KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0935/2004)
1024. Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.626/12/2003.
Tárgy: Pest Megyei Víz- és Csatornamű Kft. jogorvoslati kérelme Tárkány Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Kft. (1107 Budapest, Balkán u. 4., képviseli: dr. Kozma György ügyvéd, 1012 Budapest, Mikó u. 14., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Tárkány Község Önkormányzata (2945 Tárkány, Fő u. 144., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Tárkány község Vasdinnyepuszta településrész ivóvízhálózat beruházás teljesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59.§ (1) bekezdését, valamint a 61.§ (1) bekezdését, ezért megsemmisíti ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására 2003. október 1-jén 7098/2003. számon, a Közbeszerzési Értesítő 40. számában a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az ajánlati felhívás szerint a beszerzés tárgya és mennyisége: 5291 fm NÁ 100 KM PVC PN 10 vízvezeték-hálózat építése szerelvényekkel, házi bekötésekkel a vízmérőig, 50 m3-es AK 50-30 víztoronnyal, 296 fm NÁ 150 KM PVC túlfolyóvezetékkel. Ajánlatkérő a részajánlat tételének lehetőségét nem biztosította.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával kapcsolatos követelményeit, többek között az alábbiakat kérve:
- az ajánlattételt megelőző két év éves beszámolóját (mérleg, eredménykimutatás),
- az előző 3 évre vonatkozóan a jelen közbeszerzési eljáráshoz hasonló munkáiról szóló referenciáit a szerződést kötő fél megnevezésével, az ellenszolgáltatás összegének és a teljesítés idejének, valamint a referencialevelek megadásával.
Ajánlatkérő felhívása 11. b) pontjában több alkalmatlansági szempontot állapított meg, többek között alkalmatlan az ajánlattevő, ha:
- nem rendelkezik az ajánlati felhívás tárgya szerinti elegendő és megfelelő kivitelezési referenciákkal, legalább kettő, a közbeszerzés tárgyával egyezővel vagy azt meghaladóval,
- mérleg szerinti eredménye bármelyik két évben negatív volt.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, az ajánlati felhívásban határozta meg a részszempontokat, azok súlyszámát a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 45
- többletjótállás, ami az 5 évet nem haladhatja meg 30
- kivitelezési időtartam 15
- részszámlák gyakorisága 5
- késedelmi kötbér, amely a napi 100 000 Ft-ot nem haladhatja meg 5
Ajánlatkérő az adható pontszámokat 1-100 ponthatárok között határozta meg, és az értékelés módszereként a lineáris arányosítás módszerét jelölte meg.
A felhívás 16. pontjában az egyéb információk között közölte, hogy hiánypótlásra nem biztosít lehetőséget.
Az ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattevők számára.
Az ajánlattételi határidőben, 2003. november 11-ig 12 ajánlat érkezett. Kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be a FER 3331 Kft., az ÉDUVÍZ Kft., az OMS-Hungária Kft., a PENTA Kft., az A-K Kft., a Mestermérnök Kft., az INVESTMENT Kft., a DEPONÁTOR Kft., az ÁMK Kft., a THERMIN Kft. és a BETONÚT Rt.
Kérelmező ajánlatának 40. oldalán csatolta a 2002. évi éves beszámolóját, melynek kiegészítő mellékletének 7. oldalán, az árbevétel megoszlása bevételcsoportonként elnevezésű táblázat 1. sorában a vízvezeték-építés összegeként 55 956 E Ft szerepel.
Az ajánlat 58. oldalán nyilatkozott kérelmező a referenciák vonatkozásában. A kiíráshoz hasonló referenciamunkák bemutatása elnevezésű táblázatban kifejezetten ivóvízellátás vonatkozásában két referencia került felsorolásra, a Les-hegy városrész közműépítés, melyből az ivóvízvezeték-építés értéke 142 767 E Ft, valamint a Szigetszentmiklós Auchan ivóvízellátása, melynek értéke 116 500 E Ft.
Az ajánlatok értékelése során a Pro Aqua Kft. mint lebonyolító 2003. november 12-én, a Kbt. 57. § (2) bekezdésére való hivatkozással magyarázatot kért kérelmezőtől, valamint a FER 3331 Kft.-től a többi ajánlathoz viszonyítottan alacsony árajánlatról. Megítélése szerint ugyanis a víztorony-telepítés és járulékos költségei megközelítik a 20 millió forintot, és így a több mint 5 km vezetékhálózat kiépítésére viszonylag alacsony összeg jutna.
Kérelmező válaszában árajánlatát fenntartotta arra való hivatkozással, hogy figyelembe vette a részére a szállítói által biztosított árkedvezményeket, valamint a rendelkezésére álló saját gépi és élőmunkaerő hatékony munkavégzését.
A lebonyolító valamennyi ajánlatot érvényesként elbírálta, s valamennyi ajánlatot pontozással értékelte. Az ajánlattevők pontszámai az alábbiak voltak: Kérelmező 9195, FER 3331 Kft. 8710, OMS-Hungária Kft. 7660, ÉDUVÍZ Kft. 7585, ÁMK Kft. 7390, Mestermérnök Kft. 7110, BETONÚT Rt. 7015,
DEPONÁTOR Kft. 6195, A-K Kft. 4840, PENTA Kft. 4240, INVESTMENT Kft. 4195, THERMIN Kft. 3430.
A lebonyolító annak ellenére, hogy a legmagasabb pontszámot kérelmező érte el, az OMS-Hungária Kft.-t javasolta nyertesként kihirdetni arra való hivatkozással, hogy műszaki többletvállalásokat is tett ajánlatában (55 db vízmérő akna kiépítése).
A szakértői javaslatot az ajánlatkérő képviselő-testülete 2003. november 24-én tárgyalta meg, a szakértő javaslatát felülvizsgálva a pontozásos értékelést maga is elkészítette, e körben korrigálta a kivitelezési időtartam részszempont pontszámítását és ebből következően a pontszámokat is. Az így kiszámított eredmény szerint is a kérelmező érte el a legmagasabb pontszámot (9420), őt követte a FER 3331 Kft. (8995), majd az ÁMK Kft. (8710) és az ÉDUVÍZ Kft. (7840). Ajánlatkérő a kérelmező és a FER 3331 Kft. ajánlatát nem nyilvánította érvénytelenné, azonban úgy döntött, hogy az eljárás nyertese az ÁMK Kft., a második pedig az ÉDUVÍZ Kft.
Az ajánlatkérő 2003. november 25-én hirdette ki az eljárás eredményét a fentiek szerint. Az összegzést 2003. december 1-jén küldték meg ajánlattevőknek. Az összegzés tartalmazza az értékelés módszerének ismertetését, valamint táblázatba foglalva valamennyi ajánlattevő részszempontok szerinti pontszámait, a kérelmező és a FER 3331 Kft. által elért pontszámokat is. A nyertesként kihirdetett ÁMK Kft. a harmadik ebben a sorrendben. Az összegezés nem tartalmazza az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit. Az értékelést és a döntést illetően az összegezés még az alábbi magyarázatot is tartalmazza:
"Az értékelésen túl megjegyezzük, hogy az egyes ajánlatok referencialevelei konkrét adatokat nem tartalmaznak, csak általánosságokat sorolnak fel, így ezek tartalma is lényegesen befolyásolta a döntést.
A döntés ismertetése: A pályázatok értékelésénél az Önkormányzati Testület figyelembe vette a szakértői vélemény javaslatát, mely szerint a PVCS és FER 3331 Kft. ajánlatát a döntés hozatalánál kizárta. A további pályázatoknál a képviselő-testület figyelembe véve az elbírálás szempontjait, a pályázatok belső tartalmát, a pontozásban elért helyezéseket. A versenypályázat győztesének az ÁMK Kft.-t, másodikként az ÉDUVÍZ Kft.-t jelölte meg."
Kérelmező 2003. december 1-jén nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet a tárgyaláson pontosított. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, kérte, hogy a Döntőbizottság hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötését tiltsa meg, és kötelezze ajánlatkérőt az eljárási költségek viselésére.
Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő 2003. november 25-én kihirdetett döntése, amellyel nem a legmagasabb pontszámot elért ajánlatot hirdette ki nyertesként, jogsértő. Előadta, hogy az eljárás során ajánlatkérő sem alkalmatlanságát, sem ajánlatának érvénytelenségét nem állapította meg. Ajánlatát a felhívásban foglaltaknak megfelelően értékelte. A részére megállapított pontszám a legmagasabb volt, ennek ellenére ajánlatát "a döntés meghozatalánál kizárta" és a sorrendben harmadik ajánlatot hirdette ki nyertesként. Előadta, hogy amennyiben ajánlatkérő megállapította volna az alkalmatlanságát, arról döntést kellett volna hoznia, a döntést és annak indokait kérelmezővel közölni kellett volna.
Sérelmezte, hogy az összegzés nem felel meg a Kbt. 6l. §-ban és 5. sz. mellékletében foglaltaknak. Előadta, hogy az összegzés nem tartalmazza "az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokait" sem. Sérelmezte továbbá, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során kétségbe vonta - az általa csatolt 2002. évi mérleg alapján - az ajánlatában hivatkozott referenciák valódiságát. Előadta, hogy a mérlege részben egységesen tartalmazza (szennyvízberuházás elnevezés alatt) azokat a beruházásokat is, amelyek részben vízvezeték-hálózat építésre vonatkoznak. E vonatkozásban csatolta a Döntőbizottság részére a Szigetszentmiklós M0-s melletti Auchan Áruház külső vízellátási, csatornázási munkáira tett, 2002. március 25-i árajánlatának másolatát, melyben 2325 fm ivóvízhálózat megépítésére tett összesen 196 500 000 Ft értékben árajánlatot. Csatolta az erre vonatkozó, 2002. március 28-án megkötött vállalkozói szerződést, valamint a 2002. július 16-án kelt átadás-átvételi jegyzőkönyvet.
Előadta továbbá, hogy a nyertes ÁMK Kft. által vállalt teljesítési határidőben fizikailag lehetetlen a teljesítés. Álláspontja szerint 2004. január 29-ig a szerződés nem teljesíthető tekintettel arra, hogy az elkészítendő víztoronyhoz szükséges beton kötési ideje minimum 28 nap, ehhez járulnak még a téli időjárási viszonyok is.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az álláspontja szerint megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy miután a közbeszerzési eljárásban járatlanok, szakértő céget bíztak meg a közbeszerzési eljárás lebonyolításával. A szakértői javaslat áttekintése során azonban a testület több ellentmondást is észlelt. A kivitelezési időtartam pontozásánál a testület készített egy új értékelést, melynek során a szerződéskötés kiírás szerinti, december 5-i időponttól számították ki az ajánlattevők által közölt időtartamokat. A szakértőtől eltérően nem vették figyelembe a "kiíráson felüli többletfelajánlások" körében végzett értékelést, mivel azok a felhívás szerint nem voltak értékelhetőek. A kérelmező ajánlatát megvizsgálva észlelték, hogy a referenciái közül csak egy felelt meg az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeknek, azonban az alkalmasság megállapításához legalább két referenciamunkával kell rendelkezni az ajánlattevőnek. A két referenciaigazolást a Leshegy Kft. adta, amelyben kérelmező résztulajdonos. A mérlegjelentésben található árbevételeket összevetve a referenciák értékével felmerült az, hogy a kérelmező nem valós adatokat közölt, emellett a szakértői vélemény szerint is ki kell zárni őt, így a testület ennek megfelelő döntést hozott. A FER 3331 Kft. ajánlata nem volt kedvezőbb, mert valójában csak 4 év többletjótállást vállalt, emellett a szakértő az ő kizárását is javasolta. Az ÁMK Kft. ajánlatával kapcsolatban előadta, hogy az 55 napos teljesítési határidő nem irreális, a kérelmező által megjelölt 28 napos betonkötési idő a jelenlegi technikai eszközökkel és anyagokkal rövidíthető, 5-8 napon belül elkezdhető az építés és a munkát még -5 °C esetében is lehet folytatni.
Egyéb érdekeltek nem tettek érdemi észrevételt.
A Döntőbizottság a 2003. december 2-án kelt ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A Kbt. 43. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Kbt 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. fenti rendelkezései alapján az ajánlattevő köteles azokat az ajánlattevőket is kizárni az eljárásból, akik a szerződés teljesítésére való alkalmasságukat nem a felhívásban foglalt követelményeknek megfelelően igazolták. Ajánlatkérő csak azoknak az ajánlattevőknek az ajánlatát értékelheti, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére és az ajánlatuk érvényes, hiszen az érvénytelen ajánlatot tevők az eljárás további szakaszában nem vehetnek részt. De ezek a rendelkezések azt is jelentik, hogy a valamely fenti okból ki nem zárt ajánlattevők ajánlatát el kell bírálnia. Ajánlatkérő a kérelmező vonatkozásában sem az alkalmatlanságra, sem az érvénytelenségre vonatkozó döntést az eljárás során nem hozott. Az ajánlatot mind a szakértő-, mind a képviselő-testület értékelte, pontszámát megállapította.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az ajánlatkérőnek a Kbt.-ben meghatározott értékelési folyamat eredményeként kell eljutnia ahhoz, hogy a nyertes ajánlattevőt kiválassza. Az elvégzett értékelés dokumentuma az összegezés. Jelen ügyben az ajánlatkérő (és az általa megbízott lebonyolító) kérelmezőt a szerződés teljesítésére alkalmasnak találta, s az általa benyújtott ajánlatot érvényesnek minősítette, ezért végezte el az ajánlatnak a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti pontozásos érékelését. Az ajánlatkérő döntésre jogosult testülete általi pontszámítás eredménye is az volt, hogy kérelmező érte el a legmagasabb pontszámot. Ajánlatkérő döntésének a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti értékelésen kell alapulnia, amelyet az összegezésben kell dokumentálni. A döntés kihirdetése során köteles az ajánlatkérő a döntését megalapozó tényeket az összegezésben összeállítani és azt az ajánlattevőkkel ismertetni. A kihirdetett döntés nem lehet ellentétes a pontszámítással és az összegezéssel, tehát amennyiben az ajánlatkérő képviselő-testülete kérelmező ajánlatát értékelte s az a pontozás eredményeként a legmagasabb összpontszámot érte el a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint, mint a legmagasabb összpontszámot elérő ajánlattevő kérelmezőt kellett volna nyertessé nyilvánítani, ezért a harmadik legmagasabb pontszámot elérő ajánlattevő nyertesként való kihirdetésével az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság nem fogadta el ajánlatkérőnek azt az érvelését, hogy kizárta a döntéséből kérelmezőt, egyrészt a szakértő javaslata alapján, másrészt azért, mert a műszaki alkalmassága vonatkozásában, a referenciák tekintetében kétségei támadtak, mivel a kérelmező által csatolt mérleg adatai szerint az ivóvízvezeték építésből származó árbevétel a 2002. évben kevesebb volt, mint a megadott referenciák értéke.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése alapján határozza meg azt, hogy az ajánlattevőktől az alkalmasság igazolására vonatkozóan milyen adatok, tények közlését, milyen dokumentumok csatolását kéri. Ennek az a célja, hogy ezen iratok, adatok alapján vizsgálja meg az ajánlatkérő az ajánlattevők alkalmasságát.
A Kbt. 44. (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta az előző 3 évre vonatkozóan a jelen közbeszerzési eljáráshoz hasonló munkáiról szóló referenciák csatolását, melyhez alkalmatlanná minősítés szempontjaként előírta, hogy alkalmatlan az ajánlattevő ha nem rendelkezik az ajánlati felhívás tárgya szerinti elegendő és megfelelő, legalább kettő, a közbeszerzés tárgyával egyező vagy azt meghaladó kivitelezési referenciával.
Kérelmező által hivatkozott két, ivóvízvezeték építésére vonatkozó referencia az alkalmassági feltételnek megfelelt. Ajánlatkérő nem az igazolások eredetiségének ellenőrzése következtében jutott arra a megállapításra, hogy nem fogadja el a másodikként megjelölt referenciát, hanem a pénzügyi alkalmasság vizsgálatára szolgáló 2002. évi mérlegbeszámoló vizsgálata alapján, melynek vizsgálata nem a műszaki alkalmasság körébe tartozik, s melyből a fenti következtetés nem is vonható le megalapozottan.
Kérelmező sérelmezte, hogy az ajánlatkérő által elkészített összegezés nem felel meg a Kbt. szabályainak, tekintettel arra, hogy nem tartalmazza az 5. sz. mellékletben foglaltakat.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni, az ajánlatokról az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 5. sz. melléklete szerint az összegezésnek az eljárásról tartalmaznia kell: 2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei: b) ** Az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:
c) ** A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:
3. Az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által készített és az eredményhirdetéskor ismertetett összegezés nem a Kbt. 5. sz. mellékletében meghatározott minta szerint készült. Nem tartalmazza az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit, nem tartalmazza a "döntésből kizárt" ajánlattevők vonatkozásában a kizárás indokait.
A törvény előírja, hogy az összegezésnek tartalmazni kell a részszempontok szerinti tartalmi elemeket, valamint a kizárás indokait. Az összegzés tartalmára vonatkozó rendelkezések nem csupán formai előírások. Az ajánlattevők ennek alapján tudják megállapítani, hogy az ajánlatkérő helyesen értékelt-e, valóban az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempont, az összességében legelőnyösebb ajánlat részszempontjai és azok súlyozása alapján döntött-e, s amennyiben kizárásra kerültek, ennek indokolását, s ennek alapján dönthetnek az esetleges jogorvoslati eljárás megindításával kapcsolatban. A tájékoztatási kötelezettség az eljárás tisztaságának egyik fontos biztosítéka, azt segíti elő, hogy az elbírálás részleteit az ajánlattevők megismerhessék. A fentiek alapján az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdés első fordulatát.
A Döntőbizottság nem vizsgálta kérelmezőnek az ÁMK Kft.-re vonatkozó kérelmét tekintettel arra, hogy az ÁMK Kft.-re vonatkozó döntést a Döntőbizottság megsemmisítette.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket állapította meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt egyértelműen megállapítható a jogszabálysértő összegezés elkészítésért felelős személye, továbbá az eljárást lezáró jogsértő döntést testület hozta meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 8.
Dr. Telek Katalin s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos