KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0820/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt. sz.: D.627/9/2003.
Tárgy: az OMS Hungária Kft. jogorvoslati kérelme Kiskőrös Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az OMS Hungária Kft. (2890 Tata, Bacsó B. u. 37. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Kiskőrös Város Önkormányzata (6200 Kiskőrös, Petőfi tér 1., nevében eljár: ÉPINBER Kft., 6000 Kecskemét, Csányi János krt. 12. a továbbiakban: ajánlatkérő) "Kiskőrös Város szennyvízcsatorna-hálózatának és szennyvíztisztító telepének megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 33. § (1) bekezdését és ezért ajánlatkérő ajánlati dokumentációra vonatkozó döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000, azaz százötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. augusztus 27-én részvételi felhívást tett közzé nyílt, előminősítéses közbeszerzési eljárás megindítására.
A felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint jelölte meg:
Kiskőrös város szennyvízcsatorna-hálózatának és szennyvíztisztító telepének megvalósítása az alábbi főbb jellemzőkkel
A megépítendő létesítmények főbb műszaki adatai:
Gravitációs csatornahálózat:
NA 200-as műanyag gerincvezeték:
23 782,0 fm
1686 ingatlant érintő NA 150-es műanyag bekötővezeték telekhatárig:
12 755,5 fm
Szennyvízátemelő:
1 db
Szennyvíztisztító telep: 2250 m 3 /d-ről 3000 m 3 /d kapacitásúra történő bővítése és technológiai korszerűsítése.
A részvételi szakasz eredményhirdetésére 2003. október 10-én került sor, melyen 10 jelentkezés érvénytelenségét és három jelentkező alkalmasságát hirdették ki.
A három alkalmasnak minősített jelentkező kérelmező, a BAU-TEAM Kft., valamint a Somogyi és Társa Kft. és a SOLT ÚT Kft. közös jelentkezése. Részükre az ajánlati felhívást és a dokumentációt még aznap megküldték. Kérelmező 2003. november 5-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben a dokumentáció egyes rendelkezéseit sérelmezte. Ajánlatkérő 2003. november 11-én kelt bejelentésében közölte, hogy a kiküldött ajánlati felhívást visszavonta, és egy új, egységes szerkezetű ajánlati felhívást és ajánlati dokumentációt fog az ajánlattevők részére megküldeni. Erre tekintettel kérelmező jogorvoslati kérelmét visszavonta, és a Döntőbizottság az eljárást megszüntette.
Ajánlatkérő új ajánlati felhívást és dokumentációt készített, melyet 2003. november 18-án ajánlattevőknek megküldött.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat.
Megadta az értékelés részszempontjait és a súlyszámokat az alábbiak szerint:
jólteljesítés biztosítékai:
részszempontok
súlyszámok
- jótállási idő előírtakon túli megajánlása (%) 2
- a szavatossági idő előírtakon túli vállalása (%) 2
- késedelmi kötbér megajánlása (Ft) 2
- egyéb jólteljesítés biztosítéka (Ft) 4
építéssel kapcsolatos vállalások:
- a lakóingatlanokra történő bejutás korlátozása (perc) 2
- az építéssel okozott akadályoztatás mértéke (óra) 3
- ajánlati ár (Ft) 3
- előírtnál kedvezőbb teljesítési határidő 4
- helyi munkaerő alkalmazása 0,3
Az adható pontszámokat 1-100-ig, az értékelés módszerét az arányosítás elve alapján határozta meg.
Az ajánlatok összeállításához dokumentációt is ajánlattevők rendelkezésére bocsátott, amely részletesen tartalmazta az ajánlatok tartalmi és formai követelményeit.
A dokumentáció A) Általános elő írások fejezet 1.10. pontjában, a dokumentáció 15. oldalán, előírta, hogy "ajánlattevők készítsék el a beruházás (az ajánlatkérő általi fordításban biztosított és joghatályosnak tekintett) ISO 10005:1995 szabvány szerinti minőségtervét, amelynek meg kell felelnie a szabvány iránymutatásainak és a dokumentáció elő írásainak". Az 1.10.15. pontban előírta, hogy a fentiekben előírtaknak nem megfelelően tett ajánlatot az ajánlatkérő érvényteleníti.
A B) Az értékelési szempontok tartalma című fejezet 1.2. pontjában a késedelmi kötbér részszempont tartalmát és megajánlásának módját határozta meg. Meghatározta, hogy az értékelést a napi késedelmi kötbér egy napra vetített számtani átlaga alapján fogja végezni.
A dokumentáció 20. oldalán a 2.3. pontban az építéssel okozott akadályoztatás mértéke részszempont tartalmát és megajánlásának mértékét határozta meg. Előírta, hogy az "Ajánlattevő köteles meghatározni, hogy hány munkaórában fogja elvégezni a munkálatokat. Az értékelés alapját az fogja képezni, hogy hány napig folyik effektív módon építési kivitelezési tevékenység, azaz hány nap érintett munkavégzéssel."
A dokumentáció 21/35. oldal 3.8. pontja kimondja, hogy "az ajánlatok kidolgozásakor vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljeskörűnek kell lennie, vagyis magába kell foglalni minden ajánlattevői kifizetési igényt, így a teljes körű használatba bocsátáshoz szükséges munkákat, valamint a teljes körű visszabocsátáshoz szükséges helyreállítási munkákat. Ebbe beleértendő minden jogszabály által megkövetelt vizsgálat, elemzés, mérés, tanulmány, próbaüzemi költségek stb."
A dokumentáció 22/35. oldal 3.9. pontja szerint "Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek."
Az ajánlati dokumentáció 22/35. oldalán szereplő "Az előírtaknál kedvezőbb teljesítési határidő" 4.1. pontja kimondja, hogy "Az ajánlatkérő előnyben részesíti azon ajánlatot, amelyik biztosítja a korábbi befejezési határidőt."
Az ajánlati dokumentáció 24/35. oldal 6.3. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatkérő által vállalt szavatosságot a beruházás részeinek megfelelően tételesen megbontva kell megadni (csatornahálózat, műtárgyak és azok szerkezetei, gépészet, burkolatok és azok kopórétegei, födémek, fedélszerkezetek, héjalások stb.) a túlvállalással együtt.
Kérelmező 2003. november 27-én kérdéseket intézett ajánlatkérőhöz, melyeknek megválaszolását 2003. december 2-ára kérte, ellenkező esetben jogorvoslati eljárás megindítását helyezte kilátásba. A válaszokat a megadott határidőre ajánlatkérő nem adta meg.
Kérelmező 2003. december 2-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, melyben sérelmezte az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció több pontját, s kérte ajánlatkérőt a törvény szabályainak megfelelő eljárásra felhívni, kérte továbbá jogsértés megállapítását, valamint költségeinek megtérítését. Ideiglenes intézkedésként kérte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Előadta, hogy a módosított ajánlati felhívást, illetve a módosított ajánlati dokumentációt 2003. november 18-án, illetve 19-én kapta kézhez. A dokumentációban több olyan elő írást és feltételt talált, melyek ellentétesek a Kbt. elő írásaival, ezért ezek pontosítása, illetve tisztázása érdekében kérdéseket intézett ajánlatkérőhöz. Előadta továbbá, hogy a 15 napos jogorvoslati határidőre tekintettel volt kénytelen rövid határidőben kérni a választ, mert amennyiben ajánlatkérő a feltett kérdésekre december 23-án ad választ, nem maradt volna ideje a jogorvoslati kérelem benyújtására.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő ajánlati felhívásának több pontjával megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésében foglalt, az esélyegyenlőség alapelvét, valamint a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontját.
Sérelmezte az ajánlati dokumentáció 15/35-17/35. oldalainak elő írásait az ajánlathoz csatolandó minőségtervre vonatkozóan. Előadta, hogy a hivatkozott és kiadott ISO 10005 szabvány elő írásainak megfelelően is be lehet mutatni a cég minőségbiztosítási rendszerét, de álláspontja szerint jogsértő erre érvénytelenségi feltételt szabni tekintettel arra, hogy ezeknek az anyagoknak az objektív vizsgálata nem biztosítható, a csatolt szabvány alapján nem állapítható meg, hogy a minőségtervet pontosan hogyan kell elkészíteni, azaz hogyan kell érvényes ajánlatot tenni.
Előadta, hogy az ajánlati dokumentáció 18/35. oldalának 1.2.3. pontja a késedelmi kötbér vállalására vonatkozóan sérti az esélyegyenlőséget, mert ajánlatkérő nem adta meg pontosan az értékelés módját. Nem állapítható meg az, hogyan fogja értékelni a változóan megadott kötbért, nincs megadva az időtartam, amihez viszonyítva ajánlatkérő kiszámítja az egy napra eső értéket.
Sérelmezte továbbá az ajánlati dokumentáció 20.35. oldalának 2.3.1. pontjában található, álláspontja szerint esélyegyenlőséget sértő elő írást arra való hivatkozással, hogy a megfogalmazásból nem állapítható meg az, hogy hány munkaórát tekint egy napnak az ajánlatkérő.
Kérelmező sérelmezte a dokumentáció 21/35. oldalának 3.8. pontját tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem adta meg a működő teleprész üzemeltetési költségeit annak ellenére, hogy a 6 hónapos próbaüzem költségeit az árnak tartalmaznia kell. Előadta, hogy ajánlatkérő nem szolgáltatott elegendő adatot az egységes ajánlatadáshoz.
Előadta továbbá, hogy az ajánlati dokumentáció 22/35. oldalán a 3.9. pont szerint csak helyszíni szemle alapján tudnak az ajánlattevők megfelelő ajánlatot adni tekintettel arra, hogy a működő üzemrész költségeit az ajánlatnak tartalmaznia kell. Álláspontja szerint ajánlatkérő azzal, hogy a helyszíni szemlére nem biztosított lehetőséget, jogsértést követett el.
Kérelmező sérelmezte továbbá, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati részszempontok közül az "Előírtnál kedvezőbb teljesítési határidő" és "az építéssel okozott akadályoztatás mértéke" mint értékelési alszempont meghatározása a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontjába ütközik, mivel átfedést tartalmaz, és egy adott dolog kétszeres értékelésének lehetőségét jelenti.
Az ajánlati dokumentáció 24/35. oldalának 6.3. pontja vonatkozásában kérelmező előadta, hogy az egységes ajánlatadás és egységes értékelhetőség érdekében ajánlatkérőnek meg kellett volna határoznia, hogy milyen tételekre bontva kell megadni a vállalt szavatossági időt. Álláspontja szerint a zárójeles felsorolásból jelentős tételek (pl. nyílászárók, falazat) kimaradtak és kis jelentőségűek (héjalások) szerepelnek, ezért nem egyértelmű, hogy az ajánlatkérő milyen mélységig kéri a szavatosság megadását, és ez érvénytelenség megállapítását eredményezheti, amivel sérül az esélyegyenlőség biztosításának követelménye.
Az ajánlatkérő kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmező költségekben történő marasztalását. Előadta, hogy a Kbt. értelmében az ajánlattevők az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 10. napig tehetnek fel kérdéseket, melyre ajánlatkérőnek legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 6. napig kell megadnia a választ. A kérelmező által felvetett kérdések mindegyike rendezhető lett volna írásbeli kérdés feltevésével. Jelen ügyben az ajánlattételi határidő 2003. december 29. volt, tehát ajánlattevők december 19-ig tehettek fel kérdéseket, melyre ajánlatkérőnek december 23-ig kellett válaszolnia. Kérelmező a kérdéseit november 27. napján juttatta el ajánlatkérőhöz, s a válaszadásra 3 munkanapot adott. Ezen idő alatt ajánlatkérő megítélése szerint objektíve lehetetlen a választ megadni. Előadta továbbá, hogy a válaszadással - tekintettel az ünnepnapokra is - nem kívánta megvárni a jogszabály szerinti utolsó napokat, azonban a kérelmező által megjelölt idő kevés volt számára.
Az ajánlati dokumentációban előírt ISO 10005:1995 szabvánnyal kapcsolatban előadta, hogy annak elő írásával nem sérül az esélyegyenlőség, mivel valamennyi ajánlattevő a saját minőségbiztosítási rendszerének megfelelően, arra építve tudja elkészíteni a minőségtervet a konkrét beruházásra. Ez nem jelent többlet-elő írást az elfogadott ISO-rendszerekhez képest, mert a szabvány segítségével lehet egységesen elkészíteni a minőségtervet, tehát az segítséget jelent az ajánlattevők számára, mivel egyértelművé teszi azt, hogyan kell elkészíteni az ajánlatot.
A dokumentáció 1.2.3. pontjával kapcsolatosan előadta, hogy a dokumentáció 4. oldalának 5.2. pontjában rögzítette, hogy minimálisan 30 napig tartó késedelmi kötbérre való megajánlást kér, s a harminc napot meghaladó késedelem esetére fenntartja magának az elállás jogát, ezért álláspontja szerint a rendelkezés egyértelműen azt jelenti, hogy 30 napot meghaladó kötbérvállalást nem értékel, azaz a kötbér átlagát 30 nap figyelembevételével számolja ki.
Ajánlatkérő előadta, hogy álláspontja szerint egyértelmű, hogy egy munkanap 8 munkaóra. Éppen azért írta elő ajánlattevők számára a munkavégzés munkaórákban történő megadását, hogy a munkaórákat munkanapokra átváltva az értékelés egységes legyen.
A működő teleprész üzemeltetési költségeivel kapcsolatosan ajánlatkérő előadta, hogy az egész telep átépítésre kerül, nem lehet külön kezelni a most megépítendő részt, ezért a jelenleg működő teleprész üzemeltetési költségei az ajánlati ár szempontjából nem bírnak relevanciával. Előadta, hogy a dokumentációból megállapítható az, hogy a próbaüzem üzemeltetési költségei a teljes új létesítmény üzemeltetési költségeit jelentik.
A helyszíni szemlével kapcsolatos kérelmi elem vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy a Kbt. nem teszi ajánlatkérő számára kötelezővé a helyszín megtekintésének biztosítását, tehát az általa elkészített dokumentáció nem jogsértő azért, mert nem szerepel benne helyszíni megtekintés lehetősége.
Az értékelési részszempontok körében az ugyanazon tartalmi elem kétszeres értékelésére vonatkozó kérelmi elem vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy az előírtnál korábbi teljesítési határidő keretében azt kívánja értékelni, hogy ajánlattevők a 2005. november 4-i végső befejezési határidőhöz képest milyen befejezési határidőt vállalnak. Ez a határidő a munkaterület átadásától kezdődik, mely a dokumentáció 22. oldalának 4.2. pont ja alapján fix dátum, a szerződés hatályosulásától számított 10. nap. Ezen határidőbe a két dátum között eltelt valamennyi nap beletartozik. Az építéssel okozott akadályoztatás mértékébe viszont csak az effektív munkavégzéssel érintett napok tartoznak bele, amelyek alatt építési kivitelezési tevékenység folyik. Ez a két időtartam különbözik egymástól.
A szavatossági idővel kapcsolatos vállalásokra vonatkozó kérelmi elem tekintetében ajánlatkérő előadta, hogy a jogszabályi minimumon felüli többletvállalás százaléka alapján kíván értékelni. Egyszázalékos érték megadását kéri valamennyi tételre.
A Döntőbizottság 2003. december 4-én a közbeszerzési eljárást ideiglenes intézkedéssel felfüggesztette.
Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbiak szerint alapos.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése kimondja, hogy a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A késedelmi kötbér megajánlására vonatkozóan a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentáció az 1.2. pontban a következő követelményeket állítja: "az ajánlattevők a napi késedelmi kötbér tekintetében tehetnek megajánlásokat", "legyen egyértelműen számmal meghatározva a napra vonatkozó kötbér", "az ajánlattevő köteles meghatározni azt, hogy a lehívhatóságnak mennyi a maximális mértéke (mely természetesen lehet korlát nélküli is)", "az ajánlattevők adják meg a lehívhatóság maximális mértékét forintálisan és napokban is", "az ajánlatkérő a napi kötbér mértékét értékeli, azaz az ajánlattevők által megajánlott napi késedelmi kötbér egy (1) napra vetített számtani átlagát."
A 4.2. pontban "Késedelmes teljesítés esetére pedig minimálisan harminc napig tartó késedelmi kötbérre megajánlást kér." Ugyanezen pontban 30 napot meghaladó késedelem esetére fenntartja a szerződéstől való elállás jogát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívásban közölt részszempont és az ajánlati dokumentációnak a késedelmi kötbér megajánlására vonatkozó rendelkezései ellentmondásokat tartalmaznak a vonatkozásban, hogy a felhívás szövege nem átlagos napi kötbér értékelését jelzi, míg a dokumentáció már igen. A dokumentáció rendelkezései önmagukban is ellentmondásosak, nem derül ki belőlük, hogy a megadott napi összegből milyen időtartam figyelembevételével számít átlagot ajánlatkérő tekintettel arra, hogy lehetővé tette az időtartam korlát nélküli megadását.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt az érvelését, hogy az elállási jog fenntartása egyben azt is jelenti, hogy ajánlatkérő nem fogja értékelni a 30 napot meghaladó felajánlásokat, mert ezt csak lehetőségként tartalmazza a dokumentáció 4.2. pontja, ezért álláspontja szerint a dokumentáció ezen része jogsértő, ennek alapján az ajánlattevők nem tudnak egyenlő eséllyel ajánlatot tenni.
Az építéssel okozott akadályoztatás mértéke értékelési részszempont vonatkozásában a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció 2.3.1. pontja között ellentmondás van tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás szerint a részszempont értékelése a megadott órák szerint történik, a dokumentáció szerint pedig "az értékelés alapját az fogja képezni, hogy hány napig folyik effektív módon építési kivitelezési tevékenység". Az ajánlati dokumentáció ezen része is jogsértő tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció nem mondhat ellent egymásnak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentáció 3.8. pontja is jogsértő rendelkezéseket tartalmaz. Ezen pont alapján ajánlattevő köteles teljes körű ajánlatot tenni abban az értelemben, hogy az ajánlatnak magában kell foglalnia minden kifizetési igényt, így a próbaüzem költségeit is. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem bocsátotta ajánlattevők rendelkezésére azon adatoknak a teljes körét, melyekből a próbaüzem költségeit ajánlattevő kalkulálni tudja. Nem állnak rendelkezésre a meglévő szennyvízcsatorna-hálózat azon mennyiségi és minőségi adatai, amelyből ajánlattevők a jelenlegi szennyvízcsatorna hálózat kapacitását és minőségi jellemzőit meghatározhatná, amely alapján kalkulálni tudná a működési költségeket, amely az ár részét kell képezzék. A konzultáció megtartása célravezető lehet a jelen esetben, mert a megfelelő állapot és a működési jellemzők ismerete biztosítható ezen a módon.
Kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy a jólteljesítés biztosítékai egyik alszempontjaként megjelölt "a szavatossági idő előírtakon túli megajánlása (%)" esetében a dokumentáció 6.3. pontja ellentmond az ajánlati felhívásnak. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívásban ajánlatkérő ezen részszempont vonatkozásában egyetlen százalékos érték megadását kívánta értékelni, az ajánlati dokumentációban 6.3. pontjának utolsó mondata azonban azt mondja, hogy az ajánlattevő által vállalt szavatosságot a beruházás részeinek megfelelően tételesen megbontva kell megadni. Ezt követően zárójelben több tételt felsorol, s a felsorolás végén stb. szerepel. A Döntőbizottság megállapította, hogy nem lehetséges a beruházás különböző részei vonatkozásában azt a két követelményt együttesen teljesíteni, hogy egyrészt a beruházás részeinek megfelelően tételesen megbontva megadni az egymástól eltérő szavatossági idejű tételek vonatkozásában a túlvállalás százalékát, másrészt pedig egyetlen százalékos értéket megadni. Ezen túlmenően nem értelmezhető a zárójelben lévő felsorolás végén az "stb." sem, mert az értékelés alapját képező ajánlati elem tartalmát az ajánlatkérőnek kell meghatároznia.
A fentiek alapján a Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt a védekezését, mely szerint valamennyi vitatott kérdést egyértelműen szabályozott a dokumentáció, illetve azt sem, hogy az ajánlattevők kérdéseire válaszolva az elő írások értelmezhetők volnának. Az ajánlati dokumentációt úgy kell elkészíteni, hogy az az ajánlati felhívással együttesen kielégítően tartalmazza az ajánlatkérő igényét és szerződési feltételeit. Jelen esetben a dokumentáció nincs összhangban a felhívás egyes rendelkezéseivel sem. A jogsértést a Döntőbizottság minden fent kifejtett pontban a dokumentáció elő írásaira vonatkozóan állapította meg, tehát annak megsemmisítése szükséges az eljárás jogszerűségének helyreállítása érdekében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alaposak a kérelmezőnek a további kérelmi elemei.
Ajánlatkérőnek a beruházás ISO 10005-1995 szabvány szerinti minőségtervének elkészítésére vonatkozó elő írásait a dokumentáció 1.10. pontja alatti elő írások is tartalmazzák. A 1.10.14. pont kimondja, hogy a minőségterv kövesse az ajánlattevő ISO 9000 szabvány szerkezetét, az 1.10.4. pont kimondja, hogy a minőségtervnek az ajánlattevő minőségrendszerének elemeire kell épülnie, az 1.10.7. pont szerint a szabvány minimális tartalmi követelményeit kell kidolgozni. Fenti rendelkezések figyelembevételével a Döntőbizottság megállapította, hogy ezen elő írások nem sértik az esélyegyenlőség követelményét, a dokumentáció és a csatolt a szabvány szövege alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehetnek ebben a körben.
Kérelmező kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (4) bekezdés d) pontját is. Álláspontja szerint a kedvezőbb teljesítési határidő és az akadályoztatás mértéke bírálati részszempontok átfedést tartalmaznak. E körben a Döntőbizottság nem állapította meg a jogsértést a következők miatt:
Ajánlatkérő az építéssel kapcsolatos vállalások bírálati részszempont alszempontjaként meghatározta "az építéssel okozott akadályoztatás mértéke (óra)" szempontot, s külön részszempontként az "előírtnál kedvezőbb teljesítési határidő" részszempontot. A Döntőbizottság álláspontja szerint a két szempont vonatkozásában nem állapítható meg olyan összefüggés, mely ugyanazon tartalmi elem többszöri értékelését eredményezné. Az építéssel okozott tényleges akadályoztatás mértéke nagymértékben függ a munkaszervezéstől, attól hogy hány fővel, milyen eszközökkel dolgozik az ajánlattevő, tehát akár rövidebb teljesítési határidő esetében is lehet több a munkavégzéssel érintett napok száma, és hosszabb határidő mellett is lehet kevesebb. A két szempont bírálata tehát nem ugyanazon tartalmi elem értékelését jelenti.
Kérelmező kérte annak kimondását is, hogy jogsértő ajánlatkérőnek az az eljárása, mely szerint nem biztosította a helyszíni bejárás lehetőségét az ajánlattevők részére.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérőnek azt a hivatkozását, mely szerint a Kbt. nem írja elő kötelező jelleggel a helyszíni bejárás biztosításának kötelezettségét, tehát az, hogy erre vonatkozóan az ajánlati dokumentáció nem tartalmazott rendelkezést, nem alapozza meg jogsértés megállapítását. Kérelmező a helyszíni bejárás biztosítására vonatkozó kérését 2003. november 27-én küldte meg ajánlatkérő számára, így a megadott, csupán három munkanapot magában foglaló idő erre nem volt elegendő.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Kérelmező indítványozta a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott alapelv megsértésének megállapítását.
Az eljárási alapelvek szerepe kettős. Egyrészt azok áthatják a közbeszerzési eljárás egész menetét, és az egyes részletszabályokban tételesen is megfogalmazódnak, illetve a konkrét normákat elvi háttérrel övezik.
A Döntőbizottság jogsértésként a Kbt. 33. § (1) bekezdését állapította meg, mely jogszabályi rendelkezés önmagában tartalmazza az alapelvi rendelkezés betartásának követelményét, így a tételes jogszabályi rendelkezés megsértésének megállapítása mellett szükségtelen a 24. §-ban foglalt alapelvi rendelkezés megsértésének kimondása.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését, és ezért a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg az ajánlatkérő jogsértő ajánlati dokumentációját.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára és reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő bizottsági formában hozta meg döntéseit, erre tekintettel személyi felelősségre nem vonható le következtetés.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Kbt. 89. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2004. január 10.
Dr. Telek Katalin s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos