KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0821/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.593/12/2003.
Tárgy: az Energoszolg Kft. I. r. és a Rufusz Kft. II. r. kérelmezők jogorvoslati kérelme az Educatio Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Energoszolg Kft. (1116 Budapest, Temesvár u. 20. a továbbiakban: I. r . kérelmező) és a Rufusz Kft. (1117 Budapest, Bogdánffy u. 3. a továbbiakban: II. r. kérelmező) kérelmezők által az Educatio Kht. (1082 Budapest, Üllői út 82/E. a továbbiakban: ajánlatkérő) "felsőoktatási tanügyigazgatási, vezetői információs, kutatás-nyilvántartási létesítménygazdálkodási rendszerek és ezek kapcsolataira vonatkozó, illetve a felsorolt rendszerek bevezetés-módszertani központi követelményspecifikációjának írott és elektronikus formában történő elkészítése a műszaki leírás alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított jogorvoslati eljárásban az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja, míg a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 48. § (1) bekezdését, a 44. § (5) bekezdését, a Kbt. 61. § (1) bekezdés e) pontját és ezért megsemmisíti ajánlatkérő 2003. október 30-i tájékoztató levelét az eljárás folytatásáról és az azt követő döntéseit. Ezt meghaladóan a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbe szerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy fizessen meg az II. r. kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszáz-ötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat, ezt meghaladóan a felek viselik az eljárás során felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 3-i számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A részajánlattétel lehetőségét kizárta, míg a többváltozatú ajánlattételt megengedte.
A teljesítés határidejét, illetve a szerződés időtartamát 2003. december 15-ében állapította meg.
Ajánlatkérő felhívása 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket.
A műszaki alkalmasság igazolására a negyedik francia bekezdésben kérte az előző 3 évben oktatási intézményekben, illetve egyéb ügyfeleknél megvalósított, bevezetett integrált számítástechnikai rendszerek ismertetését, amely magában foglalta a szoftver integrálását, az alkalmazási rendszer megvalósítását, testre szabást, ügyvitelszervezést, kiképzést, oktatást - és amennyiben erre sor kerül - a hardver integrálását, üzemeltetéstámogatást. A referenciajegyzékben legalább a következő adatoknak kell szerepelniük: a megvalósított rendszer méretére vonatkozó információ [hardverrendszer (szerverek, munkaállomások) összeállítás bemutatása, szoftvereszközök felsorolása, a felhasználók össz- és ezen belül a konkurens felhasználók száma] és a teljesítés ideje. Ajánlatkérő előírta, hogy a referenciajegyzékhez referenciaigazoló levelet is kell csatolni.
Az ötödik francia bekezdésben ajánlatkérő kérte a felelős projekt- és műszaki vezetők, a vezető rendszerfejlesztők megnevezésével, képzettségük és gyakorlatuk szakmai önéletrajz segítségével történő bemutatását. Közölte, hogy legalább tíz szakember bemutatását kéri, akik felsőfokú gazdasági vagy informatikai végzettséggel rendelkeznek.
A hatodik francia bekezdésében ajánlatkérő kikötötte, hogy a feladat megvalósításában részt vevő szakemberek közül 7 főnek rendszerfejlesztőnek/tanácsadónak kell lennie, és ezeknek rendelkezniük kell felsőfokú szakirányú végzettséggel és ügyviteli rendszer fejlesztésében/szervezésében szerzett tapasztalattal.
Ajánlatkérő felhívása 11. b) pontjában határozta meg az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait, köztük az alábbiakat:
- az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó nem rendelkezik legalább kettő ellenőrizhető referencialevéllel,
- az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó rendszerfejlesztői/tanácsadói nem rendelkeznek felsőfokú szakirányú végzettséggel és ügyviteli rendszer fejlesztésében/szervezésében szerzett tapasztalattal,
- az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó felelős projektvezetője/műszaki vezetője nem rendelkezik felsőfokú szakirányú (gazdasági vagy informatikai) végzettséggel, valamint vezetési tapasztalattal.
Ajánlatkérő közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és felhívása 13. b) pontjában meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét. Ajánlatkérő közölte, hogy a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 43. § (4) bekezdésében foglaltak szerint biztosítja.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ez tartalmazta a műszaki leírást és a vállalkozási szerződés tervezetét.
Ajánlatkérő felhívása ellen a Rufusz Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be, mely D.49612003. szám alatt volt folyamatban. Ennek során a Döntőbizottság 2003. október 7-én a D.496/9/2003. számú határozatában ideiglenes intézkedést hozott, a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság a D.496/12/2003. számú határozatában részben helyt adott a Rufusz Kft. jogorvoslati kérelmének, jogsértést állapított meg, a felhívás egy részét megsemmisítette és jogkövetkezményeket alkalmazott. A Döntőbizottság határozatát 2003. október 28-án adta ki.
Az ajánlatkérő 2003. október 30-án tájékoztatta a dokumentációt megvásárlókat - köztük a II. r. kérelmezőt -, hogy a Döntőbizottság D.496/12/2003. számú határozata alapján a közbeszerzési eljárás folytatódik, a Kbt. 82. § (3) bekezdésére tekintettel a folyamatban levő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja.
Közölte az új ajánlattételi határidőt, az eredményhirdetés időpontját, a szerződéskötés időpontját és a teljesítési határidőt. Az ajánlattételi határidőt 2003. november 5-e 12.00 órában állapította meg.
Ajánlatkérő szintén 2003. október 30-án tájékoztatta a potenciális ajánlattevőket a már korábban feltett kérdésekre adott válaszairól.
Az egyik kérdés a referenciajegyzékhez csatolandó referenciaigazoló levélre vonatkozott. Ajánlatkérő közölte, hogy a referencialevelet az adott intézmény vagy egyéb ügyfél cégszerű aláírásával és keltezéssel szükséges ellátni, a referencialevél tartalmára pedig a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadók.
Az ajánlattételi határidőre az IFUA Horváth & Partners Kft., a Hewlett Packard Magyarország Kft. és a II. r. kérelmező nyújtotta be az ajánlatát.
Az I. r. kérelmező a dokumentációt nem vásárolta meg és ajánlatot sem nyújtott be.
Ajánlatkérő minden ajánlattevő számára hiánypótlási lehetőséget biztosított. A hiánypótlás határidejét 2003. november 11-én 12.00 órában állapította meg, egyben az eredményhirdetés időpontját 2003. november 12-e 14.00 órára halasztotta el. A hiánypótlási felhívást csak az érintett ajánlattevők részére küldte meg.
A II. r. kérelmező részére ajánlatkérő 2003. november 10-én küldte meg faxon a hiánypótlási felhívást, melyben kérte eredeti banknyilatkozat és további banknyilatkozat csatolását. Közölte, hogy a Veszprémi Egyetem által kiállított referencialevélben ajánlatkérőként nem az Educatio Kht. szerepel, és erre tekintettel kérte helyes tartalmú referencialevél benyújtását. Kérte továbbá cégszerű nyilatkozatban rögzíteni, hogy a II. r. kérelmező ajánlatában felsorolt szakemberek közül hányan felelnek meg az ajánlati felhívás 11. a) pont azon műszaki alkalmassági kritériumának, hogy: "az ajánlattevő - a feladat megvalósításában részt vevő - szakemberei közül 7 főnek rendszerfejlesztőnek/tanácsadónak kell lennie, és ezeknek rendelkezniük kell felsőfokú szakirányú végzettséggel és ügyviteli rendszer fejlesztésében/szervezésében szerzett tapasztalattal."
Ajánlatkérő a II. r. kérelmező részére a Kbt. 57. § (1) bekezdésére hivatkozással összeférhetetlenséggel kapcsolatos tisztázandó kérdést tett fel. Ebben ismertette, hogy a folyamatban levő közbeszerzési eljárásban fontos szempont a versenyegyenlőség biztosítása, konkrétan az, hogy a követelményspecifikáció elkészítésében ne működjenek közre olyan szakemberek, akik érdekeltek lehetnek valamely piaci szereplő megoldásának preferálásában. Ezt már jelen eljárásában figyelembe kell venni az esetlegesen keletkező összeférhetetlenség miatt, tekintettel a későbbi eljárásokra. Kérte, hogy az érintett gyártók tekintetében (akiket konkrétan megjelölt) a két termék előállítója és jogtulajdonosa tegyen olyan egyértelmű nyilatkozatot, melyben tudomásul veszi, hogy az ajánlatban érintett szakemberek jelenléte miatt lemond arról, hogy a későbbi közbeszerzési eljárásokban akár fő-, akár alvállalkozó legyen. A benyújtott ajánlat az összeférhetetlenség tekintetében csak ily módon fogadható el érvényesnek.
Ajánlatkérő a tisztázó kérdés feltevéséről minden ajánlattevőt tájékoztatott.
A II. r. kérelmező a hiánypótlási határidőre becsatolta a kért banknyilatkozatokat, továbbá cégszerű nyilatkozatot tett, melyben megismételte az ajánlati felhívás 11. a) pontjának az ajánlatkérő által hivatkozott alkalmassági követelményét, majd - konkrét személyek megnevezése nélkül - közölte, hogy több mint hét szakembere megfelel ajánlatkérő elő írásának.
A II. r. kérelmező közölte továbbá az ajánlatkérővel, hogy tévesen hivatkozott a Kbt. 57. § (1) bekezdésére, mert e szakasz alapján nem jogosult új nyilatkozatokat kérni, ezért ténylegesen hiánypótlásra vonatkozik a részére küldött minden felhívás. A II. r. kérelmező kifejtette levelében, hogy álláspontja szerint jogsértő ajánlatkérő hiánypótlási felhívása. Egyrészt nem küldött a többi ajánlattevő számára a hiánypótlásokról tájékoztatást. A levelében eltérően határozta meg a pályázat célját, továbbá nem kérhet - mert nem írta elő a felhívásában - nyilatkozatokat az összeférhetetlenséggel kapcsolatban, egyébként is ajánlati nyilatkozatában kötelezettséget vállalt arra, hogy nem vesz részt olyan rendszer vagy szolgáltatás értékesítésében, amely termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó specifikációt ő maga készítette. A Veszprémi Egyetem referencialevele vonatkozásában közölte, hogy a megadott rövid hiánypótlási határidő alatt annak teljesíthetősége kétséges, és ajánlatkérő sem írta elő a nevének feltüntetését a referencialeveleken, továbbá a referencialevél pontosan tartalmazza az eljárás címét, valamint más hasonló tárgyú referencialevél is csatolásra került.
Ajánlatkérő 2003. november 12-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését; eljárását eredményesnek minősítette. A nyertes ajánlattevő az IFUA Horvát & Partners Kft. lett, az őt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek a Hewlett Packard Magyarország Kft.-t hirdették ki.
Ajánlatkérő a II. r. kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozással érvénytelenné nyilvánította, döntését az alábbiakkal indokolta:
1. Ajánlatát hiányosnak találta abban a tekintetben, hogy az előírt 2 db referencia helyett csak egy megfelelő tartalmú referenciát tartalmazott. Az ajánlati felhívás 11. b) pontja szerint pedig az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ha nem rendelkezik legalább két ellenőrizhető referencialevéllel.
2. Ajánlata nem felelt meg abban a tekintetben, miszerint elmulasztotta megjelölni, hogy a benyújtott önéletrajzokban jelölt szakemberek közül melyik az a felhívásban minimálisan elvárt hét fő szakembere, akiket a projekt lebonyolításában - mint felsőfokú szakirányú végzettséggel, ügyviteli rendszer fejlesztésében, szervezésében tapasztalattal rendelkező rendszerfejlesztő/tanácsadó szakembereket - alkalmazni kíván.
Az I. r. kérelmező 2003. november 14-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyet a Döntőbizottság D.593/2003. szám alatt indított meg.
A II. r. kérelmező szintén e napon nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyet a Döntőbizottság D.594/2003. szám alatt indított meg. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásokat D.593/2003. szám alatt egyesítette.
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 48. § (1) bekezdését akkor, amikor nem tett közzé hirdetményt felhívása módosításáról, új ajánlattételi határidő megállapításáról, erre tekintettel kérte ajánlatkérő döntéseinek a megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Előadta, hogy a Döntőbizottság D.496/12/2003. számú határozata alapján, mivel módosításra került ajánlatkérő felhívása, kötelező lett volna a felhívás módosítása hirdetményben és új ajánlattételi határidő megállapítása ebben. Ez arra tekintettel is indokolt lett volna, mert ez tette volna lehetővé azok részvételét ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában, akik az eredeti jogszabálysértő kiírás alapján nem tudtak vagy nem kívántak elindulni. Közölte, hogy a Döntőbizottság hivatkozott határozatáról 2003. október 31-én szerzett tudomást.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében szintén kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem állapított meg új ajánlattételi határidőt, az I. r. kérelmezővel azonos indokokra hivatkozással.
A II. r. kérelmező a további jogorvoslati kérelmi elemeit a tárgyaláson az alábbiak szerint módosította, illetve pontosította:
A II. r. kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő felhívásában csak a referenciajegyzék vonatkozásában határozta meg a tartalmi követelményeit és a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tartalmi követelmények is a referenciajegyzékre vonatkoznak.
Ajánlatkérő nem állapította meg a referencialevél kötelező tartalmi elemeit a felhívásában és ennek utólagos megállapítására sem jogosult a kérdésekre adott válaszában.
A fentiek tükrében a II. r. kérelmező álláspontja szerint az az ajánlat felel meg az érvényességi követelményeknek, melyben a referenciajegyzék megfelel a felhívásban és a Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, ugyanakkor referencia levélként - tartalmi megkötöttség nélkül - bármilyen, a referenciát igazoló okiratot el kell fogadni.
A II. r. kérelmező álláspontja szerint a benyújtott ajánlata a fentieknek megfelel. Ajánlata 11-13. oldala tartalmazza 2.5.4.1 pont alatt a referenciaadatokat, mely a referenciajegyzéke, e jegyzék pedig minden tartalmi követelménynek megfelel.
A Veszprémi Egyetem Neptun 2000 ETR bevezetése kapcsán nemcsak hardverkörnyezet kialakítása történt meg, ilyen szempontból tévesen közölték címként a szerverpark átszervezést, mivel a Neptun-rendszer maga a szoftver. Az általa megjelölt tevékenységek közül az elsőnél ugyan úgy fogalmaztak, hogy a működési környezet meghatározása, de ez a tevékenység a szoftver telepítésnek, integrálásnak minősült.
A harmadik tevékenység, a rendszerintegrációs terv készítése magában foglalja a szoftver- és a hardverrendszer közös integrálását. Ugyan tervként fogalmazta meg ezt a tevékenységet, de a további pontokban feltüntette az üzembe helyezést, a telepítést, a próbaüzemet, mely meg is történt. Az a tevékenység is kifejezetten szoftver jellegű, melyet adatbázis migrációnak tüntetett fel, ugyanis ennek során az adatbázis szoftverben tárolt adatokat egy másik adatbázisra visznek át és akkor átálltak az UNIX-ról a PC-re. Erre tekintettel álláspontja szerint jogsértően nyilvánította érvénytelenné ajánlatkérő az ajánlatát.
A II. r. kérelmező álláspontja szerint jogsértő ajánlatkérőnek az összeférhetetlenséggel kapcsolatban küldött nyilatkozatkérő levele, mert ebben megváltoztatta közbeszerzési eljárásának a célját, nem felvilágosítást kért, hanem állított, a nyilatkozatokat nem is tőle, hanem a két érintett cégtől kérte.
A II. r. kérelmező a hiánypótlás vonatkozásában jogsértőnek tartotta, hogy ajánlatkérő nem küldte meg minden ajánlattevőnek a hiánypótlási felhívásokat, továbbá a második referencialevél vonatkozásában nem hívta fel hiánypótlásra.
A II. r. kérelmező álláspontja szerint az ajánlatában megjelölt szakemberek megfelelnek a támasztott követelményeknek és külön cégszerű nyilatkozatot tett - teljesen az ajánlatkérő elő írásának megfelelő szövegezéssel - arra, hogy több mint hét szakembere eleget tesz ajánlatkérő elő írásainak.
A II. r. kérelmező írásbeli észrevételében az ajánlatában feltüntetett személyek vonatkozásában ismertette tételesen, hogy megítélése szerint miért felelnek meg a támasztott követelményeknek, az ügyviteli rendszer fejlesztésében szerzett tapasztalatnak.
A Döntőbizottság a 2003. november 14. napján kelt D.593/3/2003. számú határozatában ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő írásbeli nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelmek elutasítását. Bejelentette, hogy ajánlatkérő 2003. november 1 9-én újabb eredményhirdetést tartott és közbeszerzési eljárását a Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontja és 55. § (4) bekezdése alapján eredménytelenné nyilvánította, mivel ajánlatkérő számára a fedezetéül szolgáló forrás felhasználására csak 2003. december 31-ig van lehetőség és a beszerzés tárgyának meg valósítása az addig rendelkezésre álló rövid idő miatt már nem lehetséges.
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét ügyfélképesség hiánya miatt kérte elutasítani. Előadta, hogy tudomása szerint az I. r. kérelmező cégkivonatában rögzített tevékenységi körei alapján nem jogosult a beszerzés tárgyában tevékenységet végezni, illetve ténylegesen nem is végzett ilyen tevékenységet.
A II. r. kérelmező vonatkozásában alaptalanság miatt kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az új ajánlattételi határidő megállapítása során figyelembe vette a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésével érintett időszakot, így jogsértést nem követett el, nem kellett volna hirdetményt közzétenni.
A hiánypótlási eljárását jogszerűen folytatta le, a II. r. kérelmező másik referenciájával kapcsolatban azért nem hívta fel hiánypótlásra őt, mert az már érdemi hiánypótlásnak minősülne. A Veszprémi Egyetem vonatkozásában becsatolt referencialevélnél kifogásolta ugyan az ajánlatkérő személyének téves feltüntetését a hiánypótló felhívásban, de ennek nem pótlása miatt nem alkalmazott jogkövetkezményt.
Ajánlatkérő előadta, hogy az indokolta az összeférhetetlenséggel kapcsolatos felvilágosításkérést, tehát meg kívánta előzni a későbbi közbeszerzési eljárásokban már nem kezelhető összeférhetetlenséget. A Kbt. szabályai alapján ajánlatkérő is felelős az összeférhetetlenségért, ezért hívta fel előzetesen a II. r. kérelmezőt. Az érvénytelenségi fogalmazása valóban nem volt szerencsés, azonban mivel ténylegesen nem alkalmazott jogkövetkezményt a II. r. kérelmezővel szemben, így alaptalan a kérelme. E felvilágosításkérésben beszerzése tárgyát, célját nem változtatta meg.
Ajánlatkérő álláspontja szerint megalapozottan döntött a II. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről. A II. r. kérelmező által megadott két referencia közül tartalmilag az ajánlatkérő számára csak az egyik felelt meg, a KNORRBREMSE Fékrendszerek Kft.-nél munkára vonatkozó. Nem tudta elfogadni a Veszprémi Egyetem referenciáját, mivel a II. r. kérelmező úgy határozta meg maga az ajánlatában a munkát, hogy szerverpark átszervezése. Ez pedig nem felel meg a felhívásban támasztott tartalmi elvárásoknak, mivel hardvertevékenységre vonatkozik. Az ismertetett konkrét tevékenységlista megfogalmazásából sem lehetett arra következtetést levonni, hogy nem hardverekre vonatkozik a II. r. kérelmező ezen referenciamunkája. Így, mivel a megkövetelt kettő helyett csak egy referencia felelt meg, ez indokolta a II. r. kérelmező ajánlatának el nem fogadását.
Ajánlatkérő előadta, hogy a bemutatott szakemberek vonatkozásában a miatt került sor alkalmatlanság megállapítására, hogy magából az ajánlatból nem volt megállapítható, hogy kik rendelkeznek ügyvitel-szervezési gyakorlattal.
Ajánlatkérő ugyan felhívta nyilatkozattételre a II. r. kérelmezőt, de nem konkrét, személyekre lebontott választ kapott.
A Döntőbizottság felhívására ajánlatkérő ismertette, hogy a II. r. kérelmező ajánlatában bemutatott szakmai önéletrajzok esetében nem lehetett következtetést levonni egyes szakembereknél az ügyviteli rendszer fejlesztésében/szervezésében szerzett tapasztalatra, illetve arra, hogy rendszerfejlesztők/tanácsadók-e. Összességében ajánlatkérő nem talált hét, minden követelménynek megfelelő szakembert a megadott önéletrajzok alapján.
A II. r. kérelmező nyilatkozata szerint nem vehető figyelembe ajánlatkérő utólagosan, a tárgyalás befejezését követően tett nyilatkozata a szakemberekre. Ajánlatkérő nyilatkozata érdemben pedig azért nem fogadható el, mert ajánlatkérő ismeri más szakmai anyagok alapján, mely cégek fejlesztőit jelölte meg ajánlatában, így azt is tudhatja, hogy ők megfelelnek a szakmai elvárásoknak.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során tájékoztatta arról az ajánlatkérőt, hogy a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján vizsgálatát kiterjeszti ajánlatkérő második, eljárást lezáró döntésének, az eredménytelenné nyilvánításnak a felülvizsgálatára a Kbt. 62. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
A Döntőbizottság felhívta az I. r. kérelmezőt, hogy az ügyfélképessége vonatkozásában nyilatkozzon, illetve terjessze elő arra vonatkozó bizonyítékait, amelyek alátámasztják jogi érdekeltsége fennállását.
Az I. r. kérelmező a Döntőbizottság felhívására nyilatkozatot nem tett.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmező vonatkozásában elsődlegesen az ügyfélképességét vizsgálta és az alábbi indokokra tekintettel megállapította annak hiányát.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
A Kbt. 79. (3) bekezdése értelmében kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. Az I. r. kérelmező ajánlatot nem nyújtott be, így ajánlattevőnek nem minősül.
A közbeszerzési eljárás során a dokumentációt nem vásárolta meg. A Döntőbizottság felhívására sem jelölt meg olyan tényt vagy körülményt, amely alapot nyújtana jogi érdekeltsége megállapítására. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn, és ezért az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 80. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme az alábbiak szerint részben alapos.
A Döntőbizottság az ajánlattételi határidő hirdetményben történő módosítása elmaradására vonatkozó kérelmi elemet az alábbiakra tekintettel alaposnak ítélte.
A Döntőbizottság D.49611212003. sz. határozatában megsemmisítette ajánlatkérő felhívásának egy részét. Erre tekintettel tényként megállapítható, hogy ajánlatkérő felhívása módosult.
A Kbt. 47. § (1) bekezdése határozza meg az ajánlattételi határidőt méghozzá akként, hogy az nem lehet rövidebb az ajánlati felhívás közzétételétől számított 40 napnál. E szabályozás rendeltetése annak biztosítása, hogy megfelelő időtartam álljon rendelkezésre az ajánlattevők számára. A Kbt. 47. § (3) bekezdése tiltja az ajánlattételi határidő rövidítését.
A Kbt. 48. § (1) bekezdése értelmében, amennyiben a felhívás módosításra kerül, abban az esetben új hirdetményt kell közzétenni és abban új ajánlattételi határidőt megállapítani, mely nem lehet rövidebb a Kbt. 47. § (1) bekezdésében előírtaknál.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. fenti szakasza garanciális rendelkezéseket fogalmaz meg annak érdekében, hogy a felhívás, illetve a dokumentáció változása esetén is biztosításra kerüljön a megfelelő ajánlattételi határidő. Valóban a Kbt. konkrétan nem rendelkezik arról, hogy miként kell eljárni, ha a Döntőbizottság semmisíti meg a felhívás valamely részét, azonban a 48. § (1) bekezdésének rendelkezését erre értelemszerűen alkalmazni kell. Ennek hiányában nemcsak e konkrét jogszabályi rendelkezések sérülnének, hanem a Kbt. alapelvei is.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 48. § (1) bekezdését akkor, amikor nem tett közzé hirdetményt a felhívása módosítására, hanem a fentiekben hivatkozott tájékoztatásában csak az ideiglenes intézkedésre hivatkozással hosszabbította meg az ajánlattételi határidőt.
E körben rámutat arra a Döntőbizottság, hogy az ideiglenes intézkedés hatásának ekkénti figyelembevétele csak akkor lehetséges, ha nem következik be változás a felhívás, illetve a dokumentáció rendelkezéseiben.
A Döntőbizottság erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérőnek a 2003. október 30. napján kelt levelét és azt követő döntéseit, mert ezzel biztosítható a jogsértés korrekciója.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a fentiekre tekintettel a II. r. kérelmező további kérelmi elemei alapvetően okafogyottá váltak, ezért az alábbiakban azokra csak röviden tér ki.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (5) bekezdését azzal a magatartásával, hogy - bár minden ajánlattevő számára biztosította a hiánypótlás lehetőségét - azonban erről egyidejűleg írásban nem tájékoztatta az összes ajánlattevőt. E kötelezettséget a Kbt. 44. § (5) bekezdés utolsó fordulata egyértelműen előírja.
A Döntőbizottság ezt meghaladóan nem ítélte alaposnak a II. r. kérelmező hiánypótlás körében előterjesztett kérelmi elemeit.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése a 44. § és 46. § szerinti igazolás, vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására (különösen a nem megfelelő aláírással, vagy példányszámban benyújtott ajánlat) biztosít lehetőséget. E rendelkezések alapján nem kerülhet sor az ajánlatba egyébként becsatolt okiratok tartalmi hiányosságainak pótlására, illetve tartalmuk megváltoztatására. Ez utóbbi egyben sértené a Kbt. 49. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlati kötöttség elvét is.
A II. r. kérelmező sem tudott megjelölni a Veszprémi Egyetem referenciájával kapcsolatban olyan formai hiányosságot, amelyre fel lehetett volna hívni. A másik referenciajegyzéket, levelet pedig elfogadta az ajánlatkérő. Úgyszintén elfogadta ajánlatkérő, hogy a Veszprémi Egyetem esetében kiadott referencialevélben tévesen került megjelölésre az ajánlatkérő személye.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezt meghaladóan a referenciák vizsgálata már nem a hiánypótlás, hanem az érdemi elbírálás körébe tartozik. A Döntőbizottság megítélése szerint figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő felhívása referenciaigazoló levél csatolási kötelezettségére vonatkozó elő írását a rendelkezésre álló határidőben nem támadták meg, erre tekintettel a Döntőbizottság a II. r. kérelmezőnek a referenciaigazoló levélre, illetve annak tartalmára vonatkozó észrevételeit érdemben nem vizsgálta, tekintettel arra is, hogy ajánlatkérő nem e miatt nem fogadta el a II. r. kérelmező ajánlatát, hanem a referenciák közül az egyik tartalmi hiányossága miatt.
A Döntőbizottság a szakemberek alkalmassága vonatkozásában elsődlegesen arra hívja fel a II. r. kérelmező figyelmét, hogy ezen értékelés során nem önmagában az adott személy alkalmassága kerül elbírálásra, hanem az, hogy az ajánlattevő által benyújtott ajánlat alapján megállapítható-e az ajánlattevő alkalmassága. Egyes esetekben ajánlatkérők igazolásokat, nyilatkozatokat kérnek, ilyen hiányában a Döntőbizottság álláspontja szerint az tekinthető megfelelő ajánlattételnek, ha az ajánlatkérő által konkrétan meghatározott követelményekre egyértelműen nyilatkozik az ajánlattevő, mert csak ennek alapján ítélhető meg az ajánlattevő alkalmassága.
Jelen esetben ilyen ajánlatkérői elő írás volt az, hogy rendelkezniük kell a rendszerfejlesztőnek/tanácsadónak ügyviteli rendszer fejlesztésében) szervezésében szerzett tapasztalattal.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ilyen ajánlatkérői elő írásnak való megfelelésre abban az esetben vonható le következtetés, ha az egyébként kért szakmai önéletrajzokból, a szakemberek bemutatásából egyértelműen megállapítható, hogy rendelkeznek ügyviteli rendszer fejlesztésében/szervezésében szerzett tapasztalattal. Ehhez szükséges, hogy valamilyen formában, de konkrétan megjelölésre kerüljön ilyen tapasztalat.
A Döntőbizottság megvizsgálta a II. r. kérelmező ajánlatának a szakemberek bemutatására vonatkozó részét és annak alapján azt állapította meg, hogy nincs az ajánlatban hét olyan szakember, akiknél egyértelműen jelezve lenne az ügyvitelrendszer fejlesztésében szerzett tapasztalat, nem tartalmaz kifejezett információt arról, hogy rendszerfejlesztő tanácsadók-e. A Döntőbizottság megítélése szerint nem minősíthető jogsértőnek az, ha a Döntőbizottság felhívására csatolt nyilatkozatokat a jogorvoslati eljárás résztvevője, erre az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény lehetőséget biztosít. Maga a Kbt. pedig nem szabályozza a Pp.-ben ismert tárgyalásberekesztés intézményét.
A Döntőbizottság megvizsgálta a II. r. kérelmező által benyújtott referenciákat. A Veszprémi Egyetem tekintetében a referenciajegyzék és az írásban benyújtott referencialevél alapján azt a következtetést vonta le, hogy ezekből nem állapítható meg, hogy a referencia tartalma kielégíti az ajánlatkérő felhívása 11. a) pontjában a referenciákkal szemben támasztott követelményeket. Maga a referenciajegyzék nem tartalmazza beazonosíthatóan a 11. a) pontban pontosan maghatározott számos követelménynek megfelelő munkafeltüntetést. A referencialevél pedig még ennél is szűkebb tartalmú csak általánosságban hivatkozik a jó, megfelelő munkakapcsolatra.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a fentiekben ismertetett tartalommal hívta fel nyilatkozattételre a II. r. kérelmezőt az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Valóban nem volt a legmegfelelőbb a Kbt. 57. § (1) bekezdésére való hivatkozás, illetve az ajánlat érvénytelenségére való utalás. Ettől függetlenül ajánlatkérő eljárását a tartalma alapján kell elbírálni. Egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő a későbbi eljárásokban való összeférhetetlenség bekövetkezésének lehetőségét kívánta kizárni (erről egyébként már felhívásában is rendelkezett). Ajánlatkérő elfogadta a II. r. kérelmező nyilatkozatát a felhívásra, vele szemben jogkövetkezményt nem alkalmazott. Erre tekintettel jogsértés megállapítása a Döntőbizottság megítélése szerint nem indokolt, míg a jogorvoslati kérelem benyújtása előtt a közbeszerzési eljárásban a II. r. kérelmezőnek megfelelően zárult e kérdés.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően nyilvánította eredménytelenné az eljárását a Kbt. 61. § (1) bekezdés e) pontja alapján. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásában a Kbt. 55. § (1) bekezdés alapján már kihirdette az eljárása eredményét, a nyertes személyét is. Erre tekintettel a Kbt. 55. § (4) bekezdése alapján és a Kbt. 60. § (1) bekezdése alapján már nem jogosult a közbeszerzési eljárásában újabb eljárást lezáró döntést hozni. Abban az esetben, ha az eljárást lezáró döntés kihirdetését követően válik a szerződés megkötésére, vagy teljesítésére képtelenné az ajánlatkérő, akkor a Kbt. 62. § (3) bekezdése alapján a szerződés megkötésének a kötelezettsége alól mentesül.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 80. § (4) bekezdésében foglaltak alapján a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 48. § (1) bekezdését, 44. § (5) bekezdését, a Kbt. 60. § (1) bekezdés a) pontját és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő 2003. október 30-i tájékoztató levelét és azt követő döntéseit. A Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének fentieket meghaladó elmeit.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a beszerzési értékére és arra tekintettel, hogy ajánlatkérőnél pénzügyi fedezethiány következett be, úgy ítélte meg, hogy nem indokolt a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabása.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 19.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos