FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (0912/2004)
2.Kf.27.105/2003/10.
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Sebők Cecília (1211 Budapest, Táncsics M. u. 62.) ügyvéd által képviselt Balaton Bútorgyár Rt. (8200 Veszprém, Budapesti út 10.) I. r., a Falco-Sopron Irodabútor Kft. (9400 Sopron, Bánfalvi út 27.) II. r., a Garzon Bútor Rt. (8000 Székesfehérvár, Bakony u. 4.) III. r., a Hajdúthonet Rt. (4024 Debrecen, Salétrom u. 5.) IV. r., a Mezőkövesdi Bútoripari Kft. (3400 Mezőkövesd, Széchenyi u. 10.) V. r., a dr. Cziffra Csaba jogtanácsos által képviselt Miniszterelnökség Közbeszerzési Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth L. tér 2-4.) VI. r., a dr. Vajk Kálmán (1114 Budapest, Bukarest u. 9.) ügyvéd által képviselt ORAKO Kft. (1222 Budapest, Gádor u. 130.) VII. r., és a TELMEX Kft. (2000 Szentendre, Pannónia u. 38.) VIII. r. felpereseknek a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hivatkozási szám: D.273/26/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe a felperesek pernyertessége érdekében a dr. Füredi Jenő jogtanácsos által képviselt Magyar Mérnöki Kamara (1094 Budapest, Angyal u. 1-3.) beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2002. évi szeptember hó 3. napján kelt 12.K.35.144/2000/19. számú ítélete ellen az alperes által 20. sor szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2003. évi november hó 12. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő
VÉGZÉST:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.
Az I-V. r. felperesek, az alperes és a felperesi beavatkozó másodfokú eljárásban felmerült költségét 5000 (azaz ötezer)-5000 (azaz ötezer) forintban állapítja meg.
Ez ellen a végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az elsőfokú bíróság az alperes D.273/26/2000. számú határozatát megváltoztatta és az ajánlatkérő VI. r. felperes által elkövetett jogsértés és jogkövetkezménye megállapítását mellőzte. Az irányadó tényállás szerint a VI. r. felperes a Közbeszerzési Értesítő 2000. március 22. napján megjelent 12. számában nyílt eljárásra szóló felhívást tett közzé "irodabútorok szállítására és kapcsolatos szolgáltatások teljesítésére a 125/1996. (VII. 27.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzéshez önként csatlakozó intézmények részére" tárgyában. Az ajánlati felhívás szerint részajánlatot is lehetett tenni. A VI. r. felperes 2000. június 23-án hirdetett eredményt, és az egyes részteljesítések nyerteseinek kihirdetése mellett közölte, hogy mely ajánlattevők ajánlatát minősítette érvénytelennek.
Azok a cégek, amelyek ajánlatát a VI. r. felperes érvénytelenné nyilvánította, a döntéssel szemben jogorvoslati kérelemmel fordultak az alperes felé.
Az alperes elrendelte a kérelmek együttes elbírálását, és a 2000. augusztus 9-én kelt D.273/26/2000. számú határozatával megállapította, hogy az VI. r. felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. §-ának (1) bekezdését, figyelemmel a Kbt. 52. §-ának (2) be kezdés d) pontjára, valamint a Kbt. 59. §-ának (1) bekezdését, ezért a kérelmezőkre vonatkozó ajánlatok érvénytelenségét megállapító, valamint az eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
A határozattal szemben keresetet terjesztett elő dr. Sebők Cecília ügyvéd, mint perbeli jogi képviselő által az I., II., III., IV., V. r. felperes, továbbá a VI. r. felperes, és dr. Vajk Kálmán ügyvéd, mint perbeli jogi képviselő által a VII. és VIII. r. felperes. Dr. Sebők Csilla ügyvédnek a perképviseletre adott meghatalmazásukat az I. r.-V. r. felperesek nem nyújtották be a peres iratokhoz.
Az I. r. felperes és 4 társa, akik az 1-től 6-ig terjedő részteljesítés nyertesei voltak, az alperes határozatának megváltoztatását és annak megállapítását kérték, hogy a VI. r. felperes eljárást lezáró döntése mindenben megfelelt a Kbt. szabályainak. A VI. r. felperes az alperesi határozat megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy az eljárást lezáró döntése nem volt jogsértő. A VII. és VIII. r. felperesek az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérték.
Az alperes a határozatában foglaltak fenntartásával a keresetek elutasítását kérte.
Az eljárás során az elsőfokú bíróság megengedte a felperesek pernyertességének érdekében a Magyar Mérnöki Kamara beavatkozását.
Az elsőfokú bíróság a Kbt. 91. §-ának (5) bekezdése alapján megváltoztatta az alperes határozatát, és az ajánlatkérő VI. r. felperes által elkövetett jogsértés és jogkövetkezménye megállapítását mellőzte. Az elsőfokú bíróság egyetértett a felperesek jogi álláspontjával, melynek következményeként a felperesek által felvetett kérdésekben véleménye szerint nem járt el jogszerűen az alperes akkor, amikor jogsértést állapított meg a határozatával, és megsemmisítette az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperesek kereseti kérelmének az elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, azonban abból téves jogi következtetést vont le. Az alperes fellebbezésében lényegében megismételte és fenntartotta a határozatában, illetve a keresetekre adott nyilatkozataiban foglaltakat.
Az I-V. r. felperesek, a VI. r. felperes és a beavatkozó az ítélet helybenhagyását kérték.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét érdemi másodfokú elbírálásra nem tartotta alkalmasnak, mert azt az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértéssel hozta meg.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 66. §-ának (1) bekezdése értelmében amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat. A Pp. 67. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint meghatalmazott lehet az ügyvéd és az ügyvédi iroda. A Pp. 69. §-ának (1) bekezdése alapján a meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak bemutatni.
Az I-V. r. felperesek keresetüket ügyvéd által nyújtották be, az elsőfokú eljárás során ügyvéd útján jártak el, anélkül azonban, hogy a perképviselet Pp.-ben előírt kötelező feltételeit (meghatalmazás benyújtása, a képviseleti jogosultság igazolása) teljesítették volna.
Az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 72. §-át akkor, amikor dr. Sebők Cecília ügyvéd képviseleti jogosultságát nem vizsgálta. A képviseleti jogot ugyanis a bíróság előtt igazolni kell. E kötelezettség kiterjed magának a képviseleti jogosultságnak, illetve ennek megfelelően az ügyvédi, jogtanácsosi tevékenységnek, valamint a személyazonosságnak az igazolására is. A képviseleti jogot a meghatalmazás, vagy az annak alapját képező egyéb jogviszonyt tanúsító okirat igazolja. A képviseleti jog vizsgálatát - a Pp. 135. §-ának (4) bekezdéséből következően - a bíróságnak a meghatalmazás csatolásakor, illetve a képviselő első jelentkezésekor nyomban el kell végeznie. E kötelezettség a bíróságot hivatalból és az eljárás egész tartama alatt terheli.
Perképviseletre szóló meghatalmazás hiányában az I-V. r. felperesek személyesen eljáró félnek minősülnének, személyesen azonban az elsőfokú eljárás során nem jártak el, a meghatalmazottjukként az elsőfokú eljárásban részt vett ügyvéd azonban a perképviseletre szóló meghatalmazás hiányában nem járhatott volna el. E lényeges eljárási szabálysértés okán a másodfokú bíróság érdemben nem bírálhatta el az alperes fellebbezését, és elsőfokú bíróság ítéletéről érdemben nem dönthetett.
Fentiek miatt a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak rövid határidő tűzése mellett a Pp. 72. §-a alapján intézkednie kell a hiánypótlásra [az I-V. r. felperesek jogi képviselőjének a Pp. 69. §-ának (1) bekezdése alapján a meghatalmazását csatolnia kell az alapeljárás irataihoz], melynek elmaradása esetében a jogkövetkezményeket alkalmaznia kell. Rámutat a másodfokú bíróság arra, hogy a VII-VIII. r. felperesek egymás és meghatalmazottjuk közötti képviseleti jogviszonyát is kétséget kizáróan tisztáznia kell az elsőfokú bíróságnak, valamint értékelnie kell a IV. r. felperesnél a cégbíróság által jegyzett változásokat, és a perrel érintett közigazgatási jogviszonyban a felperesi beavatkozó jogi érdekeltségét is.
A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 252. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával csak megállapította a peres felek és a beavatkozó másodfokú eljárásban felmerült perköltségének összegét, amelynek viselése kérdésében az elsőfokú bíróság dönt az eljárást befejező határozatában.
Budapest, 2003. november 12.
Borsainé dr. Tóth Erzsébet s. k., Dr. Kurucz Krisztina s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Rothermel Erika s. k.,
bíró