FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (1113/2004)
25.K.31.954/2003/9. szám
A bíróság a dr. Bodrog Melánia Ildikó jogtanácsos által képviselt Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) felperesnek a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit körút 85.) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat (hivatkozási szám: D/249/14/2003.) felülvizsgálata iránti perében, amely perbe a dr. Deák Krisztina ügyvéd (7100 Szekszárd, Jókai u. 22. fszt. 1-2.) által képviselt Rex Terra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (6400 Kiskunhalas, Szilárdy Á. u.) beavatkozó a perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - tárgyaláson kívül -, meghozta a következő
ÍTELETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30 000 forint, azaz harmincezer forint perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell a Fővárosi Ítélőtáblához előterjeszteni.
INDOKOLÁS
Felperes, mint ajánlatkérő 2003. január 29. napján ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás megindítására. A közbeszerzés tárgya Mezőkövesd külterület 603 ha összterületű volt szovjet repülőtér szennyezett területeire vonatkozó "környezeti állapot részletes tényfeltárási terv", "műszaki beavatkozási terv" és "környezeti monitoringterv" elkészítése, engedélyeztetése, valamint "a szennyező forrást jelentő műtárgyak lebontása" volt.
Felperes a rész-, illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Felperes ajánlati felhívásának 16. pontja az ajánlatok tartalmi és formai követelményeit határozta meg. A 16. i) pont előírta, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon az ajánlati dokumentációban szereplő részletes szerződési feltételek tartalmának elfogadásáról.
A 16. m) pont azt írta elő, hogy az ajánlattevő az ajánlatához csatolt műszaki tartalomban ütemtervet és a munkák elvégzéséről részletes vázlatot mutasson be, valamint műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetően adja meg a munka elvégzésének módját és az elvégzendő műveletek, vizsgálatok mennyiségét.
Felperesi ajánlatkérő dokumentációjában meghatározta az ajánlatokkal szemben támasztott további tartalmi és formai követelményeit, valamint ez tartalmazta az ajánlatkérő által készített szerződéstervezetet is.
A dokumentációban - a környezeti állapotról előzetesen elvégzett tényfeltárást követően - azt a tájékoztatást adta, hogy a repülőtéren 4 db felszín alatti 1000 köbméter térfogatú tartály ismert, de nem kizárt további kisebb tartályok előfordulása. Közölte, hogy a három felmért terület valamennyi tartályát ki kell tisztítani. Az ismertté vált tartályokban levő veszélyes hulladék mennyisége körülbelül 100 köbméter.
A dokumentáció tartalmazza a vállalkozási szerződéstervezetet is. Ebben előírta, hogy a szerződés mellékletét képezi az ajánlat, valamint azt is, hogy a vállalkozó által tett ajánlat elválaszthatatlan része a feladat-végrehajtási ütemterv és a tételes pénzügyi-műszaki részletezés.
A szerződéstervezet 2.3. pontjában a vállalkozó kötelezettségeként rögzítette, hogy a szerződésben vállalt teljes munkáját az egyes munkaterületekre lebontott formában készített és az ajánlat részeként szereplő "feladat-végrehajtási ütemterv"-ben és "tételes pénzügyi-műszaki részletezés"-ben teljeskörűen kell bemutatnia.
Az ajánlattételi határidőre - 2003. március 12-re - ajánlatot nyújtott be a VITUKI-Innosystem Kft., a Kristály '99 Kft., az Enviroinvest Kft., a MÉK Közös Vállalat, a Pyrus-Rumpold Rt., a Terra-Vita Kft., az ELGOSCAR-2000 Kft., a BIOKÖR Kft., a Multigrade Kft., a Hidroép-Kovács Kft. és a Rex Terra Kft.
Felperes 2003. május 9. napján kihirdette a közbeszerzési eljárást lezáró döntését. Az eljárás nyertese a VITUKI-Inno system Kft. lett, az őt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek az Enviroinvest Kft.-t választották.
Felperesi ajánlatkérő 2003. május 19. napján az eljárás nyertesének nyilvánított gazdálkodószervezettel megkötötte a vállalkozási szerződést.
Az alperes a Rex Terra Kft. ajánlattevő - beavatkozó - jogorvoslati kérelmére jogorvoslati eljárást folytatott le. A 2003. június 20. napján kelt, D/249/14/2003. számú határozatában - a jogorvoslati kérelemnek részben helyt adva - megállapította, hogy felperes az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban a tartályokra, valamint a munkaterületekre bontással kapcsolatos követelményeknek meg nem felelő VITUKI-Innosystem Kft. ajánlatát nem nyilvánította érvénytelenné, ezáltal nem zárta ki az eljárás további szakaszából, megszegte a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel a Kbt. 52. § (1) bekezdését. Megállapította továbbá, hogy felperes érvénytelen ajánlattevőt hirdetett ki az eljárás nyertesének, ezáltal megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is. Ezen jogsértésekre figyelemmel az alperes az ajánlatkérőt - a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva - a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján 1 500 000 forint bírsággal sújtotta, egyben kötelezte 150 000 forint igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
Az alperes határozatában azt is megállapította, hogy a Rex Terra Kft., a MÉK Közös Vállalat és az Enviroinvest Kft. ajánlata - a felperes döntésével ellentétben - érvényes.
Felperes jogszabálysértésre hivatkozással kérte a határozat bírósági felülvizsgálatát, ennek körében a határozat megváltoztatását, a kiszabott bírság mellőzését és az igazgatási szolgáltatási díj visszafizetését. Perköltségre igényt tartott.
Kérte annak megállapítását, hogy a Rex Terra Kft. ajánlata érvénytelen, a VITUKI-Innosystem ajánlata érvényes, valamint azt, hogy felperes a közbeszerzési eljárás során nem sértette meg az alperesi határozat rendelkező részében megjelölt jogszabályokat.
Keresete indokául előadta, hogy a Rex Terra Kft. beavatkozó ajánlatát azért nyilvánította érvénytelenné, mert az nem felelt meg az ajánlati felhívás 16. m) pontjában írtaknak.
Előadta, hogy a Rex Terra Kft. ajánlatában a vezetéktisztítás során keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanításának, valamint a vezeték elbontásának mértékegységei összevonásra kerültek, folyóméterben került megjelölésre a tömeg és a hossz mértékegysége helyett.
Kiemelte, hogy az ajánlat érvénytelenségének további indokául az szolgált, hogy a vezetéktisztítás során keletkező veszélyes hulladék ártalmatlanításra az ajánlattevő sem mennyiséget, sem árat nem adott meg. Utalt arra, hogy a vezetékek bontásakor keletkező veszélyes hulladék mennyisége csak a tisztítási technológia üzemeltetését követően állapítható meg pontosan, ezt a kiírásban meghatározni nem lehet, azonban a hulladék mennyiségét a költségek meghatározása miatt meg lehet és meg is kell becsülni, ahogy ezt a többi pályázó is megtette. Előadta, hogy felperes a repülőtéren helyszíni bejárást tartott, melyen a Rex Terra Kft. képviselője részt vett, azonban a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatban kérdést nem tett fel.
Felperes a nyertessé nyilvánított kft. pályázatával kapcsolatban előadta, hogy az alperesi megállapítással ellentétben, az ajánlatban szereplő pénzügyi részletezés munkaterületekre történő bontásban készült. Álláspontja szerint a VITUKI-Innosystem Kft. ajánlatának 25. oldalán lévő táblázatból egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlattevő melyik részterületen, hány darab és milyen jellegű fúrást kíván lemélyíteni, utóbbi a légi fotótérképen is feltüntetésre került.
Nem értett egyet azon alperesi megállapítással, miszerint a nyertes ajánlata a bontási, tisztítási, valamint a járulékos munkák vonatkozásában munkaterületenkénti tagolást nem tartalmaz. Álláspontja szerint a bontási, tisztítási munkákat - a dokumentációban meghatározott három részterület közül - csak a "központi üzemanyagtároló" területén kell elvégezni, ez a feladat csak ezt a területet érinti, így a feladatok vonatkozásában részterületekre történő bontásnak nincsen értelme.
Azon alperesi megállapításra, miszerint a nyertes ajánlattevő a fúrások számát, mélységét, a laboratóriumi vizsgálatokat területenkénti bontásban adta meg - mely önmagában még nem elégíti ki az ajánlatkérő elő írását -, felperes előadta, hogy tényfeltárás miatt szerepeltek az ajánlatban a fúrások, analitikai vizsgálatok.
Ugyancsak vitatta alperes megállapítását a tartályokra tett ajánlat érvénytelensége kapcsán, előadta, hogy a nyertes pályázó ajánlatának 33. oldalán 1000 köbméteres tartályokra is adott ajánlatot, melyet tájékoztató jelleggel adott meg.
Az alperes nyilatkozatában kérte a kereset elutasítását és felperes perköltségben marasztalását.
Álláspontja szerint az ügy tényállását megalapozottan állapította meg, minek alapján jogszerűen hozta meg azt a döntését, miszerint felperes megsértette a Kbt. rendelkezéseit, ami miatt bírsággal sújtotta.
Alperes fenntartotta határozatában foglalt indokait. Álláspontja szerint a nyertes ajánlata vonatkozásában két érvénytelenségi ok is megállapítható. A nyertes ajánlattevő - a dokumentációban meghatározott 4 darab 301-700 köbméteres tartály bontására tett ajánlatot. Az ajánlati kötöttség elvére figyelemmel, felperesnek ezen ok miatt érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatot. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a nyertes pályázó ajánlatában tájékoztató jelleggel hatféle méretre közölt egységárat, azonban csak a 301-700 köbméteres tartálynál jelölt meg mennyiséget, így erre tett csak ajánlatot.
Alperes álláspontja szerint abból az okból is érvénytelen a VITUKI-Innosystem Kft. ajánlata, hogy a feladat-végrehajtási ütemtervet és a tételes pénzügyi, műszaki részletezést nem munkaterületekre lebontott formában készítette el. Ezen kötelezettségét a dokumentáció részét képező szerződéstervezet 2.3. pontja írta elő. Az a körülmény, hogy a feltáró fúrások számát, mélységét, a laboratóriumi vizsgálatokat területenkénti bontásban adta meg az ajánlattevő, az ajánlatkérő elő írását nem elégíti ki. Ajánlatkérő ugyanis a feladat-végrehajtási ütemterv és a tételes pénzügyi, műszaki részletezést kérte ilyen bontásban. Hivatkozott arra is, hogy a nyertes ajánlata a bontási, tisztítási, valamint a járulékos munkák vonatkozásában nem tartalmaz munkaterületenkénti tagolást.
Alperes a beavatkozó ajánlatának érvényességével kapcsolatban előadta, hogy a közbeszerzés jellege miatt, amikor a felhívás és a dokumentáció alapján egyértelműen és pontosan nem állapítható meg minden egyes munkafolyamat, illetve annak mennyisége, akkor a fajlagosan értékelhetőség követelményének megfelel az az ajánlat, amelyben nyomon követhetőek a munkafolyamatok és megállapítható azok ellenértéke. Így nem szükséges valamennyi munkafolyamatrész különválasztása, mennyiség megadása, elfogadhatónak tartja olyan munkafolyamatok összevonását, melyek mértékegységei egyébként eltérőek.
A beavatkozó csatlakozott az alperes határozatában és nyilatkozatában előadottakhoz. Kérte felperes keresetének elutasítását. Osztotta az alperesnek a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége körében tett megállapításait. Kiemelte, hogy a nyertes ajánlattevő sem bontotta meg az összes munkafolyamatot fajlagosan értékelhető módon, sőt a felperes által érvényesnek nyilvánított más pályázat is tartalmaz eltérő munkák, illetve mértékegységek összevonását. Perköltséget nem igényelt.
A vezetékekben lévő veszélyes hulladékkal kapcsolatban álláspontja az, hogy felperes nem határozta meg a hulladék mennyiségét, holott a Kbt. egyértelműen előírja, hogy az ajánlatkérőnek kell a beruházás műszaki tartalmát pontosan megadni, méghozzá olyan formában, hogy arra az ajánlattevők egyenlő eséllyel tehessenek ajánlatot.
A felperes keresete nem alapos.
A bíróság az alperes határozatának felülvizsgálata során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján, a polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §-ának (1) bekezdése szerint lefolytatott eljárásban, a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a határozat megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és az eljárási szabályoknak.
A bíróságnak a perben azt a jogkérdést kellett megítélnie, hogy a nyertesnek nyilvánított VITUKI-Innosystem Kft. ajánlata az alperes által megjelölt okok alapján érvénytelen-e, a beavatkozó ajánlata a felperes által megjelölt okok alapján érvényes-e és mindezekre tekintettel jogszabálysértő-e a közigazgatási határozat.
A bíróság a keresetlevél, az alperesi nyilatkozat, a felperes észrevételei, a beavatkozó előadása, valamint a közigazgatási iratok alapján megállapított tényállásból kiindulva - figyelemmel arra, hogy a felek a Kbt. 91. § (3) bekezdése alapján a tárgyalás tartását nem kérték - tárgyaláson kívül meghozva, a következőre alapozta döntését.
A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perben a bíróság a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján a közigazgatási határozat törvényességét vizsgálja. Eszerint a bíróság a perben nem a közbeszerzési eljárás törvényessége, vagy az eljárás során kötött szerződés érvényessége kérdésében foglal állást. A közbeszerzési eljárás jogszerűségét annyiban vizsgálja, amennyiben a közigazgatási határozat érinti. A határozat törvényességét a határozat meghozatalakor fennálló tényállás alapján kell megítélni. A közigazgatási perben csak a jogszabálysértő határozat hatályon kívül helyezésére, vagy megváltoztatására kerülhet sor. A határozat megváltoztatására a törvény által megengedett esetekben akkor van lehetőség, ha a jogszabálysértés a bírósági eljárásban kiküszöbölhető.
A bíróság mindenekelőtt rámutat arra, hogy a közbeszerzésekről szóló, többször módosított 1995. évi XL. törvény (a Kbt.) 33. § (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek. A jogszabály ezen rendelkezése tehát az ajánlatkérő feladatává teszi a felhívás pontos, egyértelmű meghatározását.
Megjegyzi a bíróság, hogy a Kbt. 48. § (1) bekezdése is csak az ajánlatkérő számára biztosítja az eredeti ajánlati felhívástól való eltérést abban az esetben, ha a Kbt. 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően a pályázati feltételeket utóbb módosítani kívánja. E törvényhely alapján ugyanis az ajánlatkérő számára - az ajánlattételi határidő lejártáig - lehetővé teszi az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban szereplő feltételek módosítását.
Ezen törvényi rendelkezésekkel szoros összefüggésben a Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. A közbeszerzési törvény kógens jellegéből adódóan a jogszabályi rendelkezésektől való eltérés abban az esetben sem lehetséges, ha az ajánlatkérő nem a törvényi követelménynek megfelelően az esélyegyenlőség biztosításával írja ki felhívását.
A nyertes ajánlatának 33. oldala, valamint az ajánlatkérő dokumentációjának 2.2.2. pontjának összevetéséből megállapítható, hogy felperes négy darab 1000 köbméteres tartály bontására, tisztítására várt ajánlatot. Ezzel szemben a nyertes ajánlatának 33. oldalán az szerepel, hogy az ajánlattevő hatféle méretben, külön tételsorokban tüntette fel a tartályok kiemelését, tisztítását, elszállítását. Mind a hatféle méretre közölte az egységárat, mennyiséget azonban csak a 301-700 köbméteres tartályok vonatkozásában tett. Ugyancsak ezen tartályok kapcsán jelölte meg nettó és bruttó árajánlatát. Ebből következően a nyertesnek nyilvánított ajánlattevő ilyen méretű tartályok bontására vállalt csak kötelezettséget.
Elfogadta a bíróság alperes azon megállapítását, mely szerint az ajánlatkérő elő írása kötelező volt, melyet a nyertes pályázó nem tartott be.
Utal arra a bíróság, hogy felperes sem a közigazgatási, sem a bírósági eljárás során nem vitatta, hogy a nyertes ajánlattevő nem 1000 köbméteres tartályok tisztítására tett ajánlatot. Csupán azt adta elő, hogy a helyszíni bejárás során végzett felmérései alapján azt állapította meg, hogy a felszín alatt 600-700 köbméteres tartályok fekszenek, melyekre részletes ajánlatot tett is. Ez azonban - a fentebb kifejtettek szerint - nem ad jogszerű alapot a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételektől eltérő ajánlat benyújtására.
Alperes a nyertes pályázó ajánlatát abból az okból is érvénytelenné nyilvánította, mely szerint a dokumentáció részét képező szerződés 2.3. pontjában írt munkaterületre tagolásnak meg nem felelő ajánlatot tett. A szerződés ezen pontja szerint az ajánlatot tevő vállalkozó arra vállalt kötelezettséget, hogy a szerződésben vállalt teljes munkát egyes munkaterületekre lebontott formában készített, az ajánlat részeként szereplő feladat-végrehajtási ütemtervben, és tételes pénzügyi-műszaki részletezésben teljeskörűen bemutatja.
A fentiek helyes értelmezése alapján a nyertes ajánlattevőnek mind a feladat-végrehajtási ütemtervet, mind a tételes pénzügyi-műszaki részletezést az egyes munkaterületekre lebontott formában kellett volna elkészítenie.
A nyertes ajánlattevő ajánlatának 31. és 33-35. oldalainak vizsgálatából kitűnik, hogy ajánlattevő ajánlatát nem munkaterületre lebontott formában adta meg.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő által elkészített dokumentáció részét képezik a részletes szerződési feltételek. A Kbt. 43. § (1) bekezdése figyelembevételével az ajánlattevőnek olyan ajánlatot kell tennie, mely a dokumentáció részét képező szerződéstervezetben foglalt követelményeknek ugyancsak megfelel.
Utal a bíróság arra, hogy felperes nem vitatta, hogy az ajánlattevő ajánlatát nem munkaterületekre bontásban adta meg. Felperes e körben arra hivatkozott tévesen, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata azért felel meg a jogszabályi követelményeknek, mert pályázatában a feltáró fúrások számát, mélységét, illetve a laboratóriumi vizsgálatokat egyébként területi bontásban adta meg.
Figyelemmel arra, hogy a munkaterületekre bontást a szerződéstervezet a feladat-végrehajtási ütemterv és a pénzügyi- műszaki részletezés vonatkozásában követelte meg, ezért felperes ezen előadását a bíróság nem tudta elfogadni.
Ugyancsak megjegyzi a bíróság, hogy alperes a nyertes ajánlatának érvénytelenségét nem a műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetőség követelményének be nem tartása miatt állapította meg, hanem a munkaterületre bontás vonatkozásában. E miatt a fajlagos értékelhetőség körében tett felperesi nyilatkozatot e vonatkozásban nem vizsgálta.
Mindezekre figyelemmel a bíróság az alperessel egyezően állapította meg a nyertes ajánlatának érvénytelenségét. Ennek következtében alperessel egyezően állapította meg, hogy a nyertesnek nyilvánított ajánlat nem felel meg a felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek, amely így a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. Erre figyelemmel alperes helyesen állapította meg a Kbt. 59. § (1) bekezdésének felperes általi megsértését, vagyis azt, hogy az érvénytelen ajánlatra tekintettel felperesnek a közbeszerzési eljárás további szakaszából ki kellett volna zárnia az ajánlat tevőt.
A beavatkozó ajánlatának alperes általi érvényessé nyilvánításával kapcsolatban a bíróság rámutat a Kbt. 33. § (1) bekezdésében írtakra, melynek értelmében az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatároznia, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tehessenek.
Felperes indokolása szerint a beavatkozó ajánlatát azért nyilvánította érvénytelennek, mert az nem felelt meg az ajánlati felhívás 16. m) pontjában írt műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetőség követelményének. Ugyanakkor a bíróság megállapította azt is, hogy felperes nem határozta meg, hogy mit ért a műszakilag és pénzügyileg fajlagosan értékelhetőség követelmény alatt. Lényegében tehát felperes azért nyilvánította a beavatkozó pályázatát érvénytelennek, mert az nem felelt meg az elvárásainak. A Kbt. felhívott rendelkezése azonban az ajánlatkérő feladatává teszi a felhívás pontos, egyértelmű meghatározását. Ebből következően a bíróság álláspontja szerint nem lehet az ajánlattevő terhére értékelni, illetőleg az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítani azért, mert a felhívás nem kellő egyértelműséggel megfogalmazása miatt a pályázat nem felel meg az ajánlatkérő elvárásainak. Az ajánlatkérőnek a felhívásban foglaltaknak megfelelően kell ajánlatát elkészíteni, még akkor is, ha a felhívás tartalma nem fedi teljesen felperes elvárásait.
Mindezekre figyelemmel, a bíróság az alperessel egyezően állapította meg, hogy a beavatkozó ajánlata érvényes.
A bíróság a kiszabott bírság kapcsán is a törvényességet vizsgálja, vagyis azt, hogy alperes a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően alkalmazta-e a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jogkövetkezményt. E körben azt vizsgálja, hogy alperes a Kbt. 88. § (4) bekezdésében meghatározott összeghatárok között szabta-e ki a bírságot, illetve annak kiszabása során a Kbt. 88. § (5) bekezdésében megjelölt mérlegelési szempontokat figyelembe vette-e.
Felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság mellőzze a kiszabott bírságot, mivel az eljárás során jogszabályt nem sértett. Figyelemmel azonban arra, hogy a bíróság az alperessel egyezően állapította meg a jogsértést, ezért annak mellőzésére nincs lehetőség.
Felperes olyan mérlegelési szempontra nem hivatkozott, amelyet az alperes jogsértő módon nem vett figyelembe, így a bírság mérséklésére ez okból nincs mód.
Mindezekre figyelemmel a bíróság megállapította, hogy alperes határozatának bírságra vonatkozó része sem jogszabálysértő, ezért a közigazgatási határozat megváltoztatására nem látott lehetőséget.
A fent kifejtettek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata nem jogszabálysértő, ezért felperes keresetét mint alaptalant, elutasította.
A felperes pervesztes lett, ezért a bíróság a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes költségeinek viselésére. A perköltség meghatározásakor a bíróság a tárgyaláson kívül hozott határozatra tekintettel, különösen a képviselők írásbeli nyilatkozatainak színvonalára, terjedelmére, számára, valamint az ügy bonyolultságára volt figyelemmel. Ezek alapján a bíróság a munkadíj összegét mérlegeléssel határozta meg.
A beavatkozó perköltséget nem igényelt, ezért arról a bíráságnak a Pp. 78. § (2) bekezdése alapján nem kellett határoznia.
A kereseti illeték viseléséről a bíróság a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése alapján határozott.
Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kbt. 92. §-a biztosítja.
Budapest, 2003. december 16.
Dr. Vitád-Eigner Beáta s. k.,
bíró