KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0778/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.611/9/2003.
Tárgy: az Intercontact Budapest Kft. I. r., a FORDuna Kft. II. r., valamint az ILS Kft. III. r. kérelmezők jogorvoslati kérelme a Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Intercontact Budapest Kft. (1054 Budapest, Hold u. 15. 11/2., képviseli: dr. Derbák Attila ügyvéd, 1071 Budapest, Damjanich u. 19. fszt. 4., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a FORDuna Kft. (1115 Budapest, Bartók Béla u. 86., a továbbiakban: II. r. kérelmező), valamint az ILS Kft. (1114 Budapest, Móricz Zs. krt. 3/A, a továbbiakban: III. r. kérelmező) kérelmeit, melyet a Miniszterelnöki Hivatal (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., nevében eljár: a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága, 1054 Budapest, Báthori u. 12., 1375 Budapest, Pf. 2, a továbbiakban: ajánlatkérő) "magyar nyelvű EU-szakszövegek, jogi, politikai, gazdasági, pénzügyi, közigazgatási témájú iratok, újságcikkek, tanulmányok, levelek fordítása idegen nyelvre, illetve hasonló témájú szövegek magyar nyelvre történő fordítása, esetenként lektorálása, hitelesíttetése, továbbá konszekutív és szinkrontolmácsolás a fent említett szakterületeken." tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. november 5-én megjelent 45. számában tette közzé 8285/2003. sz. alatt ajánlati felhívását a rendelkező részben meghatározott beszerzéssel kapcsolatos nyílt eljárás megindítására.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta a fordítás és tolmácsolás esetén előforduló nyelvek arányát a következőképpen:
- angol a megrendelések kb. 75%-a,
- francia kb. 10%,
- német kb. 10%,
- egyéb: olasz, spanyol, orosz, lengyel, cseh, szlovák, szlovén, román, szerb, horvát kb. 5%.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjának 7. francia bekezdésében az ajánlatkérő meghatározta a műszaki alkalmasság igazolása körében, hogy mind az ajánlattevőnek és alvállalkozó(k)nak, mind a közös ajánlattevőknek is együttesen kell megfelelniük - a fordítási és tolmácsolási feladatokat teljesítő szakemberek megnevezése, képzettségük - iskolai végzettséget igazoló oklevél másolata - ismertetése. A szakembereket külön fordításra és külön tolmácsolásra kérjük megjelölni, ugyanazt a személyt nem lehet mindkét területre (fordítás és tolmácsolás) jelölni.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjának 4. és 6. francia bekezdései szerint az ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére az ajánlattevő, ha:
- fordítási és tolmácsolási feladatok ellátásához nem rendelkezik angol nyelvből legalább 8-8 fő, német és francia nyelvből legalább 3-3 fő, a többi nyelvből legalább 2-2 fő alkalmas szakemberrel,
- nem rendelkezik angol, francia és német nyelvből 1-1 fő nyelvi lektorral,
- a fordítási és/vagy tolmácsolási feladatokat teljesítő bemutatott szakemberek nem rendelkeznek a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet szerinti képesítéssel az alábbiak szerint: szakfordító-tolmács, szakfordítói, tolmács, szaktolmács, konferenciatolmács, szakfordító-lektori képesítés. Az ajánlatkérő az anyanyelvű szakember esetén a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél mellett a magyar nyelv felsőfokú ismeretét igazoló okmány hiteles másolatát tekinti képesítést igazoló dokumentumnak.
Az ajánlatok benyújtásának a határideje 2003. december 16.
Az I. r. kérelmező 2003. november 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyet a FORDuna Kft. és az ILS Kft. is aláírt. A Döntőbizottság hiánypótlási felhívásában kötelezte a FORDuna Kft.-t és az ILS Kft.-t a Kbt. 80. § (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetésére, melynek nem tettek eleget. Előadták, hogy álláspontjuk szerint a jogorvoslati kérelem közösen kerül előterjesztésre az I. r. kérelmezővel együtt, mivel a jogorvoslati kérelem tárgya azonos, illetve a kérelmezőket érintő ugyanazon közbeszerzési eljárásról van szó.
Az I. r. kérelmező a jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás tartalmát nem úgy határozta meg, hogy annak alapján ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, az ajánlati felhívás a Kbt. 33. § (1) bekezdésébe ütköző módon került meghatározásra.
Kérelme alátámasztásául előadta, hogy az "egyéb" nyelvekből ajánlatkérő 2-2 megfelelő képesítéssel rendelkező szakembert vár, azonban vannak olyan nyelvek a felsorolásban szereplők között, amiből egy vagy egyetlen ilyen képesítéssel rendelkező szakember sincs. Példaként megemlítette, hogy 1988 óta cseh nyelvből összesen egy szakfordítói vizsgát adtak ki az ELTE BTK Fordító és Tolmácsképző Központjában.
Előadta, hogy az ajánlati felhívás ugyan a Kbt. 44. §-ának formálisan megfelel, azonban tartalmilag kivitelezhetetlen a gyakorlatban az ajánlattevők részéről a felhívásnak való megfelelőség, még a közös ajánlattétel, illetve az alvállalkozók igénybevételének lehetőségével is.
A FORDuna Kft. előadta, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlattevők részéről feltett kérdéseire adott és 2003. december 10-én kelt válaszában az ajánlati felhívásban felhívott jogszabályi lehetőségnél tágabb kört engedélyezett a magyar anyanyelvi szakemberek vonatkozásában. Mivel a jogszabályi lehetőségnél kedvezőbb alkalmassági szempontot biztosít az ajánlatkérő az ajánlattevők részére e körben, ezért nem hivatkozhat a vonatkozó kormányrendeletre.
Az ILS Kft. képviselője előadta, hogy a Magyarországi Fordítóirodák Egyesületének levele alapján az elmúlt két évben az úgynevezett alapnyelveken kívül más nyelvek vonatkozásában a pályázatok az ajánlatkérő ajánlati felhívásában megfogalmazott alkalmassági kritériumok miatt általában vagy eredménytelenek voltak, vagy az eljárás során azok módosítására került sor. Hivatkozott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium és a Belügyminisztérium hasonló tárgyú eredménytelenül zárult közbeszerzési eljárására, illetve arra, hogy az ajánlatkérők által módosításra kerültek az ajánlati felhívások. Kérték, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, hívja fel ajánlatkérőt, hogy a törvény szabályainak megfelelően járjon el, kérte továbbá a költségekben való marasztalását, valamint a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként rendelje el a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Az A-Z Stúdió Fordító és Kommunikációs Iroda Bt. észrevételében egyetértett a jogorvoslati kérelemmel, és kifejtette, hogy az ajánlati felhívás műszaki alkalmasságra vonatkozó követelményének nem lehetséges megfelelni.
Az ajánlatkérő becsatolta az általa adott válaszokat a 2003. december 10-i ajánlattevői kérdésekre, melynek első kérdésére vonatkozóan a válasz tartalmazta, hogy az egyéb nyelvek esetében külön-külön kell 2-2 fő tolmácsot és fordítót bemutatni.
A harmadik kérdésre adott válasz szerint ugyanazon személyt nem lehet mindkét területre (fordítás és tolmácsolás) megjelölni.
A hatodik kérdésre adott válaszban az ajánlatkérő lehetővé tette a magyar anyanyelvűek vonatkozásában, hogy nem kell igazolni a magyar nyelv felsőfokú ismeretét, azt elfogadják az érintettek nyilatkozata alapján. A huszonhatodik, illetve huszonhetedik kérdésre adott válaszban ajánlatkérő egyértelműen nyilatkozott arra, hogy a rendelet 1. §-a szerinti bármely képesítés az alkalmassági követelményeknek való megfelelőséghez elégséges.
Az ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a közzétett ajánlati felhívás a Kbt. egyetlen rendelkezésébe sem ütközik. A kérelmező által hivatkozott Kbt. 33. § (1) bekezdése az esély egyenlőség biztosítását követeli meg az ajánlatkérőtől. A kérelmező azon állítása, hogy e feltételeknek egyetlen ajánlattevő sem tud megfelelni, nem jelenti a hivatkozott paragrafus sérelmét, hiszen annak figyelembevételével az esélyeik pontosan egyenlők. Az eljárás vélelmezett - és nem bizonyíthatóan biztosan bekövetkező - eredménytelensége miatt az eljárás nem minősíthető jogszabálysértőnek.
A 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet (a továbbiakban: rendelet) szerint a szakképesítések megszerezhetők a felsőoktatási intézményekben alap, illetve továbbképzésben, továbbá a művelődési miniszter által kijelölt intézményekben is. A jogorvoslati kérelemben említett ELTE BTK Fordító és Tolmácsképző Központja csak egyike az olyan oktatási intézményeknek, amelyekben az említett végzettség megszerezhető, ezen kívül más intézményben is folyik ilyen típusú képzés, illetve mint a fent idézett jogszabályhelyekből is egyértelműen kiderül, a képesítés más módon - pl. pusztán a szükséges gyakorlati idő alapján - is megszerezhető. Ebből következően ajánlatkérő nem fogadja el a kérelmező azon állítását, hogy a kizárólag az ELTE BTK Fordító és Tolmácsképző Központjától szerzett adatok alapján megállapítható lenne azon tény, hogy egyetlen ajánlattevő sem alkalmas az ajánlati felhívás teljesítésére. 1962-től kezdve számtalan módon van, illetve volt lehetőség a jogszabály alapján a szükséges képzettség megszerzésére, de tekintettel arra, hogy nincs egységes nyilvántartás - kérelmező nem adhatja meg pontosan, illetve nem feltételezheti, hogy hány fő rendelkezik ma Magyarországon a szükséges végzettséggel.
Továbbá érvként merül fel, hogy az alkalmasságot nemcsak magyarországi viszonylatban, hanem nemzetközi szinten is vizsgálni kell, hiszen a külföldi ajánlattevők nem hozhatóak hátrányos helyzetbe a magyar ajánlattevőkkel szemben.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban deklaráltan az anyanyelvű szakemberek esetén a felsőfokú végzettséget igazoló oklevél mellett a magyar nyelv felsőfokú ismeretét igazoló okmány hiteles másolatát is elfogadja, tovább bővítve ezzel az alkalmas szakemberek köré. Az említett végzettséggel rendelkező anyanyelvi szakemberek számának megítélésénél szintén nem mérvadó az ELTE BTK által adott és a jogorvoslati kérelemben közölt adat.
Ajánlatkérő amellett, hogy - szakmailag képzett, gyakorlott szakembereket kíván alkalmazni - nem kívánta túlzottan leszűkíteni az ajánlattevők körét. Erre mutat a kiírás azon pontja is, mely szerint az ajánlattevőkre, a közös ajánlattevőkre, illetve 10 feletti alvállalkozókra együttes megfelelést írt elő minden műszaki alkalmassági kritériumra vonatkozóan, megteremtve annak a lehetőségét, hogy amennyiben egy cég egyedül nem képes a teljesítésre, összefogva teljesíteni tudják azt, illetve - mivel a jogszabály szakképesítés tekintetében nem enged különböztetni az ún. alapnyelvek és az "egyéb" nyelvek között - leszállította a bemutatni kért szakemberek számát a beszerzés volumenét is figyelembe véve a reális minimumra, azaz nyelvenként 2-2 főre. Ajánlatkérő előadta, hogy előfordulhat, hogy ugyanazon nyelvből több szaktárca párhuzamosan is rendelhet munkát, fordítást, tolmácsolást egyaránt.
A szakemberek létszáma azért is indokolt, mert a fordítási munka sem egyenletesen fog jelentkezni, hanem egyidejűleg több, azonnali fordítási igény merülhet fel.
A 2003. december 16-ai ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv szerint a Zöldek Kft. és a MULTI LINGUA Kft. adott be ajánlatot.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás részévé tette a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet szerinti képesítési feltételeket:
A rendelet 3. §-a szerint a szakfordítást, illetőleg tolmácsolást munkaviszonyon kívül díjazás ellenében hivatásszerűen az végezhet, aki szakfordítói, illetőleg tolmácsigazolvánnyal rendelkezik.
A rendelet 6. § (2) bekezdése szerint a művelődési és közoktatási miniszter határozza meg a szakfordítók és a tolmácsok képzésének, valamint továbbképzésének szabályait, továbbá a szakfordító és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeit. A fenti MT rendelet felhatalmazása alapján a szakfordítói és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeiről a 7/1986. (VI. 26.) MM rendelet 1. § (1) bekezdése meghatározza a szakfordítót, a szakfordító lektort, tolmácsot, szaktolmácsot és konferenciatolmácsot mint olyan képesítést, melyre a szakfordítói és tolmácsképesítés kiterjed. E rendelet 1. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben megjelölt képesítések a felsőoktatási intézményekben alap-, illetőleg továbbképzésben, továbbá a művelődési miniszter által kijelölt intézményekben szerezhetők meg. A 10. § (1)-(2) bekezdése szerint a rendeletben meghatározott képesítések, valamint a szakmai gyakorlat egyenértékűek az itt felsorolt jogszabályok szerinti tolmács-, illetve fordítói képesítések.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás a fent ismertetett jogszabályi követelményrendszert írta elő az ajánlattevők részére.
A Döntőbizottság észlelte, hogy a kérelmező a Kbt. 33. § (1) bekezdése megsértése körében a közbeszerzés tárgyának, mennyiségének meghatározását kifogásolja a vonatkozásban, hogy az ajánlatkérő által meghatározott beszerzés tárgya (mennyisége) nem lesz teljesíthető. Rámutat a Döntőbizottság arra, hogy a beszerzés tárgya abban a tekintetben, hogy mi az ajánlatkérő beszerzési igénye, nem korlátozható, e vonatkozásban a Kbt. semmiféle megszorító rendelkezést nem tartalmazott.
Az ajánlattevők esélyegyenlőségét nem érinti az a tény, hogy a fenti jogszabályi előírások meghatározott tárgyi és alanyi hatállyal mindenkire kötelező rendelkezést tartalmaznak a szakfordítás, illetve a tolmácsolás vonatkozásában. Kiemelendő, hogy a felhívás 11. a) pontjának hetedik francia bekezdése a műszaki alkalmasság igazolását nemcsak az ajánlattevőre, hanem alvállalkozóira és az esetlegesen közös ajánlattevőkre együttesen írta elő.
Amennyiben az ajánlattevő a jogszabályi követelményeknek nem felel meg, akkor módja van arra, hogy más ajánlattevőkkel együttes ajánlatot nyújtson be, illetve alvállalkozókat vegyen igénybe, akik az ajánlati felhívás képesítési feltételeinek megfelelnek mindegyik nyelv tekintetében. Egyébként is az ajánlatkérő a 11. b) pont 4. francia bekezdésében előírt szakemberek számának meghatározásánál kifejezésre juttatta a 3. a) pont szerint a nyelvekre vonatkozó megrendelések gyakoriságát. Tehát az ajánlatkérőnek az 5%-os megrendelési körbe tartozó nyelvek vonatkozásában csak 2-2 fő alkalmas szakemberrel kell rendelkeznie, akik az előírt képesítési feltételekkel is rendelkeznek.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a fenti jogszabályi képesítési feltételeknek nem csak a jogorvoslati kérelemben megjelölt ELTE BTK Fordító és Tolmácsképző Központ keretében letett vizsga útján lehet eleget tenni. A 7/1986. (VI. 26.) MM rendeletben említett más felsőoktatási intézmények, illetve a művelődésügyi miniszter által kijelölt más intézmények keretében is az előírt képesítések megszerezhetőek, illetve a képesítésekkel egyenértékűek az e rendelet 10. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok alapján szerzett fordítói és tolmácsképesítések, valamint szakmai gyakorlat.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében említett intézményi körhöz képest jóval szélesebb az az intézményi kör, melyben az ajánlati felhívásban előírt képesítés megszerezhető, illetve egyéb körülmények (szakmai gyakorlati idő) igazolása is lehetséges, melyek alapján az ajánlattevők műszaki alkalmassága igazolható.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő nem sértette az esélyegyenlőséget azzal, hogy mindegyik ajánlattevővel szemben a tolmács, illetve fordítói szakképesítésre vonatkozó jogszabályi követelményeket érvényesítette. Az ajánlatkérő a 2. sz. melléklet szerint határozta meg az ajánlati felhívás tartalmát. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlattevői kérdésekre adott válaszok során az ajánlatkérő az ajánlati felhívás tartalmával egyező módon határozta meg a műszaki alkalmasság körében az alkalmassági kritériumokat.
A FORDuna Kft. és az ILS Kft. vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése külön-külön terheli őket a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak megfelelően, melynek az előírt határidőben nem tettek eleget.
Az FORDuna Kft. és az ILS Kft. akként nyilatkoztak, hogy nem közös ajánlattevőként kívánnak ajánlatot előterjeszteni, tehát az I. r. kérelmezőtől, illetve egymástól elkülönülő érdekű önálló versenytársak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint erre tekintettel nem állapítható meg a három ajánlattevő vonatkozásában az ügyfél-, az érdekazonosság, ezért nem fogadható el az egyszeres igazgatási szolgáltatási díj befizetése. Önálló ügyfelek számára sem a Kbt. 80. § (2) bekezdése, sem az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény rendelkezései szerint, sem az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit figyelembe véve nem lehetséges, hogy külön-külön ne róják le az igazgatási szolgáltatási díjat a jogorvoslati eljárásért.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint, illetve a FORDuna Kft. és az ILS Kft. vonatkozásában a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott, tekintettel arra, hogy a jogorvoslati eljárás során jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslat lehetőségét a Kbt. 89. § (1) bekezdése tartalmazza.
Budapest, 2003. december 19.
Dr. Csanádi Péter s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos