KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (1103/2004)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.653/8/2003.
Tárgy: a Somogyi és Társa Kft. jogorvoslati kérelme a Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Somogyi és Társa Építő és Szolgáltató Kft. (6000 Kecskemét, Tatár sor 6., a továbbiakban: kérelmező) által a Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala (5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., megbízásából eljár: Dr. Gyebnár-Dr. Domoki Ügyvédi Iroda, 5600 Békéscsaba, Wlassich sétány 7., I. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Békéscsaba, Békés, Gyula, Orosháza, Elek városok, továbbá Lőkösháza, Békéssámson és Kétegyháza községek közigazgatási területén belterületi vízrendezés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel, a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. július 23-án a Közbeszerzési Értesítő 30. számában a rendelkező részben meghatározott tárgyú előminősítéses közbeszerzési eljárást indított részvételi felhívás közzétételével.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta, hogy a teljesítési határidő 2006. november 30.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. b) pont műszaki alkalmasság igazolása című részének harmadik francia bekezdésében a kért adatok körében az alábbiakat határozta meg:
"- Azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek."
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjában a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között az ötödik francia bekezdésben az alábbiakat határozta meg:
"- Nem rendelkezik a beszerzés tárgyát képező munka elvégzéséhez szükséges szakmai végzettségű, legalább 1 fő főállású munkavezetővel, aki építőmérnöki végzettséggel és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik."
A részvételi felhívásban a részajánlat, illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is készített, melynek megvásárlása az eljárásban való részvétel feltétele volt és a részvételi jelentkezéshez szükséges információkat tartalmazta.
A 2003. augusztus 18-i részvételi jelentkezési határidőig részvételi jelentkezést nyújtott be a kérelmező, a SZEVIÉP Rt., a SADE Magyarország Kft., a KEVIÉP Kft., a Strabag Rt., az OMS-Hungaria Kft., a BETONÚT Rt. és a HÓDÚT Kft.
Ajánlatkérő 2003. szeptember 30-án tartotta a részvételi szakasz eredményhirdetését, melyen kihirdette, hogy a kérelmező, a SZEVIÉP Rt., a SADE Magyarország Kft., a KEVIÉP Kft., a Strabag Rt., az OMS-Hungaria Kft., a BETONÚT Rt. és a HÓDÚT Kft. alkalmasak a szerződés teljesítésére és az általuk benyújtott részvételi jelentkezés érvényes, ennek alapján részükre az ajánlati felhívást 2003. október 7-én megküldte.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 2. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"- Az ajánlatok elbírálása a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján történik. Az ajánlat megítélésére szolgáló részszempontok a következők:
a) ajánlati ár (súlyszám 15)
b) teljesítési határidő (súlyszám 15)
c) a dokumentáció részét képező szerződési feltételeknél kedvezőbb feltételek vállalása (súlyszám 10)
Ezen belül:
- jótállás, 5, max 10 év
- késedelmi kötbér, 2, max 1 500 000 Ft/nap
- meghiúsulási kötbér, 1, max 20%
- jóteljesítési garancia, 1,
- teljesítési garancia, 1,
d) vállalkozói díj fizetésének ütemezése (súlyszám 3).
Az egyes részszempontokra adható pontszám: 1-10.
A legkedvezőbb ajánlat a maximális pontszámot kapja, a többi arányosan kevesebbet."
Ajánlatkérő a részletes ajánlati kiírás 2. oldalának utolsó előtti és utolsó bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"II. fejezet 11. pontjához:
Az építési kivitelezési munka megkezdése alatt az ajánlatkérő nem az építési napló megnyitását érti, hanem a kivitelezés tényleges megkezdését, és attól kezdve folyamatos megszakítás nélküli végzését.
III. fejezet 13. pontjához:
A kedvezőbb befejezési határidő vállalása - kötelező előfinanszírozással összehangoltan - nevesített értékelési szempont. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérő akkor is a szerződési feltételek 7. pontjában meghatározott ütemezés szerint köteles a vállalkozói díjat megfizetni, ha az ajánlattevő a részvételi felhívásban 2006. november 30. napjában meghatározott teljesítési határidőnél kedvezőbb befejezési határidőt vállal."
Ajánlatkérő a részletes ajánlati kiírás 3. oldalának utolsó bekezdésében az alábbiakat határozta meg:
"Ajánlattevő készítsen munkanemenkénti megbontásban, időtagolásban havonkénti részletességű, az egész létesítmény megvalósítását felölelő, egyszerűsített vonalas ütemtervet.
Az ütemterv folyamatvonalaira kérjük felvezetni a havonkénti tervezett átlagos létszámot, legalsó soronként pedig havonként beütemezni a pénzügyi teljesítést abszolút számmal és a teljes összeg százalékában."
Ajánlatkérő a dokumentáció részét képező építési, vállalkozási szerződési feltételek című szerződés tervezet III. határidők című részének a 11. és 13. pontjában az alábbiakat határozta meg:
"11. Megrendelő gondoskodik arról, hogy a munkaterületet, a szerződéskötést követő 60 napon belül a generálkivitelezőnek átadja. Ezt követően a generálkivitelező köteles a kivitelezési munkát valamennyi település közigazgatási területén 30 napon belül egy időben megkezdeni.
13. Generálkivitelező feltétlen kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. pontban meghatározott építési munkákat legkésőbb 2006. november 30. napjáig befejezi és a létesítményt a meg rendelőnek az V. fejezetben meghatározott módon átadja. A felek a befejezési határidőt fix, szigorú teljesítési határidőnek tekintik azzal, hogy a generálkivitelező attól csak korábban teljesíthet."
Ajánlatkérő az ajánlattevők által feltett kérdésre adott válaszait 2003. november 12-én megküldte az ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő az ajánlattevők kérdéseire adott válaszaiban az alábbiakat is feltüntette:
"A beruházás ajánlati árát a szerződési feltételek I/2. pontja szerint egy összegben meghatározott átalányáron kell megadni. A havonkénti részletességű egyszerűsített vonalas ütemtervet a szerződési feltételek I/1. pontjában meghatározott műszaki tartalom szerint öblözetenkénti bontásban kell meghatározni."
Válasz a 9., 10., 11. kérdésre:
"Az ajánlati árat sem a szerződéstervezetben, sem pedig a véleményeltérési nyilatkozatban nem kell szerepeltetni. Az árra vonatkozó kikötést a nyertes ajánlattevővel megkötésre kerülő vállalkozási szerződés fogja tartalmazni. A véleményeltérést az oldalanként cégszerűen aláírt szerződéstervezetbe kell beépíteni az eredetitől eltérő betűtípussal. Az ajánlatkérő a bontáskor ismertetésre kerülő ajánlati áron köti meg a szerződést, mégpedig az összességében legelőnyösebb ajánlatban szerepelő ár alapján."
2003. november 20-ig, az ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtott be a SADE Magyarország Kft., a KEVIÉP Kft., az OMS-Hungária Kft., a Strabag Rt., a Hódút Kft., a Betonút Rt., a SZEVIÉP Rt., valamint a kérelmező.
Ajánlatkérő értékelte a benyújtott ajánlatokat, mely értékelés alapján a KEVIÉP Kft. és a kérelmező ajánlatának a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelenségéről döntött.
A kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról kérelmezőt az eredményhirdetést megelőzően 2003. december 11-én kelt levelével értesítette ajánlatkérő, melyben a döntést az alábbiakkal indokolta:
"Az érvénytelenség alapjául az a körülmény szolgált, hogy az ajánlatukban megjelölt teljesítési határidő betartása - figyelembe véve cégük technikai, műszaki, személyi adottságait, továbbá azt, hogy 10%-ot meghaladó mértékben alvállalkozót nem kívánnak igénybe venni - objektíve lehetetlen. A dokumentáció részét képező szerződési feltételek szerint az ajánlatkérő a munkaterületet a szerződéskötést követő 60. napon adja át. Mivel az ajánlati felhívás szerint a szerződéskötésre 2003. december 29-én kerülhet sor, a kivitelezés - kedvező időjárási viszonyok közepette is - leghamarabb 2004. március 2-án kezdődhet.
Tekintettel a beruházás technológiai követelményeire, a közműkiváltások hatósági eljárásainak időigényére, a beépítendő anyagok beszerzésének nehézségeire, valamint arra a körülményre, hogy a kiírás szerint valamennyi településen egyszerre kell megkezdeni és folyamatosan végezni a munkát, a vállalt 2004. július hó 17. napjában meghatározott befejezési határidő irreális, és műszakilag teljesíthetetlen. Az értékelhetetlen befejezési határidőn túl ajánlatukban a záportározó földműveleteinek végösszege nem felelt meg a költségvetésben szereplő értékeknek, az eltérés meghaladja a 40 M forintot, amely tény önmagában is kizárja az ajánlat érvényességét."
Az ajánlati felhívás szerint az ajánlati rész eredményhirdetése 2003. december 15., míg a szerződéskötés időpontja 2003. december 19.
Kérelmező 2003. december 13-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezte az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntést, álláspontja szerint ajánlata érvényes és ajánlatkérő döntése sérti a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának rendelkezését.
Álláspontja szerint az ajánlat összeállításánál figyelembe vette az ajánlatkérő által meghatározott valamennyi előírást és feltételt. A becsatolt ütemtervből megállapítható, hogy a munkaterület átvételét és a munkakezdés időpontját ajánlattevő az előírásoknak megfelelően állapította meg. Az ütemtervet a kiírásnak megfelelően munkanemenként bontva, havonkénti bontásban, létszámadatokat feltüntetve készítette el. Ezen adatokból megállapítható, hogy a beruházás a megadott időtartammal megvalósítható, melynek alátámasztására az ajánlatban komoly biztosítékokat ajánlott meg. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem hagyhatta volna figyelmen kívül azt sem, hogy lehetősége van akár több 10% alatti alvállalkozó bevonására is, mely a meglévő kapacitása kiegészítésére szolgál. Az általa megajánlott teljesítési határidő műszakilag teljesíthető és a beruházás megvalósítható.
Előadta továbbá, hogy a főösszesítőben, azon belül a záportározó földműveleteiben egyértelműen számítási hiba található, mely nem alapozza meg az érvénytelenséget. A záportározó és a gravitációs csatorna földmunkáit az ajánlatkérő által meghatározott költségvetés szerint árazta be. A tételek összegzésénél a záportározóhoz tartozó, mintegy 40 M forintos összeg téves összeadás következtében a gravitációs csatorna földmunkáinak részárához került összesítésre. Az ajánlati ára mind a munkanemenkénti főösszesítő végösszegében, mind pedig a településenkénti főösszesítő végösszegében azonos összeg, mely összeg egyébként megfelel a beárazott költségvetés egyes tételeinek összegzésével kapott számnak is. Álláspontja szerint csak számítási hiba található az ajánlatában, melyet ajánlatkérő a Kbt. 43. § (7) bekezdése alapján ki kellett volna, hogy javítson, nem pedig érvénytelenné nyilvánítania ezen ok miatt az ajánlatát.
Előadta továbbá, hogy ha a bontási eljáráson ismertetésre kerülő értékelt adatokon kívüli részszempontokra a többi ajánlattevő esetében a maximális pontszámot feltételezi, akkor is az ő ajánlata lenne az eljárás nyertese, ezért álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 59. § (1) bekezdését is megsértette akkor, amikor az ő ajánlatát érvénytelenné nyilvánította és kizárta a közbeszerzési eljárás további szakaszából.
Fentiek alapján kérte ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, a jogsértés megállapítását és az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntés megsemmisítését.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy álláspontja szerint a kérelmező által bemutatott technikai felszereltség, valamint a vezető szakemberek száma nem elegendő 38 brigád munkájának irányítására, és kétséges az ajánlatkérő számára, hogy 38 brigáddal egyáltalán rendelkezik-e kérelmező. A tendertervben meghatározott feladat komoly technológiai munkaigényű berendezések megvalósítását is magában foglalja, és az előírt létesítmények felépítéséhez kapcsolódó hatósági eljárások is rendkívül időigényesek. Álláspontja szerint a kérelmező által megajánlott teljesítési határidő alatt a beruházás nem valósítható meg a kérelmező technikai, műszaki adatainak ismeretében. Előadta továbbá, hogy a kérelmező által nyilvánvaló számítási hibára való hivatkozás téves, mert az ajánlatban a záportározó földműveleti munkáinak a tételes költségvetésben szereplő elemei és a főösszesítőben szereplő összegek nem azonosak, továbbá a záportározó földműveleti munkáinak hasonló jellegű műszaki tartalmi tételei mellett a beárazott költségvetésben más-más egységár található. Álláspontja szerint ilyen körülmények között ajánlatkérő nem korrigálhatta a kérelmező tévedését.
Előadta, hogy miután a jogorvoslati kérelmet az eredményhirdetést megelőzően nyújtották be, így eljárást lezáró döntése még nincs, ezért a nyertes személyére való jogorvoslati kérelemrész idő előtti, így a nyertes személye még nem állapítható meg a jogorvoslati eljárás során. Ennek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság 2003. december 13-án a D.653/3/2003. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint részben megalapozott:
A Döntőbizottság először a kérelmező ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatos kérelemrész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában 2006-os végső teljesítési határidőt határozott meg és ennek megfelelően határozta meg a pénzügyi ütemezést is. Ajánlatkérő azonban az előteljesítésre lehetőséget adott és az ajánlati felhívás 2. pontjában meghatározott bírálati részszempontok közül a teljesítési határidő bírálati részszempont 15 súlyszámmal került meghatározásra.
Ajánlatkérő előírásaiból megállapítható, hogy számára fontos volt, hogy a nyertes ajánlattevő mielőbb megkezdje a munkavégzést, mert előírta, hogy valamennyi településen a munkaterület átadását követő 30 napon belül fel kell vonulni és folyamatosan kell a munkát végezni. Ezzel egyidejűleg ajánlatkérő meghatározta azt is, hogy a munkavégzés megkezdése nem az építési napló megnyitását, hanem a tényleges kivitelezését megkezdését jelenti. Ajánlatkérő azt is előírta, hogy mind a 8 településen párhuzamosan, egyszerre kell megkezdeni a munka elvégzését, és azt folyamatosan kell végezni. Ugyanakkor a szerződéskötéstől számított 60 napon belül vállalta a munkaterület átadását, amely maximum 2004. február 27-i időpontot jelenthet.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározta, hogy ajánlattevőknek vonalas ütemtervet kell készíteni a tevékenység végzéséről és feltételként szerepelt a párhuzamos munkavégzés is, hiszen egyidejűleg több munkavégzési helyen kellett a tevékenységet végezni, vagyis ajánlatkérő elvárása szerint a nyertes ajánlattevőnek egyidejűleg több munkavégzési csoporttal, brigáddal kell az egyes területeken a munkát végezni. Ezzel kapcsolatban ajánlatkérő olyan korlátozást, mely a lehetséges, illetve igénybe vehető brigádok vagy munkavégzési helyek számát érintette volna, nem alkalmazott az ajánlati felhívásban és dokumentációban.
Kérelmező az ajánlatában szereplő vonalas ütemterv szerint 2004. március 1-jei munkakezdést ajánlott meg, 2004. július 17-i teljesítési határidővel. A kérelmező vonalas ütemtervéből megállapítható egyidejűleg, hogy a munkát párhuzamosan egyszerre valamennyi településen megkezdi 2004. március 1-jén és azt a teljesítésig folyamatosan végzi.
Kérelmező azon nyilatkozatát, mely szerint ő több 10% alatti alvállalkozót kíván igénybe venni és ennek alapján a műszaki kapacitása ezekkel kiegészül a Döntőbizottság elfogadta, tekintettel arra, hogy ajánlatkérőnek ezt kizáró, korlátozó előírása nem volt és kérelmező ajánlatában sem volt ezzel ellentétes nyilatkozat.
Ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy a kérelmező által megajánlott teljesítési határidő meghaladja a kérelmező kapacitását a vállalási határidő rövidsége miatt a Döntőbizottság nem fogadta el, tekintettel arra, hogy a munkavégzés logisztikai megszervezése és műszaki kivitelezése az ajánlattevő kompetenciájába tartozik. Ennek alapján ajánlattevő üzleti, gazdasági döntésének megfelelően 10% alatti alvállalkozókat bevonhat a teljesítésbe, ezzel a műszaki kapacitása és létszáma is növekszik. Ajánlatkérő nem ismerheti a kérelmező logisztikai rendszerét, hiszen ezzel kapcsolatban az előminősítési szakban sem volt külön előírás, illetőleg amit meghatározott a szükséges szakemberek, illetve munkavezetővel kapcsolatosan az előminősítési szakaszban ajánlatkérő, annak a kérelmező megfelelt, hiszen ennek alapján minősítette a kérelmezőt alkalmasnak a szerződés teljesítésére.
Miután kérelmező ajánlata az ajánlati felhívás és dokumentáció rendelkezéseinek a teljesítési határidő tekintetében - az előteljesítés lehetőségére is figyelemmel - megfelelt, a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem volt olyan előírás, amelynek nem tett eleget a kérelmező ajánlata a teljesítési határidő, illetve a munkaszervezés és a munkavégzés körében. Kérelmező az ütemezésben arra is figyelemmel volt, hogy a munkát ténylegesen csak a szerződéskötést követő maximum 60 nap múlva kezdheti el. Maga az ajánlatkérő sem tudott - a Döntőbizottság által a tárgyaláson feltett kérdésre - megjelölni a felhívásában vagy dokumentációjában olyan előírást, amellyel a kérelmező ajánlata ellentétes lenne. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azon döntése, mely szerint a kérelmező ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeinek és ezért a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, jogsértő, ezért a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
A Döntőbizottság ezt követően a költségvetéssel, illetve az ajánlati árral kapcsolatos ajánlatkérői kifogást vizsgálta meg.
A Kbt. 43. § (7) bekezdése szerint, ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. A számítási hiba javításáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás és dokumentáció feltételeiben, valamint az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott válaszában egyértelműen meghatározta, hogy egyösszegű ajánlati árat kér és a szerződést a főösszesítőben szereplő ajánlati áron kívánja megkötni, illetve ezt veszi figyelembe az ajánlatok értékelésekor.
Kérelmező az ajánlatában az ajánlati árral kapcsolatban az alábbiakat határozta meg:
"Számla
Benyújtás 2004. július 17.
Szerződés szerinti teljesítéskor
Értéke: 1 262 586 352 Ft
Összesen: 1 262 586 352 Ft + 25% áfa"
Békés megye nyolc településén belterületi vízrendezés
Településenkénti főösszesítő
a) Gravitációs csatornák, 554 288 332, 454 474 199, 1 008 762 531
b) Esésnövelő létesítmény, 62 445 181, 35 137240, 97 582 421
c) Záportározó földműveletei, 30 608 600 , 107 712 800, 138 321 400
d) Kiviteli tervek elkészítése, , 17 920 000, 17 920 000
Összesen:, 647 342 114, 615 244 238, 1 262 586 352
Áfa 25%, , , 315 646 588
Mindösszesen bruttó, , , 1 578 232 940
Békéscsaba, 97 450 847, 78 036 779, 175 487 626
Békés, 42 063 758, 27 715 757, 69 779 515
Gyula, 108 691 884, 78 838 050, 187 529 935
Orosháza, 154 303 342, 102 803 110, 257 106 452
Elek, 97 725 183, 107 993 088, 205 718 271
Lőkösháza, 15 245 655, 12 635 553, 27 881 208
Békéssámson, 63 123 122, 67 989 015, 131 112 137
Kétegyháza, 68 548 944, 116 483 036, 185 031 980
Összesen:, 647 152 734, 592 494 388, 1 239 647 122
Észrevételek, 189 380, 22 749 850, 22 939 230
Mindösszesen nettó, 647 342 114, 615 244 238, 1 262 586 352
Áfa 25%, , , 315 646 588
Mindösszesen bruttó, , , 1 578 232 940
A Döntőbizottság megállapította, hogy a munkanemenként készült költségvetési főösszesítő főösszege és a településenként készült költségvetés főösszesítő főösszege megegyezik és ez az összeg azonos a kérelmező által megajánlott ajánlati árral.
Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megállapította, hogy a kérelmező ajánlatának 19. oldalán található főösszesítő c) pontjában eltérő adat található e részekre a tételes költségvetés alapján, a munkarészenként számított árhoz képest.
Megfelel a valóságnak, hogy a záportározóval kapcsolatos munkanem főösszege 40 M Ft-tal eltér az e körben összegzett részletes költségvetésben szereplő árelemek összegétől. Ajánlatkérő azon álláspontját, hogy ennek alapján hibajavításra nem volt lehetőség, így a kérelmező ajánlata érvénytelen, a Döntőbizottság nem fogadta el, ugyanis az ajánlat részét képező tételes beárazott költségvetésben szereplő munkarészek ajánlati árának összege azonos a főösszesítő végösszegével.
A Döntőbizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy ajánlatkérő egyösszegű ajánlati árat kért és a kérelmező ezt az ajánlati árat megajánlotta, ez az ajánlati ár megegyezett a tételes költségvetés alapján számított teljes összeggel is, az ajánlatban a számítási hiba figyelembevételével egyértelműen megállapítható volt az ajánlati ár, amely a kiadott tételes költségvetésben szereplő valamennyi feladat elvégzését magában foglalta.
Kérelmező azon nyilatkozatát, mely szerint a munkanemenkénti főösszesítő főösszegén belüli két tételében - a gravitációs csatorna a) és a záportározó műveletei c) tétel között - egy számítási hiba következtében mintegy 40 M forintos összeg a c) helyett az a) tételhez került hozzáadásra és ez számítási hibának tekintendő, a Döntőbizottság elfogadta.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az egyes ajánlattevők által tett ajánlatok ajánlati árának vizsgálatakor nem csak a főösszesítőben, illetve felolvasólapon meghatározott végösszeg, hanem a teljes ajánlat - ideértve a tételes költségvetést is - vizsgálata alapján kell az ajánlatkérőnek eljárni akkor, amikor meg kívánja állapítani az ajánlati árat, amennyiben azzal kapcsolatban kérdés, probléma merül fel. A jelen esetben a kérelmező ajánlatában a külön nevesített ajánlati ár, mellyel a szerződést a kérelmező meg kívánta kötni és a főösszesítők főösszegében szereplő ajánlati ár azonos volt. Ez az ár megegyezett a részletes beárazott költségvetés tételeinek az összegével is. Az ajánlati ár szempontjából nem volt relevanciája annak, hogy hasonló tételeket a kérelmező eltérő árszinten kalkulált.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ennek alapján a kérelmező ajánlatában nem volt vitatható az ajánlati ár összege. Az ajánlati ár belső elemeinek helyességével kapcsolatban pedig ajánlatkérő a Kbt. 43. § (7) bekezdése alapján kijavíthatta volna a főösszesítő belső tételeit, illetve az ott szereplő összegeket tekintettel arra, hogy ezek a főösszeget nem érintették. A számítási hiba észlelése előbbiek miatt nem vezethetett az ajánlat érvénytelenségéhez.
A Döntőbizottság ezt követően a közbeszerzési eljárás nyertesével kapcsolatos kérelemrész megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. rendelkezései alapján a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás lefolytatásának, illetve ajánlatkérő döntéseinek jogszerűségi felülvizsgálatára rendelkezik hatáskörrel. Az eljárás nyertesére, eredményre vonatkozó döntés ajánlatkérő döntési kompetenciájába tartozik és a Döntőbizottság csupán a döntés meghozatalát követően vizsgálhatja e döntés jogszerűségét. Addig, ameddig ajánlatkérő e döntését nem hozta meg és azt az eredményhirdetésen ki nem hirdette, addig nincs olyan döntés, melyet a Döntőbizottság felülvizsgálhatna. A jelen közbeszerzési eljárásban - tekintettel a Döntőbizottság által alkalmazott ideiglenes intézkedésre is - ajánlatkérő még nem hirdette ki a közbeszerzési eljárás eredményét, vagyis nem állapította meg az eljárás nyertesét, azaz ajánlatkérőnek az eljárás nyertesére vonatkozó döntése nincs. Miután az ezzel kapcsolatos kérelmi elem az ajánlatkérő döntéséhez képest idő előtti, ezért a közbeszerzési eljárás nyertesének a megállapításával kapcsolatos kérelemrész megalapozottságát a Döntőbizottság eljárási akadály miatt nem vizsgálhatta.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs mód, mivel ajánlatkérő részéről testület hozta a kifogásolt döntést.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése alapján a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó birság legalább a bírság minimális összegének a kétszerese.
Az eset összes körülményei között a Döntőbizottság mérlegelte, hogy a bírságolt szervezet a Kbt.-be ütköző magatartást 2002. január 1-jét követő eljárásával kapcsolatban először állapította meg, továbbá arra, hogy a jogsérelem reparálható, figyelembe vette továbbá a beszerzés tárgyát, annak sajátosságait, valamint értékét és a kiszabható minimális és maximális bírság összegét. A Döntőbizottság értékelte azt is, hogy ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a törvényi kötelezettségek teljesítésén túl egyéb az eljárást segítő együttműködő magatartást nem tanúsított.
Az eset összes körülményeit figyelembe véve a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen jogorvoslati eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság kiszabása áll arányban az ajánlatkérő által elkövetett jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2004. január 5.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.