KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0862/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.646/6/2003.
Tárgy: a Szikra Lapnyomda Rt. jogorvoslati kérelme a Közbeszerzések Tanácsa közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntő bizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Szikra Lapnyomda Rt. (1133 Budapest, Visegrádi u. 116., képviseli: dr. Nagy Norbert ügyvéd, Nagy és Madlovits Ügyvédi Iroda 1027 Budapest, Vitéz u. 5-7., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Közbeszerzések Tanácsa (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Közbeszerzési Értesítőnek, a Közbeszerzések Tanácsa hivatalos lapjának heti három alkalommal (hétfői, szerdai és pénteki napokon) történő megjelentetésével kapcsolatos nyomdai előkészítési, nyomdai, kiadói feladatok ellátása, továbbá a lap terjesztése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a jogorvoslati kérelem, az érdemi észrevételek és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. október 1-jén megjelent 40. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás szerint részajánlatot, illetve többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni.
Ajánlatkérő 2004. január 1-jétől határozatlan időtartamú szerződést kívánt kötni.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő előírta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásának módját, a felhívás 13. pontjában pedig az ajánlatok elbírálására vonatkozó előírásokat tette meg. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.
Az egyéb információk körében a 16.4. pontban ajánlatkérő kérte megjelölni a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1994. XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjai szerinti adatokat az alábbiak szerint:
" a) a közbeszerzés azon részét és értékét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel kíván szerződést kötni, a szervezet (személy) meghatározása nélkül, a b) és c) pont körébe nem tartozó szervezetek és személyek;
b) az ajánlattevő által a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozókat;
c) a teljesítésben egyébként - a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben - részt vevő szervezeteket, személyeket."
A formai előírások körében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlat minden oldalát szignálva, az oldalakat folyamatosan sorszámozva kell elkészíteni. Ugyanitt jelezte, hogy lehetőséget biztosít hiánypótlásra.
Ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattevők számára, amelyet négy szervezet váltott ki.
A dokumentáció részletezte ajánlatkérő ajánlattal szemben támasztott követelményeit, valamint a dokumentáció tartalmazott egy szerződéstervezetet is.
A dokumentáció első oldalán ajánlatkérő felhívta a figyelmet, hogy a Kbt. 25. §-ra tekintettel a Kbt.-ben meghatározott szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt a Kbt. kifejezetten megengedi. Az érvénytelenség jogkövetkezményére való utalással ajánlatkérő felhívta a figyelmet, hogy az ajánlatokat a felhívásban és a dokumentációban előírt formában és tartalommal kell kidolgozni, figyelemmel a Kbt. szabályaira is.
A Műszaki leírás II. fejezete 4. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy ajánlatkérő az egyes lapszámok anyagát kézirat formájában, illetve elektronikus úton adja át hétfői megjelenés esetén péntek 14.00 órakor, szerdai megjelenés esetén hétfő 12.00 órakor, pénteki megjelenés esetén szerda 12.00 órakor.
A Műszaki leírás II. fejezet 6. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy az ország hány különböző településén vállalja az értékesítést.
A dokumentáció V. fejezete, Az elbírálás szempontjainak tartalmi elemei részben az 1.2. pontban rögzítésre került, hogy az árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget. Az árakat bruttó árként kell szerepeltetni az ajánlat minden vállalása esetén.
A dokumentáció ajánlattevő által vállalandó Egyéb feltételek c. VI. fejezet 1.6. pontjában rögzítésre került, hogy ajánlattevő kifejezett nyilatkozatban vállalja, hogy minden év végén köteles átadni az ajánlatkérőnek a tárgyévi - valamennyi előfizetőt tartalmazó - előfizetői listát (előfizetők adatainak és előfizetésük időtartamának pontos megjelölésével).
Az 1.12. pontban ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlati felhívás 16.4. pontjában előírt nyilatkozatot csatolni kell.
Ajánlattevőnek arról is nyilatkozatot kell csatolnia, ha a Kbt. 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjainak megfelelő személyeket nem kíván a szerződésteljesítésbe bevonni.
A dokumentáció VIII. fejezet Az elszámolás módja, fizetési feltételek 1.8. pontja tartalmazta, hogy ajánlattevő köteles az elszámolásból eredő, az előfizetési díjhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettségének eleget tenni.
A dokumentáció VIII. fejezete tartalmazta a szerződéstervezetet, melyben ajánlatkérő rögzítette a szerződés megszüntetésének eseteit, kiemelve a 3 hónapos felmondási idővel, illetve az azonnali hatállyal történő felmondási okokat.
A szerződéstervezet tartalmazta továbbá, hogy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Kbt., továbbá a Ptk., valamint a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során számos kérdésre válaszolt írásban több alkalommal is.
Az ajánlattételi határidőre 2003. november 11-ig négy ajánlat érkezett az alábbi ajánlattevőktől: kérelmező, Népszabadság Rt., Grafika Press Rt.-Napi Gazdaság Kiadó Kft., mint közös ajánlattevők és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.
Ajánlatkérő 2003. november 17-én kezdte meg az ajánlatok vizsgálatát érvényesség szempontjából, figyelemmel a hiánypótlás alkalmazására is. A 2003. november 18-án hozott döntésével két ajánlatot érvénytelenné nyilvánított, közöttük volt a kérelmező ajánlata is.
Ajánlatkérő 2003. november 20-án hiánypótlást rendelt el két további ajánlattevő - Népszabadság Rt., Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. - vonatkozásában, amelynek határideje november 24-e volt. Az ajánlattevők határidőre teljesítették a felhívásnak megfelelően a pótlásokat.
Ajánlatkérő 2003. november 25-én küldte meg írásban az érintett ajánlattevőknek az ajánlatuk érvénytelenné nyilvánításáról szóló döntését, annak részletes indokait is megadva.
Ajánlatkérő kérelmező ajánlatát több okból eredően is érvénytelennek minősítette, így a kérelmező a szerződéstervezetébe beépítette, hogy a szerződés a felek hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra, a szerződés módosítása címszó alatt kérelmező a szerződésbe beépítette, hogy köteles értesíteni ajánlatkérőt az általa kötött összes alvállalkozói szerződésről, amennyiben azt ajánlata nem tartalmazza. A kérelmező a Kbt. 43. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakra nem tett nyilatkozatot. A kérelmező a csatolt szerződéstervezetébe az előírtakon kívül újabb felmondási okot is megfogalmazott. A kérelmező ajánlata nem tért ki arra, hogy a tárgyévi előfizetői lista tartalmazza az előfizetések időtartamának megjelölését, továbbá, hogy hány településen vállalják az értékesítést. A szerződéstervezetbe a kérelmező pénteki megjelenési időpont helyett csütörtöki időpontot jelölt meg.
Ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntésének tájékoztatójában rögzítette, hogy ezen hiányok hiánypótlás keretében sem orvosolható hiányok.
Ajánlatkérő még ugyanezen a napon elvégezte az érvényes ajánlatok értékelését és megállapította, hogy az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. tette.
Az előzőeknek megfelelő, az eljárást lezáró döntését az ajánlatkérő 2003. november 26-án hozta meg és még ugyanezen a napon sor került a nyilvános eredményhirdetésre is. Az összegzést 2003. december 1-jén küldte meg az ajánlattevőknek. A szerződés megkötésére az ajánlati felhívásban megjelölt határidőben, 2003. december 8-án sor került.
Kérelmező 2003. december 10-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen a Döntőbizottsághoz. Pontosított kérelmében kérte: a Döntőbizottság állapítsa meg ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntése jogsértő voltát, alkalmazzon ideiglenes intézkedést, marasztalja az ajánlatkérőt a költségekben, tartson tárgyalást.
Kérelme indokaként előadta, hogy ajánlatkérő 2003. november 27-én írásban közölt döntése, amellyel a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, jogsértő. Ajánlatkérő alapvetően két okra hivatkozott: a becsatolt szerződéstervezet hiányosságaira, illetve törvénnyel ellentétes tartalmára és a benyújtott nyilatkozatok nem megfelelő voltára. A kérelmező jelenleg is érvényes szerződéssel végzi ezen feladatokat az ajánlatkérő számára. A becsatolt szerződéstervezete a kiírásnak megfelelő korrekciókkal megegyezik a jelenleg is hatályos szerződéssel. Tény, hogy beépítették a szerződésbe a szerződés nyilvánosságra hozásának feltételeit, azonban az egyértelmű, hogy ha a törvény ezzel ellentétesen rendelkezik, úgy a törvényben foglaltak az irányadók. Az ajánlatkérő maga adott referencialevelet a kérelmező korábbi teljesítéséről, ezért nem felelhet meg a tényeknek, hogy a jelenleg is hatályos szerződés alapján készült szerződéstervezet ellentétes az előírásokkal.
A dokumentáció része nem egy kész szerződés, hanem egy szerződéstervezet volt, mely tervezetet kérelmező tartalommal töltött meg, mely nem volt ellentétes a kiírással.
Az alvállalkozókkal kapcsolatos nyilatkozata is megfelelő volt, ugyanis az ajánlatból egyértelmű, hogy egyetlen alvállalkozót vesz igénybe, a kifogásolt kitétel csak arra szolgál, hogy az alvállalkozó személyében esetleg bekövetkező változás ne akadályozza a szerződés teljesítését. A nyilatkozatokat tartalmuk szerint kellett volna az ajánlatkérőnek értékelnie. Álláspontjuk szerint a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) és b) pontjára tett nyilatkozataik megfeleltek az előírásoknak és a b) pont szerinti nyilatkozatba beleértendő a c) pont is. A szerződéstervezet szerinti vis maior és vállalkozónak felróható késedelem miatti következmények sincsenek ellentmondásban. A két eset alapvetően más, a vis maior esetében a várakozási idő indokoltan hosszabb, mint a vállalkozónak felróható késedelem esetén. Kérelmező a szerződéstervezetet ez esetben tartalommal kívánta megtölteni, egy olyan esetkört kívánt szabályozni, amelyet a Ptk. ismer, de az ajánlatkérő szerződéstervezete nem tartalmazott.
Az egyes kifogásolt nyilatkozatokkal kapcsolatos állás pontja, hogy azok is megfelelnek a felhívás követelményeinek, a megjelenésre utaló napoknál valóban van egy elírás, de a helyes értelmezés még így is biztosítható. Az előfizetői lista tartalmazza az előfizetők nevét, címét, mennyi időre történik meg az előfizetés, valamint a befizetett összeget. A jelenlegi szerződés alapján is ez az előfizetői lista kerül átadásra ajánlatkérő részére, ebből következően nyilvánvaló, hogy az előfizetői lista tartalmazza az ajánlatkérő által hiányolt adatot is.
Az ajánlatukban rögzítették, hogy a terjesztés postai hivatalokban történik az ország területén, álláspontjuk szerint köztudomású ténynek minősül, hogy az ország területén hány postahivatal működik, így az ajánlatkérő által elvártaknak megfelelően, számszerűsített módon ajánlották meg, hogy hány helyiségben történik az értékesítés.
Tudomása szerint a nyertes ajánlattevő ajánlata több szempontból sem felel meg a kiírásnak. Formai kifogás alá esik, hogy a nyertes ajánlat nem volt számozva és aláírva. A nyertes az árakat 12%-os áfával számolta, holott a szerződés 2004. január l-jei hatálybalépését követően az alkalmazandó áfakulcs 15%. A kérelmező már ez utóbbi áfakulccsal számolt, és ezt is figyelembe véve ajánlata kedvezőbb a nyertes ajánlatnál.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság miatt. Indokolásként előadta, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhíváshoz dokumentációt is készített, amelyben meghatározta a részletes műszaki leírást, az ajánlat elkészítésére vonatkozó feltételeit és a szerződés tervezetét. Felhívta az ajánlattevők figyelmét arra is, hogy az ajánlatokat az előírások figyelembevételével kell elkészíteni, az ajánlatban nyilatkozniuk kell a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. A dokumentáció "B" mellékletében külön is felsorolta - tételesen - az elvárt kifejezett nyilatkozatokat. A felhívás és dokumentáció bármely előírásának meg nem felelő ajánlat a Kbt. szabályai szerint érvénytelen. A kérelmező ajánlatának érvénytelenségére több ok is alapot teremtett.
A kérelmező nem tette meg a dokumentáció II. fejezet 4. pont első francia bekezdésében kért, az előírt időpontokra vonatkozó nyilatkozatot. A szerződéstervezet X. fejezetében a pénteki megjelenés helyett csütörtöki megjelenési időpontot határozott meg. Hiánypótlás keretében ezt az eltérést nem lehetett orvosolni, ezért az ajánlatot érvénytelenné kellett nyilvánítani. Ajánlatkérő a dokumentáció II. fejezet 6. pontjában előírta, hogy nyilatkozni kell arról, hogy az ország hány településén vállalja a nyertes a Közbeszerzési Értesítő példányainak értékesítését.
A kérelmező erre azt a nyilatkozatot tette, hogy igény szerint teríti a lap áruspéldányait az egész ország területén. Ez a nyilatkozat nem számszerűsítette a vállalást, ezért nem felelt meg az ajánlatkérő előírásainak. Ajánlatkérő a dokumentáció VI. fejezet 1.6. pontjában előírta, hogy nyilatkozatban kell vállalniuk az ajánlattevőknek, hogy minden év végén átadják az ajánlatkérőnek a valamennyi előfizetőt tartalmazó tárgyévi előfizetői listát, egyúttal azt is meghatározta, hogy milyen adatokat kér ezen a listán (többek között az előfizetések időtartamának pontos megjelölését). A kérelmező ajánlatában akként nyilatkozott, hogy minden év végén átadja a tárgyévi - valamennyi előfizetőt tartalmazó - előfizetői listát, de nem tért ki arra, hogy az előfizetői lista tartalmazza az előfizetők adatait és az előfizetések időtartamának pontos megjelölését.
Ez a lista azért fontos az ajánlatkérő számára, mert a szerződés esetleges megszűnése esetén csak ez alapján tud kapcsolatot teremteni az előfizetőkkel.
A kérelmező hivatkozása arra, hogy az általa becsatolt szerződéstervezet megfelel a felek között jelenleg is hatályos szerződésnek, nem felel meg a valóságnak, ugyanakkor irreleváns is. A kiírás feltételei alapvetően megváltoztak, az ajánlatkérő határozott idejű szerződés helyett határozatlan idejűt köt, a megjelenés a heti egy alkalomról heti háromra nő. Mindemellett jogszabályváltozás is bekövetkezett. Éppen ezen okokból nem tette az ajánlatkérő a felhívás részévé a jelenlegi szerződést.
A kérelmező az általa csatolt szerződéstervezet IV. fejezet első bekezdésében úgy rendelkezett, hogy a szerződés teljes egészében a felek közös, írásos hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra. A kérelmező előbbiekre vonatkozó szerződési feltétele ellentétes a Kbt. 62. § (4) bekezdésében foglaltakkal, mely szerint a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A kérelmező ajánlata fentiekben ellentétes a Kbt. szabályaival és a dokumentáció előírásaival. Ajánlatkérő a dokumentáció VI. fejezet 1.12. pontjában előírta, hogy a szerződés teljesítésében kizárólag az ajánlattevők által az ajánlatban megjelölt személyek és szervezetek vehetnek részt. Az ajánlattevőnek arról is nyilatkoznia kellett, ha a Kbt. 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjainak megfelelő személyeket nem kíván a szerződés teljesítésébe bevonni.
A kérelmező ajánlatában megjelölte a szerződésnek azt a részét, amellyel kapcsolatban harmadik személyekkel kíván szerződést kötni, továbbá nyilatkozott a 10% fölötti mértékben bevonni kívánt alvállalkozókról is. Ugyanakkor nem nyilatkozott a Kbt. 43. § (2) bekezdés c) pontja szerinti tárgykörben sem oly módon, hogy megjelöli a bevonni kívánt szervezetet, sem akként, hogy nem fog ilyen szervezetet a teljesítés során igénybe venni.
A kérelmező az általa csatolt szerződéstervezet XI. fejezetében úgy nyilatkozott, hogy a vállalkozó írásban köteles értesíteni a megrendelőt a szerződés keretében általa kötött összes alvállalkozói szerződésről, amennyiben ezt ajánlata nem tartalmazza. A Kbt. 62. § (5) bekezdése alapján a teljesítésben csak az ajánlatban megjelölt és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban közzétett szervezet (személy) működhet közre. Ebből az következik, hogy a 10% fölötti mértékben bevont alvállalkozók vonatkozásában nem vonhat be a nyertes ajánlattevő újabb alvállalkozót, kivéve a Kbt. 62. § (5) bekezdésében előírt módon történő szerződésmódosítás formájában. A kérelmező a jogorvoslati kérelmében ugyan azt állítja, hogy nem kíván alvállalkozót bevonni a teljesítésbe, de az ajánlata e kérdésben nem fejezte ki ezt egyértelműen.
A kérelmező az általa csatolt szerződéstervezet XIV. fejezetében a "Vis maior" címszó alatt az ajánlatkérő által meghatározott szerződés megszüntetését eredményező feltételeket kibővítette újabb feltétellel.
Erre a felhívás nem adott lehetőséget számára, mert az ajánlatkérő kikötötte a dokumentáció VIII. Szerződéstervezet fejezetében, hogy az ajánlattevő a szerződési feltételekben csak számára kedvezőbb változtatásokat tehet. Az ajánlatkérő azon előírását, hogy a megrendelő a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a lap megjelenésének késedelme a 12 órát meghaladja, a kérelmező a szerződéstervezete XIV. Vis maior című fejezetében akként változtatta meg, hogy a határidőt a vis maior időtartamával, 100 nappal meghosszabbítja. Miután ez a feltétel eltér és egyben kedvezőtlenebb is, mint az ajánlatkérő feltétele, az ajánlat érvénytelenségét okozza. A kérelmező feltétele azért is elfogadhatatlan az ajánlatkérő számára, mert az új törvény szabályai szerint a megjelentetési határidők rendkívül feszesek lesznek, az ott előírt 5 napos megjelentetési határidő csak a heti három megjelenéssel biztosítható. A megjelölt érvénytelenségi okok nem tartoznak a hiánypótlással rendezhető hiányosságok körébe, továbbá az ajánlat utólagos módosítása a Kbt. 49. § (2) bekezdésére figyelemmel nem lehetséges. Az ajánlatkérő által kiadott "Útmutató" tartalmazta, hogy a Kbt. szabályai is irányadóak az ajánlat elkészítésénél, így az 5. és 7. pontban hivatkozott, a Kbt.-vel ellentétes kérelmezői feltételek nem fogadhatók el. A fentiek miatt az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel érvénytelen.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlat érvénytelenségét illetően is megalapozatlan a kérelem. A nyertes ajánlatának minden érdemi oldala, amelyen bármely szöveg, pecsét, hitelesítés, jelzés szerepel, sorszámozott és az ajánlattevő szignójával ellátott. Az ajánlatkérő az ajánlat elkészítésének formai követelményeként az ajánlat oldalainak folyamatos sorszámozását írta elő. Miután a nyertes ajánlattevő ajánlata megfelelt ezen formai feltételnek, hiánypótlásra sem volt szükség ebben a körben.
Az ajánlati ár áfatartalmával kapcsolatosan előadta, hogy ajánlatkérő a dokumentáció V. fejezet 1.2. pontjában az ajánlati árat bruttó árként kérte megadni oly módon, hogy az tartalmazzon minden járulékos költséget, beleértve az áfát is. Az ajánlati ár meghatározásánál az ajánlattevőknek minden felmerült költségét kalkulálniuk kellett, azonban az ajánlatkérő nem kérte a költségszámítás megadását. A dokumentáció V. fejezet 1.4. pontja szerint az ajánlattevő az ártáblázatban megadott áron felül az ajánlatkérővel szemben semmilyen hivatkozással nem érvényesíthet további költséget.
A dokumentáció VII. fejezet 1.8. pontjában egyebekben azt is előírták, hogy az ajánlattevő köteles az elszámolásból eredő áfafizetési kötelezettségének eleget tenni. Az ajánlati ár kalkulációját nem is minden ajánlattevő részletezte, így csak a kérelmező és a nyertes jelölte meg az árhoz kapcsolódó áfa tartalmat. Mindezek alapján az árak összehasonlítása során a bruttó árak kerültek értékelésre. Ez az értékelési mód megfelelt az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott, minden résztvevőnek megküldött válasznak is.
A Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft., mint egyéb érdekelt észrevételében előadta, hogy az ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó kérelmezői állítások valótlanok, az ajánlata a formai feltételeket is teljesítette.
Az ajánlati ár áfatartalmát a hatályos jogszabálynak megfelelően alakították ki. Az ajánlat érvényességének megállapítása az ajánlatkérő feladata, amelyre jogszerűen került sor.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A fenti jogszabályhelyek alapján az az ajánlat minősül érvénytelennek, amely bármely okból nem felel meg az ajánlati felhívás, vagy dokumentáció előírásainak. Egyetlen érvénytelenségi ok is megalapozza az ajánlat érvénytelenségét.
A kérelmező ajánlatának áttekintése alapján megállapítható, hogy kérelmező az ajánlati felhívás 16.4. pont, illetve a dokumentáció VI. 1.12. pontjában foglaltak ellenére a Kbt. 43. § (2) bekezdés c) pontjára vonatkozó nyilatkozatot nem tett. Az ajánlat 69/92. oldala tartalmazta a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja, a 70/92. oldala a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozat, de a Kbt. 43. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, bármely tartalmú nyilatkozat az ajánlatban nem lelhető fel. (A nyilatkozat csatolása abban az esetben is kötelező volt, ha az tartalma szerint nemleges.)
Ez okból az ajánlat kétségkívül érvénytelen. A Döntőbizottság kérelmező védekezését, mely szerint a jogszabály túlértelmezéséről van szó, amikor ajánlatkérő a c) pont szerinti nyilatkozat hiányát kifogásolja, elfogadni nem tudta, figyelemmel a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakra. Ezen nyilatkozat hiánya önmagában megalapozza az érvénytelenné nyilvánítás jogszerűségét.
Az ajánlatkérő a dokumentáció VI. fejezet 1.6. pontjában előírta az ajánlattevők számára, hogy kifejezetten nyilatkozatban vállalják, miszerint minden év végén átadják az ajánlatkérőnek a valamennyi előfizetőt tartalmazó tárgyévi előfizetői listát. E körben az ajánlatkérő rögzítette, hogy az átadott listának tartalmaznia kell az előfizetők adatai mellett az előfizetések időtartamának pontos megjelölését is.
A Döntőbizottság az ajánlat áttekintése alapján megállapította, hogy kérelmező ajánlatában az előfizetési lista tartalmának részeként az előfizetések időtartamának pontos megjelölését nem szerepeltette. Ebből következően kérelmező valóban nem tett eleget maradéktalanul ajánlatkérő előírásának. Nyilvánvalóan nem elfogadható az a kérelmezői védekezés, hogy ajánlatkérő előtt ismert, hogy a kérelmező előfizetői listája tartalmazza a kért adatot is. Ezt ajánlatkérő nem vehette figyelembe. Az ajánlatadáskor a kérelmezőnek erre kifejezett nyilatkozatot kellett tenni, ennek hiánya megalapozza az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását.
Az ajánlatkérő a dokumentáció II. fejezet 6. pontjában előírta, hogy az ajánlattevőknek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy az ország hány településén vállalják a Közbeszerzési Értesítő áruspéldányainak értékesítését. A kérelmező ajánlatában erre vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy az áruspéldányok terítése a postahivatalokban és a Perfekt Rt. hálózatában az egész országban igény szerint biztosított. E nyilatkozat nem felel meg az ajánlatkérő előírásainak, ugyanis az ajánlatkérő kifejezett nyilatkozatot kért a terjesztésben érintett települések számáról, ezt az adatot a kérelmező nem adta meg. A Döntőbizottság azt a kérelmezői észrevételt, mely szerint köztudott, hogy mely településeken működnek postahivatalok, elfogadni nem tudta. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő itt egy konkrét mennyiség megjelölést kért, mely adat kérelmező ajánlatában nem lelhető fel, így ez az ok az érvénytelenséget megalapozza.
A kérelmező szerződéstervezetében a pénteki megjelenés helyett csütörtöki megjelenési időpontot határozott meg.
Kérelmező maga sem vitatta, hogy e körben elírás történt az ajánlatában. Kérelmező felelőssége az ajánlatnak az ajánlatkérő elvárása szerint történő elkészítése, minden esetleges elírásból eredő hátrány a kérelmezőt terheli.
Az ajánlatkérő az általa rendelkezésre bocsátott szerződés- tervezetben rögzítette a szerződés megszüntetésének eseteit. E pont 2. alpontja szerint a megrendelő bármikor azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést, ha az Értesítő megjelenésének késedelme - a terjesztésre megjelölt tárgynapi 10.00 órát követően - a 12 órát meghaladja.
A kérelmező szerződéstervezetének XIV. Vis maior című fejezetében ugyanakkor a megrendelő részére a keretszerződés nem teljesített részétől való elállás jogát (hátrányos jogi következmények nélkül) csak arra az esetre biztosítja, ha a vis maior időtartama meghaladja a száz napot.
Az ajánlati dokumentációban közölt szerződéstervezet A szerződés megszüntetése című fejezete tartalmazza az ajánlatkérő ezzel kapcsolatos feltételeit, amelyet szóról szóra elfogadott a kérelmező és azt a szerződés tervezetének XVI. pontjában az előírtaknak megfelelően átvette. A kérelmező által beépített szövegrész, illetve felmondási ok a vis maior esete. Figyelemmel arra, hogy ajánlatkérő a dokumentációban részletezte a szerződés megszűnésének eseteit és arra nem adott lehetőséget, hogy azt ajánlattevők újabb felmondási okokkal egészítsék ki, így e vonatkozásban is jogszerű volt ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító döntése.
A kérelmező szerződéstervezetében rögzítette, hogy a szerződés nyilvánosságra csak a felek előzetes hozzájárulásával hozható.
Az ajánlati dokumentáció első oldala tartalmazta, hogy a Kbt.-ben megengedett szabályoktól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt a Kbt. kifejezetten megengedi.
A Kbt. 62. § (4) bekezdése szerint a szerződés közérdekű adatnak minősül, így kérelmező az ajánlati dokumentációban és a Kbt.-ben foglaltakat figyelmen kívül hagyva ellentétes tartalmú előírást épített be a szerződés tervezetében, mely ok az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását megalapozta.
A kérelmező a szerződés módosítása címszó alatt úgy rendelkezett, hogy írásban köteles értesíteni ajánlatkérőt a szerződés keretében általa kötött összes alvállalkozói szerződésről, amennyiben ezt ajánlata nem tartalmazza. A Kbt. 62. § (5) be kezdése alapján a szerződést a nyertes ajánlattevőnek kell teljesíteni az ajánlatban meghatározott feltételek szerint, tehát az ajánlatban megjelölt alvállalkozóknak.
Tény, hogy amennyiben a felek által előre nem látható okból a szerződés, vagy annak egy része nem teljesíthető, úgy a szerződéskötő fél más megjelölt szervezetet is igénybe vehet a teljesítés során, ehhez azonban előzetesen az ajánlatkérő hozzájárulása szükséges.
Kérelmező ezzel szemben egyoldalú jognyilatkozatot tett, mely ellentétes a Kbt. rendelkezéseivel.
A Döntőbizottság megállapítása szerint a kérelmező ajánlata tehát kétség kívül érvénytelen volt.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlat kérelmező által megjelölt okokra tekintettel érvényesnek minősül-e.
A nyertes ajánlatának minden érdemi oldala ellátott sorszámmal és szignóval, ezért megfelel a felhívásnak. Ez önmagában egyébként sem alapozná meg az érvénytelenséget, mert mint formai hiba hiánypótlással rendezhető lett volna. Ajánlatkérő sem tartotta ezen okból szükségesnek a hiánypótlás elrendelését, hiszen az ajánlat megfelelt a felhívásban foglaltaknak.
A nyertes ajánlattevő az ajánlati árat valóban 12%-os áfával kalkulálta, azonban nem volt olyan ajánlatkérői előírás, mely alapján az áfaváltozásra tekintettel lehetne később az ajánlati árat módosítani, az értékelésben pedig ennek szintén nem volt szerepe. Ajánlatkérő az ajánlati árakat bruttó árként kérte megadni és a bruttó ár képezte az ajánlatok összehasonlíthatóságának alapját.
Fentiek ételmében a kérelem e tekintetben is megalapozatlan volt.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 9.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos