlatában a minőségbiztosítás címszó alatt szereplő TÜV és ÁNTSZ megjelölés szerepelt, de a tanúsítványok fénymásolati példányait a felperes - a döntőbizottsági tárgyaláson általa is elismerten - nem csatolta.
Az alperes rámutatott arra, hogy az ajánlati felhívást és a dokumentációt az előírt határidőn belül senki nem kifogásolta, a jogorvoslati kérelemben nem közölt felperesi felvetésekkel kapcsolatban pedig az alperesi határozat nem tartalmazhat megállapításokat.
Az alperes a 2003. április 16-án kelt D.345/26/2000. számú határozatával a keresettel támadott határozatát kiegészítette. A kiegészítő határozatban az alperes az auditra vonatkozó igazolás vizsgálatára irányuló - a döntőbizottsági tárgyaláson előterjesztett - felperesi jogorvoslati kérelmét elkésettség miatt elutasította.
A felperes a kiegészítő határozat ellen is keresettel élt. Előadta, hogy a döntőbizottsági tárgyaláson csak indítványozták a Plurál Kft. tőkeerősségi és likviditási mutatóinak vizsgálatát, amelynek elmaradását a kézhez vett határozatból állapították meg. Ezt követően, 2000. szeptember 25-én kapták meg azokat az adatokat, amelyek alapján a keresetükben előadták a Kft. alkalmasságával kapcsolatos kifogásaikat, így esetükben az elkésettség nem volt megállapítható. Hivatkozott arra is, hogy az alperesnek hivatalból, a Kbt. 88. § (3) bekezdése alapján kellett volna intézkednie, de ezt elmulasztotta.
Az alperes a kiegészítő határozat ellen benyújtott kereset tekintetében is a kereset elutasítását indítványozta. Rámutatott arra, hogy a felperes a kereseti kérelmében a Plural Kft. tőke erősségi és likviditási mutatóit említi, de a kiegészítő határozat nem erről, hanem az auditokkal kapcsolatos igazolásokról döntött.
A felperes keresete az alábbiak szerint alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróság mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kbt. 86. § (2) bekezdésében a határozathozatalra előírt határidő esetleges elmulasztása nem értékelhető az ügy érdemi eldöntésére kiható eljárási jogszabálysértésnek, így ezen okból a határozat hatályon kívül helyezésére sem kerülhet sor. A bíróságnak a felperes jogorvoslati kérelmét elbíráló határozat jogszerűségéről kellett állást foglalnia, e körben azt a kérdést kellett vizsgálnia, hogy az ajánlatkérő a felperesi ajánlat érvénytelenségéről jogszerűen döntött-e, és eljárása során megsértette-e a Kbt. 24. § (2) bekezdését.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes a jogorvoslati kérelmében az ajánlati felhívásban és a dokumentációban közölt ajánlatkérői elő írásokat nem sérelmezte, a Plurál Kft., valamint a Jánosik és Társai Kft. alkalmasságát, ajánlatuk érvényességét, az ajánlati ár elbírálási részszempont értékelését nem vitatta. Ezért e kérdéseket az alperes sem vizsgálhatta a jogorvoslati eljárás során, így azokkal kapcsolatban a határozata sem tartalmazott a bíróság által felülvizsgálható ténybeli és jogi megállapításokat.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A bíróság megállapította, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció 9. sz. mellékletében előírta az alkalmazandó fertőtlenítő- szerek felhasználási területenként való megnevezését, a szerek gyártójának, a beszerzés forrásának, a hígítási aránynak és a minőségbiztosításnak a megjelölését. A felperes a 9. sz. melléklet táblázatában feltüntetett adatokat nem teljeskörűen töltötte ki, az ajánlatához mellékelt kórháztechnológiai kézikönyve és technológiák bemutatása sem tartalmazza a fertőtlenítőszerek gyártójára, a beszerzés forrására és a minőségbiztosításra vonatkozó adatokat.
Az alperes helytállóan állapította meg a felperes ajánlatával kapcsolatban a technológia leírás hiányait is. A technológiák bemutatását tartalmazó 3. sz. mellékletből hiányzik a szaniteres helyiségekben végzendő fertőtlenítő takarítás, valamint az egészségügyi funkciójú helyiségek (fogászatok, laboratórium, orvosi rendelők stb.) felsorolása és a hozzájuk tartozó I-III. kategóriák szerinti fertőtlenítő takarítás technológiai utasítása. A 4. számú melléklet a 20/9. oldalon a felületek tisztítása, fertőtlenítése címszó alatt takarítandó felületek között megjelöli a felszerelési tárgyakat (mosdót, WC-t stb.), de csak ezen eszközök fertőtlenítő kézi lemosással való takarítására utalt, az egészségügyi helyiségek takarításáról pedig említést sem tett.
A 9. számú melléklet táblázatában a minőségbiztosítás körében megjelölt TÜV és ÁNTSZ hivatkozásokkal kapcsolatban sem vitás, hogy a felperes e tanúsítványok másolati példányait az ajánlatába nem csatolta be.
A fenti hiányosságokra figyelemmel a bíróság álláspontja szerint is helytálló volt az az ajánlatkérői, ill. alperesi megállapítás, hogy a felperes ajánlata érvénytelennek minősül.
A bíróság nem értett egyet a felperes azon előadásával sem, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítás kérésével kellett volna az adatok pontosítására felhívnia. Ezzel kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy a rendelkezésre álló - és a felperes által sem vitatott - adatok szerint a Kbt. 57. § (1) bekezdésének alkalmazására más ajánlattevők esetében jogszerűen került sor. A felperes tekintetében azonban nem valamely kijelentés pontosítására, hanem olyan ajánlati elemek pótlására lett volna szükség, amelyek az ajánlat tartalmi megváltoztatását eredményezték volna. Az ajánlat tartalmának megváltoztatására a közbeszerzési eljárás adott szakaszában - a Kbt. 49. § (2) bekezdésére figyelemmel - nem volt jogszerű lehetőség. Minderre tekintettel a bíróság nem észlelt olyan körülményt, amely a Kbt. 24. § (2) bekezdésében előírt esélyegyenlőség megsértését megalapozta volna.
A bíróság a rendelkezésre álló iratokat a per érdemi eldöntéséhez elegendőnek találta, ezért a felperes által előterjesztett bizonyítási indítványokat mellőzte.
A felperes a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes költségeit megfizetni.
A felperes kereseti illetékfizetési kötelezettsége a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §-án alapul.

Budapest, 2003. szeptember 11.

Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró