FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA (1110/2004)
3.Kf.27.034/2003/6. szám
A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Berta Hubert ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 10. I/4.) által képviselt M + A Kft. I. r. (2220 Vecsés, Temető u. 14-16.), valamint a Kiskunlacházi Ügyvédi Iroda (2340 Kiskunlacháza, Dózsa Gy. u. 168., ügyintéző: dr. Lukács György ügyvéd) által képviselt DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft. II. r. (2370 Dabas, Széchenyi u. 3.) felperesnek a dr. Nagy László Gábor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2002. április 23. napján kelt 13.K.32.105/2001/5. számú ítélete ellen a II. r. felperes által 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezéssel támadott rendelkezéseit helybenhagyja.
Kötelezi a II. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) forint, az I. r. felperesnek 10 000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget.
Kötelezi a II. r. felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
Dabas Város Önkormányzata (a továbbiakban: ajánlatkérő) a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 10-i számában közzétett és 2001. január 17-i számában módosított részvételi felhívásával a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 32. § (1) bekezdése alapján nyílt előminősítéses eljárást indított szennyvízelvezető hálózatának megvalósítására.
Az előírt határidőben húsz pályázó adta be részvételi jelentkezését, köztük az I. r. felperes, valamint a II. r. felperes és a Gordius Kft. alkotta konzorcium. Az ajánlatkérő előminősítési szakaszt lezáró döntéseit a képviselő-testület hozta meg, tizenkilenc pályázó - köztük a perben érintettek - ajánlatát érvényesnek találva, őket ajánlattételre felhívta.
Az I. r. felperes az előminősítési szakaszt lezáró ajánlatkérői döntést kifogásolva fordult jogorvoslati kérelemmel az alpereshez azzal, hogy az ajánlatkérő résztulajdonosa a II. r. felperesnek, ezért a konzorcium jelentkezését a Kbt. 31. § (2) bekezdése alapján érvénytelennek kellett volna minősíteni.
Az alperes D.200/13/2001. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontjára, a 31. § (5) bekezdésére, az 52. § (2) bekezdésére, valamint a 63. § (8) bekezdésére tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás előminősítési szakaszát lezáró képviselő-testületi határozat szerinti - a DAKÖV Kft. - Gordius Kft. konzorcium jelentkezését elfogadó - döntését megsemmisítette, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Az alperes határozata ellen az I. r. felperes a jogorvoslati kérelmet elutasító, a II. r. felperes az összeférhetetlenséget és annak jogkövetkezményeit megállapító részét kifogásolva nyújtott be keresetet. A II. r. felperes nézete szerint nem bírt jelentőséggel az a körülmény, hogy a DAKÖV Kft.-ben az ajánlatkérő tulajdoni részesedéssel rendelkezik, önmagában ez a körülmény nem zárta ki a társaság mint ajánlattevő részvételét.
Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy az ajánlatkérő a részvételi jelentkezést benyújtó II. r. felperes résztulajdonosa. A kft.-ben lévő önkormányzati üzletrész tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására, a közbeszerzési eljárásban a döntés meghozatalára az önkormányzat képviselő-testülete jogosult. Mindebből következően nem vitatható, hogy az önkormányzat a II. r. felperesben meglévő résztulajdonosi minősége alapján érdekelt abban, hogy az általa indított közbeszerzési eljárásban a II. r. felperes milyen eredményt ér el. Ezért az összeférhetetlenség fennállt. A képviselő-testület a közbeszerzési eljárásban mint az ajánlatkérő nevében eljáró közreműködő szervezet tekintendő. Az önkormányzat által kezdeményezett közbeszerzési eljárásból történő kizárása fogalmilag azonban nem lehetséges, e miatt az összeférhetetlenségi helyzet csak az érdekelt gazdálkodószervezet, tehát a II. r. felperes eljárásból való kizárásával szüntethető meg.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a II. r. felperes élt fellebbezéssel, kérve az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását kereseti kérelmének megfelelően. Kérte továbbá perköltségének megállapítását. Fellebbezésében kifejtette, hogy a II. r. felperes kizárólag ajánlattevő volt az eljárásban, annak előkészítésében nem vett részt sem a társaság, sem annak dolgozója, illetőleg vezető tisztségviselője, illetve azok hozzátartozói. Ezért nem bír jelentőséggel az ajánlatkérő tulajdoni részesedésének ténye. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással utalt a továbbiakban arra, hogy a képviselő-testület, amely az önkormányzati jogok általános letéteményese és gyakorlója, nem tekinthető az ajánlatkérőtől független, úgymond nevében eljáró harmadik személynek, hiszen ő maga az ajánlatkérő érdemi döntésre feljogosított szerve. Az alperesi határozatban megjelenő jogértelmezés és jogalkalmazás az önkormányzatok által alapított gazdasági társaságok kizárását jelentené eleve minden olyan közbeszerzési eljárásból, amely bármelyik, a társaságban, akárcsak elenyésző tulajdoni részesedéssel rendelkező önkormányzat részéről kerül kiírásra.
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének - annak helyes indokai alapján - helybenhagyását, perköltségének megállapítását kérte. Az I. r. felperes észrevétele az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult.
A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 256/A. § (1) bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A fellebbezés alaptalan.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást e részben helyt állóan állapította meg, és helyes jogi következtetésre jutott. A fellebbezéssel kapcsolatban a következőket szükséges kiemelni:
A Kbt. az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit az ajánlatkérő oldaláról szabályozza. Ily módon az eljárás előkészítésétől annak lezárultáig az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos tevékenységet végző gazdálkodószervezet (érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg olyan személy vagy szervezet, aki (amely) az érdekelt gazdálkodószervezettel a Kbt. 31. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerint összefüggésbe hozható. A perbeli közbeszerzési eljárásba való részvételre olyan társaság - II. r. felperes - jelentkezett, melynek résztulajdonosa az ajánlatkérő, így az összeférhetetlenség szabályait már az ajánlattevői oldalról vizsgálva kellett az elsőfokú bíróságnak, illetve az alperesnek döntenie. A II. r. felperes által hivatkozott az Ötv. 9. §-ának rendelkezései az elsőfokú bíróság összeférhetetlenség körében kifejtett jogi álláspontját támasztják alá, hiszen az önkormányzati feladat- és hatásköröket ellátó képviselő-testület jogosult egyrészt a társaságban a reá jutó tulajdoni hányad szerinti tulajdonosi jogok gyakorlására, másrészt az adott közbeszerzési eljárásban a döntés meghozatalára.
E tekintetben a jogi személyiséggel bíró önkormányzat és a feladat- és hatásköröket ellátó képviselő-testület kettéválasztása az ajánlatkérői oldalon nem lehetséges. Erre a II. r. felperes helytállóan hivatkozott. Ezzel együtt - függetlenül attól, hogy a II. r. felperes dolgozója, vezető tisztségviselője, illetve azok hozzátartozója az eljárás előkészítésében nem vett részt - a tulajdoni részesedés ténye az összeférhetetlenség tényének megállapítását indokolttá teszi. A Kbt. 31. §-ának alkalmazása valóban azt kell hogy jelentse, hogy az önkormányzati résztulajdonban lévő társaságok adott önkormányzat beszerzéseiből kizártak, ezt a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontja egyértelművé teszi.
Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem támadott rendelkezései érintetlenül hagyása mellett annak fellebbezéssel támadott részét helybenhagyta a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján.
A II. r. felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért marasztalta a másodfokú bíróság a perköltségben, amely az I. r. felperes és az alperes jogi képviseltével merült fel. Ez utóbbi rendelkezés a Pp. 78. § (1), (2) bekezdése és a 79. § (1) bekezdésén alapul.
Az illetékfeljegyzési jog folytán feljegyzett fellebbezési illeték viselésére ugyancsak a II. r. felperes köteles az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. § (3) bekezdés c) pontja, a 46. § (1) bekezdése és a költségmentességről szóló 6/1986. (VI. 26.) IM r. 13. § (2) bekezdése alapján.
Budapest, 2004. január 7.
Dr. Sára Katalin s. k., Dr. Páldy Zsuzsanna s. k.,
tanácselnök, előadó bíró bíró
Dr. Matheidesz Ilona s. k.,
bíró