LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (1061/2004)
Kf.VI.38.094/2001/4. szám
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Mihalik Péter ügyvéd (Budapest II., Jurányi u. 10.) által képviselt IBUSZ Utazási Irodák Kft. (Budapest V., Ferenciek tere 10.) felperesnek a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (Budapest II., Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott köz igazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt indított ügyében a 2001. október 2. napján meghozott 13.K.31.532/2001/3. számú ítélet ellen az alperes által 5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10 000 Ft (tízezer) forint másodfokú perköltséget.
A fellebbezési eljárás illetékét az állam viseli.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az "utaztatási és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése 50 M Ft/év értékben" tárgyban az ajánlatkérő Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága 2001. január 10-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2. számában, 8695/2000. szám alatt. Az ajánlati dokumentáció 16. oldalán található "Ártáblázat" két hétsoros oszlopot tartalmazott. Az egyik oszlop a "Forgalom Ft-ban", a másik a "Visszatérítés mértéke %-ban" megnevezésű volt. A felhívásra négy ajánlat érkezett, közülük az egyik a felperesi kérelmezőé volt. Három ajánlattevő a táblázat bal oldali "Forgalom Ft-ban" oszlopában összeget nem szerepeltetett, míg jobb oldalán a "Visszatérítés mértéke %-ban"-t kitöltötte. A kérelmező a baloldalon az éves forgalmat 10 M Ft-on ként emelve a másik oldalon a visszatérítés mértékét 7-12 %-ban határozta meg. Az ajánlatkérő referense az ajánlatok felbontásakor úgy foglalt állást, hogy az előbb említett ajánlatok a szolgáltatások fajtájaként egysávosak, ami azt jelenti, hogy már a szolgáltatás igénybevétele esetén biztosítják a maximális kedvezményt. Az eljárás nyertese egy perben nem álló ajánlattevő lett. A felperes - egyebek mellett - arra hivatkozva adott be jogorvoslati kérelmet az alpereshez, hogy az általa tett ajánlaton kívül más ajánlattevők ajánlatai érvénytelenek voltak, mert azokban az ajánlati árat forintban nem tüntették fel. Az alperes D.160/11/2001. számú, 2001. április 25-én meghozott határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Indokolása szerint nem kifogásolható, hogy az ajánlattevők az 50 M Ft-os keretet egy sávnak tekintve (0-tól 50 M Ft-ig) adták meg a kedvezmények mértékét. Választ adott a határozat a jogorvoslati kérelem egyéb kifogásaira is.
A felperes keresetében kérte a jogorvoslati kérelmére hozott alperesi határozat felülvizsgálatát és annak hatályon kívül helyezését. Előadta - egyebek mellett -, hogy a nyertes ajánlatban semmilyen táblázat nem tartalmazta a forgalom forintösszegét, ezért az ilyen ajánlatokat érvénytelennek kellett volna tekinteni.
Az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint az ajánlati dokumentáció mellékletében található táblázat egyértelműen tartalmazta, hogy a bal oldali oszlop sávjaiban a forgalmat forintban kell feltüntetni, ilyen módon azonban a felperesen kívül más, az eljárásban részt- vevő, nem tett ajánlatot. Ezek a résztvevők csak a szolgáltatás fajtáit tüntették fel ajánlatukban, ezért az ajánlatkérőnek ezeket az ajánlatokat érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. Nem vizsgálta - az elsőfokú bíróság szerint - továbbá az alperes a felperes egyéb kifogásait sem, így nem tett eleget a tényállás feltárására vonatkozó kötelezettségének. Nem vizsgálta nevezetesen, hogy miért kapott az elérhető kedvezményekre az összegző táblázat szerint 8,7 pontot, míg a szöveges értékelés szerint 9 pontot az ajánlat; nem vizsgálta a késedelmi kamat fizetésével, a fizetési határidővel, az ügyfélpulttal való rendelkezéssel és az ismeretlen tartalmú, háromoldalú szerződésekkel kapcsolatos felperesi kifogásokat sem az alperes. Egyebekben azonban a bíróság a határozatot a felperes által kifogásolt egyéb okok miatt nem találta jogszabálysértőnek.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, kérve a támadott ítélet megváltoztatásával a felperesi kereset elutasítását. Fellebbezése alátámasztásaként előadta, hogy az ajánlattevők mindegyike esetében értelemszerűnek kellett tekinteni, hogy forintban tették meg ajánlatukat, mely ajánlatok egysávú beadott ajánlatnak értendőek. Úgy kell tehát ezeket tekinteni, mint olyan ajánlatokat, melyek a legkisebb forgalom esetén is maximális kedvezményt adnak. Előadta az alperes a fellebbezésében azt is, hogy a pontozással kapcsolatbani ellentmondásokra kitért határozatában.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
Az alperes fellebbezése nem alapos.
Helyes döntést hozott az elsőfokú bíróság, amikor a felperes által támadott alperesi határozatot hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Az ajánlati felhívás 16. oldalán található táblázat nem vitásan két olyan oszlopot tartalmaz, melynek egyikében a forgalmat forintban kell feltüntetni. Nem vitás az sem, hogy ilyen módon - a felperesen kívül - a többi ajánlattevő nem tüntette fel a visszatérítendő kedvezményeket. Az a tény is megállapítható az alperes által hozott határozatból, hogy a felperes által kifogásolt késedelmi kamat-fizetési határidővel, az ügyfélpulttal való rendelkezéssel és az ismeretlen tartalmú háromoldalú szerződésekkel kapcsolatban az elutasító döntés a határozat alátámasztásaként semmiféle indokot nem tartalmaz. Az a körülmény, hogy a határozat kitért a pontozás eltéréseinek okára, a többi előterjesztett kifogás indokolására nem elegendő. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan hivatkozott a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (1) bekezdésének arra a rendelkezésére, mely szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Megfelelő volt a Kbt. 52. § (1) bekezdésére való hivatkozás is, mely szabály előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja értelmében pedig érvénytelen az ajánlat akkor is, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Végül - a Legfelsőbb Bíróság szerint is - okkal kifogásolta az elsőfokú bíróság azt, hogy a felperes jogorvoslati kérelmében előterjesztett számos más kifogásával kapcsolatosan az alperes vizsgálódást nem folytatott le, így elutasító határozata ez okból is megalapozatlan.
A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 78. §-a alapján az alperes köteles megfizetni a felperesnél felmerült fellebbezési eljárási költségeket.
Az alperes illetékmentessége folytán a fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.
Budapest, 2003. november 19.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Kovács Ákos s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Fekete Ildikó s. k.,
bíró