KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (0937/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.616/6/2003.
Tárgy: a BAUCONT Rt. I. sz. kérelmező és a HÉROSZ II. sz. kérelmező kérelmei az Állami Autópálya Kezelő Rt. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a BAUCONT Építőipari Rt. (8000 Székesfehérvár, Galántai u. 64., képv.: dr. Farkas Gyöngyi ügyvéd, 1068 Budapest, Felső erdősor u. 8., továbbiakban: I. sz. kérelmező) és a HÉROSZ Építőipari Rt. (1095 Budapest, Hídépítő u. 1-12., képv.: dr. Dékány László ügyvéd, 1052 Budapest, Fehér hajó u. 8-l0., továbbiakban: II. sz. kérelmező) jogorvoslati kérelmeit, melyet az Állami Autópálya Kezelő Rt. (1036 Budapest, Lajos u. 74-76., a továbbiakban: ajánlatkérő) "M0 autóút Szigetszentmiklósi Autópálya Mérnökségi Telep rekonstrukciója" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be,
elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. október 15. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 42. számában közzétett részvételi felhívással, nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
A részvételi felhívás 3. a) pontjában ajánlatkérő rögzítette a beszerzés tárgyát a főbb mennyiségi jellemzőkkel, valamint meghatározta az egyes épületeknél, építményeknél az 5. bekezdésben csoportosítva az elvégzendő munkanemek szakágait.
A részvételi felhívás 9. pontjában ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket, melyek között előírta az előző 3 év hasonló összetettségű és nagyságrendű referenciamunkáinak ismertetését.
Ugyanezen pontban meghatározta azt is, hogy mit tekint hasonló összetettségű és nagyságrendű referenciamunkának. Ennek megfelelően hasonló összetettségű az a munka, amely a 3. pontban meghatározott 5 szakág közül legalább 4 szakágat tartalmaz.
A felhívás 10. b) pontjában ajánlatkérő rögzítette a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítési szempontok között, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére az a jelentkező, aki nem mutat be az előző 3 évben (2000-2002) hasonló összetettségű és nagyságrendű munkáiból legalább 1 db referenciamunkát és a referencialevél nem pozitív visszajelzést tartalmaz. Ajánlatkérő itt is közölte, hogy mit tekint hasonló összetettségű, illetve nagyságrendű munkának a felhívás 9. pontjában közöltekkel azonos tartalommal.
A részvételi felhívás 12. b) pontjában közölte ajánlatkérő, hogy mely esetekben érvénytelen a jelentkezés.
A felhívás 12. c) pontjában a hiánypótlás lehetőségét kizárta ajánlatkérő, e körben felhívta a részvételre jelentkezők figyelmét arra, hogy az alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, hatósági igazolásokat, a részvételre jelentkezői nyilatkozatokat gondosan, a felhívás és a dokumentáció előírásai, mellékletei alapján, cégszerűen aláírva csatolják a Kbt. 43. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely részletesen tartalmazta a jelentkezések tartalmi és formai előírásait.
A dokumentáció útmutató 3. oldal 7. francia bekezdésében ajánlatkérő közölte, hogy a felhívás és a dokumentációban foglaltaknak nem megfelelő, vagy azoktól, illetve a Kbt.-től eltérő részvételi jelentkezés benyújtása a részvételi jelentkezés érvénytelenségét vagy a részvételre jelentkező kizárását és a Kbt. által e tekintetben meghatározott jogkövetkezményeket vonhatja maga után. A dokumentáció útmutató részének 4. oldalán a 3. pontban közölte ajánlatkérő, hogy "A Kbt.-nek megfelelő nyilatkozatmintákat a részvételre jelentkező rendelkezésére bocsátjuk azzal, hogy csak ezeket építhetik be a részvételi jelentkezésbe."
A 7. oldal 10. pontjában a műszaki alkalmasság igazolására szolgáló referenciák körében ajánlatkérő rögzítette, hogy "A 12. sz. és 13. sz. mellékletben iratmintát adunk e nyilatkozatok tartalmára".
A dokumentáció 12. sz. mellékletében nyilatkozatmintát csatolt a referenciák bemutatásához.
A jelentkezési határidőre, 2003. október 31. napjára 16 db részvételi jelentkezés érkezett, közöttük kérelmezők jelentkezései.
A jelentkezéseket bizottság értékelte, majd 2003. november 14-én sor került a nyilvános eredményhirdetésre. Ajánlatkérő kihirdetett döntése értelmében 8 részvételre jelentkezés érvényességét és alkalmasságát hirdették ki, őket ajánlattételre felhívták. A BAUCONT Rt. I. sz. kérelmező jelentkezését alkalmatlannak minősítették az indoklás szerint azért, mert "nincs megfelelő összetettségű, ill. nagyságrendű munkája". A HÉROSZ Rt. II. sz. kérelmező részvételi jelentkezését ajánlatkérő érvénytelennek hirdette, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján, tekintettel arra, hogy az előző évek beruházásairól szóló nyilatkozatot nem töltötte ki.
I. sz. kérelmező BAUCONT Rt. 2003. november 27-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben ajánlatkérő részvételi szakaszt lezáró döntését sérelmezte, amellyel megállapította, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlan a referencia hiánya miatt.
Álláspontja szerint a részvételi jelentkezésébe csatolt referenciák közül a GANZ területén végzett építési munka maradéktalanul kielégíti az előírt alkalmassági kritériumokat, ezért ajánlatkérő döntése, mely szerint a szerződés teljesítésére kérelmező alkalmatlan lenne, nem megalapozott.
Az I. sz. kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a hivatkozott referenciaként csatolt GANZ területén végzett munkák ténylegesen épületen belüli munkákat jelentettek, azonban az épületen belül végzett munkák során is felmerül az épületeken kívüli közműcsatlakozások kiépítésének munkái, amelyek magukba foglalnak az ajánlatkérő által a IV. szakágban megjelölt munkákat is, ezért ezen referencia 4 szakág munkáit tartalmazza. Kifogásolta továbbá hogy ajánlatkérő nem tájékoztatta az alkalmatlanná minősítés konkrét indokáról, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (6) bekezdését.
Kérte az alkalmatlanná nyilvánító döntés megsemmisítését, ajánlatkérőt kötelezni, hogy vonja be az eljárásba, valamint ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését.
A II. sz. kérelmező HÉROSZ Rt. 2003. november 28-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben a részvételi szakaszt lezáró döntést sérelmezte, mellyel ajánlatát érvénytelennek nyilvánította.
Álláspontja szerint a részvételi jelentkezése a felhívásban és dokumentációban foglaltaknak megfelel, ajánlatkérő döntése jogsértő. Álláspontja szerint ajánlatkérő konkrétan meghatározta az érvénytelenné nyilvánítás lehetséges eseteit, melyek között a kérelmező jelentkezését érvénytelenné nyilvánító indok nem szerepel.
II. sz. kérelmező arra vonatkozóan kérte a Döntőbizottság döntését, hogy a részvételi felhívásban közölt érvénytelenné nyilvánító indokon túli okok vezethetnek e jogszerűen az ajánlat érvénytelenítéséhez a vizsgált közbeszerzési eljárásban. A részvételi felhívásban ugyanis ajánlatkérő az érvénytelenségi okok között nem tüntette fel, hogy a dokumentációban kért nyilatkozatmintától való eltérés is kizárást eredményez.
II. sz. kérelmező nyilatkozott továbbá, hogy a jelentkezésük tartalmilag - ha nem is egy nyilatkozatba foglalva - egyébként pedig tartalmazta az ajánlatkérő által kért információkat a referenciák tekintetében.
Kérte az érvénytelenné nyilvánító döntés megsemmisítését, ajánlatkérőt kötelezni, hogy jogszerű eljárást folytasson le, valamint ideiglenes intézkedésként az eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő észrevételében fenntartotta, hogy jogszerű döntést hozott a vizsgált közbeszerzési eljárásban, és ennek során nem sértette meg a törvény rendelkezéseit.
Az I. sz. kérelmező vonatkozásában előadta, hogy már a csatolt referencialevélből megállapítható volt, hogy az épületen belüli munkákat jelent, ezért az csak 3 szakágat ölel fel. Annak érdekében, hogy elkerüljék az esetleges félreértéseket, telefonon érdeklődtek a referenciát kiadó megrendelőtől, aki megerősítette, hogy az I. sz. kérelmező épületen belüli munkákat végzett a GANZ területén lévő kiállítócsarnok rekonstrukciója kapcsán, a külső munkákat másik generálkivitelező végezte. Előadta ajánlatkérő, hogy arról is tájékoztatást kaptak, hogy a belső munkák elvégzéséhez kapcsolódóan természetesen a közműkiállásokat I. sz. kérelmező elkészítette, ezt azonban ajánlatkérő nem ítélte, nem ítélhette olyannak, amely kielégíti az által kért IV. szakági munkákat, amely a közműhálózat kiépítését foglalja magába.
A II. sz. kérelmező kérelmével kapcsolatosan ajánlatkérő nyilatkozatában kifejtette, hogy a felhívásban és a dokumentációban is több helyen felhívta a jelentkezők figyelmét arra, hogy nyilatkozatmintákat ad ki, azokat kell beépíteni a jelentkezésbe. Arra is felhívta a jelentkezők figyelmét, hogy a jelentkezést a felhívás és dokumentáció alapján az ott meghatározott feltételek teljesítésével kell elkészíteni, ennek elmulasztása a jelentkezés érvénytelenségét, illetve kizárását eredményezi.
A II. sz. kérelmező jelentkezésében nem a dokumentációban elvártak szerint készítette el a referenciákra vonatkozó nyilatkozatát, miután azt nem a kiadottak szerinti egy nyilatkozatban foglalva csatolta. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy nem elfogadható a II. sz. kérelmező referenciákra tett nyilatkozata tartalmilag sem, mivel azok nem adnak választ a kiadott mintában közölt valamennyi körülményre, így a nyilatkozatok nem tartalmaznak információt a saját munka arányára, valamint a peres eljárásra vagy kötbérre vonatkozóan.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelmei megalapozatlanok.
Az I. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, az alábbi indokok szerint:
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva kérelem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az I. sz. kérelmező jelentkezésében csatolt referencia kielégítette-e ajánlatkérő elvárását, valamint ajánlatkérő az alkalmatlanná minősítés indokát megfelelően közölte-e a jelentkezővel.
A Kbt. 63. § (3) bekezdés szerint a részvételi szakaszt megindító részvételi felhívásban a 44. § (1)-(7) bekezdése alapján meg kell határozni az eljárásban történő részvételre való alkalmasság igazolásának módját és megítélésének szempontjait, illetve azt, hogy az e szempontokkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
E szakasz (7) bekezdése értelmében a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
E szakasz (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
Ajánlatkérő a részvétel felhívás 3. a) pontjában meghatározta a beszerzés tárgyát és mennyiségét, e körben az ellátandó munkanemeket is ismertette. Az V. szakág az alábbi volt: az építészet (I.), az elektromosság (II.), az épületgépészet (III.) a külső hálózatok (IV.) és a telepi úthálózat, térburkolás, kertépítés (V.).
Ajánlatkérő a felhívásban a műszaki alkalmasság körében hasonló összetettségű és hasonló nagyságrendű referenciákat kért meg, melyek tekintetében azt is meghatározta, hogy mit ért hasonló nagyságrendű és hasonló összetettség alatt.
Hasonló összetettség alatt ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában felsorolt I-V. szakág közül legalább 4 szakágat jelent, míg hasonló nagyságrend alatt a nettó 1000 millió forintot elérő vagy meghaladó munkát tekintette.
Ajánlatkérő a fentiek alapján a felhívás 10. b) pontjában megfogalmazottak szerint a szerződés teljesítésére alkalmatlannak tekintette azon jelentkezőt, aki nem mutat be az előző 3 évből legalább 1 db hasonló nagyságrendű és összetettségű referenciamunkát.
Az I. sz. kérelmező jelentkezésében - annak 125-129. oldalain bemutatottan - 3 db referenciát jelölt meg, melyek közül kettő nem érte el az 1000 millió forintos nettó értékhatárt, ezzel nem elégítette ki ajánlatkérő hasonló nagyságrendre vonatkozó igényét.
A Kisrókus 2000 Kht. megrendelő részére a GANZ Villamossági Művek területén található "E" jelű kiállításcsarnok működő létesítményében végzett munkát bemutató referencia elérte az ajánlatkérő által megkövetelt hasonló nagyságrendet.
Ajánlatkérő ezen referenciát azonban nem találta megfelelőnek, mivel az nem tartalmaz a felhívásban felsorolt szakágak közül legalább 4 szakágat.
A jogorvoslati eljárás során megállapítást nyert, hogy az I. sz. kérelmező által megjelölt - az elvárt nagyságrendet kielégítő - referencia a megjelölt csarnokon belüli munkák elvégzését jelentette. Ezen körülményt a referencialevélben foglaltakon túl a referencialevél ellenőrzése során megkeresett referenciaadó nyilatkozata is alátámasztotta. Ajánlatkérő írásban is kérte a referenciaadó válaszát, amelyet bizonyítékként csatolt is a jogorvoslati eljárásban. Emellett maga az I. sz. kérelmező sem vitatta azon tényt, hogy a referenciaként hivatkozott beruházás körében épületen belüli munkákat végzett, azzal, hogy a belső munkák megfelelő elvégzéséhez kapcsolódóan a külső hálózatok csatlakozó kiállásait el kellett végezni, amelyek felölelnek a IV. szakágban megjelölt munkákat is.
Az eljárásban feltárt, fent ismertetett bizonyítékok a Döntőbizottság álláspontja szerint egyértelműen alátámasztják, és igazolják azon ajánlatkérői álláspont helyességét, miszerint az I. sz. kérelmező referenciája a GANZ Villamossági Művek területén lévő kiállítócsarnokban végzett munkák nem tartalmazzák a kért 4 szakágat, mivel az a "IV. külső hálózatok", és az "V. telepi úthálózat, térburkolat, kertépítés" szakágat nem tartalmazta.
Mind a felhívás, mind a dokumentáció alapján egyértelmű volt, hogy a IV. szakág a külső közműhálózat kiépítését jelenti, ahhoz tehát, hogy a referenciaelvárás körében a hasonló összetettség megítélésénél a IV. szakág teljesítettnek legyen elfogadva, azt kell igazolni, hogy külső közműhálózat kiépítése is része volt az elvégzendő feladatoknak.
Jelen esetben az I. sz. kérelmező referenciaként hivatkozott beruházásában elvégzendő feladatok között sem a külső hálózatok kiépítése, sem pedig a telepi munkák nem szerepeltek, ezeket nem ölelte fel.
Az, hogy az I. sz. kérelmező az épületen belüli munkákhoz kapcsolódóan a külső hálózat csatlakozópontjainak kiépítését elvégezte, nem azonos a külső hálózatok - ajánlatkérő által IV. szakágként elvárt - teljes kiépítésével. A fentiek alapján nem fogadta el a Döntőbizottság az I. sz. kérelmező azon érvelését, hogy a csatlakozópontok kiépítése olyan, ajánlatkérő által a IV. szakágban felsorolt munkanemek elvégzését is jelenti, amelyre tekintettel a IV. szakág teljesítettnek tekinthető.
Ajánlatkérő elvárása az volt, hogy a felsorolt szakágak közül négyet tartalmazzon a referencia, nem pedig az, hogy a szak ágakban szereplő egyes munkák elvégzése elegendő lenne az alkalmassági feltétel teljesítéséhez.
Mivel pedig az I. sz. kérelmező jelentkezésben bemutatott referenciái közül kettő nagyságrendben nem volt megfelelő, addig a harmadik - GANZ területén végzett munka - csak három szakágat (a felhívásban ajánlatkérő által felsorolt I., II. és III. szakágat) tartalmazott, így nem felelt meg összetettségében az ajánlatkérő elvárásának, ezért ajánlatkérő jogszerűen állapította meg az I. sz. kérelmező szerződés teljesítésére való alkalmatlanságát a kért referenciaelvárás nem teljesítésére hivatkozással.
A Döntőbizottság nem találta jogsértőnek ajánlatkérő eljárását abban a körben, hogy a csatolt referenciaigazolás ellenőrzésekor szóban kért tájékoztatást a referenciaadótól. A Kbt. 44. § (8) bekezdése lehetőséget ad ajánlatkérő számára, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság megítélése körében az igazolások eredetiségét ellenőrizze, e körben kötelező formát nem ír elő. Az alkalmasság megítélésénél éppen ajánlatkérő megalapozott döntéshozatalának elvárása körében nem kifogásolható, hogy azon igazolások tekintetében, amelyeket a jelentkezők csatolnak, ajánlatkérő információkat szerezzen be közvetlenül akár szóban is az igazolást kiállító szervtől, személytől. Ha ugyanis ajánlatkérő a csatolt iratok tartalmának megállapítása, illetve tisztázása nélkül hoz az alkalmasság kérdésben megalapozatlan döntést, úgy ennek jogkövetkezményét viselnie kell.
A Döntőbizottság nem találta alaposnak az I. sz. kérelmező kifogását, miszerint nem tájékoztatta ajánlatkérő a kizárás konkrét indokáról.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése előírja, hogy az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
Ajánlatkérő az eredményhirdetési jegyzőkönyvben - az eredményhirdetésen jelen volt az I. sz. kérelmező képviselője - közölte, hogy az alkalmatlanná nyilvánítás indoka az I. sz. kérelmező esetében az, hogy nincs megfelelő összetettségű, illetve nagyságrendű munkája.
A törvény hivatkozott rendelkezése nem határozza meg, hogy az indokok ismertetésének milyen mélységűnek kell lennie, azonban a törvény alapelveivel összhangban értelmezve a hivatkozott szakaszt, az felelhet meg a megfelelő közlésnek, amelyből az adott pályázó választ kap arra, hogy ajánlatkérő milyen hiányosság miatt - akár formai, akár tartalmi -, illetve milyen feltétel nem teljesítése miatt zárta ki az eljárásból.
Jelen esetben ajánlatkérő eredményhirdetési jegyzőkönyvében - bár szűkszavúan - közöltek alapján megállapítható volt, hogy ajánlatkérő az I. sz. kérelmező jelentkezésében csatolt referenciákat nem találta megfelelő nagyságrendűnek, illetve összetettségűnek, azaz a referenciák nem elégítették ki a felhívásban közölt elvárásokat, így ajánlatkérői indoklás a törvény 61. § (7) bekezdésében előírtakkal nem ütközik, e körben jogsértés elkövetését a Döntőbizottság nem látta megállapíthatónak ajánlatkérő terhére.
A II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbi indokok szerint:
A Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva kérelem keretei között abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a II. sz. kérelmező jelentkezésében a referenciákra vonatkozó nyilatkozattétel körében teljesítette-e ajánlatkérő elvárásait, így ajánlatkérő döntése a II. sz. kérelmező jelentkezésének érvénytelenségére vonatkozóan jogszerű-e.
A Kbt. 63. § (7) bekezdése értelmében a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
E szakasz (8) bekezdése alapján a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
Ajánlatkérő már a közzétett felhívásában, annak 12. "Egyéb információk" c) pontjában felhívta a részvételre jelentkezők figyelmét arra, hogy - tekintettel a hiánypótlás kizárására - az alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, hatósági igazolásokat, a részvételre jelentkezői nyilatkozatokat gondosan, a felhívás és a dokumentáció előírásai, mellékletei alapján állítsák össze.
A fentieken túl a kiadott dokumentáció több rendelkezése hívta fel szintén a jelentkezők figyelmét arra, hogy a jelentkezés elkészítését a felhívás és dokumentációnak megfelelően készítsék el.
Már a dokumentáció első oldalán több bekezdésben rögzítette, hogy a jelentkezők mire legyenek figyelemmel a jelentkezés elkészítésekor. A dokumentáció útmutató rész 3. oldalán 7. francia bekezdésében egyértelműen rögzítette ajánlatkérő, hogy a felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak nem megfelelő vagy azoktól, illetve a Kbt.-től eltérő részvételi jelentkezés benyújtása a részvételi jelentkezés érvénytelenségét vagy a részvételi jelentkező kizárását és a Kbt. által e tekintetben meghatározott jogkövetkezményeket vonhatja maga után.
A kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában is érvényesül azon rendelkezés, hogy a jelentkezéseket az ajánlatkérő által a felhívásban és a dokumentációban rögzített feltételeknek meg felelően kell összeállítani, hiszen a fent is hivatkozott Kbt. 63. § (7) bekezdése kimondja, hogy a részvételi jelentkezésben az ajánlatkérő által a részvételi felhívásban előírt módon kell igazolni a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
A kétszakaszos eljárásban is alkalmazni kell a törvény érvénytelenség megállapítására vonatkozó szakaszait. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jelentkező nem teljesíti - mind formailag, mind tartalmilag - az ajánlatkérő elvárásait, úgy annak következménye a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában nevesített okból a jelentkezés érvénytelenné nyilvánítása. Jelen ügyben ajánlatkérő a dokumentációban pontosan, egyértelműen, több pontban megismételve - összhangban a törvény kógens rendelkezéseivel - közölte a jelentkezőkkel, hogy mindenben meg kell felelni a felhívás és dokumentáció elvárásainak. Azt is rögzítette ajánlatkérő, hogy a műszaki alkalmasság igazolására vonatkozóan a nyilatkozat ismertetésére iratmintát ad ki (dokumentáció 7. oldal.), valamint a 9. oldal 15. pont "a részvételi jelentkezés felépítésének rendje" 9. francia bekezdésében is közölte, hogy a műszaki alkalmassági nyilatkozatot, a referenciák ismertetésével a 12-13 sz. melléklet (csatolt referencialevelekkel) szerint kell csatolni.
Ajánlatkérő a dokumentáció 6. oldal 6. pontjában közölte, hogy a dokumentációban tételesen felsorolja a Kbt. által megkövetelt nyilatkozatokat, és mellékletként iratmintákat ad a nyilatkozatok tartalma tekintetében annak érdekében, hogy ezeket a részvételre jelentkezők részvételi jelentkezésük elkészítése során azokba beépítsék.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fent ismertetett dokumentációban közölt egyes előírások alapján is egyértelműen megállapítható az, hogy ajánlatkérő elvárta a jelentkezőktől, hogy a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságot a kiadott formanyomtatványokkal megfelelő formában és az abban meghatározott tartalom mellett kell igazolniuk, az ezekre vonatkozó nyilatkozatokat a kiadott formában és tartalommal kell szerepeltetni a jelentkezésben. A tekintetben sem hagyott kétséget a dokumentáció, hogy a felhívás és dokumentáció feltételeit nem teljesítő jelentkezés érvénytelen lesz.
Rámutat a Döntőbizottság arra, hogy a jelentkezés felhívásnak és dokumentációnak való nem megfelelése a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében a törvény rendelkezésénél fogva eredményezi kötelezően a nem előírásoknak megfelelő jelentkezés érvénytelenségét, annak megállapításának nem feltétele az, hogy ajánlatkérő kifejezetten hivatkozzon a felhívásban és a dokumentációban a felhívásnak és a dokumentációnak nem megfelelően elkészített jelentkezés jogkövetkezményére.
A Kbt. az érvénytelenség megállapításának szabályozásánál nem teszi feltétellé azt, hogy erre külön az ajánlatkérő hivatkozzon. A fentiek alapján tehát az a körülmény, hogy egyes érvénytelenséget eredményező eseteket ajánlatkérő külön megnevez a felhívásban, nem jelentette azt, hogy kizárólag ezen esetekben kívánja meg az előírt feltételek maradéktalan teljesítését. Ezen II. sz. kérelmezői okfejtés már csak azért sem fogadható el, mivel ajánlatkérő a kiadott dokumentációban - többek között a fentebb hivatkozott pontokban - kifejezetten rögzítette, hogy a felhívás és dokumentációban előírt feltételek nem teljesítése a Kbt.-nek megfelelő jogkövetkezményeket fog maga után vonni.
A II. sz. kérelmező részvételi jelentkezésében nem az ajánlatkérő által kiadottaknak megfelelően összeállított tartalommal tette meg a nyilatkozatát a referenciákról, önmagában egy referenciákról szóló nyilatkozat szerepeltetése nem elégíti ki azon ajánlatkérői elvárást, miszerint az iratminták, azok tartalma tekintetében kerüljenek beépítésre a jelentkezésbe.
A II. sz. kérelmező jelentkezésében csatolt, a kiadottól eltérő formában csatolt külön nyilatkozata tartalmilag sem elégíti ki ajánlatkérő dokumentációban közölt elvárásait a referencianyilatkozattal kapcsolatban, ugyanis az iratminta tartalmától eltérően a csatolt nyilatkozatból hiányoznak egyes elemek. Nincs a nyilatkozatban a saját munka arányára nyilatkozat. E tekintetben a II. sz. kérelmező nyilatkozott, hogy erre vonatkozóan a jelentkezés 103. oldala és a 294. oldala tartalmaz információt. A Döntőbizottság nem fogadta el ezen jelentkezési részekre történő hivatkozását a kérelmezőnek, mivel azok a konkrét referencia tekintetében a saját munka arányára érdemi nyilatkozatot nem tartalmaz. A jelentkezés 103. oldala a jelentkező mérlegének része, amely az adott referenciamunkára vonatkozóan nem tartalmaz olyan adatot, hogy annak teljesítése során a munkavégzés saját aránya hogy alakult. A hivatkozott jelentkezés 294. oldala pedig szintén nem tartalmaz a saját munka arányára vonatkozó kifejezett nyilatkozatot.
Másodsorban pedig nem azért sem fogadható el formailag, mivel a referencianyilatkozat tekintetében ajánlatkérő egyértelmű elvárása volt, hogy a nyilatkozat tartalmazza az általa kért adatokat, a csatolt nyilatkozatokat a kiadott mintáknak formailag és tartalmilag megfelelően készítsék el.
Ajánlatkérő a kiadott formanyomtatványon kérte a peres eljárás vagy kötbérre vonatkozó nyilatkozatot az ismertetett referenciamunkával összefüggően. Ezen nyilatkozati tartalmi elem is hiányzik a II. sz. kérelmező csatolt nyilatkozatából, így az a körülmény, hogy a jelentkezés 161. oldalán tesz nyilatkozatot a peres eljárás és köbérre vonatkozóan, nem változtat azon, hogy a referenciára vonatkozó nyilatkozata formailag, tartalmilag nem volt megfelelő. A fentieken túl ajánlatkérő a kiadott iratmintájában arra is várt nyilatkozatot, hogy a kivitelezés átfutási időtartama (hónapban) mennyi volt, amelyre szintén nem az elvártak szerint adta meg a nyilatkozatot a kérelmező, mint ahogy a szerződött érték esetében II. sz. kérelmező az elvárt nettó érték helyett a szerződés bruttó értékét adta meg.
A fentiek alapján megállapítható volt, hogy a II. sz. kérelmező a referenciákra vonatkozó nyilatkozat megtétele során sem formailag, sem tartalmilag nem teljesítette ajánlatkérő dokumentációban közölt elvárásait, így a jelentkezése nem felelt meg a dokumentációban közölt feltételeknek, amely jogkövetkezménye a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jelentkezés érvénytelenné nyilvánítása, amely alkalmazásától ajánlatkérő jogszerűen nem tekinthet el.
A fentiek alapján tehát ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor a II. sz. kérelmező jelentkezését teljes egészében érvénytelennek nyilvánította.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerű döntést hozott a kérelmezők jelentkezésének érvénytelenné, illetőleg alkalmatlanná nyilvánítása körében, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. december 18.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos