KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0879/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.496/12/2003.
Tárgy: a Rufusz Kft. jogorvoslati kérelme az Educatio Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntő bizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Rufusz Kft. (1117 Budapest, Bogdánffy u. 3. a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Educatio Kht. (1082 Budapest, Üllői út 82/E., képviseli: dr. Ollé György ügyvéd, 6726 Szeged, Gutenberg u. 23., a továbbiakban: ajánlatkérő) "felsőoktatási tanügyigazgatási, vezetői információs, kutatás-nyilvántartási létesítménygazdálkodási rendszerek és ezek kapcsolataira vonatkozó, illetve a felsorolt rendszerek bevezetés-módszertani központi követelmény specifikációjának írott és elektronikus formában történő elkészítése a műszaki leírás alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 44. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a 44. § (3) bekezdését és ezért megsemmisíti ajánlatkérő felhívása 11. a) pontja második francia bekezdésének "és az ezeket alátámasztó főkönyvi kivonatokkal" részét, továbbá ugyanezen pontnak az alvállalkozók pénzügyi, gazdasági alkalmassága igazolására kért adatainál szintén a második francia bekezdés azonos részét. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a kérelmező részére a 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. szeptember 3-i számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A felhívása 11. pontjában határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolásával szemben támasztott követelményeit. Mind az ajánlattevő, mind a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó pénzügyi és gazdasági alkalmassága vonatkozásában kért meghatározott tartalommal a számlavezető pénzügyi intézménytől nyilatkozatot, az előző év három év forgalmáról nyilatkozatot, valamint: "az utóbbi három év (2000., 2001., 2002.) éves beszámolói a vonatkozó mérlegadatokkal, eredménykimutatásokkal, kiegészítő mellékletekkel és az ezeket alátámasztó főkönyvi kivonatokkal". Felhívása 11. b) pontjában határozta meg a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítési szempontokat, a pénzügyi, gazdasági alkalmatlansági szempontok közül egy volt a számlavezető pénzintézeti nyilatkozattal kapcsolatos, kettő a forgalommal állt összefüggésben és az alábbi kettő volt még a mérleggel kapcsolatos:
"- az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó saját tőkéje bármely vizsgált évben negatív
- bármely vizsgált évben az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó saját tőkéjének több mint a felét elvesztette".
Ajánlatkérő felhívásában rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított.
Ajánlatkérő felhívása 5. c) pontjában rögzítette, hogy a dokumentáció ellenértéke 200 000 Ft + áfa.
Ajánlatkérő a felhívása 16. b) pontjában kikötötte, hogy a dokumentáció megvásárlása az ajánlatadás feltétele és, hogy a megvásárolt dokumentáció másra át nem ruházható.
Az ajánlati dokumentáció 34 számozott oldalból áll, mely tartalmazza a tartalomjegyzéket és az ajánlati felhívást is. A dokumentáció részét képezi az ajánlatkérő által készített vállalkozási szerződéstervezet és az 1. számú mellékletben ajánlatkérő tájékoztatást adott a vonatkozó jogszabályokról akként, hogy azokat megjelölte.
A dokumentáció része a műszaki leírás (10-27 oldalig).
Ebben az I. részben ajánlatkérő ismertette a projekt céljait, hátterét, közölte a definíciókat, megadta a feladat összefoglaló leírását, az általános elvárásokat, a pénzügyi ajánlatokra vonatkozó elő írásokat és meghatározta a projekt során és az eredményeként elkészült dokumentációkat.
A II. részben (15-27. oldal) határozta meg ajánlatkérő részletesen a specifikálandó területeket és adta meg a funkciók felsorolását.
A kérelmező 2003. szeptember 18-án vásárolta meg az ajánlati dokumentációt.
A kérelmezőn kívül még megvásárolta: a Geoview Kft., az IFUA HORVÁTH & PARTNERS Kft., az AAM Tanácsadó Rt., az IBM Magyarország Kft., a Ratio Siculum Kft., a Nexon Kft., a DSS Consulting Kft., a Hewlett Packard Magyarország Kft.
A kérelmező 2003. október 2-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, melyben kérte jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő felhívása egy részének megsemmisítését, jogkövetkezmények alkalmazását, valamint ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontjának a megsértésével határozta meg azon, - a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására kért követelményét -, hogy a mérlegeken (az abban levő eredménykimutatásokon, kiegészítő mellékleteken) kívül kérte az azokat alátámasztó főkönyvi kivonatokat.
A kérelmező megítélése szerint a Kbt. 44. § (1) bekezdése taxatív felsorolást tartalmaz, ezért ajánlatkérő nem jogosult a főkönyvi kivonatok kérésére. E körben arra is hivatkozott a kérelmező, hogy az ajánlatkérő által megállapított más alkalmatlansági szempontok alapján az ajánlattevő forgalmának évi 500 millió Ft-ot meg kell haladnia, erre tekintettel minden ajánlattevő könyvvizsgáló által auditált mérleget csatol. Utalt arra is, hogy a főkönyvi kivonatok tartalmazhatnak olyan adatokat, amelyek nyilvánosságra kerülése üzleti érdekeket sértene. Hivatkozott továbbá arra, hogy az adott cég számviteli politikájának hiányában ajánlatkérő nem is tudná megfelelően értelmezni a főkönyvi kivonatokat.
A kérelmező másik jogorvoslati kérelme arra irányult, hogy ajánlatkérő a Kbt. 37. § (3) bekezdése megsértésével határozta meg 200 000 Ft + áfában a dokumentáció ellenértékét. Előadta, hogy a dokumentáció összesen 34 oldal, melynek sokszorosítási költségét meghaladja a megállapított ellenérték összege. Ezenkívül is, csak a dokumentációnak a 17-26 oldalig terjedő része foglalkozik a specifikációval, így ez sem indokolja a túlzott mértékű ellenérték meghatározását.
A kérelmező álláspontja szerint külső szakértő bevonása sem alapozza meg ilyen nagyságrendű ellenérték meghatározását. E körben utalt arra, hogy csak a közbeszerzési eljárással kapcsolatos közvetlen költségek vehetők figyelembe és ezzel összefüggésben hivatkozott arra, hogy például építési beruházásnál sem megengedett a tervdokumentációk ellenértékének beszámítása.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében a tudomásra jutás időpontjaként 2003. szeptember 18-át jelölte meg.
A kérelmező ügyvezetője tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy szembetegsége miatt több műtétre került sor és emlékezete szerint két műtét között olvasta ajánlatkérő felhívását, két nap múltán utasítást adott annak megvásárlására, majd kórházi kezelését követően tanulmányozták mélyebben ajánlatkérő elő írásait és állapították meg, hogy ajánlatkérő a főkönyvi kivonatok csatolását is kérte a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására. A dokumentáció ellenértéke vonatkozásában közölte, hogy már a megvásárlásakor nyilvánvaló volt számára, hogy túlzott mértékben határozta meg azt ajánlatkérő. A kérelmező 2003. október 20-án írásbeli nyilatkozatában pontosította a tárgyalási előadását, közölte, hogy áttanulmányozta naptárának bejegyzéseit, és abból megállapította, hogy 2003. szeptember 18-án olvasta ajánlatkérő felhívását és aznap adott utasítást a dokumentáció megvásárlására, amelyet egy - konkrétan megnevezett - beosztottja meg is vett. Közölte, hogy arra tekintettel volt beazonosítható az időpont pontosan, mert szeptember 18-án tudta meg, hogy még azon a napon sürgősséggel ismételten kórházba kellett mennie.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint jogszerűen kérte a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására a főkönyvi kivonatokat. A Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontja valóban a mérleg benyújtásáról rendelkezik, ugyanakkor a Kbt. 44. § (8) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő meggyőződjön az ajánlattevők szerződésteljesítésére való alkalmasságáról, és ennek során biztosítja azt is, hogy ellenőrizze az igazolások hitelességét. E szakaszra tekintettel kérte a mérlegek hitelességének igazolására a főkönyvi kivonatokat. A mérlegeket ugyanis alá kell hogy támasszák a főkönyvi kivonatok. Előadta, hogy amennyiben ellentmondást észlelt volna a dokumentumok között, azt felvilágosításkéréssel tisztázhatta volna.
Ajánlatkérő arra is hivatkozott, hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdés d) pontja is lehetővé teszi számára a főkönyvi kivonat bekérését, hiszen ez a korábbi a)-c) pontokhoz képest egyéb tartalmú nyilatkozatnak, dokumentumnak minősül.
Azt nem vitatta, hogy nem határozott meg olyan alkalmatlansági szempontot, amelyhez szükséges lett volna a mérlegen kívül a főkönyvi kivonat is. Azt is elismerte, hogy valóban az 500 millió Ft-os forgalmat meghaladó cégek esetében követelmény könyvvizsgáló által auditált mérleg készítése, így részére is ilyen mérlegeket csatoltak volna be.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem túlzott mértékű a dokumentáció ellenértéke. Előadta, hogy a beszerzés tárgya speciális és átfogó ismereteket követel, erre tekintettel szükséges volt külső szakemberek bevonása. Megítélése szerint a dokumentáció összeállítása során közreműködő külső szakértők díjazása figyelembe vehető az ellenérték meghatározása során. A három megkötött szerződés csatolásával kívánta alátámasztani a külső szakértők igénybevételét: a projektvezetői feladatra a Tabook Bt.-vel, (évi 1 950 000 Ft) a stratégia kialakítására és ellen őrzésére a Gábor és Tsa. Bt.-vel (az érintett időszakra 1 562 500 Ft), a közbeszerzés tárgyában történő helyzetfelmérésre a HUMANsoft Elektronikai Kft.-vel (szerződési érték 12 250 000 Ft).
Ismertette továbbá, hogy szövegszerkesztésre, nyomtatási költségre, fűzésre, bekötésre, adminisztrációra 17 300 Ft-ot fordított.
A fenti tételek alapján 15 129 800 Ft-ot vett figyelembe, mint összköltséget a dokumentáció ellenértékének a meghatározása során. Öt-tíz potenciális ajánlattevővel számolt, és még tíz ajánlattevő esetén is 2 500 000 Ft lett volna a jogszerűen megállapítható dokumentációs ellenérték.
Hivatkozott továbbá arra, hogy sok ajánlattevő vásárolta meg a dokumentációt, mely azt igazolja, hogy az ellenérték nem túlzott és egyben biztosított az ajánlattevők széles körének a részvétele az eljárásban.
Az ajánlatkérő előadta, hogy számára kétséges, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmét határidőn belül nyújtotta-e be.
A Döntőbizottság a 2003. október 7. napján kelt D.496/9/2003. számú határozatában ideiglenes intézkedést hozott, melyben a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be.
E szakasz szerint a jogorvoslati eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni.
A Döntőbizottság a tudomásra jutástól számított, így szubjektív határidő betartását vizsgálta, figyelemmel arra, hogy a 90 napos objektív határidőn belül került a kérelem benyújtásra.
A Kbt. 80. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a kérelmező köteles jogorvoslati kérelmében megjelölni, hogy mikor történt a jogsértő esemény és azt is, hogy az mikor jutott a tudomására.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében egyértelműen 2003. szeptember 18-át jelölte meg tudomásra jutásának időpontjaként.
Tárgyalási nyilatkozatában bizonytalan volt a felhívás vonatkozásában, de abban is azt hangsúlyozta, hogy a főkönyvi kivonatok kérésének jogellenessége mindenképpen később tudatosult a kérelmezőben.
A 2003. október 20-i - fentiekben ismertetett - írásbeli nyilatkozatában a kérelmező okszerű magyarázatát adta a tudomásra jutása időpontjának, megjelölve azt a konkrét személyt is, aki a dokumentációt megvásárolta. A Döntőbizottság erre tekintettel elfogadta a kérelmező tudomásra jutásának időpontjaként a 2003. szeptember 18-át, mely megegyezett az írásbeli jogorvoslati kérelemben egyébként már megjelölt időponttal.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel az időpontok összevetése alapján - 2003. szeptember 18., 2003. október 2. - megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtotta be.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben - az ajánlati felhívást támadó részében - alapos.
A Kbt. 44. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága igazolására.
A Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi és a gazdasági alkalmasság igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával; d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. fenti szabályozásában akként biztosít döntési jogkört az ajánlatkérő számára az alkalmasság igazolása körében, hogy ajánlatkérő a 44. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott igazolási módok közül választhat. A Kbt. azonban nem jogosítja fel ajánlatkérőt, hogy új, másfajta igazolási módot előírjon. A Kbt. kógens jogszabály, a 25. § értelmében, így a rendelkezésétől való eltérés tilos.
A Döntőbizottság megvizsgálta a Kbt. fentiekben hivatkozott 44. § (1) bekezdés b) pontját és megállapította, hogy e pont alapján ajánlatkérő csak a mérleg (ideértve az egyszerűsített mérleget, beszámolót, konszolidált mérleget) benyújtását írhatja elő.
A Döntőbizottság megvizsgálta a 44. § (1) bekezdés d) pontját is és megállapította, hogy e pont alá sem vonható ajánlatkérő elő írása. A d) pont alapján ugyanis ajánlatkérő olyan jellegű nyilatkozatot, dokumentumot kérhet, amely egyrészt alkalmas a fizetőképesség megállapítására, másrészt az a)-c) ponttól eltérő tartalmú. Jelen esetben ez az előírt egyéb tartalmi követelmény nem áll fenn. A jogalkotó a mérleget jelölte meg mint támasztható követelményt, ehhez képest nem eltérő jellegűek a mérleg alapjait képező főkönyvi kivonatok.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 44. § (8) bekezdése alapján sem jogosult ajánlatkérő a főkönyvi kivonatok kérésére.
E szakasz szerint ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően dönt az ajánlattevők alkalmasságáról, alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti. Ennek értelmében ajánlatkérő tehát nem a hitelességét vizsgálhatja meg valamely dokumentumnak, vagy ellenőrző vizsgálatokat végezhet, hanem az eredeti igazolást, dokumentumot kérheti.
E szakasz egyébként is az utólagos ellenőrzésre vonatkozik, az ajánlatok benyújtását követő időszakra és nem érinti az eredetiség ellenőrzésének a joga azt, hogy ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatokat, tényeket, körülményeket kérheti az alkalmasság igazolására.
A Döntőbizottság a fentieket összegezve megállapította, hogy ajánlatkérő jogsértően járt el akkor, amikor a főkönyvi kivonatokat is kérte a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására, mivel azt a Kbt. 44. § (1) bekezdése nem teszi lehetővé.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alapos a kérelmezőnek a dokumentáció ellenértékére vonatkozó kérelmi eleme.
A Kbt. 37. § (3) bekezdése szerint: "A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani."
A Kbt. e rendelkezéséből megállapítható, hogy a dokumentáció ellenértékébe nem csak annak sokszorosítási költsége tartozik bele, hanem az ellenérték több tétel összegét fejezi ki. E körbe sorolható többek között nem csak magának a dokumentációnak az előállításával kapcsolatos költség, a postaköltség, a rendelkezésre bocsátási költség, hanem a dokumentáció előállításával, elkészítésével kapcsolatosan kifejtett munkának az ellenértéke is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - ellenkező jogi szabályozás hiányában - nincs akadálya annak, hogy ajánlatkérő a dokumentáció elkészítésével kapcsolatos munkák elvégzésére külső szakértőt vegyen igénybe, és annak költségét számolja el az ellenértékben. Ennek a korlátja az, hogy az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának elkészítésére vonatkozzon az elvégzett munka.
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által becsatolt szerződéseket és megállapította, hogy azok közül a HUMANsoft Elektronikai Kft.-vel kötött megbízási szerződés az, amely kifejezetten jelen beszerzés tárgyára vonatkozik és erre tekintettel figyelembe vehető a dokumentáció ellenértékének a meghatározása során.
E megbízási díj nagyságrendjére tekintettel (12 250 000 Ft) és a további költségeket is figyelembe véve (17 300 Ft) a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által meghatározott 200 000 Ft+ÁFA ellenérték megfelel a Kbt. 37. § (3) bekezdésében foglaltaknak.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy az már nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe, hogy azt vizsgálja indokolt volt-e külső szakértő bevonása a dokumentáció elkészítésére.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel a 44. § (3) bekezdését és ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján semmisítette meg ajánlatkérő felhívásának jogsértő részeit.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmezőnek a dokumentáció ellenértékével kapcsolatos kérelmi elemét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magán személyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy a jogsértés az ajánlati felhívás egy részére vonatkozott és a jogsértés reparálható is, nem ítélte indokoltnak, hogy a minimális bírságnál magasabb bírságot szabjon ki.
Az ajánlatkérő által becsatolt iratok alapján megalapozott következtetést a jogsértésért felelős személyre nem lehetett levonni, ezért a Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. október 28.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos