KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1060/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.652/8/2003
Tárgy: a Depona Kft. jogorvoslati kérelme Aranyosapáti Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Depona Mélyépítő és Kereskedelmi Kft. (4400 Nyíregyháza, Csillag u. 16., képviseli: dr. Csire Lajos ügyvéd 4400 Nyíregyháza, Ady E. u. 11. továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Aranyosapáti Község Önkormányzata (4634 Aranyosapáti, Kossuth u. 43. a továbbiakban ajánlatkérő) "Aranyosapáti településen a Kossuth utcai szilárd burkolatú út szélesítése, Bocskai u. kiépítése és csapadék víz -csatornázás" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2003. október 15-én, a Közbeszerzési Értesítő 42. számában, 7550/2003 számon ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására a fenti tárgyban.
Az ajánlati felhívás 11. pontjában határozta meg ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával kapcsolatos követelményeit és a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítési szempontokat.
Az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánta elbírálni. Meghatározta az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat, súlyszámokat, pontszámokat, és az értékelés módszerét.
E szerint:
részszempontok
súlyszámok
- vállalási ár 85
- jótállás mértéke 10
- kis- és középvállalkozások 5
Rögzítette, hogy a Kbt. 35. § (1) bekezdés szerinti előnyben részesítés elvei közül a választott a d) pontban biztosított szempont, melyhez meghatározta az értékelés módját is.
A felhívás 16. pontjában rögzítette, hogy a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az ajánlati felhívás részét képezik. Meghatározta továbbá, hogy hiánypótlásnak nincs helye.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a részletes ajánlati feltételeket és a pontos műszaki feltételeket.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. november 25-re kérelmezőn kívül az alábbi társaságok nyújtottak be ajánlatot: "KÖZMŰ" Kkt., CZIMRE és Társa Kft., Mélyépítő Budapest Kft., KE-VÍZ 21. Építőipari Rt., DEBMUT Rt., HÓDÚT Kft., POPOVICS és SZABÓ Kft., STRABAG Rt.
Kérelmező ajánlata 129. oldalán csatolta nyilatkozatát arról, hogy a beruházás részét képező árubeszerzés értékének 100%-a a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, valamint a kötendő alvállalkozói szerződések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók 100%-ban belföldi székhelyűek. Csatolta továbbá ajánlatának 130. oldalán nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési munka során környezetbarát védjeggyel ellátott terméket épít be. Ennek igazolására csatolta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott 03/2003 számú oklevelet.
A "KÖZMŰ" Kkt. ajánlatának 35. oldalán csatolta nyilatkozatát arról hogy a kivitelezés részét képező árubeszerzés értékének 100%-át teszi ki a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, és a bontás során egy ajánlatot érvénytelenített. A 2003. december 5-i eredményhirdetésen a "KÖZMŰ" Vízvezeték és Csatornaépítő Kkt. ajánlatát hirdette ki nyertesként.
Kérelmező 2003. december 13-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, kérte annak megállapítását, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (3)-(4) bekezdését, valamint a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Kérte ajánlatkérő döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben való marasztalását, ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását. Kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt új döntés meghozatalára is. Kérelme indokául előadta, hogy ajánlata és a nyertesként kihirdetett ajánlat között az ajánlati ár tekintetében csak 7,8% különbség volt. Az ajánlati felhívás tartalmazta a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésére való hivatkozást. Ennek megfelelően kérelmező csatolta nyilatkozatát a belföldön előállított érték 100%-os mértéke vonatkozásában. Csatolta továbbá nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezési munka során környezetbarát védjeggyel ellátott terméket épít be. Előadta, hogy a csatolt nyilatkozata alapján ajánlatának ajánlati árát egyenértékűnek kellett volna tekinteni a nyertes ajánlattevő ajánlati árával, s az így kialakult azonos pontszámra való tekintettel, a Kbt. 59. § (5) bekezdése a) pontja alapján ajánlatát előnyben kellett volna részesíteni a környezetbarát védjegyhasználattal rendelkező termék alkalmazása miatt. Ennek alapján jogszerűen eljárva ajánlatkérőnek kérelmező ajánlatát kellett volna nyertesként kihirdetni. Álláspontja szerint ajánlatkérő mulasztásos jogsértést követett el azzal, hogy nem alkalmazta a Kbt. 59. § (2)-(5) bekezdésében foglalt előnyben részesítési szabályokat.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását annak megalapozatlanságára való hivatkozással. Álláspontja szerint a felhívásban meghatározottak szerint, az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdették ki nyertesként, amelyet a felhívásban meghatározott részszempontok alapján, a megadott módszerrel történő értékelés alapján választottak ki. A sérelmezett rendelkezéseket azért nem tudták alkalmazni, mert a nyertes ajánlatban szintén van nyilatkozat arról, hogy az árubeszerzés értékének 100%-a belföldön előállított érték. Az alvállalkozói teljesítésre vonatkozóan kérelmező nyilatkozatát azért nem tudta e körben értékelni, mert a kérelmező nyilatkozott, hogy nem vesz igénybe alvállalkozót. A környezetbarát védjeggyel ellátott termékre vonatkozó nyilatkozatot azért nem tudták figyelembe venni, mert az ÁKMI alkalmazási hozzájárulás az ajánlatban nem szerepelt.
Az egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
Kérelmező vitatta az ajánlatkérő értékelését abból a szempontból is, hogy a Kbt.-nek az előnyben részesítésre vonatkozó, az 59. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseit nem alkalmazta.
A Kbt. 35. § (2) bekezdése kimondja, hogy az 59. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az ajánlati felhívásnak részét képezik. Erre a körülményre az ajánlati felhívásban fel kell hívni az ajánlattevők figyelmét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy erre ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét, a felhívása - fent idézett - 16. pontja első francia bekezdésében.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (3) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során legfeljebb tízszázalékos mértékű eltérés esetén azt az árra vonatkozó ajánlatot is egyenértékűnek kell tekinteni, amelyben az építési beruházás részét képező árubeszerzés értékének ötven százalékát meghaladja a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték, illetve, amelyben az alvállalkozói szerződések értékének ötven százalékát meghaladó mértékben kerül sor belföldi székhelyű (lakóhelyű) alvállalkozók igénybevételére.
A Kbt. 59. § (3) bekezdése az egyenértékűség feltételeként a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték meghatározott magasabb arányát szabja meg. E tekintetben azonban mindkét ajánlat a 100%-ra vonatkozó nyilatkozatot tartalmazott.
A Kbt. 59. § (4) bekezdése kimondja, hogy "a (2)-(3) bekezdésben meghatározott tartalmú ajánlatok közül azt az ajánlatot kell előnyben részesíteni, amely alapján a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték a legmagasabb."
A Kbt. 59. § (3) és (4) bekezdéséhez fűzött törvényi indokolás szerint az egyenértékűségi, illetve előnyben részesítési szabály célja a hazai ipar erősítése, a hazai foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése, amelynek érdekében a preferencia alapját a közbeszerzés tárgyát képező termék származása, illetve a közbeszerzés teljesítéséhez igénybe vett belföldi munkaerő - építési beruházás esetén -, a hazai alvállalkozók foglalkoztatása képezi. Ennek értelmében a hazai termékek, illetőleg a hazai munkaerő számára a versenyben árpreferenciát kell biztosítani. A törvényi indokolásból kitűnik, hogy a hivatkozott szempontokat teljesítő vállalkozót a nem hazai termékekkel, illetve a nem hazai munkaerő alkalmazásával szemben illeti meg előny.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jelen esetben mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlattevő a belföldi foglalkoztatottak által előállított érték 100%-os mértékére tett nyilatkozatot, így e vonatkozásban az ajánlatuk azonos, egymással szembeni preferencia nem illeti meg őket, tehát ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor nem tekintette kérelmező ajánlati árát a nyertes ajánlattevő alacsonyabb árával egyenértékűnek.
Kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy a Kbt. 59. § (5) bekezdése alapján ajánlatát előnyben kellett volna részesíteni.
A Kbt. 59. § (5) bekezdése szerint abban az esetben, ha a (2)-(4) bekezdésben foglaltak alapján a nyertes ajánlat nem állapítható meg, egyenértékű ajánlatok esetén előnyben kell részesíteni - ebben a sorrendben - azt az ajánlatot:, amely környezetbarát védjegyhasználattal rendelkező terméket alkalmaz.
Tekintettel arra, hogy a nyertes ajánlattevő által megajánlott ár alacsonyabb volt, s ennek következtében az értékelés során magasabb pontszámot kapott, továbbá az 59. § (3) bekezdése alkalmazásának nem volt helye, az ajánlatok nem voltak egyenértékűek. Ebből következik, hogy mivel a Kbt. 59. § (5) bekezdésének alkalmazására csak egyenértékű ajánlatok esetén kerülhet sor, ajánlatkérő nem követett el jogsértést az (5) bekezdés a) pontja alkalmazásának mellőzésével sem, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet ebben a részében is elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére. A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 21.
Dr. Telek Katalin s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.