KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0730/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.640/7/2003.
Tárgy: a VÍZÉPSZOLG 94 Kft. jogorvoslati kérelme a Solt Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A VÍZÉPSZOLG 94 Kft. (6400 Kiskunhalas, Kéve u. 41., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Solt Város Önkormányzata (6320 Solt, Béke tér 1., képviseli: dr. Kurucsai Margit ügyvéd, 6000 Kecskemét, Rákóczi út 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Solt-Tételhegy-Járáspuszta külterületi lakóhelyek ivóvízellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. október 15-én a Közbeszerzési Értesítő 42. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt tárgyban.
Ajánlatkérő a felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fogja az ajánlatokat értékelni, és ehhez megadta az elbírálási részszempontokat, az alszempontokat és mindezek súlyszámait. Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-10-ig terjedt. A ponthatárok közötti pontszámok meghatározásának módszereként valamennyi részszempontnál megjelölte, hogy a legkedvezőbb ajánlati elem 10 pontot kap, egyéb vállalások a legkedvezőbbhöz viszonyított arányos pontszámot kapnak.
Az ajánlati felhívás módosítására került sor 2003. október 29-én a Közbeszerzési Értesítő 44. számában, a szerződés teljesítésének alkalmatlanná minősítés szempontjai, illetve az eredményhirdetés időpontja vonatkozásában.
Dokumentációt is készített ajánlatkérő, melyben útmutatót adott ajánlattevőknek. Ennek II. 9. pontja foglalkozik az ajánlatok elbírálásával, de ez az ajánlati felhíváshoz képest további információt nem tartalmazott az ajánlatok értékelésével kapcsolatban.
Kérelmező 2003. október 28-án vette át a dokumentációt. Helyszíni konzultációra 2003. november 18-án került sor.
Az ajánlattételi szakaszban több ajánlattevő intézett kérdéseket ajánlatkérőhöz, melyekre a választ megadta. Kérelmező 2003. november 19-én feltette ötödik kérdésként a következőket: "Az ajánlati felhívás 13. b) pontjában a ponthatárok közötti pontszámok meghatározásának módszere nem egyértelmű, kérjük megnevezni, hogy milyen arányosítással kerülnek megállapításra az egyes pontszámok? Milyen esetben kerül kiosztásra a minimum egy pont?" Ajánlatkérő válaszában a felhívás vonatkozó részét megismételte, majd kifejtette, hogy az értékelés az ajánlati felhívásban, az ajánlati dokumentációban, valamint a Kbt.-ben foglalt elő írásoknak megfelelően történik. Az ajánlatok értékelését - így az egyes ajánlatok pontszámait rész- és alszempontokra lebontva - az eljárást lezáró határozat, illetőleg az eljárásról készült összegezés részletesen fogja tartalmazni, mely minden ajánlattevő részére megküldésre kerül, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetése során ismertetésre kerül.
Az ajánlattételi határidő 2003. december 9. volt, melyre hét ajánlat érkezett. Kérelmező nem nyújtott be ajánlatot.
Kérelmező 2002. december 8-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezi ajánlatkérő eljárását, mivel álláspontja szerint ajánlattevőknek az ajánlattételi szakasz során kell megismerniük az értékelés során adott pontszámok számításának pontos módszerét, ezért nem elégséges ajánlatkérő azon válasza, hogy ajánlattevők csak az eljárást lezáró határozatból ismerhetik meg az egyes rész- és alszempontokra adott pontszámokat, és abból tudnak utólag következtetni az arányosítás pontos módszerére.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő a kérdésük második részére, a minimum pontszám kiosztásával kapcsolatban, nem is adott választ. Álláspontja szerint a verseny tisztaságának biztosítása érdekében nem elegendő az a megfogalmazás, hogy a pontszámok arányosítással kerülnek meghatározásra. Az ajánlatok felbontását követően, azok ismeretében több arányosítási módszer közül választhat ajánlatkérő, és ezáltal a verseny tisztasága sérülhet, mivel az "arányos" meghatározás nem egyértelmű, egzakt matematikai megadása a ponthatárok közötti pontszámok meghatározásának, ezért feltett kérdésre ez nem válasz.
A 2003. december 19-én megtartott tárgyaláson kijelentette, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját sértette meg.
Kérte a jogsértés megállapítását, a költségeinek megtérítését és ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy az általa megadott értékelési módszer megfelel a Kbt. 34. §-ában rögzített követelményeknek, melyek az értékelés szabályait határozzák meg. Ha a felhívás nem lett volna megfelelő, akkor azt már a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőbizottsága is kifogásolta volna. Ők a Kbt.-nek és a Döntőbizottság gyakorlatának is megfelelően leírták a módszert, amit alkalmazni fognak. Ez egyértelmű, mivel a legkedvezőbb ajánlati elem a maximális pontot kapja, majd a többi ajánlati elem a leíró módon megfogalmazott módszernek megfelelő matematikai képlet alkalmazásával a legkedvezőbbhöz viszonyított arányos pontszámot kapja. A Kbt. nem teszi kötelezővé a képlet megadását. Álláspontja szerint az általa megadott módszerből egyértelműen következik, hogy ajánlatkérő számára a minimális pontszám kiosztása nem kötelező. Kifejti, hogy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívás 13. b) pontjában meghatározott módszer alkalmazása során az ajánlatkérőnek nem áll módjában választani több "arányosítási módszer" között. Az ajánlatkérő által meghatározott módszer alapján a ponthatárok közötti pontszámok megadása csak egyféleképpen, az alábbiak szerint történhet:
Amennyiben a "legkedvezőbb ajánlati elem" a legalacsonyabb (pl. ajánlati ár, teljesítési határidő):
Amennyiben a "legkedvezőbb ajánlati elem" a legmagasabb (pl. kötbér mértéke):
Fenti képletben alkalmazott kifejezések magyarázata:
P
= pontszám
P max
= a kiadható legmagasabb pontszám, jelen esetben 10 pont
A legjobb
= a legkedvezőbb tartalmi elem
A vizsgált
= a vizsgált tartalmi elem
Szerinte a kérelmező kérdésére adott válasz magában foglalta az 1 pont kiosztásával kapcsolatos kérdésre vonatkozó választ is, ezért a válasza megfelel a Kbt. 38. § (2) bekezdésének. Azt valamennyi, a dokumentációt kiváltó ajánlattevőnek határidőben megküldte. Kérte a kérelem elutasítását. A tárgyaláson álláspontjának alátámasztására felhozta a Döntőbizottság 90/19/2003. sz. határozatát.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, írásbeli és szóbeli nyilatkozatok alapján a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság miatt az alábbiak szerint elutasítja.
A Kbt. 34. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat
szempontja alapján bírálja el.
A Kbt. 34. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [ c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő felhívásának 13. pontjában meghatározott értékelési módszere megfelel-e a Kbt. elő írásainak.
Ajánlatkérő feladata és kötelessége, hogy a felhívásban előre meghatározza azt az egységes módszert, amellyel az általa megadott összes részszempontot értékelni kívánja.
Ajánlatkérő a felhívásában az értékelés módszereként az arányosítást határozta meg úgy, hogy az adandó pontszám a legkedvezőbb ajánlati elemhez viszonyítva kerül majd megállapításra az arányosítás módszerével.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja nem írja elő, hogy az értékelés módszerének megjelölésén túl, az ajánlatkérő köteles a felhívásában az arányosítás konkrét képletét is megadni.
Ajánlatkérőnek az értékelés során olyan értékelési metodikát kell alkalmaznia, amely kielégíti az alábbi követelményeket: egyrészt a kiválasztott módszer valamennyi részszempontnál azonos legyen, másrészt a kiválasztott módszer a tartalmi elemek arányos értékelésére alkalmas legyen, harmadrészt pedig a kiválasztott módszerrel az előre meghatározott ponttartomány közötti pontszámok képződjenek.
Ajánlatkérő megadta, hogy 1-10 pont között adja ki a pontokat. Azt nem írta elő, hogy az egész pontmezőt ki kívánja használni, azaz a minimum 1 pontot is ki akarja adni. Ez a Kbt. 34. § (3) bekezdés c) és d) pontjai alapján sem kötelező. Ajánlatkérő a felhívásban megjelölte mindegyik részszempont tekintetében az értékelésnél alkalmazandó módszert - kérelmező által sem vitatottan -, a megadott módszer a tartalmi elemek arányos értékelésére alkalmas, továbbá ajánlatkérő megadta a részszempontokra adandó ponttartományt is.
A Döntőbizottság elfogadta és helyesnek ítélte meg ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárásban tett észrevételében ismertetett - matematikai képlettel is alátámasztott - indokolását, amelynek helyességét kérelmező sem vonta kétségbe, illetve nem cáfolta meg.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság ajánlatkérő felhívását a Kbt. elő írásaival összhangban lévőnek találta, ezért a jogorvoslati kérelmet megalapozatlanság miatt elutasítja, ezért a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján, mivel jogsértés megállapítására nem került sor, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 6.
Dr. Szaller Ottó s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos