FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (0911/2004)

3.Kf.27.047/2003/9.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Meleg Emese jogtanácsos (6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.) által képviselt Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata (6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1.) felperesnek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe az alperes oldalán dr. Gera István ügyvéd (6900 Makó, Posta u. 3/B) által képviselt FERROGÉP Rt. (6721 Szeged, Kálvária sugár út 87/B) beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2002. június 5. napján kelt 2.K.32.376/2001/5. számú ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt előterjesztett és 7. sorszám alatt indokolt fellebbezésére meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak egyenként 30 000-30 000 (harmincezer-harmincezer) forint másodfokú perköltséget.
A fellebbezési illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS

A felperes, mint ajánlatkérő részvételi felhívást tett közzé 2000. január 26-án nyílt előminősítési eljárásra az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet Kakasszéki Gyógyintézet főépület és konyhaépület rekonstrukciós munkáinak elvégzése tárgyában. Részajánlat nem, többváltozatú ajánlat tétele megengedett volt. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt. A részvételre tizenheten jelentkeztek, közülük a felperes tizenhatot - így a STRABAG Rt.-t (a továbbiakban: Rt.), a Bodrogi Bau Kft.-t (a továbbiakban: Kft.) és az alperesi beavatkozót - alkalmasnak fogadott el és ajánlattételre felhívott.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja 1 és 10 pont közötti értékelés mellett az alábbi súlyszámok szerint a következő volt:

1. megajánlott vállalkozási díj     35

2. helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesülése     20

3. fizetési feltételek     15

4. referencia     10

5. jóteljesítés, garancia mértéke     12

6. késedelmi kötbér mértéke     8
Tizenkét ajánlat érkezett - köztük az Rt. a Kft. és az alperesi beavatkozó ajánlata - melyet a felperes bizottság segítségével, egy értékelési szempontrendszer alapján értékelt. A bírálóbizottság értékelése körébe vonta az alternatív ajánlatokat is. A 2. részszempont szerint tíztől kettesével csökkenő pontok megadása volt lehetséges, ha teljes egészében helyi vállalkozó vagy helyi vállalkozók konzorciuma - helyi vállalkozó-helyi alvállalkozók (nincs írásos nyilatkozat) - nem helyi vállalkozó-helyi alvállalkozó - nem helyi vállalkozó nem helyi alvállalkozó tesz ajánlatot. A 3. részszempont további a)-f) alpontra tagolódott, így a 3. b) pont a városi költségvetést kímélő, egyéb bármilyen konstrukciónak 2, a 3. c) pont a szerződésben alkalmazható szankció mellőzését 2 ponttal jutalmazta. Az 5. részszempont d) alpontja az intézmény zavartalan működése biztosítására az intézménnyel történt egyeztetés írásbeli igazolása mellett 2, csak kivitelezői nyilatkozatra 1 pontot tartott adhatónak. A 6. részszempont c) pontja késedelmes fizetés esetén a kötbér mellőzését 2, a Ptk. szerinti 20%-ra 1, és más kedvezőtlenebb ajánlatra 0 pontot helyezett kilátásba.
A felperes az alapajánlatokat hasonlította össze és nyertes ajánlattevőként a Kft.-t (854 pont), másodiknak az Rt.-t (765 pont) hirdette ki, az alperesi beavatkozó 740 pontot kapott.
Az alperesi beavatkozó és az Rt. nyújtott be jogorvoslati kérelmet az ajánlatok elbírálását kifogásolva. Az alperes D.135/21/2000. számú, 24. sorszám alatt módosított határozatában megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (1) bekezdését, az 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért a felperessel szemben 5 M Ft bírságot szabott ki. Álláspontja - részszempontok szerint - a következő volt:

1. A vizsgálatára használt képlet megfelelő volt, de a viszonyítási alap téves, mert a legkedvezőbb ár kiválasztásakor az alternatív ajánlatok is értékelésre kerültek, melyek utóbb kimaradtak.

2. Az értékelés módszere helyes volt, az alperesi beavatkozónak adott pontszám azonban téves. Az értékelés nem következetesen vezeti végig a pontozás során a helyi alvállalkozóknak adható pontokat attól függően, hogy van, vagy nincs írásos nyilatkozat. Az alperesi beavatkozó a részvételi jelentkezéskor még helyi székhelyű, utóbb székhelye megváltozott, alvállalkozóit azonban iratokkal bemutatta.

3. Irányadónak az előírás szerinti, 2001 szeptemberére befejezett műszaki és pénzügyi teljesítéseket kell az értékelés szempontjából legkedvezőbbnek tekinteni, az eltérés ehhez képest pontozandó. A nyertes pénzügyi ütemezése 2002. évre áthúzódik, ezért a 3. a) pontszáma legfeljebb 1 lehet. Az alperesi beavatkozó megajánlotta az ételszállítás költségeinek átvállalását, ezért a 3. b) pontszáma 2. A 3. c) alszempont körében mindhárom vizsgált ajánlat tartalmaz késedelmes fizetés esetére szankciót, így pontszámuk 0.

4. A referencia ajánlatonként különböző, azok függetlenül az előminősítés során vizsgált alkalmassági követelményektől értékelendőek voltak.

5. A d) alszempont e részszemponthoz nem tartozik, ezért 2-2 pontot adott minden ajánlatra.

6. A késedelmi kamat, mint a késedelmi kötbértől eltérő jogi kategória nem volt értékelhető, ezért 2-2 pont kiosztása erre az alszempontra itt is megtörtént.
Az értékelés az alábbiak szerint alakult:

Részszempontok	1	2	3	4	5	6	Összesen
Kft.	9,43	10	6	8	4	7	804,05
Rt.	10	6	5	10	7	9
alperesi beavatkozó	9,97	8	7	9	5	8	827,95

Ezért megállapítható, hogy a felperes nem az összességében legkedvezőbb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek. Azzal, hogy a felperes az alternatív ajánlatokat nem értékelte, azokat érvénytelennek tekintette, de erről döntést nem hozott, a Kbt. 52. § (1) bekezdését megsértette.
A felperes határozat felülvizsgálatára irányuló keresetében annak megváltoztatását, a jogorvoslati kérelem elutasítását, a marasztaló rendelkezések mellőzését kérte. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy az alperesi beavatkozó hamis adatot szolgáltatott a székhelyét illetően. Tévesnek ítélte az alperesi értékelést, mely során az alperes hatáskörét túllépte. A 2. részszempont esetében kifogásolta az alperesi beavatkozónak 8 pont kiosztását, holott nem tekinthető helyi cégnek. A 3. részszempont a) alpontja szerint a nyertes által lehetővé tett 2002. évre áthúzódó pénzügyi ütemezés számára előnyösebb, így 3-nál kevesebb pont nem lett volna adható. A b), c) alpontként a felperes a fizetési kötelezettséget érintő szerződéses elemet és nem az alperes által figyelembe vett feltételt értékelt. Az ételszállítás költségeinek átvállalása e körben nem értékelhető, mert annak megoldása az intézmény, illetve a megbízó feladata. A 4. részszempontként a magasépítés és nem az egészségügyi referencia értékelendő, a felperes fenntartotta azon álláspontját, hogy a referenciákat az előminősítés során már figyelembe vette. Az egyenlő pontozás törvénysértő nem lehet. Az 5. d) alpont e helyen értékelését az ajánlati felhívás indokolta, amely szerint az intézmény zavartalan működésének biztosítása a jóteljesítés és garancia körében került előírásra. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a 6. részszempont bírálati elemei sorába tartozik a késedelmes fizetés esetére előírt szerződéses kötelezettségek értékelése. A felperes másodlagosan a bírság összegének mérséklését kérte, perköltségigénye nem volt.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az alperes hatáskörében eljárva végezte el a közzétett ponthatárok között az értékelést, mely alapján részletesen indokolt okfejtésével az elsőfokú bíróság egyetértett. Az alvállalkozók bemutatása miatt indokoltnak tartotta a többletpontok kiosztását (2. részszempont) és a 2002-re áthúzódó ütemezés, mint érvénytelenséget felvető ajánlat miatt a nyertes ajánlatnak kizárólag 1 pont juttatását [3. részszempont a) alpont]. A hamis adatszolgáltatásra történt hivatkozást nem találta alaposnak, utalt arra, hogy az alperes kérelem hiányában, hivatalból azt nem vizsgálta, a felperes állítását hitelt érdemlő adatokkal nem támasztotta alá. A Kbt. 52. § (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos érdemi ellenérveket a felperes nem terjesztett elő, ezért az elsőfokú bíróság az alperesi határozat helyes indokaira utalt csak. A beszerzés értékére figyelemmel - melynek 1%-át sem érte el a bírság mértéke - a bírság mérséklésére irányuló másodlagos keresetet sem találta alaposnak.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést annak megváltoztatását, a kereseti kérelemben foglaltak teljesítését kérte, az abban foglaltakat tartva fenn fellebbezésként. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem érveit figyelmen kívül hagyta, annak indokát nem adva.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és perköltségének megállapítását kérte. A kifogásolt pontok értékelését illetően a határozatában foglaltakat ismételte meg.
Az alperesi beavatkozó ellenkérelme annak helyes indokai alapján az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés nem alapos.
A Kbt. 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A 37. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza. A 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A két szakaszból álló eljárásban a részvételi szakaszban meg kell határozni az ajánlatok elbírálásának szempontját, az ajánlati felhívásban a Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint kötelező meghatározni az elbírálás részszempontjait, a kapható pont- és a figyelembeveendő súlyszámokat. E rendelkezésekből következően - tekintve, hogy a többváltozatú ajánlattétel megengedett volt - az alternatív ajánlatok figyelmen kívül hagyása a Kbt. 52. § (1) bekezdése sérelmét megalapozta. Helyesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes e jogsérelem ellenében érdemi ellenérveket nem hozott fel. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a fellebbezésében sem tette e jogsérelem kimondását megalapozatlanná. A bírálóbizottság segédletével kialakított értékelési szempontrendszer csak annyiban vehető jogszerűen figyelembe az értékelés során, amennyiben az ajánlati felhívás és dokumentáció értékelési szempontrendszerét lefedi. Ezért helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperes hatáskörében eljárva, az ajánlati felhívásban és dokumentációban megadott részszempontok szerint a jogorvoslati kérelem kapcsán érintett ajánlatok összevetésével azt vizsgálta, hogy a felperes az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdette-e ki nyertesnek. Az alperes részletes indokát adta, mennyiben és milyen okból tért el a felperesi értékeléstől. Ezen okok egy része
az volt, hogy az értékelési szempontrendszer nem fedte le a kiírásban foglaltakat, más része a kiosztható pontok arányosítása miatt tette indokolttá az eltérést.
Az alperes határozata a három ajánlat részszempontok szerinti teljes értékelését tartalmazta, melyhez képest felperes kereseti kérelme a döntés teljes körű, általános vitatása mellett a 2.; 3. a), b), c) ; 4. és 5. d); 6. pontokkal kapcsolatban tartalmazott konkrét ellenérvet, melyhez kapcsolódóan az elsőfokú ítélet az alperesi döntés helyes indokaira utalással - a konkrét kifogásokat érintve - tartalmaz indokolást. Így a felperes sikerrel nem hivatkozhat arra, hogy az elsőfokú bíróság a döntéshozatalhoz szükséges tényállást nem tárta fel és döntését nem kellőképpen indokolta.
A fellebbezéssel kapcsolatban a következőket emeli ki a másodfokú bíróság. A 2. részszempont értékelése során a felperesi szándék szerinti, annál árnyaltabb értékelést jelenített meg az alperes a helyi alvállalkozók írásos nyilatkozat szerinti bemutatását értékelve. A helyi székhely időközi megváltoztatása körében az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel a másodfokú bíróság mindenben egyetért, azt megismételni nem kívánja. A 3. részszempont körében vizsgálandó pénzügyi ütemezés értékelésénél legkedvezőbbnek csak az az ajánlat tekinthető, amely az ajánlati felhíváshoz és dokumentációhoz igazítottan tartalmazza a részszámlák kibocsátásának ütemezését. Az ajánlati felhívás 10. pontja kizárólag a számla ellenében 30 banki napon belüli átutaláshoz kapcsolódóan teszi lehetővé kedvezőbb feltételek szerinti ajánlattételt. Ettől függetlenül a pénzügyi finanszírozás biztosítása 2000. és 2001. évekre %-ban meghatározva megtörtént. A további vitatott alszempontok értékelésével kapcsolatos felperesi érveket - tekintve, hogy azt a kiírásban foglaltakkal alátámasztani nem tudta - a Fővárosi Ítélőtábla nem vehette figyelembe. A referenciák részszempont értékelése, tekintve, hogy azt - függetlenül az alkalmasság során vizsgáltaktól - a felperes részszempontként szerepeltette, kötelező volt rá nézve. Helyesen utalt az alperes arra, hogy a beszerzés tárgyához igazodóan az egészségügyi intézmény rekonstrukciós munkái, annak volumenétől függően több pontot érdemelnek egyéb építési beruházás keretében végzett építési munkához képest. Az 5. d) alszempont tekintetében a felperes olyan, a kiírásból következő érvet felhozni nem tudott, mely alapján megállapítható lett volna, hogy a jóteljesítés és garancia körébe az intézmény zavartalan működésének biztosítása bevonható lett volna. A 6. részszempont kizárólag a késedelmi kötbér mértéke szerint tette lehetővé a pontszámok kiosztását, ezért a kötbér intézményéhez nem tartozó, a késedelmes fizetés egyéb szankcióját jelentő fizetési kötelezettség értékelése az ajánlati felhívás és dokumentác
ió követelményeitől eltérést jelentett.
A felperes az alperes határozatában meghatározott valamennyi jogsértést elkövette, az alperes által kiszabott bírság mérséklésére az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában kifejtettek szerint nem látott lehetőséget. A fellebbezés a kereseti kérelemben foglaltakra utaláson túl további érveket e körben nem tartalmazott, ezért a másodfokú bíróság csupán annyiban egészíti ki az elsőfokú bíróság indokait, hogy az összegszerűségében jogszabályi keretek között, de mérlegelés útján meghatározott bírság mérséklésére akkor van lehetőség, ha a jogszabálysértés megállapítása körében a bíróság eltérően foglal állást az alperesi határozatban foglaltakhoz képest, illetve az alperes mérlegelési kötelezettségét maradéktalanul nem teljesíti. Jelen esetben egyik feltétel sem állt fenn.
A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78. § (1), (2) és 79. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes és az alperesi beavatkozó jogi képviseletével felmerült másodfokú perköltség viselésére.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján személyes illetékmentes felperes terhére számítandó fellebbezési illetéket az Itv. 59. § (1) bekezdésére figyelemmel a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.

Budapest, 2004. január 14.

Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Matheidesz Ilona s. k.,
a tanács elnöke bíró
előadó bíró

Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
bíró