KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0740/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.622/8/2003.
Tárgy: a MÁV Informatikai, Kereskedelmi és Tanácsadó Kft. jogorvoslati kérelme Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a MÁV Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft. (1012 Budapest, Krisztina krt. 37/A, képviseli: Langóné dr. Kádár Éva ügyvéd, 1066 Budapest, Te réz krt. 62., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (4024 Debrecen, Piac u. 20., képviseli: dr. Patai Lajos jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "ajánlatkérő teljes informatikai rendszerének karbantartása, az üzemeltetés zavartalanságának, folytonosságának biztosítása, szükség esetén kisebb programozási feladatok ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. július 16-án megjelent 29. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos eljárás megindítására a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés e) pontja alapján.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. a) pontja határozta meg a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint:
A polgármesteri hivatal teljes informatikai rendszerének karbantartása, az üzemeltetés zavartalanságának, folyamatosságának biztosítása, szükség esetén kisebb programozási feladatok ellátásával is. Az informatikai rendszer jellemzői:
640 végpontos strukturált hálózat, amelyben 11 szerver- és 417 db user számítógép, 128 db hálózati és 94 db helyi nyomtató, valamint 2 db nagy teljesítményű - nyomdai feladatokat ellátó - multifunkcionális nyomtató üzemel. A dokumentáció az informatikai rendszer részletes leírását tartalmazza.
A részvételi felhívás tartalmazta a részvevőktől a pénzügyi-, gazdasági-, és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait, illetve a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés a szempontjait.
Ajánlatkérő határozatlan időtartamú szerződést kívánt kötni.
A részvételi felhívás 10. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy az általa meghívni kívánt ajánlattevői keretszám négy.
A részvételi felhívás 12. pontjában ajánlatkérő megjelölte a kiválasztottak nevét és címét, amelyek az alábbiak voltak: Beks Kommunikációs Technika Kft., Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ és Minor Rendszerház Rt.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2003. augusztus 12-ig az ajánlatkérő által már kiválasztottakon túl jelentkezést nyújtott be a Grepton Informatikai Rt., a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt., a KFKI Számítástechnikai Rt. és kérelmező.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket elbírálta, mind a hét részvételi jelentkezést érvényesnek és a részvételre jelentkezőket a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősítette.
A keretszámra tekintettel ajánlatkérő a részvételi felhívásban a már megjelölt, ajánlattételre felkért cégeket és kérelmezőt hívta fel ajánlattételre.
A részvételi szakaszt lezáró eredményhirdetés 2003. augusztus 21-én történt meg, ezt követően az ajánlati felhívás pedig 2003. augusztus 28-án került kiküldésre az ajánlattevők részére, melyet ajánlatkérő 2003. szeptember 2-án módosított.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlatok elbírálásának szempontját, mely szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta az ajánlatokat elbírálni az alábbiak szerint:
Rész- és alszempontok
Súlyszám
1. Teljes üzemeltetés ajánlati ára 25
2. Javítás, karbantartás ajánlati ára 10
3. Fejlesztés, kisebb programozás ajánlati ára 5
4. Vállalt beruházás hardvereszközök
tárgyában, operációs rendszerrel együtt 10
- finanszírozásra szánt összeg 6
- vállalt teljesítési határidő 4
5. Vállalt beruházásfejlesztés szoftvertermék
előállítása, vásárlása, szállítása tárgyában 10
- finanszírozásra szánt összeg 6
- vállalt teljesítési határidő 4
6. A 30-nál több felhasználóval üzemelő rendszerek rendelkezésre állási ideje a teljes üzemidő százalékában kifejezve 12
7. 30-nál kevesebb felhasználóval üzemelő rendszerek rendelkezésre állási ideje a teljes üzemidő százalékában kifejezve 12
8. Jelenlegi üzemeltetői, karbantartói létszám átvétele 11
9. Üzemeltetési ár változása a gépszámváltozás függvényében százalékban kifejezve 10
A rész- és alszempontokra adható pontszám 1-10-ig, az adott rész-, illetve alszempont szerinti legkedvezőbb ajánlat kapja a maximális 10 pontot, a többi matematikai aránypárral megállapított pontértéket kap.
Az ajánlati felhívás szerint rész-, illetve többváltozatú ajánlatot benyújtani nem lehetett.
Az ajánlati felhívás tartalmazta még, hogy az ajánlat benyújtásának határideje 2003. szeptember 16., az első tárgyalás időpontja 2003. szeptember 23. azzal, hogy a tárgyalások pontos időpontjáról és helyszínéről az ajánlattevők írásban kapnak tájékoztatást.
Az ajánlattevők részére az ajánlat elkészítésének megkönnyítése céljából dokumentáció is rendelkezésre állt, mely tartalmazta az útmutatót az ajánlatok benyújtásával kapcsolatosan. A dokumentáció részei voltak az átalánydíjas vállalkozási szerződéstervezet, műszaki leírás, illetve tájékoztató a jelenleg alkalmazásban álló szakemberekről.
Az ajánlat benyújtásával kapcsolatos útmutató 3.2. pontjában ajánlatkérő rögzítette az alábbiakat:
"Kereskedelmi ajánlat, amelyben az ajánlattevő adja meg a IV. fejezetben (műszaki leírás) meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó 2004. december 31-ig érvényes havi átalánydíjat (nettó díj, áfa, bruttó díj). Az ajánlattevő által megadott havi átalánydíj 2004. december 31-ig semmilyen jogcímen nem emelhető, kivéve az ajánlatban vállalt mennyiségi növekedés feletti szolgáltatás - bővülés ellenértékével -, amely közös megegyezéssel történhet. A havi átalánydíj ezt követően minden év január 1-jétől megállapodás szerint, de legfeljebb a KSH által hivatalosan közzétett, az előző évre vonatkozó fogyasztói árindex mértékével növekedhet."
Ajánlatkérőhöz több kérdés is érkezett, köztük kérelmezőtől is, aki a 4. és 5. rész- és alszempontok értelmezésével kapcsolatosan intézett kérdést.
Ajánlatkérő a válaszokat 2003. szeptember 12-én kelt levelében megadta. Ajánlatkérő mind a hardver-, mind a szoftver- beruházással kapcsolatosan azt a választ adta, hogy a jelenleg használt rendszer a felülvizsgálatot követően felújításra, bővítésre, egységesítésre szorul. Ennek költségeit viselheti teljes egészében a kiíró, de a pályázó is, de a közös finanszírozás is elképzelhető. Ajánlatkérő annak megadását kérte, hogy mekkora az az összeg, melyet a pályázó saját forrásaiból a rendszer átalakítására, korszerűsítésére kíván fordítani. Ennek megtérülése természetesen lehet az átalánydíj mértékének egyik kalkulációs eleme.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. szeptember 16-ára ajánlatot nyújtott be a Beks Kommunikációs Technika Kft., a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Informatikai Központ, Minor Rendszerház Rt. és kérelmező.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontását követően 2003. szeptember 17-én kelt levelében pontosító kérdéseket intézett az ajánlattevőkhöz. Az elbírálási szempontoknak megfelelően kérte az ajánlatok megadását oly módon, hogy táblázatban pontosította az összehasonlíthatóság érdekében, hogy milyen bontásban kéri az adatok megadását (év, hó, óra). A 4. és 5. elbírálási szemponttal kapcsolatosan kérte nyilatkozat megadását arra vonatkozóan, hogy a 4. és 5. pont első alpontjában vállalt hardver-, illetve szoftverberuházás egy évre vállalt mértékét hány éven keresztül tudják folyamatosan biztosítani, azaz mekkora összberuházást vállalnak. Ajánlatkérő a 4. és 5. pont második alpontjánál a vállalt teljesítési határidőnél annak az időtartamnak a megjelölését kérte, amely alatt a vállalt beruházási összeget - a szerződéskötést követően - biztosítják. Ajánlatkérő annak megadását is kérte, hogy amennyiben több évre történik a beruházás vállalása, a felhasználást milyen ütemezéssel biztosítják.
A feltett kérdésekre az ajánlattevők a válaszokat 2003. szeptember 22-én megadták. Kérelmező is megküldte a válaszát, mely alapján az eredeti ajánlathoz képest a második értékelési szempontba tett korábbi vállalását módosította, valamint továbbra is vállalta hardver- és szoftverberuházás vonatkozásában 10-10 M Ft/év összeget. E körben a teljesítés határidejét az alapajánlathoz képest némileg módosította.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 23-án tárgyalt az ajánlattevőkkel. Kérelmező kérdésére ajánlatkérő a tárgyalás megkezdésekor rögzítette, hogy a tárgyalás befejezésével ajánlatkérő a rendelkezésre álló adatok alapján meghozza a döntését.
Kérelmező a tárgyalás megkezdésekor ajánlatkérőnek rögtön bejelentette, hogy ismételten módosította az ajánlatát, a hardver- és szoftver-fejlesztésre 100-100 M Ft/éves összeget állított be. A jegyzőkönyvben ajánlatkérői kérdésre rögzítésre került, hogy kérelmező a beruházásra szánt 100-100 M Ft megfizetését elvárja az ajánlatkérőtől. A tárgyalások során ajánlatkérő képviselője rögzítette, hogy ajánlatkérőnek az az érdeke, hogy egy olyan összegű beruházás vállalására kerüljön sor, amely adott esetben az átalánydíjban megjelenhet. Ajánlatkérő képviselője a tárgyaláson megerősítette azt is, hogy a beruházás költségét beleérti az átalányárba, az milyen módon térül meg az ajánlattevőknek, az számára érdektelen. Ennek alapján nyilatkoztatta kérelmezőt, hogy a 100-100 M Ft-os beruházását mennyi idő alatt és kb. milyen havi bérleti díjjal kell figyelembe venni. Kérelmező közölte, hogy a beruházás finanszírozását külön tárgyalás részeként értelmezi. Ajánlatkérő elvárása továbbra is az volt, hogy a beruházás összegét kérelmező az átalányárban jelenítse meg. Kérelmező ennek kiszámolására határidőt kért, melynek eredményeként nyilatkozott, hogy az üzemeltetés átalánydíja hogyan módosulna. Ezt jegyzőkönyvben rögzítették is, majd a tárgyalás kérelmezővel lezárásra került.
A tárgyalásokról készített jegyzőkönyvből kitűnt, hogy ajánlatkérő valamennyi ajánlattevővel az általuk ajánlott beruházás átalánydíjban történő megjelenéséről tárgyalt, e kérdéskört tisztázta.
A tárgyalás lezárását követően kérelmező 2003. szeptember 24-én kelt levelében ismételten felvetette ajánlatkérő felé, hogy a beruházás finanszírozásának megtérülése az átalánydíj egyik eleme nem lehet. 2003. szeptember 26-án kelt levelében kérelmező rögzítette, hogy semmilyen beruházást az átalánydíj részeként nem vállal, csak a 100-100 M Ft-os lehetséges keretet határozott meg, ezért vállalják, hogy az értékelési táblázat 4. és 5. pontjaiban 0-0 Ft összegű beruházási értékkel számoljon ajánlatkérő.
Ajánlatkérő ezen levelekre érdemben nem válaszolt.
Ezt követően ajánlatkérő az ajánlatok értékelését elvégezte, majd az ajánlattevőket fax útján értesítette az eredményhirdetés időpontjáról. Az eredményhirdetés 2003. november 14-én történt meg, az eljárás nyertese a Beks Kommunikációs Technika Kft. lett. Kérelmező ajánlatának értékelésekor ajánlatkérő az értékelési szempontok 4. és 5. pontjában 100-100 M Ft beruházással számolt, mely összeget figyelembe vette az 1. részszempont körében az üzemeltetés ajánlati áránál.
Kérelmező 2003. november 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség alapelvét azzal a magatartásával, hogy az elbírálási szempontokat nem egyértelműen kezelte. Ezáltal az ajánlatok műszaki és pénzügyi tartalmát érintő követelményeket nem sikerült tisztázni, így az ajánlatok nem kerültek összehasonlítható szintre, amely a kérelmező ajánlatának előnytelen elbírálását jelentette. Álláspontja szerint a tárgyaláson sikerült tisztázni, hogy az általa felajánlott beruházási keretösszeg majd egy külön megállapodás tárgyát fogja képezni, és csak ezt követően lehet majd azt a szolgáltatási díjba beszámítani. Az összegzés kézhezvételekor derült ki számára, hogy ajánlatkérő az általa felajánlott beruházás összegét a havi szolgáltatási díjban figyelembe vette, így a kérelmező eredetileg megajánlott átalánydíjösszege jelentősen megnőtt.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás menetében a feltett kérdésekre adott válaszból egyértelműen kitűnt, hogy a viszonylag szűk mozgásteret biztosító költségvetési lehetőségek mellett ajánlatkérő külső forrást kíván bevonni informatikai rendszerének fejlesztésére úgy, hogy az külön finanszírozást nem jelent számára. E körben még a szóbeli tárgyalást megelőzően a 4. és 5. elbírálási részszemponthoz kapcsolódóan pontosító kérdést tettek fel, és e pontok értelmezéséhez is magyarázatot fűztek. Az ajánlattevők az eljárás során tudomással bírtak arról, hogy ajánlatkérő egy tárgyalási fordulót tart, mely tárgyaláson az ajánlatok módosítása nem volt kizárt, azonban a tárgyalás lezárását követően módosításra lehetőség nem volt. A tárgyalás során egyértelműen tisztázást nyert, hogy a beruházás vállalása csak az elbírálási szempontrendszerben meghatározott ellenszolgáltatások valamelyik során jelenhet meg, az nem képezheti külön szerződés tárgyát. Pontosan az ajánlatok összehasonlítható szintre hozása érdekében kérték fel kérelmezőt e körben ajánlatának pontosítására. A tárgyalási jegyzőkönyv alapján kitűnik, hogy kérelmező maga nyilatkozott, hogy ezt a beruházási összeget az üzemeltetési átalánydíj során kell figyelembe venni.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem és az érdemi észrevétel, valamint a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése szerint a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
A fenti jogszabályhelyek alapján megállapítható, hogy a jogszabályok a tárgyalásos eljárásról részletes szabályokat nem tartalmaznak, tárgyalásos eljárásban ajánlatkérő és ajánlattevő a szerződéses feltételekről szabadon tárgyalhat, azonban a tárgyalás ura az ajánlatkérő, hiszen ő határozza meg a tárgyalás kereteit a beszerzés alapján, ő dönt, hogy miről és milyen körben kíván tárgyalni. Ugyanakkor az is irányadó, hogy a tárgyalásos eljárásban a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek érvényesülniük kell.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok alapján egyértelműen megállapította, hogy ajánlatkérő elvárása volt mind hardvereszközök, mind szoftvertermékek fejlesztésének biztosítása az ajánlattevők által, mely vállalásokat elbírálási szempontként értékelni is kívánt. További elvárása volt ajánlatkérőnek, hogy amennyiben a beruházás ellentételezését kéri ajánlattevő, úgy azt az árba állítsa be. Ezt támasztják alá a közbeszerzési eljárás során keletkezett iratok.
A közbeszerzési eljárás menetében feltett kérdésre adott válaszból is az tűnik ki, hogy ajánlatkérő annak az összegnek a beállítását kérte, melyet a pályázó saját forrásaiból kíván megvalósítani. Ajánlatkérő értelmező magyarázatként hozzáfűzte, hogy ennek megtérülése az átalánydíj egyik kalkulációs eleme is lehet. Az ajánlatok benyújtását követően ajánlatkérő a beruházással kapcsolatos elvárásait tovább pontosította a beruházás körében. A tárgyaláson felvett jegyzőkönyv áttekintése alapján pedig egyértelmű volt éppen az ajánlatok összehasonlíthatóságának érdekében, hogy amennyiben ajánlattevő a beruházást nem grátisz kívánja biztosítani, úgy annak megtérülése jelenjen meg az üzemeltetési átalánydíj soron. A jegyzőkönyvben ez az ajánlatkérői elvárás több helyen is szerepel. Ennek eredményeként történt meg, hogy kérelmező a tárgyalás lezárását megelőzően a jegyzőkönyv tanúsága szerint az alábbi nyilatkozatot tette.
"MÁV Informatikai Kft. képviseletében: azt mondja, hogy ha a kiíró január 1-jén igénybe veszi a 100 millió Ft-ot, akkor mivel az első sor nem változhat, emiatt nem húzhatja a beruházást 3 évre, ezért nem tud mást tenni ebben a helyzetben, mint hogy 1 év alatt kell azt visszafizetni. Ebben a számolásban azt mondjuk, ha a januári havidíjban már érvényesül, az azt jelentené, hogy megemelnénk a havidíjat ebből az igénybe vett 100 millió forint egy hóra eső részével, plusz 8 millió forintnak az egy hóra eső részével. Tehát összesen 108 millió forint kerül évente kifizetésre. De az a helyzet, hogy egy normál kamatos kamatszámítást kellett volna csinálni fejben, nagyságrendben ezt megbecsülték."
Ezt követően a tárgyalás lezárult, így ajánlatkérő jogszerűen döntött arról, hogy a kérelmező által megjelölt összeget az átalánydíjban figyelembe vette.
Ajánlatkérő éppen azért, hogy azonos tartalmú ajánlatokat tudjon összehasonlítani, ragaszkodott ahhoz, hogy az átalánydíj valamelyik során jelenjen meg a beruházás költsége. Éppen ezért nem lehetett a beruházás vállalása külön megállapodás tárgya.
Ajánlattevők előtt ismertek voltak az elbírálási szempontok, így ajánlattevők döntése volt, hogy az elbírálási szempontok figyelembevételével ajánlatukat mily módon, hogyan kívánják kedvezőbbé tenni.
Ajánlatkérő a tárgyalások megkezdésekor már közölte, hogy a tárgyalások lefolytatását követően döntési helyzetben lesz, további tárgyalási fordulót nem tervez. Ennek alapján - figyelemmel arra, hogy a nyílt eljárás szabályait a tárgyalásos eljárásban is megfelelően alkalmazni kell - a tárgyalások befejeztével beállt az ajánlati kötöttség, melyet követően ajánlatok módosítására lehetőség nincs. Ennek alapján ajánlatkérő helyesen járt el akkor, amikor kérelmező a tárgyalások lezárását követő két levelét nem vette figyelembe. Éppen akkor következett volna be alapelvi sérelem, amennyiben a tárgyalások befejezését követően ajánlatkérő egyik ajánlattevőnek lehetőséget biztosít ajánlat módosításra, míg másik ajánlattevőnek nem.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 6.
Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.