LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (0873/2004)
Kf.VI.38.222/2001/3.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Horváth András ügyvéd (Budapest, I. Attila út 75.) által képviselt Mobauplan Épszerterv Kft. (Budapest XII., Böszörményi út 20-22.) felperesnek a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest II., Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési határozat törvényességének bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt indított perében a 2001. szeptember 27. napján meghozott 3.K.35.713/2000/5. számú ítélet ellen az alperes által 6. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán az alul írott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Szeged Közgyűlése határozatával megbízta a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-t Szeged játszótereinek és közterületi sportpályáinak 10 éves rekonstrukciója előkészítésével és lebonyolításával. A kht. közbeszerzési pályázat kiírása nélkül árajánlatokat kért - egyebek mellett - a felperestől is. A kht. végül nem a felperes által benyújtott ajánlatot fogadta el. A nyertes ajánlat mindösszesen 43 261 473 Ft ellenértéket tett ki. A felperes jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alpereshez, melyben kérte a kht. arra kötelezését, hogy a felperes által korábban benyújtott ajánlatot fogadja el. Az alperes határozatával a kérelmet elutasította. Határozatának indokolása szerint az értékhatárra figyelemmel nem volt köteles a kht. közbeszerzési eljárás lefolytatására. A közbeszerzési eljárás mellőzése nem állapítható meg, így a felperes kifogása tárgyában az eljárás nem tartozik a döntőbizottság hatáskörébe.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Előadta, hogy tévedett az alperes hatásköre hiányának megállapításakor, mert a vállalási ár a közbeszerzési eljárás lefolytatását indokolta volna.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes D.383/10/2000. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint a nyertes ajánlattevő nettó árajánlata megközelítőleg 43 millió Ft volt, mely árajánlat tekintetében - a részekre bontás tilalmára figyelemmel - az alperesnek a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzését kellett volna megállapítani, és emiatt az eljárást lefolytatni. Ezt elmulasztotta, arra hivatkozva, hogy az ügyben eljárni hatásköre nincsen, mely mulasztásával jogszabálysértés valósult meg.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve - az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával - a felperes keresetének elutasítását. Előadta fellebbezésében, hogy a felperes jogorvoslati kérelme nem irányult a közbeszerzési eljárás mellőzésének kifogásolására, és e tárgyban nem indult közbeszerzési döntőbizottsági eljárás az alperes részéről hivatalból sem. Ez okokból nem lehetett volna hiányolni a bíróság részéről a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának az elmaradását. Előadta az alperes a fellebbezésében azt is, hogy kifogásával a felperes annak alapos volta esetében is elkésett volna.
Az alperes fellebbezése nem alapos.
Helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor - az alperes határozatát hatályon kívül helyezve - új eljárás lefolytatására kőtelezte a döntőbizottságot. A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 4. § (1) bekezdésének elő írása szerint a beszerzés értékén a legmagasabb összegű ellenszolgáltatást kell érteni, míg a 4. § (6) bekezdése előírja, hogy a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetén a közbeszerzés értéke a teljes beruházás ellenértéke. A Kbt. 5. § (1) bekezdése tilalmazza az e törvény megkerülése céljából a közbeszerzés részekre bontását.
Az alperes határozatának indokolásából megállapítható, hogy a felperes jogorvoslati kérelmét az alperes azért tekintette alaptalannak, mivel a kérelmezett eljárása az értékhatárra tekintettel nem tartozik a Kbt. hatálya alá, és e miatt a Döntőbizottság hatáskörébe.
A Legfelsőbb Bíróság osztja a Fővárosi Bíróságnak azt az álláspontját, mely abból indul ki, hogy a hatáskör meglétének vagy hiányának vizsgálata az értékhatárra vonatkozó okból is azt jelenti, hogy az alperes folytatott le a közbeszerzés tárgyában eljárást, melynek eredménye nemleges határozatában jelentkezett. Ez az alperesi eljárás azonban az elsőfokú bíróság által megjelölt értékhatárra tekintettel törvénysértő volt. Minthogy az alperes az elutasító határozatot hatáskörének hiányára alapította - és ezáltal a Kbt. fent idézett rendelkezéseit megsértette -, helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság a döntés jogellenességét, helyezte hatályon kívül az alperes határozatát, és kötelezte nevezettet új eljárásra.
A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezésében foglaltak miatt utal a Legfelsőbb Bíróság arra is, hogy az alperes a megismételt eljárás során vizsgálhatja a jogorvoslati kérelem határidőben való elő terjesztésének kérdését is.
Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-a értelmében illetékmentes, a felperesnek a fellebbezéssel kapcsolatban költsége nem merült fel, ezért a Legfelsőbb Bíróságnak a fellebbezési eljárás költségeinek viselése felől rendelkeznie nem kellett.
Budapest, 2003. december 3.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Kovács Ákos s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
bíró